Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-16 / Vasárnap Reggel, 37. szám
2001. szeptember 16. * ARCKÉP *7 A Császár születésnapja Albert Flóriánt, a 60-as évek futballsztárját lehetett szeretni, vagy nem szeretni, de az biztos: tudását még ellenségei is elismerték. Játékstílusa, egyedülálló eleganciája, az, ahogy pimaszul átverte a védőket, flegmatikus góljai, felhőfejesei, utánozhatatlan cselsorozatai mind-mind a magyar labdarúgás legszebb pillanatai közé tartoznak, őt magát pedig a legnagyobbak közé emelték. A világ legdemokratikusabb módján lett császár, hiszen a szurkolók szeretete emelte a foci trónjára. A Császár ma 60 éves.- Mindenki életében meghatározó jelentősségei bír a gyermekkor. Önnek milyen emlékei vannak a szülői házról?- Tíz évig éltünk Herceg- szántón, és a két bátyámmal itt kezdtem focizni. Feri nagyon jó labdarúgónak indult, én pedig mint afféle megtűrt csöppség próbáltam köztük ügyeskedni. Addig-addig, amíg a faluban tekintélyem lett a srácok között.- Mikor került a Ferencvároshoz?- Tizenegy évesen, 1952- ben igazoltam a Kinizsihez - akkor ugyanis így hívták az FTC-t. Nagy szeretettel emlékezem nevelőedzőmre, Száger Misi bácsira. Legalább félszáz válogatott vagy klasszis labdarúgóval együtt ő indított el a pályán. Büszke vagyok arra is, hogy soha nem szerepeltem más klubban, csak a Ferencvárosban.- Az ötvenes évek újkori történelmünk legnehezebb időszaka volt: az Albert család miként vészelte át azokat az éveket?- 1952-ben kerültünk Budapestre, s jócskán volt részünk nélkülözésben. Az már ideális állapot volt, amikor a Gömb utcában egy műhelyből átalakított pincében laktam hatodmagammal. Az első összkomfortos lakást 1960-ban kapta a családom, amikor már válogatott labdarúgó voltam.- Melyik a legkedvesebb stadionja?- A mostani Üllői úti stadiont is imádom, de a szívemhez mégis az a régi fatri- bünös pálya áll a legközelebb. A zöld-fehér publikum itt úgy biztatott minket, hogy a lábával dobogott. Ilyenkor mi az öltözőben lelkesedtünk, az ellenfélnek meg ci- terázott a térde.- A kedvenceket becenévvel illetik a szurkolók. Önt miként szólították, mielőtt Császár lett?- Még az ificsapatban is Csontinak hívtak, olyan vékony voltam. Később csak Flóri, röviden, tömören. Egyébként két hónappal a 17. születésnapom után, 1958. november 2-án a Diósgyőr ellen lettem NB I-es futballista. 3-1-re nyertünk, és én két góllal mutatkoztam be. Az ellenfélnél szintén volt valaki, aki akkor debütált, mégpedig Sólymosi Pixi, a későbbi sokszoros válogatott jobbfedezet lett.- Az első válogatottság sarokpont minden labdarúgó életében, nemde?- Hogyne, én is annak tartom: 1959. június 28., Ma- gyarország-Svédország 3-2 a Népstadionban. El lehet ezt felejteni? Izgalmas időszak volt, ugyanis napokkal korábban érettségiztem. Ez volt az a találkozó, amikor Baróti Lajos bácsi azt a csatársort küldte pályára, amelyik később sok-sok sikeres válogatott mérkőzést játszott: Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi.- Amíg világ a világ, a magyar szurkoló emlegetni fogja ezt a zseniális ötös fogatot. De az sem kétséges, hogy az ötök közül önt ünnepelték a legtöbbet.- Valóban, elég gyakran volt részem ilyesmiben. Volt, amikor szapult a közönség, de azért döntő többségében úgy érzem, elfogadta a játékomat. Az egyik leghangosabb közönségnyilvánítást a Népstadionban éltem át, szintén 1959-ben. Az NSZK-t 4-3-ra vertük. Az én gólom egy olyan cselsorozat után született, ami még a németek szövetségi kapitányát is elismerésre késztette. Herberger mester is gratulált nekem a mérkőzés után.- Ezt később még sok nagy edző és játékos is megtette. Az első bajnokság megvan még?