Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-27 / 226. szám

14. OLDAL 2001. Szeptember 27., Csütörtök Jézus kopogtatott, én megnyitottam az ajtót 1995-ben részt vehettem Manilában az ifjúsá­gi világtalálkozón, ahol a pápai nagymisén négy és fél millió fiatal volt jelen. A találkozó mottója az volt: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket”. Ott éreztem rá igazán az egyház egyetemességére. Azt, hogy milyen sok országból együtt tudunk imádkozni, örülni a találkozásnak. Ott mond­ta az egyik pap: reméli, hogy valamelyik sze­mináriumban majd találkozik velem. Azt vá­laszoltam: ezt felejtse el, mert engem otthon vár a kedvesem, s összeházasodunk. Egy má­sik atya állította: belőlem még jó pap lesz. Őt is le kellett hűtenem, elmondva, hogy én nem erre készülök. Isten munkája mindeközben az volt, hogy míg én a földgolyó másik olda­lán gyűjtöttem az élményeket, a kedvesem itt­hon azt ihondta a barátnőjének: figyeld meg, Kornélból mégis pap lesz. Ő előbb tudta, mint én. Mindezek arra ébresztettek: lehet, hogy csak én voltam eddig süket Isten hívására. Ko­rábban is jelnek tekinthettem volna, hogy Is­ten örömét továbbadni számomra a legna­gyobb öröm. Azután további jelek során át megértettem, hogy valóban ez az én felada­tom. Egy hónappal a hazatérésemet követő­en, sok ima és gondolkodás után az mond­tam: Igen, Uram, jövök. És akkor a jó Isten megtörölte a homlokát. „Na végre!” Istent keresni azt jelenti, hogy Ő talál meg téged.- Ötgyermekes katolikus családban nőttem föl negyedik gyermekként. Vasárnaponként egyetlen szentmisét sem mulasztottam el, s otthon naponta közösen és külön is imádkoz­tunk. Hiányzott belőlem az a lázadás, a ser­dülés megannyi feszültsége, ami sok kamasz­nak okoz nehéz éveket. Valami azonban hi­ányzott az életemből... Az Apostolok cseleke­deteiben megannyi csodáról olvastam, s egy­re az a kérdés ötlött föl bennem: hol van mindez a mai egyházban? Hiszen az aposto­lok között járt Jézus Krisztus ugyanaz, aki megjelenik a szentmisében... Kérdéseimre vá­laszt keresve jutottam el egy szentlélek-sze- mináriumra, s ez alaposan átforgatta az élete­Fábry Kornél életének új irányt adott a manilai világtalálkozó met. Úgy is mondhatnám: megnyitottam az ajtót, amelyen Jézus kopogtatott, s ez nagy örömmel töltött el. Ettől kezdve az igazi betel­jesedést számomra Isten irgalmának és szere- tetének a továbbadása jelentette. A mai rohanó világban is kíséreld meg, hogy egy természetes életrit­mushoz tartsd magad. A lelki élet belső békéje csak a hallgatás légkö­rében teljesedik ki. Minden órának megvan a lehetősége a tiszta imára. A világ zaklatottságának oka éppen a ben­nünk levő belső békétlenség, jóllehet arra va­gyunk teremtve, hogy Isten jelenlétében és szeretetében éljünk. Miután azonban a bűn elválasztott s elválaszt bennünket Istentől, ezt próbáljuk pótolni sok egyébbel. Ennek a kö­vetkezménye a hajsza. Nekem is sok a felada­tom és kevés az időm, ám van egy biztos pont: a szentségimádás órája, amit az Úrral tölthetek. Ha ez nincs meg, akkor bennem is feszültség van, akkor engem is elsodor a roha­nó világ. Luther Márton mondta: sokan állítják, any- nyi dolguk van, hogy nincs idejük imádkozni. Nekem meg olyan sok dolgom van, hogy kell egy órát imádkoznom. Az Istennel való sze­mélyes találkozás során megannyi dolog megoldódik, és számos kérdésre választ kap­hatunk. így érzik a híveink is. A plébánián­kon, ahol egész napos szentségimádás van, önmagukat osztották be egy órára, mert igénylik, hogy ilyen módon is találkozzanak az Úrral. Úgy tapasztalom, akinek az életében helyén van ez az Isten-kapcsolat, aki erre időt szán, annak ez sokszorosan megtérül. Úgy élj, hogy az életed maga legyen imádság, az