Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

6. OLDAL 2001. Október 12., Péntek '4 A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesz­tője a barcsi képviselő-testület, valamint a településrészi önkor­mányzat. Ennek a vezetője: Mol­nár Attila. A tagjai: Kovács Jó­zsef, Jobbágy Csaba. A jegyző: Balázsné dr. Vástyán Krisztina. _______ ■ Drá vaszentes A Drávaszentesen átfolyó patakot már egy 1193-ban keltezett oklevél is em­líti Zudurlgh, azaz Szederig vagy Szederjes néven. 1231-ben Sceder- weg néven a Tlbold nemzetség birto­kában volt a helység, majd 1495-ben a Báthoriak tulajdonába került. A tö­rök hódoltság Idején elpusztult a tele­pülés. 1677-ben a Széchenyiek birto­kolták, és horvát telepeseket költöz­tettek ide. 1873 táján a falu határá­ból kivált Tarnóca. akkor még puszta. A közelmúlt története szorosan Barcs- v hoz kapcsolja Drávaszentest. 1979 óta a városhoz tartozik, alsó tagoza­tos iskoláját a körzetesítés során szüntették meg. Rideg marhák a régi legelőn Az ősborókás mellett Dráva­szentesen lesz a Duna-Dráva Nemzeti Park másik fontos be­mutatóhelye. A kaszálók és mo­csaras rétek élővilágával ismer­kedhetnek meg itt a látogatók. Sok vízimadár és jó néhány vé­dett növényfaj - nyári tőzike, kockás liliom, kosborfélék - ta­lálhatók a nemrég kialakított be­mutatóhelyen. Drávaszentest főleg tavasszal - madárvonulás idején - és nyár elején lesz érdemes fölkeresni, amikor jól megfigyelhetők a ré­ten élő cankók, bíbicek, kócsa­gok, réti sasok és fekete gólyák. Madármegfigyelő tornyot is föl­állítottak a területen, és másfél kilométer hosszan tanösvényt alakítottak ki, ez végigvezet a szentesi réten, a környék tölgy- és kőriserdein. Összesen több mint százhektáros lesz a bemu­tatóhely. Hamarosan negyven szürke­marhát is hoznak ide. Ezekben a napokban építik a tartásukhoz szükséges karámot, s már az idén legelhetik a szentesi füvet. A ridegtartás bevezetésével a ter­mészetvédelmi terület kezelését igyekszik megoldani a Du­na-Dráva Nemzeti Park igazga­tósága, és egyúttal látványosság­nak is szánják az állatokat. így újrahasznosítják az egykori köz­ségi legelőt és a környékét, ösz- szesen hetvenhektárnyi terüle­ten legelhetnek majd a szürke­marhák. A beruházás jövőre folytató­dik: irodát, konferenciatermet és oktatótermet alakítanak ki a faluban. Az ehhez szükséges ingatlant már kiválasztották, az átalakításhoz szükséges támo­gatásért pedig pályáznak. A la­kosság mindettől azt várja, hogy egy kicsit megélénkül a falu élete. Előtérbe kerül Drávaszentes, és a nemzeti park létesítményei jótékonyan hatnak a közösségi életre is. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Kamionoktól szenved Drávaszentes Mindig is a város közelsége hatá­rozta meg Drávaszentes helyze­tét. Élvezik ennek az előnyeit, például azt, hogy a foglalkoztatá­si gondok nem érték el annyira, mint a Barcstól messzebb fekvő határszéli falvakat. 