Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-22 / 222. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰKOR 2001. Szeptember 22., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 21.) Borsodchem 3 200Ft O Egis 10805 Ft • ü Matáv 650 Ft 0 Mól 3 600 Ft ú OTP 13195 Ft ö Richter 15010 Ft u TVK 1930 Ft ö Zalakerámia 1135 Ft ű BUX: 5670,98-3,20% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6000 INDEX IX. 17-21-IG 5955.84: 5858,571 5900 •fej ; 5799,25 ! 5800 (5670.98 5700 , 5853,30 5600 í í } t i pont- 1 . K3 -o "g S 53 $> "2 K w 4c zc. c/5 o a. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 407,64 Cseh korona 7,53 Euró 258,15 Német márka 131,99 Osztrák schilling 18,76 Lengyel zloty 67,69 Svájci frank 178,09 Szlovák korona 5,90 USA-dollár 279,72 _______ HÍREK____________ AG RÁRSZÖVETSÉG. Ma gyarország és Franciaország- Magyarország európai uniós csatlakozását követően - egy­más szövetségese lesz az ag­rárpolitikában, mivel hosszú távú érdekeik ezen a terüle­ten egybeesnek - hangoztatta Jean-Jacques Vorimore, a Francia Gabonatermelők Szövetségének főtitkára pén­teken, budapesti látogatásá­nak végén. Kijelentette, hogy a magyar mezőgazdasági po­tenciál, ezen belül is a gabo­natermesztési képesség jelen­tős, és erre az EU-ban szük­ség is van. VISSZAVONÁS. A lengyel gazdasági minisztérium szep­tember 6-ai hatállyal vissza­vonta a magyar búzaszállításra vonatkozó CEFTA-kedvez- ményt, amelyet idén március­ban vezettek be - közölte a Külügyminisztérium Szóvivői Irodája pénteken. Magyaror­szág értetlenül fogadta a len­gyel döntést - szögezi le a közlemény. CÁFOLAT. A Gazdasági Ver­senyhivatal elnöke pénteki közleményében visszautasítja Horváth László fideszes országgyűlési képviselő azon állítását, hogy a bélapátfalvai cementgyárral kapcsolatos versenytanácsi döntések bár­melyikének meghozatalakor nyomást gyakorolt volna a versenytanács tagjaira. Ebben az ügyben a versenytanács tagjai a törvényben biztosított függetlenségük körében, a hi­vatal elnökének az ügy eldön­tésére vonatkozó bármiféle presszionálásától mentesen jártak el - fogalmaz a GVH. LEENDŐ TÖRVÉNY. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló leendő, jelenleg előkészület alatt álló törvény legfontosabb célja a fogyasztók jogainak védelme- közölte az Informatikai Kor­mánybiztosság pénteken. En­nek szellemében a kormány által elfogadott törvényterve­zet részletesen szabályozza a szerződéskötés minden lépé­sét, s előírja, hogy a szerződő feleknek folyamatosan közöl­niük kell egymással a szüksé­ges információkat. Csökkenő államháztartási hiány Június volt az előző félév leggyengébb hónapja - élen a turizmus A Gazdasági Minisztérium vaskos kötetben foglalta össze a magyar gazdaság idei első fél­évben elért eredményeit. Érdemes és tanulsá­gos a jelentés néhány részletét kiemelni. Budapest Az államháztartás pozíciója a tavalyinál lényege­sen kedvezőbben alakult. A központi költségve­tés első féléves hiánya 84,2 milliárd forint volt a tavalyi 159,1 milliárd forinttal szemben. A terve­zett költségvetési bevételeknek csak a 48,6 szá­zaléka teljesült, de még ez is 104 milliárd forint­tal többet jelent, mint a tavalyi bevétel. Az idő­arányos áfabevételek 62 milliárd forintos többlet- bevételt eredményeztek. Mérsékeltebben, de nemzetközi összehasonlításban jelentősen nőtt az ipar teljesítménye. A kelet-közép-európai régi­óban Csehország után a második legjobb ered­ménnyel zártuk a félévet. Június a félév leggyengébb hónapja volt. Az ipar terelése ugyan 1,2 százalékkal elmaradt az előző év júniusi eredményétől, de ezzel együtt a termelésbővülés 7,3 százalékos volt. Az export 4,7 százalékkal volt kisebb, de a félév eredménye így is 14,2 százalékos növekedést mutat. A bel­földi értékesítés 7,6 százalékkal csökkent, így az idei első félév csak 0,8 százaléknyi növekedést hozott. A turizmus továbbra is az élen! Devizabevéte­le 1,8 milliárd euró volt, ami 18,5 százalékos növekedést jelent. 