Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-24 / 223. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 24., Hétfő A GONDOS GAZDÁK Polgármester: Harmath István. Képviselők: Farkas József, Kovács László, Katona László, Bránát Sándomé, Kőmáli József Jegyző: Dr. Steiner Györgyi. Háziorvos: Dr. Hermám Judit. Plébános: Bojtor Róbert. m Szökedencs Szökedencs nevét először egy 1332- 37. évi pápai tizedjegyzékben említik Dénes néven. 1444-ben Badavari- dencs alakban fordul elő, mivel akkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550-es adólajstromban Varga-dencs- ként említik Thorkos Péter. Véssey László és Sallér György birtokaként. Később Fazekas-Dencsnek, amelynek már Nádasdy Tamás volt a birtokosa. 1726-ban a Vésseyekhez kerül, akik egészen a XX. századig gazdálkodnak a településen. A mai helyén egyébként csak a múlt százai, elején kezdett kiépülni a falu. A korábbi évszázadokban. valahol a temető környékén éltek a dencsiek elődei. 1914- ben már több mint száz házat vettek számba a mai településen. A második világháború során komoly károk érték a falut. A harcok helybéli áldozatainak nevét a templom falán lévő emléktábla, az első világháború hőseinek névsorát pedig a hősi-kert emlékműve őrizte meg. Az államosítás során 2167 kh földterületet és 865 kh erdőt vettek el a Véssey családtól. Az 1951-es tanácstörvény által létrejött önálló tanács előtt Csákányhoz, ma pedig Sávolyhoz tadozik. Tudja-e, hogy ... a megye egyik legöregebb fája Szőkedencsen található. A több mint hatszáz éves óriás hársfa a falu határában ékeskedik. Azt, hogy ki és mikor ültette, pontosan nem tudjuk. A szájhagyomány szerint azonban a dencsiek egykori elődei tiszteletből ültették el a csemetét. A védett természeti értékről ugyanis azt tartják, hogy a település egykori helyét jelöli. Az óriásfa kerülete tíz méter és odvába két ember is kényelmesen befér. ... a település egykori tulajdonosainak emlékét a Véssey család kúriája őrzi a településen. A védett épület ma egy környékbeli cég birtokában van. A kúriát az 1700-as évek végén építették és az akkori építkezési forma egyik környékbeli legszebb emléke. ... 1893-ban leégett szinte az egész falu. A tűzvészt egy nyári vihar okozta és a település középületein kívül, szinte nem maradt olyan építmény, amiben ne keletkezett volna kár. ... Szökedencs történetéről csak a környező települések és az egyházi levéltárak irataiból' van ismeretünk. A második világháborúban ugyanis az orosz katonák a csákányi templomban a falu összes Írásos doku- mentumát elégették. ________■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Az oldal összeállítását támogatta a szőkedencsi önkormányzat Az adottságok kihasználása teremthet jövőt Az elmúlt hat évben több mint hatvannal csökkent Szökedencs lakóinak száma. Pedig a település páratlan adottságokkal rendelkezik. A Kis-Balaton szegletében fekszik, közel van a gyógyfürdőkhöz, a Balatonhoz és három várost is el lehet érni alig húsz perc autózással. Az állandó lakosok száma mégsem növekszik.- A legnagyobb bajunk az, hogy alig van munkahely a faluban - mondta Harmath István, Szökedencs polgármestere. - Még legalább 30 munkahelyre lenne ahhoz szükség, hogy a településnek megtartó ereje lehessen. A környékben ugyanis megfelelőek az adottságok, de ha egy családnak mindennap ingáznia kell, előbb- utóbb úgy dönt, hogy nem marad itt. Az erőfeszítések a munkahely- teremtésre folyamatosak, de sajnos eddig nem értünk el igazi eredményt.- Ezenkívül mi az, amit a fiatalok megtartásáért tenni tudnak?- Minden évben nagy összeget fordít az önkormányzat a lakásépítés és -felújítás támogatására. Tavaly kétmillió forintot osztottunk ki ilyen célra. A jövőre nézve is vannak ilyen terveink. Rendelkezik építési telkekkel a falu, amit jelképes térítés ellenében kapnának Harmath István polgármester meg azok a fiatalok, akik itt akarnak letelepedni. Másrészt megvan arra is az anyagi erőnk, hogy ha a Széchenyi-tervre sikeresen tudnánk pályázni, bérlakásokat építsen az önkormányzat. Ezzel talán a környékbeli településekről is tudnánk idecsábítani családokat.- Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek Szőkedencsen. Mi van még hátra?