Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-18 / 218. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 18., Kedd A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Zsalakó Ernő, az alpolgármester: Fonai Jenő. A képviselő-testület tagjai: Bankics József, Pusztai Tamás, Szalontai Jánosné, Tóka Ernő, Tombor János és Valler Mária. A jegyző: Patakiné Kereső Szilvia. Az iskola igazgatója: Völgyi Attila, az óvoda vezetője: Zsalakó Emőné. A háziorvos: dr. Farkas Ist­ván, a védőnő: Berkes Krisztina. Baté Már időszámítá­sunk előtt lakott hely volt. ezt a határában talált csiszolt kőeszkö­zök. illetve fém­karikák Is bizo­nyítják. Nevét először - Batej alakban - egy XIV. századi oklevél említette, később Bati. majd Balhé néven szerepel. 1343- ban a Dersffy. 1452-től az Esterházy és a Festetics család volt a löldesura. A török uralom idején csaknem teljesen elpusz­tult a falu: 1686-ban mindössze öt csalá­dot írtak össze. 1733-tól 1945-ig a Gyulai Gaál család volt a terület birtokosa. 184£ban a jobbágyok önkényesen föl­det foglaltak el az urasági területből, ezt a szabadságharc bukása'utána visszavet­ték tőlük. Az 1930-as években mintegy 650en laktak Batéban. Vasútállomása, postája és telefonja is volt Két műemlék épülete is van a falunak: az 1741-ben emelt barokk temetőkápolna és copf stí­lusú Gyulai Gaátkastély. A község azon ritka somogyi települések közé tartozik, ahol a lakosság száma folyamatosan nő. Ma 829en élnek itt Baté perselye Két éve a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet intézi a la­kosság és a vállalkozók pénz­ügyeit. Ez idő alatt folyamatosan fejleszti a szolgáltatásait, bővíti a betét-, hitel- és a különböző ban­ki tevékenység tárházát. Most a bankkártyaforgalmat igyekeznek növelni. Még csak 25 kártyás ügyfelük van, de az emberek fo­kozatosan megismerik, megsze­retik ezt a szolgáltatást is. Kolonics Zoltánná kirendelt­ségvezető elmondta: jó a kapcso­latuk az ügyfelekkel, a vállalko­zókkal és a nyugdíjasokkal is. Aki hozzájuk betér, nemcsak ügyfél és leendő üzleti partner, hanem is­merős is, akivel egy kicsit beszél­getni is kell. A családias hangulat s a megbízható pénzügyi tájékozta­tás és kiszolgálás jellemző kiren­deltségükre. ________________■ SZARKA ÁG NES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Baté lakosainak szorgalmát bizo­nyítják a gondozott, modern por­ták, végig a falu hosszú főutcáján. Fejlett az infrastruktúra, már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. A település vezetői szerint összefo­gással egyet akarással minden megoldható.- Milyen az élet a harmadik év­ezred elején Batéban? ösizisii 65,4 allllé firlit Két megye között, félúton- Öt éve vagyok a község polgár- mestere - mondta Zsalakó Ernő -, s ez idő alatt olyan változtatásokat vezettünk be, amelyektől komfor­tosabb lett a település. Elengedhe­tetlen volt az infrastruktúra bővíté­se. A vezetékes földgázt is behoz­tuk, ezt a beruházást tavaly nagy la­kossági és kisrégiós összefogással sikerült megvalósítani. A munka­ügyi központtal kötött szerződés szerint évente három-négy köz­munkást foglalkoztatunk. A közte­rek rendben tartása a feladatuk. Még 1996-ban elkezdtük a sportpá­lya kiépítését; az első ütemben a pályát készítettük el, tavaly pedig nekiláttunk az öltözőnek is. Már állnak a falak, s az egészet tető alá hoztuk. Építését az önkormányzat az anyagvásárlással támogatta, a sportbarátok pedig önzetlen mun­kával. Mintegy negyven sportra­jongó dolgozott a falak fölhúzása­kor nyolc kőműves keze alá. Az Zsalakó Ernő polgármester idén harmadszor pályáztunk az If­júsági és Sportminisztériumhoz; eddig a felmutatott társadalmi munka nem volt elég, de most már sokkal jobban állunk. A befejezés­hez ugyanis szükségünk van a tá­mogatásra.