14 mülió látogató érkezett hazánkba, 6 százalékkal több, mint tavaly. A lakásépítés lendülete továbbra is erőteljes. Az új hiteltámogatásokat sok család vette idény­be. Az építési és ingatlanvásárlási hitelállomány 244 milliárd forintot tett ki. Az épített lakások száma 2000-ben 21583 volt, ez év első felében már 8182 épült, szemben a tavalyi 5743-mal. A Széchenyi-terv keretében tavaly négyszer, az idén eddig már háromszor hirdettek ered­ményt. Ennek során 138 önkormányzat és öt egyház, illetve karitatív szervezet összesen 18 milliárd forint támogatással, 4200 lakást létesí­tett. Ennek során egyebek között közel két és fél ezerrel növelték a szociális lakások és százzal a fiatalok részére épült garzonlakások számát. A jelentésben olvashatjuk, hogy a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 15,4 százalékkal haladta meg az előző év hason­ló időszakára számítottat. Ugyanakkor az idei GAZDASÁGUNK ELSŐ FÉLÉVE (2001) Gyorsul a mükMótöke öinamtkusaR bóvii1 a \JKNli turizmus bevétele \ ‘ I umméMrii MWIel nysuns SMU*»»«5 ZMI-IMMIS87 1047 Mt.lHttlIJÖ ÍMIIWti na IBS ----- ~-ífF ' — Bt r A KSréstámooatási bitetek ■ ■ kedvezi hatása Bővülő íogla&űztíitoftság, Irfc »»'-l“l*iSA Tovább erősödőt1, a sA gépipari export aránya | . mTOwré 2801.1. féMv 1507 1047% JH mi.lWé* 1880 1195% első félévi fogyasztói árnövekedés 10,4 százalék volt, ez 4,5 százalékos reálérték-növeke­dést eredményezett a tavalyi 1,5 százalékkal szemben. A január 1-jétől kötelező 40000 forintos mini­málbér az első félévi átlagkeresetnek 50,2 száza­lékát érte el, az előző évek 36 százalék körüli ará- nyához képest._______ ___ koós Me gélénkült az állatpiac A jó minőségű vágósertések iránt változatlanul élénk a kereslet Budapest Az elmúlt hetekben megélénkült az állatpiac, amely szerény mértékű áremelkedéssel párosult. A felvásárlók elsősorban a jó minőségű vágóállatokat keresték, de akadt vevő a selejt tehenekre is - derül ki egyebek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium most közzétett jelentéséből. let, ennek ellenére több megyé­ben kilónként 10-25 forinttal csökkentek a felvásár­lási árak. A nagysúlyú selejtkocák is jó áron, kilónként 330-335 fo­rintért kelnek el. A falugazdászok jelzése szerint a feldolgozók egyre nehezebben tud­ják az alapanyagot biz­tosítani a folyamatos vágáshoz, ezért csök­kenteni kényszerülnek a műszakok számát. A malac 5-600 forintos kilónkénti áron cserél gazdát. A juhágazatban az olasz vásárlások követ­keztében emelkedtek a felvásárlási árak. A jó minőségű 13-16 kilós jószágért például ki­lónként 730-760, a 16-20 kiló­sért 700-730 forintot fizetnek a termelőnek. A legelőn nevelt, A megyei földművelésügyi hiva­talok által készített felmérés sze­rint súlyos gondot okoz a terme­lőknek a tejkvóta, néhányan kö­zülük literenként 12-20 forintért kínálják a fehér innivalót, csak­hogy hozzájussanak a kvótához. A húsmarhatenyésztők helyzete még mindig bizonytalan, bár azokban a régiókban, ahol ro­mán és horvát exportra vásárol­nak fel, kilónként 15-20 forinttal javultak az árak. Néhány megyé­ben romániai exportra, egészen kedvező árajánlattal a selejt te­hénre is volt kereslet. A Vágó­állat és Hús Terméktanács pályá­zati felhívása alapján a pályázók kilónként 30 forintos támogatást kapnak az értékesített 500 kilós­nál súlyosabb első osztályú mar­hák után. A jó minőségű vágósertések iránt változatlanul élénk a keres­kevésbé jó húsformákat mutató bárányokat