Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-27 / 226. szám

6. OLDAL A L M A N A C H - 0 3 8 2001. Szeptember 27., Csütörtök sj: MR A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Fehér Margit. Az alpolgármester: Stier László. A képviselő-testület tagjai: Cseh Istvánná, Fehér Ferdinánd, Pitonyák János és Szabó Tibor. A körjegyző: Gerstnemé ár. Kiss Ildikó. A háziorvos: dr. Debreczeni Tibor. Cserénfa Nevét az 1536. évi adólajstrom Cyerenfalva alakban őrzi. Akkor Törők Bálint birtoka volt. Kétszáz év múltán az Esterházy család tulajdo­nába került, később a hercegi hitbizo- mány része lett. A község lakosainak száma a XIX. század végétől növeke­dett jelentősen: 1925-ben a 92 lakó­házban már 475-en éltek. Mesterem­berek is laktak itt: kovács, cipész, ács, asztalos. 1932-ben megalakult az önkéntes tűzoltó-egyesület. A téesz 1961-ben alakult, majd egyesült a szentbalázsi szövetkezettel: akkortájt kezdődött az elvándorlás. 1994-ben ki­épült a gázvezeték, a közeljövő legfon­tosabb feladata a csapadékvíz elveze­tése. A rendszerváltás idejére a köz­ség lélekszáma csökkent, ma csak 267 lakosa van. A falu határában van az Európa-hírü krosszversenypálya. amit a Surján Völgye Szövetkezet léte­sített, de mára nincs gazdája. Kényelmes szoba reggelivel Bíró Ndndomé nyolc éve nyitott büfét, s akkor úgy gondolta a család: szobakiadással növelni lehet a bevételt is. Akkoriban ez beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. A büfé azóta megszűnt, de maradt a két szoba kiadása. Egyszerre hat ember kap itt nyugalmas szállást, s ha előre megbeszélik, akkor reggelit is. A szobakiadás havi néhány ezer j forint többletbevételt hoz.- Turisták csak hébe-hóba jönnek, a rendszeresen visszaté- | rő vendégek a környező telepü­léseken és Kaposváron dolgoz- i nak, s az ország különböző vá­rosaiból - Budapestről, Győrből, Szegedről - érkeznek. Különö­sebb programot nem tudnak kí­nálni nekik, legföljebb a szőlő­hegyen szalonnasütést vagy egy kellemes erdei túrát. ■ CSERÉNFA KORFÁJA Lakosok száma összesen: 275 FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Teleházzal a harmadik évezredbe Szinte változatlan összetétellel, már a második ciklusban irányítja Cserénfát Fehér Margit polgármes­ter és a képviselő-testület. Felújí­tották a közvilágítást, tataroztatták a középületeket. A zselici kis falu­ban kis lépésekkel tudnak fejlődni. A legfontosabb teendő a vízelveze­tő árkok és az önkormányzati utak karbantartása. 1 CSERÉNFA PÉNZE Felhalmozási hitel Karbantartási munKák Összisii 31,6 ■Iliié Ivrlit- Cserénfa a Zselic szívében fek­szik. Ki tudják-e használni a termé­szeti adottságokat?- A környezet csodálatos; vállal­kozások, környezetet romboló ipar nincs a környéken. Jó lenne ezt megőrizni - mondta Fehér Margit. - Az emberek még nem látják a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket. A csírái már megvannak, de egyelőre csak ketten foglalkoznak szállás­adással. A motokrosszról ismerték meg a települést; volt, aki bízott a beinduló idegenforgalomban, de annak beföllegzett. Nem tudjuk, miért szűnt meg; az önkormány­zatnak csak annyi köze volt hozzá, hogy a közigazgatási területén épí­tették a pályát. Most viszont min­ket maceráinak, hogy mflyen az ál­lapota, miért nincs karbantartva. A téesz és a részvénytársaság kebelé­ben működött, s a magánosítás után már senki nem törődött vele. Világbajnoki s Európa-bajnoki fu­Fehér Margit polgármester tárnokát rendeztek ezen a pályán, utána pedig megszűnt. A falu alapo­zott rá, de nem lett belőle semmi.