- Mi nem jött össze? Mit érez ku­darcnak?- A fiatalokat nem sikerült ösz- szefogni. Igény van, de a kezdeti föllendülés után sorra elsorvadnak a kezdeményezések. A testület minden erejével támogatja őket a beiskolázástól a táborozásig. Most újra nekilátnak az ifjak a klub rend­betételének. Színes tévével, fölsze­reléssel, hangosítóberendezésekkel tudunk nekik segíteni. A régi tűzol­tószertárban van egy konditerem, gépeket vett a sportegyesület; szíve­sen járnak oda a gyerekek. Mégis azt kell mondanom: nem tudjuk összefogni a fiatalokat úgy, aho­gyan kellene.- Milyennek látja a község jöv& jét? Egy száz év múlva készülő al­manachban mit írnak majd Baléról?- Több járdát kell még leaszfal­tozni. Készül a közvilágítás korsze­rűsítése, egyes részeken a lámpa­testeket is kicserélik. A szennyvíz­csatorna-rendszer kiépítése is sze­repel a középtávú tervekben. A 61- es út rekonstrukciója után - a lassí­tó- és terelőszigetek miatt - életve­szélyessé vált a temető és a temp­lom gyalogos megközelítése; jövő­re ott is járdát kell építenünk. A leg­fontosabb törekvésünk pedig az, hogy minél több munkahelyet te­remtsünk a faluban, lakásokat épít­sünk, hogy növekedjen a lakosság száma. Olyan települést szeret­nénk, ahol jól érzik magukat az emberek, és helyben megkapnak minden szolgáltatást. A lakóövezet­ben - többhektáros területen - akár azonnal negyven telket tudunk ki­alakítani. Itt futnak össze az utak két város és két megye között, fél­úton. A vasúti összeköttetésünk is jó. Ezeket a lehetőségeket kellene a vállalkozóknak kihasználni. ■ Óvodások szövőszéken Több mint 40 kicsi jár oviba; nem­csak Batéból, hanem Kapos- keresztúrról, Fonóból is jönnek. Két csoportban négy óvónő és két szakképzett dajka foglalkozik ve­lük.- Falusi gyerek nem nőhet fel úgy, hogy ne ismerje meg a kör­nyezetét - mondta Zsalakó Emőné óvodavezető. - Vállaltuk a múlt át­örökítését, ezért is választottuk a néphagyományőrzést. A foglalko­zásokon természetes anyagokat dolgozunk fel; a gyerekeknek nem újdonság a pókozás vagy a szövés, és ismerik a körmöcskézés rejté­lyeit. A nagyobbak már szövőkere­ten is dolgoznak. Egy fafaragó nagyapa pedig bemutatta nekik, hogyan munkálja meg a fát. Táj­megismerő kirándulásokra me­gyünk, és teljesebbé teszi vüágké­püket a színházlátogatás. Az óvodai konyhán nemcsak a kicsiknek főz­nek; innen kapják az ételt az iskolások és néhány idős ember is. Szűkös azonban a költségvetés, ezért a helybeli termelők­től vásárolnak.- Mások a szülők étke­zési szokásai, ezen változ­tatni nehéz. Az újat az ap­róságok nagyon nehezen fogadják el. Sok a hátrá­nyos helyzetű kisgyerme­künk. Étkezésükben is érezhető a pénz hiánya: a szülők nem tudják meg­vásárolni a gyermek fejlő­déséhez szükséges nyers­anyagokat. Ezen is próbá­lunk segíteni. ■ Környezetismeret mellett játékra is jut idő Táncos estek, szomszédoló idősek Méhanyák gyűjtik a gazda pénzét- Tizennyolc évesen kaptam az első méhcsalá­dot, de már gyerekkoromban édesapámtól el­lestem a tartásuk fortélyait: Segítettem neki pör­getni, keretlécet