Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-08 / 210. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 8., Szombat __A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Jakab Lajosné. Az alpolgármester: Tóka Kál­mán. A képviselő-testület tagjai: Bognár Lajos, Cseh Sándor, Ja­kab Lajos és Németh István.' A körjegyző: dr. Zóka László. A háziorvos: dr. Joó Zsuzsan­na. m Teleki Nevét 1211- ben említi először okle­vél Theluky alakban a ti­hanyi apátság birtokai kö­zött Tizenhét szölőmiives háza állt itt. A török hódolt­ság idején Teleki is szerepelt a kincstári adójegyzékben. A Rákóczi-szabadság- harc után már csak hét portát Írtak ösz- sze. Bár közel volt a hadi utakhoz, a fa­lu nem pusztult el teljesen, vannak azonban adatok arra: jelentősebb termé­szeti csapás után a lakosság fölkereke­dett hogy máshol keressen biztosabb megélhetést. A XIX. század elején 122 katolikus és 358 református élt a falu­ban. valamint 6 Izraelita vallásét tartot­tak nyilván. A múlt század elején 464-en lakták. A vasútállomása Szemesen volt, a postája Szóládon. és a tahi járáshoz tartozott. Az 1937-es kimutatások sze­rint több iparos és kereskedő lakott itt sót saját malma is volt. Sorsát a hatva­nas években a körzetesítés szabta meg. ennek során megszüntették az Intézmé­nyeit Akkor sokan elköltöztek. Büszkeségük: a templom Már 1271-ben templom állt azon a helyen, ahol ma is. Némi átala­kítással máig fennmaradt - ezzel is büszkélkedik Teleki abban a vendégcsalogató kiadványban, amit a községi önkormányzat a közelmúltban jelentetett meg. Úgy érzik: jobban kell népszerű­síteniük falujukat, mert vannak értékei. Ezt kétféle képeslapon is bemutatják. A fazsindelyes katolikus templomot Szent And­rás apostolnak szentelték, ezt említi a Nyulak szigetének apá­cái részére 1271-ben kiadott ok­levél. A leírásokból úgy látszik: a templomtól nyugatra terült el a régi falu. Él még egy-két idős ember, aki emlékezik rá: azon a pusztai részen cselédeskedett. Később, a földosztáskor költöz­tek be aztán a mai Telekibe. A házak többsége ezen az új ré­szen áll. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE FOTÓ: KESZTHELYI ZOLTÁN, GÁTI KORNÉL Turizmusra építené Teleki a jövőjét Sem a mezőgazdaságból, sem az idegenforgalomból nem lehet önál­lóan megélni. Össze kellene kap­csolni a kettőt a talpon maradás ér­dekében, és összefogni az embere­ket - mondta Jakab Lajosné, az egy­re fogyatkozó lélekszámú zsáktele­pülés polgármestere. Néhány évti­zede még kétszer annyian éltek a községben, mint napjainkban. TELEKI PÉNZE § Működési kiadás- Egyre fogy az állandó lakosság - mondta Jakab Lajosné.- Sok külföldi rendszámú autót látni a falu utcáin; áldás vagy átok az, hogy egyre több porta lesz az övék?- A fiatalok nem maradnak itt, mert helyben nincs munkalehető­ség. Az idős emberek pedig ha egye­dül maradnak, igyekeznek megsza­badulni a házuktól. Ezek a porták az enyészeté lennének, ha nem vennék meg, újítanák föl és tarta­nák rendben a külföldiek, zömmel németek. Egyre inkább fölfedezik Telekit, és kedvelik a csendjéért, a táj szépségéért. Ha nem így volna, akkor a sok elhanyagolt porta nem válna a település előnyére. Az igaz, hogy ezek,az új házvásárlók - a száz teleki ingatlanból harmincat megvettek - nem lesznek állandó lakosok, tehát a fejkvóta sem jár utánuk, ezt azonban igyekszünk ellensúlyozni az adókkal. A hely­belieknek kedvezményt adunk.