- Hogyan élnek a pályázati lehe­tőségekkel?- Mint minden kis falunak, ne­künk is legnagyobb gondunk az ön­erő hiánya. Ötleteink vannak, hi­szen szeretnénk mi is a XXI. század­ba lépni. Nem vagyunk kedvezmé­nyezett település, mert Kaposvár kistérségéhez tartozunk, s ennek a következménye, hogy elesünk ren­geteg pályázati lehetőségtől. Annak ellenére is, hogy „önhikisek” va­gyunk.- Jövőbe lépő ötleteket említett. Melyek ezek?- Szeretnénk egy teleházat, illet­ve telekunyhót létrehozni; igénylik a fiataljaink. Sokan tanulnak számí­tástechnikát, de otthon kevésnek van számítógépe. A gyerekek most az önkormányzat egyetlen számító­gépét használják; ezen az állapoton változtatni kell. Harmadik éve csú­szik a megvalósítása az önerő hiá­nya vagy egyéb, váratlan feladatok miatt. Tervezzük egy falusi szabad­időközpont létrehozását is. A ját­szótér és a focipálya mellett szeret­nénk öltözőt építeni. Szükség volna egy közösségi helyiségre is, mosdó­val és vizesblokkal a földszinten, az emeleti részen pedig néhány ven­dégszobával. Van egy önkormány­zati lakásunk, ha berendeznénk, megfelelne vendégháznak. A legna­gyobb gond azonban a szennyvíz- hálózat kiépítése. Az emberek sze­retnék a megvalósítását; százmillió forintot kellene azonban fizetnie ér­te az önkormányzatnak, de az egész évi költségvetésünk mindösz- sze 31 millió forint. A tervek meg­vannak, de kiestünk a nemzetközi pályázatokból is.- Milyen lesz száz év múlva Cserénfa?- Fogalmam sincs; azt sem tu­dom, hogy tíz év múltán milyen lesz az arculata. Túl sok derűlátásra nincs okom; nehéz mozgatni az embereket, nehéz velük elfogadtat- ni az újat. ___________________■ A kakadu a legjobb házőrző Négy pulikölyök gurul elő a fogadta­tásunkra. A ház takarásából kilépve azonban ijesztő, fülsiketítő ricsaj hallatszik: kakaduk, arapapagájok jelzik az idegent.- Tíz éve élek itt - mondta Győrfi Károly. Négy földrészről 17 fajta madarat tartok, ebből tizennégyfé- le a papagáj. A legkülönlegesebb az ausztráliai rózsás kakadu. Ott kint olyan tömegekben él, hogy va­dásszák, pusztítják. Ennek ellenére az ausztrálok 1962-ben megtiltot­ták mindenféle élő állat kivitelét. Csak egy-két állatkertnek adnak. Még a tilalom előtt behoztak párat: ezek kétéves, már fogságban te­nyésztett kakaduk. A papagájok zöme magevő, a tartásuk nem okoz gondot. Napra­forgót, zabot, árpát, apró magva­kat, kölest esznek, de kedvelik a gyümölcsöt is. A kakaduk és az arapapagájok az udvaron vannak hatalmas kalitkában.- Télen-nyáron kint vannak a röptetőben, télen fóliával védem őket a hideg ellen. S ha már énekel a madár és fiókákat is nevel, jól ér­zi magát. A kakaduk­nak az idén is volt fióká­juk, de még fiatalok és ügyetlenkék, nem tud­ták fölnevelni. Jövőre biztosan sikerül. Drága madarak ezek, egy nagy papagájért akár 50 ezer forintot is adnak. Győrfi Károly rend­szeresen jár kiállításra. Zalaegerszegtől Szege­dig ismerik egymást a tenyésztők. Olyankor cserélnek, vásárolnak.