1979 óta á vá­rosközelség hátrányaival is meg­ismerkedtek: akkor veszítette el önállóságát a település. A körzete­DRÁVASZENTES KORFÁJA 16 évesnél fiatalabb 19-60 év közöttiek A lakisok izén: ISI sítéssel megszűnt az alsó tagoza­tos iskola, településrészként csak jelképes összegről dönthetnek sa­ját hatáskörben, a barcsi képvise­lő-testületben pedig egyetlen sza­vazat képviseli a falu érdekeit. Molnár Attila, Drávaszentes kép­viselője szerint mindezzel együtt is az összetartozás javára billen a mérleg. - Az utóbbi tíz évben óri­ási fejlődésen ment át Drá­vaszentes. Telefont kaptunk és kábeltévét, olcsón sikerült hozzá­jutnunk a vezetékes gázhoz. Ez rengeteg munkánkba került, és ma is kisebb csodának tartom, hogy összejött. Szabadidőköz­pont épült és faluház, s mára fel­újítottuk az életveszélyessé vált ravatalozót is. Barcs iskolabuszt vásárolt, és azzal ingyen hozzák- viszik a gyerekeket az óvodába és az iskolába. A városhoz tartozás egyik hát- 4 ránya, hogy mindössze 150 ezer forinttal gazdálkodhat a részön­kormányzat. Falufejlesztésre ke­vés, az ablakon kidobni sok - álta­lában így vélekednek erről a szen­tesiek. A részönkormányzat igyekszik jól kezelni a kevés pénzt: kisebb beruházásokat vé­geztet belőle, kirándulni viszi a nyugdíjasokat és a gyerekeket. Mindkét korosztály népes Drávaszentesen. - Ez az összeg önmagában, természetesen, még erre sem elegendő, de szerencsé­re mindig találunk egy-két vállal­kozót, aki pótolja a hiányt: ön­költségen ad alapanyagot, szol­gáltatásokat - mondta Molnár At­tila. Folyamatosan fejlődik a telepü­lés. Jellemző Szentesre, hogy egy­re többen költöznek ki Barcsról, és növekszik a gyerekek száma. Amivel szinte állandóan gond van, az a közterületek rendben tartása.- Drávaszentesen egyetlen köz­hasznú munkás végzi ezt a fel­adatot. Ez kevés, ráadásul ne­gyedévente cserélődik. Ennek az a következménye, hogy sokszor nagy a gaz az árokpartokon, s nincsenek lekaszálva a falu közte­rületei. Ugyanezt a barcsi romavá­rosrészben egy egész brigád látja el. A városgazdálkodási igazgató­ságnál azonban hiába tesszük szóvá. A másik nagy gondjuk a túl nagy átmenőforgalom. - Fél Bara­nya itt vonul keresztül nap nap után. Egymást érik a sóderszállító kamionok, és mára teljesen tönk­retették az utat. Nemcsak a mi gondunk ez, hanem az összes út menti településé. Nagyon sok ház fala megrepedt, s persze nem tud­juk bizonyítani, hogy a forgalom okozta. Már ott tartunk, hogy szí­vesebben lennénk zsáktelepülés. Az út rossz időben balesetveszé­Molnár Attila, a településrész képviselője lyes: javasoljuk a közútkezelő tár­saság vezetőinek, hogy egyszer kerékpárral járják be ezt a terüle­tet. ■ Szent Hubertust faragja gyökérből Ha fiatalok jönnek hozzá ta­nulni, mindig azzal kezdi: a faragásból megélni nem le­het, meggazdagodni azonban igen. Ürmös István már meg­találta ezt a belső gazdagsá­got.- Mikor egy szebb szobor kikerül a kezemből, egyetlen gazdag emberrel sem cserél­nék - állította. A fafaragó Drávaszentes egyik neveze­tessége. Hogy honnét a fa iránti szeretete, maga sem tudja; talán juhászkodó ősei­től. - Már gyerekkoromban vésőt fogtam - mondta. - Az­tán sokfelé vetett a sorsom: kovácsmesterséget tanultam, építőiparban és mezőgazda­ságban dolgoztam, de a fát so­sem tudtam félretenni. Megismerték a munkáit Ürmös István: A faragás szenvedélyét talán valamelyik juhászkodó ősömtől örököltem határainkon túl is: Németor­szágban, Kanadában köztereket díszítenek a szob­rai. Szent Antal-szobrát hamarosan a verőcei temp­lomba viszik. Megfaragta már Krisztust és a szente­si parasztot, fába véste a holokausztot és Laokoont. Most is nagy fába vágta a fejszéjét: gyökérből farag­ja ki Szent Hubertust. Mesterségének címere a háza: Ürmösékhez köny- nyű odatalálni a szépen faragott kerítés miatt. A la­kásban maga készítette bútorok, szobrok mindenfe­lé. - Úgy terveztem, nyitok a faluban egy kis galéri­át; ott állandó kiállítása lehetne a szobraimnak, ne­kem pedig itt a műhely. Aztán rájöttem: erre a legal­kalmasabb a házam. Minek mennék máshová dol­gozni? Aki pedig a szobraimra kíváncsi, itt is meg­nézheti. 1962 óta él Drávaszentesen. Nemrég töltötte be 60. életévét; két gyereke és három unokája van. - Büszke vagyok rá, hogy mindegyik örökölte a fa sze- retetét. A legkisebb még beszélni sem tudott, már kézbe kapta a vésőt. __________ ■ Ba baház a falu szélén Harminchármán élnek egy fedél alatt Szentesen. Ez még akkor is sok, ha a család harminckét tagja csak 80 centiméter magas, nem túl mozgékony és rongyból ké­szült. Halász Imréné háza teli van rongybabákkal, jut néhány az épület minden szögletébe. Van köztük vajköpülő asszony, pa­raszt és sváb házaspár, teknővájó cigány, köszörűs és dáma... - Mindig nagy családban éltem, mára azonban elfogytak mellő­lem - mondta a gazdaasszony -; a férjem meghalt, a gyerekek kire­pültek. Tíz éve egyedül élek, pe­dig fiatalon tíz emberről kellett gondoskodnom. Ennyi baba kö­zött nem érzem magam egyedül. Világéletében értett a varrótű­höz. Gobelinek, hímzések bizo­nyítják a kézügyességét. Az első babát két éve készítette, s mára ez lett a hobbija. - Ha lá­tok egy új ruhaanya­got, már azon jár az eszem: milyen babát lehetne belőle készíte­ni. Sok anyagot kapok a lányoméktól, és az esték gyorsan telnek. Mára szívéhez nőt­tek a rongybabák, ne­hezen válik meg tőlük. - Elkérték őket a kom­iósdi, és nemrég a szentesi falunapra is, hogy megnézhessék a falubeliek. Bizony, alig vártam, hogy visszake­rüljenek a helyükre... - Kivételt csak azokkal tesz, amiket az igazi családtagoknak készít. Varrt már babát mind- egyik unokájának. ■ Halász Imréné két kedves babájával A cigánytelep konyhákértje A barcsi romatelep konyhakertjé­nek is nevezik Drávaszentest. A helybeliek szerint ez egyáltalán nem túlzás, sokkal inkább az, amit a cigányok művelnek. Úgy járnak a szentesi kertekbe és a földekre, mintha az övék volna. Sokszor az esti sötétet sem várják meg: fényes nappal jönnek lopni. Rengeteg gondot okoznak a szen­tesieknek' a besurranó és a ter­ménytolvajok. Nem ritka, hogy egy éjszaka több mázsa krumplit kiszednek a földből. Másnap aztán keserűen mondják egymásnak a károsul­tak: lám, tud dolgozni a roma, ha akar. A szentesiek nem értik, hogy a barcsi rendőrség miért nem segít rajtuk. A rendőrök ugyanis csak hívásra jönnek, bűncselekményhez. Azt mond­ják, a gyakoribb drávaszentesi megjelenéshez nincs sem elég emberük, sem pénzük. Kissé javít a helyzeten, hogy a határőrök gyakrabban tűnnek fel a faluban. A hatóság megjelenése vala­mennyire visszarettenti a tolvajo­kat. ■ Hiába hívogat a harangszó Drávaszentes Hívogatja a harangszó a szentesie­ket, de egyre kevesebb jár temp­lomba. Eleinte egy-két hely ma­radt üres, aztán egész padsor; most csak öten-tízen járnak misé­re - mondta Horváth József espe­resplébános. - Temetéskor telik meg, sajnos, a több mint százéves hajlék. Szent Flórián emlékét is csak a templom előtti szobor őrzi. A lakosság már nem őrzi ősei szép szokását az ünnepség meg­tartásával.- Az egyháztagok idősek, és las­san elfogynak. Nem tudunk fiatalí­tani; sokan járnak a városba dol­gozni, többen odaköltöztek. Ritka az esküvő, keresztelő. Sokan fásul­tak, megkeseredettek; a papi szol­gálat lényege, hogy vigaszt adjon, hirdesse a reményt lélektől lélekig. Pár éve egy kegytárgygyűjtő ki­raboltatta a templomot; amit elvit­tek, azóta sem került elő. Az isko­laépületet visszakapta az egyház, de eladták; ebből tataroztatok kí- vül-belül a templomot. Egymillió forintnál többet költöttek rá. Száz­ezer forinttal támogatta egy ameri- kás magyar is. _____________■ Vá gyik a pezsgő ízére Drávaszentes Molnár Gábor érmekkel és a csillogó kupával Kicsit szomorú, mert két-há- rom hete nem mehet edzés­re. Molnár Gábor 13 éves duatlon- és triatlon- versenyző sérüléssel bajló­dik, de ígéri, hamarosan „sarkára lép” korosztálya legjobbjainak. Pár éve diák­olimpiái aranyérmet szer­zett, erre a legbüszkébb a Dráva Völgye Középiskola tanulója.- Egyik társam futás köz­ben fellökött; mégis ő húzta a rövidebbet, mert fölpattan­tam, és megnyertem a ver­senyt - mondta Gábor. - Anyuék otthon pezsgőt bontottak a tisztele­temre. Hatévesen kezdett duatlonozni, vonzotta a sportág változatossága. Ezenkívül atletizál, középtávfutó és az iskolai csapat tagja. Az évek során sokat fejlődött Antal Tamás keze alatt. - Egyéni csúcsokat javí­tottam, és versenyen körültekin­tőbb vagyok. A téli alapozás a leg­keményebb; az edzőm értékeli a teljesítményemet, otthon rendsze­rint evés közben... Molnár Gábor étvágya azonban akkor jönne meg igazán, ha teljesülne a vágya: válo­gatott duatlonversenyző szeretne lenni. Hogy mikor lesz ismét jó­kedvű? - Ha tavasszal rajthoz áll­hatok - mondta halvány mosollyal -, hiszen már el is felejtettem, mi- lyen a pezsgő íze._______■ Sz ép udvarokat terveznek Azt gondolná az ember: az átiagos magyar család még nem él azon a színvonalon, hogy szökőkutakkal, sziklakertekkel díszítse az udva­rát. A szentesi vállalkozó azonban azt állítja: egyre szélesebb az a ré­teg, amelyik igényli ezt. Győrvári lmréék ma már tudják: jó lóra tet­tek, mikor a kertre építették vállal­kozásukat. Kertépítés, épületgépé­szeti feladatok, felszín alatti és fö­lötti öntözőberendezések készíté­se, illetve forgalmazása tartozik a tevékenységi körükbe, szakmai ta­nácsot adnak, s emellett a szökő- kúttól a kő virágtartókig mindent kínálnak, ami egy ház környéké­nek megszépítéséhez szükséges. Termékeiket és munkájukat idén vásárdíjjal ismerték el a barcsi nemzetközi vásáron is.- Egyre szé­lesebb azok­nak a köre, akiknek nem csak igénye van a szépre, hanem a pénztárcája alapján meg is engedheti ma­gának mondta az épületgépész vállalkozó. - Válto­zik az a szemlélet is, amely évtize­deken át jellemezte a családokat. Amíg korábban egy udvarban a konyhakert volt a meghatározó, ma már sok, kevésbé jómódú csa­lád is szeretné ízlésessé tenni a há­za környezetét, s igyekszik megta- lálni a helyes arányokat. ■ Az oldal összeállítását támogatta a barcsi önkormányzat ALMANACH - 020/B

Next

/
Thumbnails
Contents