- Az ingatlanok harminc százalé­ka már nem az őslakosok tulajdo­na; ha ez a folyamat így folytatódik, lassan nem marad teleki Telekiben.- Úgy vagyunk, mint a Balaton- parti települések: nyáron megdup­lázódik a község lélekszáma. Van a faluban kemping is, ezt nyaranta zömmel hollandok népesítik be. Akár az idegenforgalomra is lehetne tehát építeni Teleki jövőjét. Ehhez azonban a helybeli vállalkozó ked­vű embereknek igen komoly össze­fogására volna szükség. Önállóan ugyanis a mezőgazdaság sem ad megfelelő megélhetést, és egyelőre az idegenforgalom sem. Jó szőlőter­mő ez a vidék, vétek nem kihasznál­ni. Hivatalosan, sajnos, nem nyilvá­nították bortermelő hellyé. Ezt sze­retnénk elérni, s már megtettük a lé­péseket, hogy a helybeli gazdák könnyebben el tudják adni a boru­kat. Ha turistákat csábítanánk ide, akkor viszont azoknak is kellene programokat kínálni; étterem és szálláshely nélkül nincs falusi turiz­mus sem.- Mire futja a község szűk költség- vetéséből? Mi az, ahol a legjobb he­lye lenne a pénznek?- Az önkormányzatiság kezdeté­től jobban figyelünk a közterületek rendben tartására. Az útjaink ki­lencven százaléka portalanított, a gázt bekötötték az ingatlanok hat­van százalékába. Már csak a szennyvízcsatorna hiányzik; nem sok időnk van a megvalósítására, hiszen bennünket is sürget erre a Balaton-törvény. Az előkészülete­ket megtettük a tanulmánytervek elkészítésére. A kultúrában érzek még jelentős lemaradást. A falunap kivételével nincsenek rendezvénye­ink, nincsenek tehát olyan alkal­mak, ahol összejöhetne a község la­kossága. A művelődési házunk színpadát is föl kellene újítani; Lajosné polgármester most színpadi függönyt is veszünk, mert nyertünk hozzá pályázati tá­mogatást. Játszótér kialakítására is pályázunk, az ugyanis még nincs a községben. _ ■ Közös kincsek múzeuma A jubileumi évben határozta el Bolya András, hogy ren­dez egy helytörténeti kiállítást, s meg is valósította fotó- kiállításon. Azóta viszont megnyílt a múzeum, s ott a képek mellett már a tárgyi emlékek is helyet kaptak. Megismerjük a település nevezetességét, az Árpád-kori templomot, s az egyház helyi történetébe is betekint­hetnek az érdeklődök. Sőt, hallhat a falu öreg berkenye- fájáról is: ez az ország egyik óriás famatuzsáléme.- Van emlékünk az 1959-es népünnepélyről is; ak­kor adta át Kossá István akkori közlekedési és posta­ügyi miniszter a falu bekötőútját - mondta Bólya András. - S megindult végre a fejlődés, azóta jár ide busz. A képek között fölfedezhetjük az Alkotmánybíró­ság elnökének, dr. Németh Jánosnak az esküvői fotó­ját s egy másikat is - azon a teleki focicsapat erőssége volt. Mint megtudtuk, azóta megszűnt a sportélet a fa­luban, pedig valaha a szpartakiádokon is rendszere­sen részt vettek a telekiek.- A fotókiállítás után megalakítottuk kis BTV 2000 munkacsoportunkat. Vágó Béla és Táncos József se­gített a múzeum létrehozásában, s nevünk kezdőbe­tűit jelzi a BTV - mondta Bólya András. - Használatra megkaptuk a volt imaházat a katolikus egyháztól, majd megkezdtük a szervezőmunkát; ebbe Szűcs Zoltánná és Vass Zsuzsanna is bekapcsolódott. Negyvenöt támogató segítette pénzzel az állandó kiállítás létrehozását, összesen 354 ezer forint gyűlt össze, s ebből 290 ezret költöttek el. Kiépítették a vil­lanyvezetéket, kívül-belül bevakolták, meszelték az épületet, s kifestették a helyiségeket. Ajándékként Bólya András a fotók mellé már tárgyakat is szerzett kaptak márványlapot, kerítésdrótot, szekrényt és vi­rágokat is. Társadalmi munkában lefestették az ajtót, ablakokat, felállították a kerítésoszlopokat, és beto­noztak is. Tizenketten adtak különböző tárgyakat a kiállítás- ra, huszonötén régi fényképeket és egyéb iratokat. ■ Híresek lettek tehát a teleki cigá­nyok. Ők is „vastagon” benne van­nak abban, hogy a legfrissebb ösz- szesítés már azt mutatja: a gyere­keknek mind nagyobb része - ma már hetven-nyolcvan százaléka - hátrányos helyzetű. A telekiek azt mondják: a romák nagy része csak a hó végi segélyre vár, s aztán ha megkapja, gyorsan el is veri; nem feltétlenül az italboltban, hiszen Kemping nemcsak hollandoknak Rotis Márton folyamatosan fejleszti a kempinget A reggeli és esti nyugalmat s a gyö­nyörű környezetet szeretik azok a vendégek, akik nyaranta a teleki kempinget választják és nem a zsú­folt Balaton-partot. A mintegy más­fél hektáron elterülő, 1989-ben nyi­tott kemping érdekessége, hogy ki­zárólag holland vendégeket foga­dott. Ez annak is köszönhető, hogy a tulajdonosa hollandiai magyar. Rotis Márton tízévesen, 1956-ban távozott Magyarországról; azóta Amszterdamtól 55 kilométerre, Dromtenben él, de mint mondta, hamarosan hazaköltözik.- Mostantól változik a helyzet; fogadunk magyar vendégeket is, és táborokat is szervezünk az iskolás- csoportoknak - mondta Rotis Már­ton. - Ez annak köszönhető, hogy hazaköltözöm. Az idén csak négy­száz vendég pihent itt, a költözé­sem, illetve a hozzá kapcsolódó át­építés miatt. Ennél lényegesen töb­bet is fogadhatunk. Akár harminc lakókocsi is elfér a területen. Né­gyet bérelhetnek is a vendégek. A szociális blokk mellett egy pince és benne egy bár is a vendégek ren­delkezésére áll. Többnapos prog­ramot is megszerveznek a látoga­tóknak - tudtuk meg. Mivel van a faluban olyan, aki lovakkal foglal­kozik, a kocsikázás és a lovaglás le­hetősége is megvan az itt kempin­gezőknek ___________ • ■ Te leki drágább a Balatonnál Teleki drágább, mint Budapest vagy a Balaton-part; itt egy kiló kenyér tíz forinttal többe kerül. Persze, hogy a kisnyugdíjasok szabadulnának a házaiktól. Az egyetlen kis boltnak kevés a for­galma, s nyüván fel kell srófolni az árakat, hogy talpon maradhas­son - véli Balogh Gyula egykori tanácselnök, aki több mint 30 évig vezette a falut. Azt tartják ró­la: a község bírálója. •- Jómódú, dolgos gazdák lak­tak itt néhány évtizede. Teleki gazdasága s kultúrája folytán és az intézményhálózatával is ki­emelkedett a környező községek közül. Összetartó nép lakta. Ma -se összetartás, se jómód. A taná­csi, majd a téeszegyesítés betette a kaput; megszűnt az önállóság, hagyták elsorvadni a falut. Hiába voltam én a vezetője, semmit sem tudtam ellene tenni. A rendszerváltás óta Balogh Gyula szerint az elöljárók nem él­tek a lehetőségekkel. - Mindent készen kaptak: tanácsházat, is­kolát, tűz­oltószertárt, kultúrházat, ravatalozót; egy évtizede semmi sem épült, a jár­dák is a rend­szer váltás előtt készül­tek - magya­rázta. - Egyik képviselő-testület sem ismerte föl, hogy az a dolga: a közössé­gért tevékenykedjen. Magam is voltam képviselő a második cik­lusban, de egyedül semmire sem mentem. Nem látom, hogy az ön- kormányzat mindent megtenne a pályázati lehetőségek kihaszná­lásáért. Pedig fontos volna, hogy megalapozza a jövőt. Szép kis üdülőfalut lehetne kialakítani Telekiből. Rendezvények is kelle­nének, mert ezek híján a lakos­ság nem is érez késztetést a kö­zös gondolkodásra, az összefo- gásra.______________________■ Lovak vonzzák a turistákat Cseh Sándor lovaival közösen csalogatja a faluba a turistákat Oktatással, távlo­vaglással, hintóz- tatással is foglal­kozik Cseh Sán­dor gazda, Ön- kormányzati képviselő. Tizen­egy lovat tart; maga tenyészti, lovagolja és töri be a magyar fél­véreket, a lipicait és a nóniuszt.- Csaknem tíz éve vannak visszajáró vendé­geim, zömmel a Balaton partján nyaraló német tu­risták közül - állította Cseh Sándor. - Mikor egye több turista jött falu­ra a partról, úgy gondoltam: érde­mes belevágni a hintózásba is. Nagyapámnak volt egy öreg kocsi­ja, azzal kezdtem. Az évek alatt mindent a vállalkozásba forgattam vissza, így most már vannak lovak, új kocsi és jó felszerelés is. Csodá­latos a táj a lovasturizmushoz. A somogyi dombok erdőit, mezőit, hegygerinceit járva gyönyörködhe­tünk a balatoni tájban, s utunk so­rán vadakkal is találkozunk. Két szívfájdalmam van csak. Az egyik, hogy nehéz betömi a piacra, mert a tóparti utazási irodáknak az az érdekük: inkább a pusztát ajánlják a turisták figyelmébe, mintsen a környékbeli lehetőségeket. A má­sik: ha a vendégem leszáll a lóról, a hintóról, általában az első kérdése: hol ebédelhetne? Most, sajnos, visz­sza kell irányítanom a Balaton- partra. Pedig milyen jó volna, ha itt, Telekiben is lenne étterem, szálláslehetőség, látnivalót és szó­rakozást ajánlhatnánk, mint a bor­kóstolást, egy falusi disznóvágást vagy szüretet. Cseh Sándor tizenöt hektár föl­det művel. Azt mondta: éppen annyi, amennyi kell az állatok tartá­sához. Öthektámyi szőlője is van, a lovak legelője pedig tíz hektár. A közelmúltban lett főállású mező- gazdasági vállalkozó. Úgy látja: rengeteget kell dolgozni, de egyről a kettőre jutni valószínűleg csak összefogással lehetne.- Közeledik az uniós csatlako­zás. Jó volna, ha a magyar paraszt­nak is jutna némi morzsa az elő­nyökből, és nem csak cselédnek lennénk jók - tette hozzá a fiatal gazdálkodó. _________________■ az o ldal összeAllítását támogatta a teleki önkormányzat A L M A N A C H - 2 2 3 Csigát, esetét gyűjtögetnek sokan élelmiszerre költik, amíg tart a pénz, azután pedig szűkölköd­nek. A teleki romák néhány őse csor­dás, kondás volt. Leszármazottai ma is dolgosak. S van a faluban, akinek az a véleménye, hogy a ci­gányság lecsúszásáért nemcsak ők hibáztathatok, hiszen a rendszer- váltás előtt mindegyiknek volt munkahelye._____ ■ Cs igát, esetét, gyógynövényt, diót, hársfavirágot gyűjtögetnek a teleki romák. Akad közöttük persze olyan is, akinek rendes munkahe­lye van. A falu lakosságának csaknem egyharmada cigány. A közelmúlt­ban dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke is itt ismerkedett a somogyi romák helyzetével, élet- körülményeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents