Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-15 / 216. szám

2001. Szeptember 15., Szombat Művészi recept lélekgyógyulásra Balatonlelle Ha beteg lennék, örülnék, ha mű­vész orvos gyógyítana. A műsze­rek, diagnosztizáló műveletek mögött meglátna engem. S én lát­hatnám őt, az érzékeny embert. Könnyebb lenne a gyógyítás, gyorsabb a gyógyulás. Máris job­ban érzem magam, hogy találkoz­tam a magyar orvosírók és képző­művészek körének tagjaival. Különleges receptet kaptam a magyar orvosírók és képzőművé­szek körének leilei találkozóján. Recipe a címe hatodik antológiá­juknak, amelyet a kör 25 éves év­fordulójának tiszteletére adtak ki. A hátlapján az unott reklámszö­vegeket megmosolyogtató javas­lat: „Mellékhatás esetén kérdezze meg a szomszéd Julis nénit, a ba­rátnőjét (barátját), vagy az ötéves gyermekét!” Megnyugtató, ha az orvosnak jó humora van. Dr. Csapiáros Zsuzsa kaposvá­ri kandidátus fogszakorvos, a kör elnöke nyitotta meg tegnap az orvosírók és képzőművészek 26. találkozóját. Mint mondta, szeret­nének végképp Lellén maradni, ahol tavaly ünnepelték a kör fenn­állásának 25. évfordulóját. A há­romnapos találkozóra 160 vendég érkezett s nemcsak a határainkon belülről, hanem Svájcból, Német­országból, Kárpátaljáról és a Vaj­daságból is. Az irodalmi előadáso­kon 65 előadó mutatja be legfris­sebb írásait és a Hotel Postás nagy­termében 44 alkotó kiállítása lát­ható. Kárászon Dénes professzor, a Magyar Orvostörténeti Társaság elnöke Mikola István egészség- ügyi miniszter üdvözletét hozta. S azt mondta, nem csak az orvos számára fontos a művészi önkife­jezés, hanem az orvoslásban és az orvostudomány fejlődésében is fontos a művészet. Dr. Hankiss János professzor, a kör alapítója - a világszervezet megalakulásának kezdeményezője - és tiszteletbeli elnöke szintén arra figyelmezte­tett, hogy talán sosem volt annyira szükség a humánumra, az ember iránti üszteletre, mint ma. Csapiá­ros Zsuzsa, aki őstehetségként mintázza groteszk emberalakjait, akik a kötcsei gyermekévek emlé­keiből bukkannak elő, azt mond­ta, hogy az orvos munkája során ádáz küzdelmet folytat a termé­szettel. Sokszor szembe kell néz­nie a halállal, a sikertelenséggel. Nagy szüksége van a művészetek­re, a szépség, a siker keresésére, az emberek iránti érzelmek meg­mutatására. G. M. Dr. Csapiáros Zsuzsa egyik kerámiáijával FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Terror Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a terror szó jelen­tése: egészen az ellenfél fizikai megsemmisítéséig menő erő­szak alkalmazása, rémuralom, a rémület és megfélemlítés légkö­re, erőszak, hatalmaskodás. A Magyar Szinonimaszótár szócik­ke alapján: önkény, megfélemlí­tés, erőszak, rémuralom. Napjainkban a meghatározá­sok egyik eleme sem ismeretlen számunkra. A moziban, televízi­óban, a videón, az interneten nap mint nap találkozhatunk azokkal a „hősökkel”, akik ököl­lel, pisztollyal, gépfegyverrel, páncéltörővel, testre szerelt rob­banószerkezettel, bombával, gázzal, vegyi fegyverekkel, atom- vagy éppen neutronbom­bával (Ha valamit kihagytam volna, elnézést kérek a szakér­tőktől!) bizonyítják igazukat, mindezt a trágárnál trágárabb szavak és kifejezések kíséreté­ben „élvezhetjük.” Sajnos ugyanezt láthatjuk, érezhetjük vagy éppen saját bő­rünkön tapasztalhatjuk minden­napjainkban is. Ma