- Elkészült a közvilágítás korszerűsítése, amivel az energiafogyasztásunk felére csökkent. Elkészült a gázberuházás, amihez az itt lakók családonként alig több mint húszezer forintért tudtak csatlakozni, az önkormányzat a fejlesztés nagyobb részét magára vállalta. Új buszmegállókat építettünk és a közúthálózatot is sikerült felújítani. A nagyobb infrastrukturális beruházásokon tehát túl vagyunk. Ami még hátravan, az a szennyvíz. Ezt még meg kell csinálni, de csak a környékbeli települések összefogásával lenne lehetséges.- Honnan jut ezekre a beruházásokra pénz?- A Mól Rt olajkútjai nekünk is termelnek, vagyis az iparűzési adókból komoly éves bevétele van Szőkedencsnek. Felbecsülhetetlen segítséget jelent ez a településnek. Minden nagyobb fejlesztést ebből tudtunk megvalósítani. Enélkül sehol sem tartanánk, hiszen az állami normatíva nekünk is csak arra lenne elegendő, hogy a kötelező feladatainkat ellássuk.- Milyen jövő vár Szőkedencsre?- Ha nem sikerül munkát adni az itt élőknek, akkor nincs sok reményünk. Elöregszik a falu úgy, mint a többi hasonló nagyságú és helyzetű település. Hiába vásárolnak itt külföldiek házat. Hazai letelepedő nincs. A külföldiek nagy része pedig csak ideiglenes lakója a településnek. Az idegenforgalomra sem számíthatunk komolyan. Hiába kedvezőek a lehetőségeink, nagy beruházást igényelne. Csak akkor lehetne profitálnunk belőle, ha be- fektetőt találnák üyen célra. ■ Struccfarm a falu végén A strucctenyésztö bízik abban, hogy új baromfiudvara megélhetést jelent majd Szökedencs legújabb látványosságai Kiskunhalasról érkeztek. A hat struccbébinek csodájára jár az egész falu. Varga László két családra valót vásárolt a futómadarakból és azt reméli, mire szaporítani lehet őket, Somogybán is meglesz a lehetőség húsuk feldolgozásának. A strucchúst a hazai piacon is egyre inkább keresik. A szárnyasok minden előnyével rendelkező strucchús ízre leginkább a vadhúsokhoz hasonlít. Tojásuk hússzorosa egy normálméretű tyúktojásnak és ahogy a húsukban, úgy ebben is kevés a koleszterin. Ezeken kívül pedig még a tollazatukat is értékesíteni lehet. Megfestve a varieték kedvelt jelmezalapanyaga.- Én is azért döntöttem a strucc- tartás mellett, mert kevesebb munka van velük, mint a többi állattal és sokkal könnyebb a gondozásuk is - mondta Varga László. - Kevés takarmánnyal kibírják és a szélsőséges körülményeket is jól tűrik. A faluban valamikor két népiskola is működött. A római katolikust 1755-ben, az evangélikust valamivel később építették. Több mint három évtized óta azonban csak a szomszédos faluban tanulhatnak a dencsi diákok. Szőkedencsen hatvanöt diák lakik. Közülük hatan felsőfokú iskolákba járnak. A diákok nagy része a szomszédos faluban, SáRossz az egészségem, ezért olyan elfoglaltságot választhattam csak, amivel elbírok. Varga László úgy érzi, jó időben szerezte be madarait. A struccok volyon, a középiskolások pedig Marcaliban és Nagykanizsán tanulnak. A település minden őszszel segít abban, hogy a tanév minél könnyebben elindulhasson. Szökedencs iskoláját 1970-ben az óvodával együtt szüntették meg. Az egykori iskola épületét akkor a település a szövetkezetnek adta el, később pedig egy néugyanis két év alatt lesznek ivarérettek. Addigra talán jobban elterjed a strucchús fogyasztása, és a feldolgozás lehetőségei is megteremtődnek. ■ met állampolgár tulajdonába került. Azóta nem történt vele semmi. Az önkormányzat a fiatalok megtartásáért a letelepedésüket segítő támogatáson kívül egy ifjúsági klubot is épít. Szőkedencsen ugyanis amióta nem működik helyben oktatási intézmény, tanulás utáni szórakozási lehetőség sincs a diákoknak. ■ Iskola nélkül ifjúsági élet sincs A kereszt vigyázza a családot nyebb. Sokan vagyunk öregek, mégis azt mondom, ilyen jó dolgom még sosem volt. Unalomból dolgozom. Most sincs kevés tennivaló, de most már magunknak csinálom.- A családból senki nem választotta a szülőfalut?- Egyik gyermekem Nagykanizsán, a másik Marcaliban él. Nem így terveztük, de netók így volt jobb. Azért gyakran megjönnek, a fiam szinte mindennap.- Sokan elköltöztek, maguk miért nem mentek el innét?- Mi mind a ket- ■ ten itt születtünk. Mesicsék nem tudnának elköltözni Szőkedencsről Szeretjük ezt a falut nagyon. Nyugalom van, ismerünk mindenkit, itt a föld. Nincs miért elmennünk. Néha kirándulunk: a Mesics Istvánék a legrégebbi szőkedencsiek közé tartoznak. Korábban ők voltak a falu boltosai. Most a mezőgazdaságból élnek. A család még mindig abban a házban lakik, amiben Mesics István majd hetven évvel ezelőtt megszületett.