Istenben lakó fény ki­meríthetetlen visszatükröződése. Hogy ez nekem sikerül-e? Nem tudom. Néri Szent Fiilöp azt mondta: Uram, ne bízz meg Fülöpben, mert Fülöp estére megcsal téged. Én is mondhatnám, Kornélban se bízzál meg. Mégis, ha az Isten hívott, úgy gondolom, tud­ja, mekkora fába vágta a fejszéjét... Istennek nem kell megfelelnünk. Feltétel nélkül szeret bennünket. Annak, hogy az életünk imádság legyen, az a feltétele: a kapcsolatunk Istennel folyamatos legyen. Ha ez megvan, a többit ő elintézi. Ha nem házasodsz meg, áttöröd a nemzés és a halál körét. Új életmó­dot kezdesz egy újjászületett nem­zedék romlatlanságában és Isten országának nem is sejtett termé­kenységében.- Maga Jézus mondja: van, aki úgy születik, hogy alkalmatlan a házasságra, olyan is, akit emberek tesznek alkalmatlanná, s van, aki Is­ten országáért önként mond le a házasságról. A cölibátus nemcsak egy hiány, hanem, egy többlet is. Ha valaki görcsösen törekszik a cö­libátus megtartására, az gyakran elbukik. Ez éppen olyan, hogyha állandóan a bűnnel fog­lalkozom, akkor nagyobb a veszély, hogy be- leesek. Ha Istennel foglalkozom, akkor vi­Fábry Kornél 1972-ben született. A budapesti pi­arista gimná- z I u m b a n érettségizett. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem gé­pészmérnöki karán, majd az ELTE fran­cia nyelvsza­kán tanult. Végül hivatá­sára találva a budapesti Pázmány egyetem teológiai fakultásán végzett. 1990 nyarán szentelték pappá. Az Emmanuel Közüsség papja­ként egy évet töltött Párizsban. Hazatérve a kaposvári Szent Imre-plébániára került káplánnak. Emellett a ka­posvári katolikus gimnázium hittantanára. Szabadidejé­ben sportol: versenyszerűen asztaliteniszezett és tájfu­tó volt. Kedvence még a szörfözés és a zene. Az utóbbit szívesen hallgatja és műveli is. A Scbola Hungaricában gregoriánokat énekelt. Gitározik és furulyázik. A könnyű dallamok sem idegenek tőle. Korábban egy rock and roll-zenekarban is játszott. szorít ő kiemel. Engem eddig lekötött az Is­tennel való kapcsolat. Ez persze az ő kegyel­me, és nem az én érdemem. Ha most válasz­tanom kellene, hogy házasként lennék-e pap vagy egyedül, az utóbbit választanám. Azért is, mert a papi hivatás nehéz, ám a családos papé vagy a papnéé még nehezebb. Ismerek olyan görög katolikus atyákat, akik megvál­tották: amikor jó pásztora vagyok a híveim­nek, akkor úgy érzem, családapaként nem tettem meg mindent. Ha pedig jó családapa igyekszem lenni, akkor pásztorként gyötör a lelkiismeret... Lesznek szenvedéssel és örömmel teli évek, lesznek évei az erősségnek és évei a gyengeségnek, évei a bizonyos­ságnak és évei a kétkedésnek.- Szükségszerű, hogy így legyen, hiszen a Krisztust követő papnak s minden keresz­ténynek Krisztus életét kell élnie. Kinek-kinek a saját életútja eredetiségében. A cölibátus vállalása csak egy módja Jézus követésének. Minden területen azokért az értékekért kell élnünk, amelyekért Ő is élt és meghalt. Jézus életében is volt nagypéntek, volt virágvasár­nap, öröm és szomorúság. Volt úgy, hogy sírt keserűségében... Ha ő tudott így élni, s fölvet­te emberi természetünket azért, hogy átélje az örömöket és bánatokat, szenvedéseket és sikereket, amelyeket mi is átélünk, akkor ez már meg van szentelve. Ha képes vagyok és vállalom, hogy Krisztus életét éljem, nem le­het megúszni nagypéntek nélkül. Anélkül sem, hogy kiűzzenek a zsinagógából vagy ép­pen le akarjanak taszítani a szikláról. Ha az Úr úgy akarja, le is taszítanak. Ez egy boldog halál. BÍRÓ FERENC * * * A cikkben szereplő idézetek a Bencés Lelkiség Füzetek Regula egy új testvér számára című kötetéből valók. m Hittel és tudással- Nem hitetlenek, inkább tudatla­nok vagyunk. A hitet ugyan az is­meret növeli, de