- Persze, az maga a csoda volt. 1963-ban, a Fradi-szurA két bátyámnak is volt tehetsége a focihoz, engem a csöppséget eleinte csak megtűrtek kólókkal, no meg természetesen velünk is madarat lehetett volna fogatni örömünkben. Az a bizonyos Aczél, Novák, Mátrai, Dalnoki, Vilezsál, Kocsis, Kökény, Orosz, Albert, Rákosi, Fenyvesi tizenegy 1949 után nyert újra bajnoki aranyérmet a klubnak. Aztán rá egy évre megismételtük a bravúrt, ekkor Kocsis Gyuri helyén már Orosz Pali játszott fedezetet, a csatársor pedig így állt fel: Fenyvesi II, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi.- Általában hogy viselte a sikert? Egyáltalán: fel lehet dolgozni a hirtelen jött hihetetlen népszerűséget, vagy ilyenkor csak sodródik az árral az ember?- Az őszinte érzelmeket mindig jól fogadtam. Ha valaki a rossz játékom miatt tett szemrehányást, ezt gond nélkül lenyeltem. Lehet, hogy éppen abban a pillanatban a bírálat miatt nem röp- döstem, de az illetőt becsültem azért, mert legalább a szemembe mondta. A hamis, hízelgő embereket viszont soha nem kedveltem.- Góljai mára legendák lettek, pláne az a hatos.- Bajnoki mérkőzésen, ha jól emlékszem, 1960 decemberében, a Debrecennek rúgtam a legtöbbet. 7-0-ra nyertünk a Népstadionban. Egy gólt átengedtem Fenyvesi Máténak, mondván, örüljön azért a Tüske is.- Nemzetközi kupameccseken is aratott. Melyik a legkedvesebb sikere?- Az 1965-ös Vásár Városok Kupája-diadal. Amikor erről beszélünk, soha nem szabad elfelejteni, hogy ez a magyar labdarúgás egyetlen komoly nemzetközi kupasikere, hiszen a WK a KEK elődje volt. A Juventus ellen a döntőben idegenben, vagyis Torinóban nyertünk 1-0- ra. Ez számomra az igazi diadal. Sajnos azon a két világbajnokságon, amelyiken szerepeltem, a végén nem volt okunk mosolyogni. 1962-ben Chilében jobbak voltunk, mint a csehek, mégis elbuktunk, holott nyugodtan játszhattunk volna döntőt. Nincs ebben semmi túlzás, mivel az valóban remek válogatott 1 volt. A későbbi világbajnok brazilok is féltek tőlünk. 1966-ban Angliában a szovjetek ellen csak magunkat okolhattuk a kudarcért. A magyar válogatott tudása alapján jobb és esélyesebb volt. De ha már a fiaskóknál tartunk, idesorolom a római olimpia bronzérmét is. Képessége alapján az a magyar együttes megszerezhette volna 1960-ban az aranyérmet. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon is pe- chünk volt, így aztán meg kellett elégednünk a harmadik hellyel.- Melyiket tartja minden idők legjobb Fradijának?- A drukkerek egyértelműen az 1967-es gárdára voksolnak. Valóban, Lakat Karcsi bácsi irányításával ez a tizenegy fantasztikus meccseket játszott. A Géczi, Novák, Mátrai, Páncsics, Juhász, Szűcs, Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi csapat miatt gyakran volt telt ház a Népstadionban. Akkoriban nekünk nem is volt saját pályánk, mert a régit lebontották az Üllői* •V. Albert Flórian Született 1941. szeptember 15-én, Hercegszántón Két és fél éves volt, amikor édesanyja meghalt. Hatodik gyerek volt a családban. Három testvére még gyermekkorában elhunyt. Egyik bátyja, Ferenc 1965-ben balesetben halt meg Válogatottságainak száma: 75 A Ferencváros színeiben: 537 mérkőzés, 383 gól Aranylabdás: 1967 Világválogatott 1968-ban és 1973-ban Családi állapota: özvegy (1990-ben vesztette el feleségét) Gyermekei: Magdi 1964, Flórián 1967-ben született Unokája: Flórián-Patrik, ötéves Jelenlegi pozíciója: a Ferencvárosi Torna Club elnöke úton, az újat meg még nem építették fel.- Akiket sikerek öveznek, azoknak gyakran vannak irigyeik, ellenségeik. Vagy a Császárt mindenki szerette?- Biztos akadtak, akik nem kedveltek, de ez különösebben nem izgatott. Azt viszont tudom magamról, hogy nem vagyok bosszúálló vagy haragtartó.- Varga Zoltánról mi a véleménye?- Remek labdarúgó volt.- Bővebben?- Remek labdarúgó volt, jó volt vele játszani. És azt hiszem, a közönségnek is tetszett, amit produkáltunk.- Pályafutása során melyik meghívásnak tett eleget a legszívesebben?- 1967 januárjában a feleségemmel két hétig a világhírű brazil klub, a Flamengo vendégei lehettünk Rio de Janeiróban. Az egyszerűen felejthetetlen volt.- A legértékesebb labdára még emlékszik?- 1967 végén választottak Európa legjobb labdarúgójának, vagyis az Aranylabdára engem tartottak a legméltóbbnak. Na látja, ez az a laszti, amelyet soha egyetlen védő sem tudott elvenni tőlem. Ez az év azért is fontos számomra, mert 1967. december 12-én született Flórika, akiből később válogatott labdarúgó lett. A kislányom, Magdika - ő is élvonalbeli kézilabdázó volt a Fradiban - ekkor már hároméves volt, vagyis karácsonyra ő tényleg igazi babát kapott.- Miért bírálták a legtöbbet?- A csípőre tett kézért. De amikor kellett, tudtam sprintelni is, ezt tanúsíthatják az ellenfelek, az engem sanyargató hátvédek is. Ezt igazolja az is, hogy a világválogatottban kétszer játszottam, 1968-ban és 1973-ban. Az Európa-válogatottban pedig olyan klasszikusok között szerepeltem, mint Facchetti, Beckenbauer, Overath vagy az olaszok kiváló kapusa, Dino Zoff.- Volt-e olyan szituáció, amikor el akart menni a Fradiból?- Jó néhányszor kaptam külföldi ajánlatot, de akkor legálisan az én korosztályom nem szerződhetett nyugati profi csapatokhoz. Annál pedig sokkal jobban ragaszkodtam az Üllői úthoz meg minden egyébhez, ami ideköt, hogy hátat fordítsak az országnak. Az igazság az, hogy az MTK is hívott a 60- as évek derekán, de köszönettel kapásból visszautasítottam az invitálást. Tudom, Barcs Sanyi bácsi talán egy kicsit meg is orrolt rám, mert ő imádta az MTK-t. MLSZ-el- nökként is tiszteltem, becsültem, ráadásul a Magyar Távirati Irodában is ő volt a legfőbb főnök, amikor Hoffer Józsi bácsi keze alatt sportújságíró-tanonc voltam. A nagyrabecsülés ellenére nemet mondtam a Hungária körúti átigazolásra, és ezt soha nem bántam meg. Nem voltam vándormadár, engem a gyökereim ide kötnek az Üllői úthoz. 1974-ben a Zalaegerszeg elleni gólommal hagytam abba a Fradiban. Nem szégyellem, úgy sírtam az utolsó bajnokin, mint egy taknyos gyerek. A válogatottban is 27 éve játszottam utoljára, 75 szereplés után vettem le végleg a címeres mezt a jugoszlávok ellen.- Statisztikáiból idézek: 351 bajnoki mérkőzést játszott a Fradiban, 163 nemzetközi találkozón vett részt zöld-fehér színekben, és 23 díjmérkőzést játszott a FTC-ben.- Nem vagyok egy matekzseni, de ez összesen 537 meccs. Szó, ami szó, nem kevés. Az adatokkal gyakran hadilábon állok, de azt pontosan tudom, hogy a Fradiban 383 gólt lőttem, illetve fejeltem.- Életében szerepet kapott valaha a politika?- Soha nem vonzott, és a hatvanadik esztendő után pedig már juszt se változtatok a szokásaimon.- Kedvenc színe?- Naná, hogy a zöld-fehér.,- Italban mit kedvel?- Kisfröccs, száraz, fehér borból.- Kedvenc étele?- Általában a magyaros kaják, különösen a lecsó és a bableves.- Eszményképei a futballban?- Kispéter Mihály, aki az 50-es évek első felében szó szerint összetartotta a Kinizsit, azaz a Fradit. Igazi vezéregyéniség volt. Na és Lázár Gyuszi bácsi, a tanár úr, a futballzseni. Bozsik Cucut is nagyon nagyra tartottam, a sors számomra még szerencsére megadta, hogy vele egy csapatban is szerepelhettem. Ebből a sorból nem maradhat ki Sándor Csikar, aki a válogatottban volt remek partner, nyílt szívű, őszinte barát. Tényleg nagyon jó volt velük. De óriási érzés volt mindegyik meccs a Fradiban és a válogatottban is. De az érzelmek netovábbja az, amikor valaki nagypapa lesz. Ez semmi máshoz nem hasonlítható. Nekem öt éve megadatott, megérkezett a legkisebb Flóri, s szó szerint bearanyozza az életem. Nagyon jó fej, és elfogultság nélkül mondhatom, már ügyesen terelgeti a labdát. Gyenes András