viszont csak belföldi hizlalásra és 50-80 forinttal ala­csonyabb áron veszik át a keres­kedők. Élénk volt az érdeklődés a broj­lercsirke iránt is, amelynek ára kilónként 190-260 forint között Bizonytalan helyzetben FOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV mozog. Az elmúlt hetekben a vá- gónyúlért is többet - kilónként 320-370 forintot - adtak a fel­vásárlók. ________________________(ÚJVÁRI) Mu nkahelyteremtés A foglalkoztatottsági helyzet javítása a cél Budapest A Gazdasági Minisztérium (GM) a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének jóváhagyása alap­ján kiírta a pályázatokat a magas élőmunka-igényű vállalkozások pályázatának második fordulóját is. Ezúttal 1,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a vállalkozások részé­re. Ezzel kívánják elérni, hogy ja­vuljon a gazdálkodó szervezetek foglalkoztatási helyzete, munka­erő-megtartó és létszámbővítő képessége. A pályázat első fordulójában, amelyet augusztus 31-én zártak, mindössze a kiírt összeg 20 szá­zalékát igényelték a vállalkozók. A szakemberek szerint ennek oka az volt, hogy a pályázati fel­tételek meglehetősen szigorúak voltak. Ezért a most kiírt pályázaton az előző fordulóhoz képest jelen­tősen változtattak. Egyrészt kibő­vül a pályázók köre és az 1-5 al­kalmazottat foglalkoztató vállal­kozók is igényelhetnek támoga­tást. További könnyítés, hogy azok a vállalkozások is pályáz­hatnak, amelyek az idén más cé­lokra már vettek igénybe támo­gatást a foglalkoztatási alaprész­ből. Mindezeken túl emelkedik az egy vállalkozásnak juttatható támogatási összeg is. Ez-az ösz- szeg a vállalkozás 2001 évre szá­mított járulékteher-többlet leg­kevesebb egyhavi, de legfeljebb egyévi összege lehet. A program keretében az első fordulóban si­keresen pályázók egyszerűsített módon kiegészítő támogatásra pályázhatnak. A megkötés csak annyi, hogy az első és a megis­mételt pályázaton együttesen el­nyerhető összeg maximuma szintén az éves járulékteher többletösszegével kell, hogy megegyezzen. A munkaerő-piaci programot ismét a megyei munkaügyi köz­pontok kezelik. Az adatlapokat a tájékoztatóval együtt az ország 174 munkaügyi kirendeltségén lehet beszerezni október 1-jétől. A pályázatok benyújtási határ­ideje 2001. október 22. A nyertesek még ez év decem­berében kézhez kapják a részük­re megítélt támogatást. K.T. Tulajdonra törő termelők A hitelező gazdák szerint erős, jó cég a MiZo Pécs A felszámolás alatt álló MiZo tejtermelő hitelezői állami se­gítségért folyamodtak annak érdekében, hogy a jövőben tu­lajdonosként is működtethes­sék a tejipari vállalatot. A tej­termelőkből alakult konzor­cium, illetve szövetkezet egy­séges a kérdésben, a tagok meggyőződése, hogy nyeresé­gesen lehet működtetni a magyar tulajdonban maradó céget. A MiZo felszámolásának káro­sult termelői az agrártárcához és a Miniszterelnöki Hivatalhoz is eljuttatták kidolgozott prog­ramjukat, amely a cég életké­pességét és a termelők bizton­ságát egyaránt hosszú távon biztosítaná. A gazdák úgy lát­ják, hogy mintegy 3 milliárd fo­rintra lenne ahhoz szükség, hogy a bankok követeléseit ki­elégítve és a felszámolót is kifi­zetve tulajdonjoghoz jussanak a felszámolás utóbbi szakaszá­ban már eredményesen műkö­dő részvénytársaságban.