a ma emberének nagyon hiányos a Biblia-ismerete - mondta Reisinger János irodalom- történész Barcson, a keresztény or­vosok konferenciáján. A múlt rend­szerben Kalocsán pedagógusoknak tartott előadása közben kérdésére- „Miért halunk meg?” - meglepő válaszokat kapott. „Nem férünk el a földön, át kell adni másoknak a helyet...” Egyik sem mondta azon­ban, amit Pál apostol írt a rómaiak­hoz: „Mert a bűn zsoldja a halál”. Az ember ugyanis önmagától kép­telen a jóra, mert a benne lakó bűn lerombol mindent. Bűneink főere­dője az egyéni önzés. S igaz, amit Sellye János, a vüághírű biológus mondott: az önzést a rákbetegség­ből értettem meg - hangsúlyozta Reisinger János. Dr. Papp Lajos szívsebész Méltó­an élni és meghalni címmel szem­léletformáló gondolatait fejtette ki a mintegy száz résztvevőnek. Hang­súlyozta: a szívsebészetben a leg­jobb szakmai felkészültség is kevés önmagában. Az orvoslás lényege nemcsak a test „szerelése”, hanem a lélek gyógyítása is. A kettőnek egymást ki kell egészítenie. A hit személyes ügy, de mikor betegek vagyunk, másodlagossá lesz az anyagi lét, s előtérbe kerül a család és a lelki vigasz. Volt olyan pácien­se, aki „pogányként” feküdt be a kórházba, s meggyógyulva hívő ke­resztényként távozott. A professzor reméli, hogy a III. évezred forduló­pontot hoz; az elidegenedett ember ismét visszatalál Istenhez. Lénye­ges, hogy mind többen fölfedez­zék: nélküle nem élet az élet. A Szentírás is arra ösztönöz, hogyan éljünk; a tízparancsolat hét tiltással kezdődik, de a legfontosabb „pa­rancs” a krisztusi szeretet.- Krisztusi szellemben munkál­kodó orvosokká kell változnunk ahhoz, hogy a gyógyítás szentsége visszakerüljön az őt megillető hely­re. S csak így lehet az élet szentsé­gét megőrizni és a minőségét meg­tartani - hangsúlyozta. Dr. Horváth G. Attila docens az újraélesztésről, az agyhalállal kap­csolatban fejtette ki álláspontját. El­mondta: Isten szolgálatában misz- sziós munkát végeznek. A súlyos betegekkel való törődés az elsődle­ges feladat, mivel Jézus is arra taní­tott: „Beteg voltam, meglátogatta­tok”. Ez a kötelező kórházi vizit er­kölcsi parancsa is. Reisinger János Biblia-kutató előadásában kiemelte: nem hitet­len, hanem tudatlan a mai ember is. Nagyon hiányos a Biblia-isme­rete, s ma kevés a Márta, aki értet­te a Szentírást és hitt Lázár feltá­madásában. A múlt rendszerben Kalocsán pedagógusoknak tartott előadása közben a neves történész kérdésére - „Miért halunk meg?” - meglepő válaszokat kapott. „Nem férünk el a Földön, át kell adni má­soknak a helyet...” Egyik sem mondta azonban, amit Pál apostol írt a rómaiak­hoz: „Mert a bűn zsoldja a halál”. Az ember ugyanis önma­gától képtelen a jóra, mert a benne lakó bűn lerombol min­dent. Bűneink főere­dője az egyéni önzés. S igaz, amit Sellye Já­nos mondott: az ön­zést a rákbetegségből értettem meg. O. A. Keresztény orvosok társasága Száz taggal 1989-ben alakult a Keresz­tény Orvosok Magyarországi Társasága. A kilenctagú vezetőség elnökének dr. Drenyovszky Irén gyermekgyógyászt vá­lasztották. A cél: a Krisztusban hívő, s őt követni akaró orvosok összefogása és se­gítése a Szentirás szellemében. Ma már csaknem hatszáz tagot számlálnak. Az idei V. országos konferenciájuknak Barcs adott otthont, s az élet és halál kér­déseit vitatták meg. Mintegy százan vettek részt a háromnapos tanácskozáson; jöt­tek Erdélyből és Kárpátaljáról is. Felújítják a templomot SOMOGYARACS Ahogy 1949-ben a templom építé­sére, az utóbbi években a felújítá­sára fogtak össze a katolikusok. A templom belső festését korábban százezer forinttal támogatta az önkormányzat, s gyűjtöttek is a faluban, s a hívek 400 ezer forint­tal segítették a munka elvégzését. Egy évvel korábban