szögelni, hálózni is - mondta Pusztai Tamás méhész. - Fia ezzel megfertőző­dik az ember, az már minden bajon átsegíti. Aki a pénz, a meggazdagodás reményében áll neki, az többnyire félúton abbahagyja. Hobbiból is lehet tartani méheket, mi azonban 12 éve ebből próbálunk megélni. Most kétszáznál is több méhcsaládom van, de nem igazán mézeltetek, hanem anyanevelő telepet tartok fenn, anyákat adok el. Mézeltetőállománnyal kevesebb mun­kával is nagyobb jövedelemre lehet szert tenni, ez azonban biztosabb; jobban alapozhatok rá, nincs annyira kitéve az időjárás szeszélyeinek. Pusztai Tamás méhei meglehetősen szelí­dek, ritkán támadják meg az embert. Az állomány szelíd, de nem árt az óvatosság- A krajnai méh vadabb, műit az olasz, de vá­logatással eljuthatunk egy viszonylag szelíd álló- zéhez; télire készülnek, féltik az élelmüket. Ha én mányhoz. Jó hordásban akár meg is lehet őket simo- nem bántom őket, ha nem akarom kifosztani a kap- gatni. Ilyenkor azonban már odakapnak az ember ke- tárt, ők sem bántanak. ______________________■- Az idősek érzékenyebbek, de ha egy kis szeretetet éreznek, mindenüket odaadnák. Hama­rabb megsértődnek, ha valaki esetleg erélyesebb - mondta Ko­vács Józsefné, a klub gazdasági vezetője. Néhány éve nyugdíjas­klub is van Batéban, ugyan nem bejegyzett szervezet, de annál te­vékenyebb. Harmincán járnak rendszeresen az összejövetelekre: nők s férfiak, családosok és egyedülállók, ve­gyesen. Havonta egyszer talál­koznak, hogy egy kicsit beszél­gessenek, új verseket, dalokat ta­nuljanak.- Időnként táncos estet rende­zünk, s fellépünk a falu minden ünnepi rendezvényén. Nagyon jó a kapcsolatunk a mosdósiakkal, a nagyberkiekkel meg a fonóiakkal; évente meglátogatjuk egymást. A legszorosabb kapcsolatban azon­ban a jutái nyugdíjasklubbal va­gyunk. Legutóbb ott voltunk falu­napon, s még a pocsék időt is feledtette az a remek han­gulat. Pannonhal­mára szerve­zett kirándu­lást legutóbb a klub, s az ön- kormányzat támogatásával a falu idősei elju- tottak Úpusztaszerre is. _______■ Te tőtérben az új üzem Majdnem húsz asszonynak és egy tetőterében kapott helyet az új van, az egyik 13, a másik 17 éves. szem férfinak ad munkát Tóth Mó- üzemrész. Morvay Lajosné a varró- Szívesen sündörögnek a varrógép nika varrodája. Itt főként sport- és da vezetője, húsz éve dolgozik a körül, de még jobban örülnek, ha a felsőruházati termékeket készíte- szakmában. divatlapban kiválasztott ruha az én nek. Több millió forintot költöttek - Mindig női szabó akartam len- kezem alól kerül ki. A legnehezebb tavaly beruházásra, ennek egy ré- ni - mondta. - Már gyerekként azt a póló- és nadrágigényüket kielégí- sze pályázati támogatás volt. A mondtam, ha ez nem sikerül, ak- teni. Mégis olcsóbb így az öltözteté- nagyszülők régi családi házának a kor férfiszabó leszek. Két lányom síik, hogy mindent varrók nekik. ■ Kiegyenlítik a hátrányt- A kis iskoláknak legnagyobb előnyük a családias, jó légkör. Mindenki jól ismeri a másikat, és minden adódó gond azonnal megoldható - mondta Völgyi Atti­la, az iskola igazgatója. A szülők egy része mégis más iskolába vi­szi a gyermekét. Ez érthető, ha Kaposváron, Dombóváron vagy Mosdóson dolgozik. Sokan azon­ban nagyobb esélyt látnak a váro­si iskolában. Elsősorban a tehető­sebbek viszik el a gyerekeket.' A nagyobb iskolába kerülő kis elsős azonban ott csak egy falusi gyerek, akit esetleg kiközösíte­nek, és elveszítheti a barátait. Ott nem ver gyökeret, itt pedig már nincsenek meg a kapcsolatai; míg itt János megszólítása is köz­vetlenebb: Jancsika.