- Tudjuk egymásról, ki milyen madarat te­nyészt. Országos a kap­csolat. 28 éve nyertem az első oklevelem. Ak­varisztikával kezdtem, de már annyi halam volt, hogy a kereskedő nem akarta kifizetni, s adott egy pár zebrapin- Nálunk ritkaságnak számít a kakadu tyet. Az első évben hét fiókát szaporítottam, lett belőle há- nimfa-, a törpepapagájok. Nem köl- rom pár, a következő évben pedig töttem rájuk sokat: az állományból húsz. Aztán jöttek a hullámos, a fejlesztettem. ____ ■ Me gélhetés az egykori hobbiból- Itt helyben kevés a munka, eset­leg kisebb tetőjavítás akad. Egy vál­lalkozónál dolgozom, sok temp­lomtornyot javítunk - mondta Sza­bó Tibor, áld ácsként keresi a ke­nyerét. - Nincs tériszonyom; ebben a szakmában az nem volna jó aján­lólevél. A legmagasabb épület talán a fonói templomtorony volt, mint­egy harminc méterrel a föld fölött. A nyúltartás pedig gyerekkori hobbija, s ma már számottevő keresetkiegészítés.- Húsnyúllal foglalkozom; 350-400-at tartok a ketrecekben, bár sokszor magam sem tudom, hogy mennyi van az elletőládák­ban. Nagyon tisztán kell tartani a nyulakat. Reggelente fél ötkor ke­lek, másfél órát töltök a ketrecek­nél, mire rendbe teszem őket. Este még egy fél órát lehet rájuk szá­molni. Az értékesítésével nincs gond; Keszthelyről jár a felvásárló, háromhetente van szállítás. Eddig zökkenőmentes volt az átvétel. Az utóbbi években visszaesett a nyúl- tenyésztés, így van piac, főként Dél-Európába szállítják. Az árban azonban kiszolgáltatottak va­gyunk. Szabó Tiborék egyetlenegy nyu- lat sem vágnak le. A húsboltokban kapható mindenféle: baromfi, ser­tés, marha, de nyúlhúst nem árul­nak. ■ Nem a parasztnak esett az eső Stier László őstermelő. Húsz hek­táron termeszt búzát, kukoricát, tritikálét. Az alacsony felvásárlá­si árak mellett a vadkár is keserí­ti életét.- Nem a parasztnak esett az eső, hanem csak a kereskedőknek - mondta. - Amikor jó a termés, az árak lefelé mentek. Mikor meg ke­vesebb terem, akkor sem fizetnek rendesen a kereskedők. Tavaly a kevesebb terményért többet kap­tunk, mint az idei nagyobb meny- nyiségért. Visszatérő gondunk a vadkár. Hiába kérünk szakértőt, sokszor az ő véleményük is telje­sen más; nem tudjuk érvényesíteni a kárigényünket. Már az átalányfi­zetésbe is beleegyeznénk. Az idén előzetes felmérést kértünk, így ta­lán egyértelműbb lesz a követelé­sünk jogossága... Három-négy va- gonnyi terményt betároltam ott­hon. Van három koca, annak a sza­porulatát hizlalom. Most jó ára van a disznónak, de ha felszaporodik az állomány, megint lemegy. S na­gyon drága az üzemanyag, a trak­tort sem volna szabad elindítani. Családi vállalkozás ez, a fiam segít. Ő ragaszkodott a gazdasághoz, én nem biztos, hogy belevágtam vol­na. A földek mellett szőlő és kert is van, mint minden falusi családnál; megtermelünk mindent, ami a j konyhára kell. ___________■ Eg észséges apróságok Havonta egyszer tart tanács­adást dr. Laki István gyermek- orvos. Egyéves korig hozzák minden hónapban az egészsé­ges babákat a rendelésre. Ez az az időszak, amikor külön gon­dot kell fordítani a kicsik táplá­lására, fejlődésére, egészségére.