a harang vil­lamosítására és a tetőszerkezet felújítására költöttek félmillió fo­rintot; erre a testület 300 ezer fo­rintot adott, a többit a hívek ado­mányaiból és egyházi forrásokból teremtették elő. Most éppen a csatornázást fejezik be. Darab Istvánná sekrestyés em­lékezik arra, mikor 1949- ben Sebestyén József csokonyavi- sontai plébá­nos kezdemé­nyezésére föl­építették a templomot - összefogással. Akkor még mind a száz ülőhely foglalt volt vasárnaponként; ma egyre üresebbek a padsorok. A la­kosság lélekszáma igencsak meg­fogyatkozott Aracson, de megma­radt a lelki igénye. S változatlanul hetente - szombatonként - tart misét a lábodi plébános, gamos Hírek Emléktábla a szentpéteri lelkésznek Négyszáz éves a pogány- szentpéteri evangélikus gyü­lekezet. Az évforduló alkal­mából márványtáblát he­lyeztek el a templom falán, amelybe az evangélikus le­ányegyházközségben szol­gált kántortanítótorak és a te­lepülés egyetlen önálló lelké­szének, Vargha Jánosnak a nevét vésték. A táblát Ittzés János, a nyugat-dunántúli egyházkerület püspöke áldot­ta meg, s egyben arra kérte a híveket: buzgón gyakorolják vallásukat, mint ahogy tették az elmúlt 400 évben. Gács László polgármester ünnepi köszöntőjében a hit fontosságára figyelmeztetett.- Hit nélkül lehet, de nem érdemes élni - mondta. - Örülök, hogy falumban az evangélikusok és a katoliku­sok barátságban vannak egy­mással, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ökume­nikus istentiszteletek. Novák János evangélikus gondnoktól megtudtuk: az evangélikusok az 1850-es években iskolát építettek, s idejártak a katolikus gyere­kek is. Ott tartották az isten­tiszteleteket is, de az iskolát 1948-ban államosították. Ma a kívül-belül megújult temp­lomba járnak az emberek, de egyre kevesebben. A szentpéteriek büszkén mutatták püspöküknek a templom igazi különlegessé­gét: egy 250 éves tábori ol­tárt, ami megjárta az 1848/49-es szabadságharcot is. varga andrea Az emléktáblát Ittzés János püspök áldotta meg FOTÓ: VARGA GYÖRGY ÚJRA SZÓLT AZ ORGONA KASTÉLYOSDOMBÓN. Több mint fél évszázad után szólt újra az orgona a kastélyosdombói református templomban. AII. világháborúban ugyanis szétverték a gyülekezet hangszerét, s azóta csak harmónium segítette a lelkészi, illetve kántori szolgálatot. Nemrég egy kastélyosdombóról Balatonboglárra eltávo­zott hívő révén elektromos orgonát kaptak. Hollandiai karitatív szer­vezet adománya a sárszentmihályi egyházközségnek, mégis a dombói templom falai között csendülnek fel a zsoltárok. A hálaadó istentiszte­leten Horgas Sándor gondnok ismertette a gyülekezet múltját, (ga) A BIBLIA ÉS A HALÁL. Több vallás képviselője mondta el vélemé­nyét a halál utáni életről a Biblia értelmezésében a megyeszékhelyen, a Revital Alapítvány kaposvári klubjának legutóbbi foglalkozásán. A Papné Horváth Ágnes vezette csoport több nézőpontból elemezte az ember életének és halálának momentumait, hogy minél megértőbb gondolkodásra ösztönözze a résztvevőket. Leginkább azokat, akik fél­nek a haláltól, illetve maguk is részesei voltak már a halálélménynek. A klub célja: a halál utáni állapot kultúrájának megismertetése. Ez a pécsi szívcentrumban is központi kérdés, ezért felkérésre Papné Hor­váth Ágnes a közeljövőben itt is megalakítja az országosan jelenleg példa nélküli sikerrel működő kaposvári klub hasonmását, (váj EVANGÉLIKUSOK KAPOSVÁRON. Megközelítőleg 1000 evangéli­kus él Kaposváron és környékén. A kaposvári gyülekezet napjainkban a közösségteremtés jegyében tevékenykedik. A régi lelkészlakásból ki­alakított gyülekezeti ház már több egyházmegyei és regionális alka- lomnak adott teret, (váj ________________________________ _■ EG YHÁZA K ÉLETE

Next

/
Thumbnails
Contents