- Szép ez a ház és előtte a kereszt is. Tudja ki állította?- A nagyapám - mondta Mesics István.- Az ilyen kereszteket hálából szokták állítani. Ő miért állíttatta?- Ezzel köszönte meg a Jóistennek, hogy beváltak a tervei és szerencsésen alakult az élete.- Maga is állíttathatna keresztet?- Elégedett vagyok én is. Nem volt könnyű életünk, de nagy hiányt semmiből nem szenvedtünk és egészséget is adott a Jóisten, amennyit kellett. Állíttathatnék tehát én is, de én inkább a nagyapám keresztjét őrzöm. A nyáron újíttattuk fel megint. Ez az egyik legszebb a faluban.- Milyen az élet Szőkedencsen?- Mint máshol. Itt sem könygyerekekhez, bevásárolni, aztán elég is. Ennél jobb hely a világon nincs. Legalábbis nekünk... ■ Hazatért a hímzőasszony Horváth Sándomé Szőkedencsen született. A legtöbb fiatallal együtt ő is úgy döntött, inkább a várost választja. Könnyebb volt munkába járni, a gyerekeket iskolába vinni és több lehetőség kecsegtetett a nagyobb településen. Sokan gondolkodtak akkor így. Horváth Sándorné az első közülük, aki visszatért.- Édesanyám megbetegedett és hazajöttem ápolni - mondta. - Aztán itt maradtam. A lányommal élünk kettesben a szülői házban. Szeretünk itt lenni, mert sokkal jobb a levegő, nyugodtabb az élet, mint Nagykanizsán volt. Igaz, ott is szerettem lakni, de nem bánom, hogy úgy hozta a sorsom, hogy visszaköltöztem. Ennek már két éve. Horváth Sándornénak pedig könnyen ment a beilleszkedés. Gyorsan visszafogadta a falu a kedves és segítőkész asszonyt. Legtöbben mégsem a jó szóért keresik meg, hanem a kézügyessége miatt. Gyönyörűen hímez. Édesanyámtól tanultam és mindig nagyon szerettem ezt a munkát. Először csak a szabadidőmben foglalkoztam vele, később ezzel kerestem a kenyeremet. Kézzel és géppel egyaránt dolgozom, és szinte nincs olyan hímzés, amit ki ne próbáltam volna már. Szőkedencsen sokan kedvelik a hímzést. Horváth Sándorné ezért most azon gondolkodik, egy szakkört alapít. Időnként összejönnek, megbeszélik a falu fontosabb híreit, közben pedig a kezük is jár majd. ___________________■ Bi ztos munka a biztosíték Szökedencs egyetlen munkaadója az Elektrotechnikai bt. Huszonkét embernek van itt munkája a faluból. A családi házból átalakított pici üzemben, olvadóbiztosítékot szerelnek készre.- A környékbeli településeken még két hasonló nagyságú üzemünk van - mondta Tóth József. - Elsősorban az asszonyoknak megfelelő ez a tevékenység. Sokat kell ülni és ügyes kéz kell a foglalatossághoz. Az értékesítéssel sajnos az utóbbi időben gondjaink voltak, de nagy előnyünk a beszállítóknál, hogy ennek a munkának itt a faluban komoly hagyományai vannak. 1981-ben, akkor még a szövetkezet egyik üzletágaként kezdődött meg itt a biztosítékok összeszerelése. Az- kap munkát, annak nem kell in- óta megszakítás nélkül van mun- gázni, könnyebben el tudja látni ka. Az üzem mostani épületét tíz a családot úgy, hogy csak né- éve vásároltuk, és azóta a mun- hány házzal kell odébb menni a kakörülményeket is sikerült javí- munkáért, mint ha a városba ké- tani. Ez azért is jó, mert aki itt ne fél órát buszozni. m Ennek a munkának már hagyományai vannak itt A L M A N A C H - 2 15 A somogyi olajfalu gyógyászati lehetőségeit nem használták ki. A következő komolyabb fúrások 1995-ben kezdődtek. Ez annak volt köszönhető, hogy új technológiai módszereket fejlesztettek ki az olaj kutatására. Találtak is olajat, a próba- termelés is megkezdődött, a kutatás azonban a mai napig tart. Hazánk legnagyobb olajtársasága nyolc kúttal szondázza a környékbeli olajmezőket. Amennyiben a munka a várt eredményt hozza, Szökedencs jövőjét is biz- tosíthatja az olaj. ____________■ Sz őkedencsnek szerencsét hozott a láp. A geológusok szerint ugyanis ennek köszönhető, hogy a település alatt jelentős olajkészletek halmozódtak fel. A faluban először a hatvanas években kezdtek olaj után kutatni. Az akkori módszerekkel azonban csak valószínűsíteni lehetett, hogy a zalai mezők folytatásában itt is találni lehetne a folyékony aranyból. Ehelyett azonban meleg vízre bukkantak. Azt akkoriban csak kertészeti célokra tervezték hasznosítani. A