- Az összevont osztály mellett szól az önállóságra nevelés, a fi­gyelem kény­szerű meg­osztása is - mondta az igazgató. - A gyerekeknek meg kell szokniuk, hogy míg ők csendben dol­goznak, a má­sik osztály hangosan tanul. Ez egyben állan­dó ismétlés is. Sajnos, nem min­denki éli meg így, s inkább hó- ban-fagyban is utaztatják a gye­rekeket. Megpróbálják a hátrányokat csökkenteni, ezért tanítanak né­met nyelvet, s ezért van a táncok­tatás is. Nagy élmény volt a gye­rekeknek, hogy fölléphettek a fa­lunapon. ■ Egyedüllét szülte versek Negyvenhat évig tanított férjével együtt Sandi Istvánná a falu isko­lájában. A nyugdíjas tanítónő már képzős korában is írt verse­ket. Abban az időben még csak magának. Néhány éve az akkori Őszidő magazin hirdetett pályá­zatot: verseket, elbeszéléseket kért a 60 évesnél idősebbeknek. Két verse is megjelent az antoló­giában.- A szabadidőmben írogatok, de már lényegesen kevesebbet. Mióta nyugdíjban vagyok, sokkal kevesebb az időm. Egy bizonyos koron túl az ember már mindent lassabban csinál: nehezebben áll neki, és hamarabb elfárad. Hogyan telnek a nyugdí­jasnapjai?- Egészséges vagyok, bár időn­ként itt is fáj, ott is fáj, de ki lehet bírni. Nagy a kertem, az tavasztól őszig ad tennivalót. A tél az olva­sás, a tévézés, a keresztrejtvény­fejtés, és nagy ritkán a versírás ideje. Hívnak a nyugdíjasok is, hogy többször menjek közéjük, de ha valamit elvállalok, igyek­szem lelkiismeretesen elvégezni. Kirándulásra és a rendezvények­re elmegyek, de nem vállalko­zom semmiféle feladatra. Panni néni a férje halála és fia családalapítása után egyedül ma­radt.- Lassan ötven éve itt lakom. Ha kimegyek az utcára, mindig találkozom ismerősökkel, bará­tokkal - mondta. - Ha elmennék a fiamékhoz Szegedre, ott jobban egyedül lennék. _____________■ A focirajongó koszorúi Kovács József kertész és focirajon­gó. Húsz éve dolgozik a családi vállalkozásban, és szabad idejé­nek minden percét a sportnak szenteli. Selyemaszparáguszt és fenyőt nevel a kertészetben, a ko­szorúba való virágot úgy vásárolja.- Valamikor termesztettünk szegfűt is, de ezzel egy vegyszer­mérgezés miatt föl kellett hagyni. Reggel hattól dolgozunk. Ha vala­milyen társadalmi munka van a sportpályán, akkor az ott töltött időt a munkámban éjjel pótolom. A sportszeretet nem mehet a mun­ka rovására; megszenvedi a csalá­dom úgyis, mert kevesebb időm jut rá. Valamikor az NB II-ben fo­ciztam, ezért is szívügyem a sport mind a mai napig. Nagyon sokan segítettek az új öltöző tető alá ho­zásában; több millió forint értékű társadalmi munka van benne. Va­lahogyan be kell fejeznünk, remé­nyeink szerint majd pályázati pénzből. Egészséges ifjúság felnö­véséhez ugyanis elengedhetetlen a sport, és általa jobb lesz a falubeli­ek kapcsolata is. Kint a meccsen összejönnek, beszélgetnek az em­berek. Kovácsék hagyományos csok­rokat s koszorút készítenek.- Maradtunk az olcsóbb virág, a szegfű mellett. A gerberát, rózsát, orchideát kevesebben tudják meg­fizetni. Ma tíz szálat tetetnek egy koszorúba, hajdanában 70 is bele­került. Csökken a forgalom, de még megélünk belőle. ________■ Az oldal összeállítását támogatta a Tanák Kft, Kovács József vállalkozó és a batéi önkormányzat A L M A N A C H - 0 2 1

Next

/
Thumbnails
Contents