már nem okoz különösebb meglepetést, ha a fűből alig kilátszó gyermek azokat a - nemi szerveket és ne­mi aktust felemlegető ocsmány - kifejezéseket, szaftos káromko­dásokat használja, amelyeket jobb érzésű, művelt ember sem­milyen körülmények között fel­nőttként sem ejtene ki a száján. Ma már nem okoz meglepe­tést, de sokan elhűlve hallgat­juk, ha egy-egy színházi előadá­son az obszcén kifejezések arat­ják a legnagyobb tapsot az ifjú és még ifjabb közönség sorai­ban. Ma már a könyvespolcokon az agresszív, erőszakos cselek­ményeket felvonultató, arcpirító szövegeket tartalmazó könyvek a legkeresettebbek. Ma már... Igen, ma már ebből is tanul a gyermek, az ifjú. Azt tanulja, hogyha valaki vele nem azono­san gondolkodik vagy érez, ha valaldvel konfliktusa van, vagy valaki csak egyszerűen nem tet­szik neki, akkor - az előbbiekből elsajátított példák alapján - leg­először is durva szavakkal és fő­leg erőszakkal kell igazát bizo­nyítania. Ezért egyre gyakorib­bak a maffiafőnök fiatalok, akik ha maguk nem tudnak a szelle­mileg vagy fizikailag föléjük ke- rekedőn elégtételt venni, akkor a bandájukkal intéztetik el az ille­tőt. Ezért egyre gyakoribb, hogy a gyermek veréssel fenyegeti a szüleit, tanuló a tanárát, ha az nem úgy „viselkedik”, ahogy ő elvárja. Külföldön, sajnos már megtörtént nem egy esetben, hogy a fenyegetést valóra is vál­tották. S ahogy a kábítószer, amely néhány éve még csak tá­voli lidércként fenyegetett ben­nünket, minket is elért; ugyan­így ez az erőszakhullám is ha­marosan eléri Magyarországot is, ha nem teszünk ellene sem­mit. Nem akkor, amikor ideért, hanem előtte, megelőzéskép­pen. Mert jobb megelőzni, mint utólag gyógyítani a bajt! Gyermekeink, tanítványaink és - tegyük szívünkre a kezün­ket - felnőttek is alig-alig olvas­nak szépirodalmi műveket, ver­seket, amelyek pedig a szív és lé­lek tisztaságát, az emberi érte­lem csiszolását és nemesítését is oly nagy mértékben szolgálják. Nézik, nézzük az akció-, a ka­tasztrófa-, a céltalan öldöklést bemutató filmeket; és észrevét­lenül helyre nem hozható rom­bolásokat idézünk elő lelkűnk­ben, tudatunkban. Márpedig a fiatalság (és az idősebb nemzedék) nevelése, íz­lésének alakítása, erkölcsi érzé­kének erősítése nemcsak a szü­lők és tanárok feladata. Ezért már gyermek- és ifjú­korban - az újságoknak, a televí­ziónak, a könyvkiadásnak, a családoknak, az iskolának, az egyházaknak, a különféle szer­vezeteknek - elsősorban az ide­jekorán elkezdett és folyamatos neveléssel, meggyőzéssel, jó pél­dával; de ha szükséges, a legna­gyobb eréllyel, szigorral és kö­vetkezetességgel kell fellépniük minden olyan tendenciával szemben, amely a trágár beszéd, az erőszak, a durvaság, a bruta- j litás, a terror csíráit rejti magá­ban. Meg kell ezeket a lépéseket tennünk, hogy ne tudjanak ezek a jelenségek elburjánzani és megerősödni, hogy ne kelljen aggódnunk gyermekeink, uno­káink, az utánuk következő nemzedékek jövőjéért! A demokrácia, a humánum, a jog és a törvény ugyanis a jó ér­zésű, jóakaratú, tiszta erkölcsű emberek előjoga és nem a ban­ditáké, a gengsztereké, a gyilko­soké, a terroristáké, a romlott er- kölcsűeké. Csak az tud szépen és tisztán beszélni, akinek a lelke is szép és tiszta; csak az tud szépen és tisztán cselekedni, aki szépen és tisztán él. Márpedig aki mások, ártatlanok életét