- A jövő év első feléig biz­tosan eldől a MiZo sorsa. Az utóbbi másfél év már bizonyít­ja, hogy erős, jó cégről van szó, ami jó áron fog elkelni. Ezért kalkuláltunk a megváltáshoz szükséges 3 milliárd forinttal. Amennyiben kedvező kamato­zású, hosszú lejáratú forráshoz juthatnánk, programunk sze­rint a termelők számára bizto­sítható lenne a zavartalan be­kapcsolódás a tulajdonosi körbe. Nézetünk szerint a cég irá­nyítása továbbra is a menedzs­ment feladata maradna, ugyan­akkor egy ilyen összetételű tu­lajdonosi körnél több figyelmet kaphatnának a beszállítói érde­kek - nyilatkozta lapunknak Németh István baranyai tejter­melő, aki a konzorcium tagja és a Baranya Megyei Tejtermelők Szövetkezetének elnöke. A konzorcium jelenleg mint­egy 800 termelőt tömörít, ezek­nek 90 százaléka ős-, illetve kistermelő tejesgazda. A szö­vetkezetnek 74 tagja van, és 4 társasvállalkozás is csatlako­zott hozzá. A termelők az elnök elmondása szerint nagyon bíz­nak abban, hogy programjuk kedvező elbírálásban részesül, és így lehetőség nyílik arra, hogy a meghatározó mére­tű tejipari vállalat vidéki köz­ponttal magyar tulajdonban maradjon. A tulajdonosi elképzelések mellett egy minőségi felzárkóz­tató programot is kidolgoztak a baranyai tejtermelők. Ennek keretében a több hazai és nem­zetközi forrásból érkező támo­gatással az EU-csatlakozásig minden, a programhoz csatla­kozó kistermelő biztosítani tudja a minőségi tejtermelés technikai és technológiai felté­teleit. KASZÁS E. Értékpapír: Nyugat-Európa vezet Nyugat-Európában jobban elterjedt az értékpapír, mint a kelet-közép-európai régióban - ez a megállapítás már régóta igaz. Térségünkben szembetűnően népszerűbbek a részvé­nyeknél a befektetési alapok - derül ki egyebek között a Gfk Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből. Budapest A piackutatóknak adott vála­szokból kiderül, hogy a magyar családoknak mindössze harminc százaléka fekteti megtakarított pénzét értékpapírba. Az embe­rek többsége rövid távú letéttel és életbiztosítással rendelkezik, illetve tagja valamelyik nyugdíj­alapnak. A megkérdezettek köré­ben takarékoskodás szempontjá­ból a rövid távú letét a legnép­szerűbb, utána következik az ál­lampapír, a részvény, az életbiz­tosítás és végül a többi befekteté­si alap. Érdekes, hogy míg a magyarok alig egyharmada tartja a legelő­nyösebb értékpapír-befektetési formának a rövid távú letétet, ad­dig a csehek 45 százaléka, a len­gyeleknek pedig a háromnegye­de. A hazai lakosság körében 18-18 százalékot képviselnek az egyéb befektetési alapot és az életbiztosítást előnyben részesí- tők, Lengyelországban és Csehor­szágban viszont ez az arány két­szerese a mienknek. A piackutatók felmérése sze­rint Nyugat-Európában az embe­rek többsége a rövid lejáratú leté­tet kedveli. A népszerűségi listán ezután következik a részvény, a részvényalapú beruházási alap, az államkötvény, a nyugdíjalap valamint az életbiztosítás. A családok birtokában lévő ér­tékpapírokat fajtánként szem­ügyre véve és összehasonlítva a közép- vagy a nyugat-európai át­laggal, kiderül, hogy mi, magya­rok mindenből kevesebbel ren­delkezünk. Míg például a hazai lakosságnak 17 százaléka vásá­rolt eddig rövid távú letétet, ad­dig a lengyel lakosságnak már majdnem a fele, a franciáknak pedig a kétharmada. Ugyanezen összehasonlításban nálunk a leg­kisebb az életbiztosítások szá­ma, de a nyugdíjalapokkal össze­függő letétek számának tekinte­tében is csak négy országot elő­zünk meg.- UG­A HÁZTARTÁSOK ÁLTÁL LEGNAGYOBB ARANYBAN VÁSÁROLT ÉRTÉKPAPÍROK. A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI DÖNTÉSHOZÓI ÁLTAL ADOTT VÁLASZOK SZÁZALÉKBAN Ország Rövid távú letét Életbiz­tosítás Nyugdíj­alap Részvény Állam­kötvény Magyarország 17 14 11 5 5 Csehország 30 16 18 7 5 Lengyelország 45 21 18 5 6 Ausztria 55 23 29 6 7 Belgium 67 32 20 20 17 Franciaország 75 29 4 7 5 Hollandia 19 7 3 17 3 Nagy-Britannia 64 48 6 19 13 Németország 55 44 7 9 12 Olaszország 39 17 22 11 11 Spanyolország 74 28 54 18 13 Svédország 58 32 48 35 19 Egyesült Államok 67 34 42 11 7 Nyugat-európai országok átlaga 56 29 21 16 11 Forrás: GfK Piackutató Intézet

Next

/
Thumbnails
Contents