- Jelentős betegség nincs a fa­luban. A hideg idő beköszönték vel ugyan jönnek a légúti meg­betegedések, a higiénés viszo­nyok azonban olyan sokat javűl- tak, hogy egyre kevesebb a ki­csik között a hasmenés. A cse­csemőhalálozást tekintve is ja­vultak a mutatók. Az édesanyák szoptatási hajlandósága is jobb, mint egyes városokban, így a ki­csik féléves korukig is szopnak. Gyermektápokból pedig olyan nagy a választék: sokszor nehe­zen dönti el a szülő, hogy melyi­ket vásárolja. A kertekben meg­terem a zöldség, gyümölcs, igaz, hogy nem túl változatosan, de megkapják a kicsik. Mióta ide kijárok, hiánybetegséggel a gyermekek között nem találkoz­tam. ■ Leváltotta a klub a kispadot A nyugdíjasklub már öt éve mű­ködik, s második éve Vargáné Keskeny Zsuzsa vezeti.- Egyre többen, egyre lelkeseb­ben jönnek. Vasárnaponként van hivatalos klubnapunk, de az idő­sek mindennap szívesen betér­nek ide egy kis pletykálkodásra, sakkozni vagy kártyázásra. A há­ziorvos hetente jön, a várakozás idejét inkább itt töltik - mondta.- Az asszonyok elméletben süt- nek-főznek, recepteket cserél­nek, az utóbbi időben már politi­zálnak is. Nem a kispadra ülnek ki, hanem idejárnak. Évente a környék valamelyik településén tartják az idősek ta­lálkozóját. Idén ők voltak a házi­gazdák.- Szentmisével kezdtük, és együttes nótázással végződött. Mindenki kitett magáért: fino­mabbnál finomabb süteménye­ket raktak az asztalokra. Ha kell, műsort ad a dalárda, bár ez nem rendszeres. A cserénfaiak nem szívesen áll­nak színpad­ra. A klubna­pokra húszán járnak rend­szeresen, a kiránduláso­kon azonban megtelik a busz. Szíve­sen csatla­koznak az unokák, a család­tagok is. A hosszú téli estéken döntik el, hová menjenek; jártak már Pannonhalmán, Győrben, Jákon és a jeli arborétumban. Szívesen keresik föl a templo­mokat, kiállításokat; minden új­donságra fogékonyak.- Évente mellrákszűrésre já­runk az asszonyokkal. Az egészségmegőrzési beszélgeté­seknek köszönhetően egyre töb­ben jönnek. Az Őszi Napfény tá­borra is eleinte úgy kellett rábe­szélni őket, most meg nem győ- zünk helyet szerezni nekik. ■ A cukrász nem nassol Szabó Rita húszéves, jövőre érett­ségizik a Matúra magán-középis­kolában. Szakmája már van, cuk­rászként végzett. Most minden idejét a tanulásra fordítja.- A cukrászkészítmények kö­zül enni legjobban a somlói ga­luskát szeretem, készíteni vi­szont a különböző tortákat. Bár a cukrászok többsége nem szí­vesen nassol. Állandóan édes­séggel foglalkozunk, így nem esünk kísértésbe egy kis nyala- kodásért. A tortával kell a leg­többet foglalkozni, a díszítése szinte olyan, mint a szobrász munkája. Az ember elképzeli, s egyszer csak kialakul, valóra vá­lik az elképzelése. Igaz, csak rö­vid időre, mert szerencsére ha­mar elfogy. A rokonság, a család, az isme­rősök, a barátok kapnak tortát névnapra, ...... sz ületésnap­ra, de a falu különböző rendezvényei sem lehetnek meg nélküle. Farsangkor is Rita tortáját osztották szét a gyerekek ----------------------­kö zött.- Mindenképpen leérettségi­zem. Szerintem ma már mindennek ez az alapja, de hogy utána mi lesz, nem tudom. Lehet, hogy tovább tanulok, még bizonytalan a jövő. Szabad­időmben szórakozni járok, mint minden fiatal, de ilyesmire csak hét végén van lehetőség, mert egyébként minden időmet elve­szi az iskola. ■ Az oldal összeállítását támogatta a cserénfai önkormányzat Hobbiból ma már megélhetést biztosít a nyúl

Next

/
Thumbnails
Contents