fenyegeti, sőt elveszi - lett légyen bármilyen eszmétől vezérelve -, ezt nem mondhatja magáról. Az erőszak, a terror idején fi­gyelmébe ajánlom mindenkinek j az emberiesség, a józan ész, a tolerancia, a béke, a remény és j szeretet szavakat, valamint a be­lőlük fakadó erkölcsöt és maga­tartásformát, hogy ebben a vi- | lágban leheletnyien rövid éle­tünk félelem nélkül, biztonság- j bán, harmóniában; családunk, családunk nemzetünk és az em­beriség jelenében és jövőjében bízva, gyűlölet nélkül telhessen el. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ 11. OLDAL Fekete Dzsoni: 2001 felfedezettje Nyereményjátékunk győztesét a sztár vacsorameghívása várja... Különös történet a tatabányai bányászcsaládból származó Feke­te Dzsonié. A kivételes zenei tehet­séggel megáldott fiatalember adottságai alapján már régóta a magyar könnyűzenei élet egyik ki­emelkedő személyisége lehetett volna, ám az élet úgy hozta, hogy erre 37 évet várnia kellett. A fordu­latot pár hónapja egy véletlen ta­lálkozás hozta meg. Galambos Lajos ekkor hallotta Fekete Dzsonit először énekelni. Lajcsi bemutatta a jó hangú énekest Ka­szás Péternek, Magyarország egyik legjobb slágergyárosának, hogy írjon neki dalokat. Ebből az­tán egy egész lemez kerekedett ki. Bár Dzsoni nem ismeri a kottát, a felvétel rekordidő alatt készült el, s a BMG lemezkiadó igényt tartott a produkcióra. Emellett Dzsonit a tévénéző közönség is megismer­hette, hiszen a Dáridós fellépése egy csapásra sztárrá avatta. Május óta a Dáridó-tumé állandó részt­vevőjeként nagy sikereket arat szerte az országban. Játsszanak Fekete Dzsonival! Közös játékra invitáljuk olvasó­inkat, akik kétszemélyes belépő­ket nyerhetnek a Dáridó című műsor televíziós felvételére, de­dikált Fekete Dzsoni-kazettákat kapnak, s a legszerencsésebbek még egy vacsorát is elfogyaszt­hatnak a sztárral. Ehhez mind­össze a következő négy hétvégén a Somogyi Hírlap szombati szá­mában megjelenő játékszelvényt kell kivágniuk és a másnapi So­mogyi Hírlap Vasárnap Reggel­ben található kérdésekre adott helyes válaszokkal beküldeniük. A sorsolás eredményeit és a nyer­tesek nevét természetesen la­punk hasábjain közöljük. Cote d'Azur Sokan vallják, mediterrán tájakra nemcsak tavasszal érdemes utaz­ni, hanem ősszel is, hiszen az utóbbi időszakban is kellemes a klíma. Emiatt a vüág minden tájá­ról a IV. negyedévben is sokan lá- togamak el a világ egyik legkisebb független államába, Monté Carlóba, továbbá a Chagall'Múze- um városába, a franciaországi Niz­zába. Ha már ide eljutottunk, ér­demes kirándulni a 35 kilométerre fekvő filmfesztiválvárosba, Cannesbe, továbbá az innen tíz ki­lométerre található Antibesbe is. Ez utóbbi helyen például nem sza­bad kihagynunk a Picasso Múze­um megtekintését. Mindazoknak, akik erről a csodálatos tengerparti régióról többet szeremének tudni, javasolható a Magyar Könyvklub Marco Polo-sorozatának címben jelzett, színes fotókkal tarkított új­donsága. Nemcsak az eddig emlí­tettekről kapunk tájékoztatást, ha­nem egyebek között a filmcsillag­ok kedvenc tartózkodási helyéről, St-Tropezról, olasz hatást tükröző, harmincezer lakosú kisvárosról, Mentonról, a szőlőhegyek között fekvő Velencéről, a különleges illa­tok fővárosának számító parfüm­központról, Grasseről. bányaijános HÉTVÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents