Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-30 / 202. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 3 2001.Augusztus 30., Csütörtök A polgármester: Garai István. Az alpolgármester: Bélái Csabáné. A képviselő-testület tagjai: Bödő Zoltánná, Böröcz Emil, Fodor József és Mezőfi Gyula. A körjegyző: dr. Fülöp László. A plébános: dr. Sülé Lajos. Az óvoda vezetője: Bemáthné Korb Elvira. A gazdajegyző: Medveczky Sándor. A körzeti orvos: dr. Kovács János. ■ Mindenben számítanak a fiatalokra Egyre többen költöznek Ráksiba, itt nincsenek eladhatatlan ingatlanok - állítja Garai István polgármester. A fejlesztésének nagy lehetősége a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban van, és szeretnék, ha a fiatalok számára is vonzó lenne a falu.- Igyekszünk segíteni a fiatalokat. Beiskolázásukhoz minden családnak 16 ezer forint támogatást adunk, és rendszeresen szervezünk nekik rendezvényeket - mondta Garai István. - Ennek a célja az, hogy a gyerekek ne kerüljenek ki a látókörünkből. Szeretnénk őket felnőttként is itt tartani. Rajtuk kívül gondolunk az idősekre is, igyekszünk mihamarabb létrehozni a nyugdíjasklubot, mert már többször is jelezték ezt az igényüket. Már megtaláltuk a célnak megfelelő helyiséget is. Ráksi adottságai kedvezőek; bár főútvonal szeli ketté, ez mégsem zavarja az itt lakók nyugalmát, mert az úttól messze elnyúlnak az utcák. Garai István nagy eredménynek tartja, hogy óvodát létesítettek, s megvalósíthatták az utóbbi négy év legnagyobb beruházását: bevezették a gázt. Ez tizenegymillió forintba került.- Több pénzt fordítottunk az idén a település szépítésére, erre az önkormányzat költségvetésében jelentős összeget különítettünk el. Emellett pályázaton százezer forint értékű facsemetét is nyertünk, ezeket a civil szervezetekkel közösen szeretnénk elültetni. Az eredmények ellenére azonban több nehézséggel is meg kellett küzdenünk: két évvel ezelőtt partszakadás sújtotta a települést. A helyreállításra a Belügyminisztériumtól kaptunk 2,5 millió forintot. Garai István polgármester Garai István elmondta: ezer szállal kötődik a település Igáihoz, közös beruházásként vezették be a gázt. Ugyancsak együtt szeretnék kiépíteni a szennyvízcsatornát, s ha ez is megvalósul, akkor teljesen közművesített, európai színvonalú település válna Ráksiból. Ráksi nagy gondja az évek óta áldatlan állapotú Dózsa és Rákóczi utca. A falu leghosszabb útját húsz évvel ezelőtt készítették, s az akkori járműforgalomnak megfelelt. Akkor az itt lakók kéthavi fizetésüket adták az építkezés költségeihez. A forgalom azóta jelentősen megnőtt, s a nehéz járművek tönkretették az utat. Az önkormányzat ugyan kitiltotta a teherautókat, de ugyancsak itt volna az ideje a teljes felújításnak. Ez azonban több tízmillió forintba kerülne. Évente foltozgatják ugyan - mondta a polgár- mester -, 'de súlyos gond, hogy ilyen célra nagyon kevés forrást kaptak, az építkezés költségei pe- dig nagyok. __________________■ Ta lál munkát, aki dolgozni akar Ráksiban 520-an élnek, a falu lakosságának lélekszáma évek óta változatlan. A18 évesnél idősebbek teszik ki az itt élők felét, s csak a húsz százaléka a nyugdíjas. A megyeszékhely és Igái közelsége folytán a foglalkoztatásban sincsenek gondok, mindössze négy munkanélküli van csak a faluban. ■ Ráksi A falu nevét írásos emlék 1272-ben említi először Rakus alakban, akkor a Nyulak szigetén álló klastrom birtoka volt. A községen át vezetett egy fontos út Somogyszll. valamint Tolna megye felé. Az 1580-as években 18 házat írtak össze az adószedők. A XVIII. század elején a Batthyány család, a XIX. század közepén a veszprémi püspökség birtokolta. A lakosság zöme katolikus. A település 1788-as pecsétjén ekevas. kéve és csoroszlya van. E változatos domborzatú tájon mindig is jelentős volt a növénytermesztés meg az állattenyésztés. Kiválóan gazdálkodtak a kisbirtokosok: 1935-ben már övék a község határának több mint a fele. Az első tsz-ek 1952-ben alakultak, átalakultak: az Új Élet Faluszövetkezet 1996-ban szűnt meg, s a szervezeti formákat megtartva osztrák cég többségi tulajdona lett. Ráksi a rendszer- váltásig Igái társközsége volt. Öt utcájában 168 ház van. közölök néhány még őrzi a népi építészet hagyományait. A lakosság lélekszáma - jelenleg 514 - az utóbbi években nőtt. Egycsoportos óvodát tart fenn az ön- kormányzat, a tankötelesek Igalba és Kaposvárra járnak iskolába. Azt beszélik... ..., hogy sokan átlépik a sebességhatárt a falu útjain, ezért a szülők félnek kiengedni gyereküket egyedül az utcára. Rontja a helyzetet, hogy kijelölt gyalog- átkelő sincs. A legtöbben azonban arra panaszkodnak: a terményszállító teherautók zajosak, tönkreteszik az utat, s az erős rezgés miatt repedeznek a házfalak is. ..., hogy szükség van a heti kétszeri orvosi ellátásra. Régebben Igalba kellett átmennie, akinek szüksége volt orvosra; most már a körzeti doktor fogadja minden kedden és csütörtökön a betegeket. A hétvégi ügyelet azonban Igáiban van. ..., hogy költséges az óvoda fenntartása, mert már húsznál kevesebb kisgyermek jár oda, ezért is van csak egy csoport. Az általános iskola fenntartására nincs pénz, így a tanköteles korúak a környező településeken tanulnak. ... hogy hideg zuhany volt a hét végén a ráksi labdarúgók hazai veresége. Búcsú is volt akkor, s a meccset nagy bánatukra a vendégcsapat nyerte. Csak az aprónépnek volt öröme: az ördöghintán meg a kisvasúton. Az oldal cikkeit írta: Dobos Renáta és Szellő Gábor Fotók: Györgyfalvi Zita Közösséget szervez az óvoda Nyolc éve nyitotta meg az önkormányzat az óvodát. Az intézményt ugyan csak a jövő héten tölti be a gyermekzsivaj, de az óvónők már javában készülnek a 18 kisgyerek fogadására.- Most kevesebb az óvodásunk, mint korábban - mondta Bemáthné Korb Elvira, a gyermekintézmény vezetője. - Két éve huszonheten jöttek, s bízunk benne, hogy a következő években ismét növekszik majd a gyermekek száma. Az óvoda fenntartása sokba kerül az önkormányzatnak, ezért- mint Bemáthné Korb Elvira elmondta - igyekeznek pályázatokkal is enyhíteni a terheken. Az itt nyert pénzekből képességfejlesztő játékokat, tornaszereket s udvari játékokat vásároltak. Az óvodai nevelés a gyerekek ismereteinek bővítésére épül, s elsősorban a kicsik kommunikációs képességeit fejlesztik. Ennek érdekében színjátszó kört hoztak létre, s majd néptáncot is tanítanak.- Az ovisok minden ünnepen és rendezvényen színre lépnek műsorukkal. Nagy sikere van a hagyományos farsangi bálnak, amelynek a bevételét az óvodára fordítjuk. Az idősek napján pedig versekkel, mesejátékkal lepjük meg a közönséget. A szülők is közreműködnek a rendezvények szervezésében, s összetartó kis közösség alakult ki az óvoda körül. Szürke marha a vonzerő Fonai Tibor szürke mafhái Ráksi kedvelt látványosságai Kedvelt látványosság a turisták körében Fonai Tibor birtoka, ahol tucatnyi szürke marha legelészik békésen. A fürdőbe igyekvő és átutazó autósok gyakran fényképez- kednek és videóznak a birtokon. A szilaj szürke marhát ezer éve írta le először egy arab kereskedő. E nagy testű, békés, de erős állat tartása és kereskedelmének haszna hajdan nagyban hozzájárult hazánk felvirágzásához. A mohácsi vész előtt és utána is több mint 250 évig Európa hússzállítói voltunk. A szilaj, magyar szürke marha egykor aranyat ért, de mára teljesen eltűnt a gazdaságokból. A nemzeti parkokon kívül csak elvétve találni, például Fonai Tibor birtokán. Az államháztartási hivatal igazgatója, Ráksi egykori polgármestere és testvére hat éve épített egy talpas házat, s úgy gondolták: a gazdaságot is benépesítik, így került az ősi magyar faj Ráksiba.- Négy szürke marhát hoztunk ide, ezek szaporodtak, s ma 12 él a birtokon - mondta Fonai Tibor. - Kedvtelésből tartjuk a ritkaságszámba menő állatokat, mert a munkánk miatt tudunk eredeti tervünkkel, a falusi turizmussal is foglalkozni. Manapság legtöbbször baráti társaságokkal megyünk ki hét végén, s egy falubeli férfi gondozza a jószágokat a birtokon. Fonai Tibor elmondta: A rideg tartású szürke marha igénytelen állat, amit a legelőn talál, azt eszi. Télen sem kell különlegességekkel táplálni, beérik egy kis szénával is. Ránézésre rendkívül nyugodtak, de a kerítésen belül a bika az úr. Igen összetartó állatok^ ezért nem is próbálta őket még senki elhajtani. Ők sem tudnak elmenni innen, hiszen az idősebb állatok már tudják: a villanypásztor igen kellemetlen csípést okoz. ______________________■ So k munkával kevés haszon Rátér István 1993 óta mezőgazdasági vállalkozó. Hatvanöt hektárnyi földjén őszi árpát, búzát, kukoricát és cukorrépát termeszt. S huszonöt hektárt bérel is hozzá, sőt idénymunkát is vállal a környező falvakban: kaszálást, bálarakást, silózást.- A fiam és a vöm az alkalmazottam, s még két munkást foglalkoztatok, de hamarosan szükség lesz még egyre. A kukorica és a cukorrépa betakarítása ugyanis még hátravan - mondta Pintér István. A termés átlagosnak ígérkezik; őszi árpából hektáronként 70 mázsára, búzából 55-60 mázsára, cukorrépából 450 mázsára számít, kukoricából pedig 85 mázsára.- A cukorrépán és a kukoricán meglátszik a szárazság. Drágábbá és nehézkesebbé teszi az őszi vetést is. És ami bosszantó: a gabona aratásakor meg éppen az eső rontotta a minőséget. Arról már nem is beszélek - tette hozzá hogy milyen drága a növényvédő szer, a műtrágya, és ahhoz képest milyen keveset kapunk a terményeinkért. A nehezen szerzett hasznot mindig visszaforgatom a vállalkozásba; újabb termőterületeket, modernebb gépeket vásárolok. A vetőgép vételéhez tavaly kapott állami támogatást, s most is számít a pályázati pénzre. Egy évszázad szemtanúja Századik életévét is betöltötte már Erdélyi István, aki 1901. augusztus 12-én született a felvidéki Zsigárdon. Gyermekként megélte a monarchia békeéveit, majd a háború következett; a második világháborúban lovas tüzérként szolgált. 1945-ben hadifogságba húrcolták, nyolc hónapig volt fogolytáborban a Szovjetunióban. Két évvel később, a csallóközi magyarok kitelepítésekor került hazánkba. Azóta Ráksiban él a szülei házában, csak hat évvel ezelőtt költözött át a gyermekeihez. 1949-ben nősült meg, egy lánya és három fia született. Családja ma már több mint hatvantagú. Erdélyi István dolgozott, szakácsként, volt kocsis, kőműves, harangozó is, legtovább azonban gazdálkodott: földjét művelte, és állatokat tartott. A ráksi téeszből ment nyugdíjba harmincöt évvel ezelőtt. Születésnapján levélben köszöntötte a köztársasági elnök, valamint a szociális és családügyi miniszter is. ■ Szolgálat a gyermekekért- Ráksiban három olyan családdal foglalkozom, amely anyagi s életviteli problémákkal küzd. Többnyire megfogadják a tanácsaimat - mondta Horváthné Lengyel Erika, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője. Három község, köztük Ráksi tartozik hozzá. - A faluban szerencsére nincs elhanyagolt gyermek, sem olyan, akit bántalmaznak. Gondot általában a felnőttek alkoholizmusa okoz. A gyermekjóléti szolgálatot kilenc település közösen hozta létre, s február óta tevékenykedik. Célja a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődésének az elősegítése. Rendszeresen látogatják a családokat, igyekeznek kialakíttatni a megfelelő higiénés környezetet, formálni a szülők szemléletét, segítenek a szülő-gyermek kapcsolatban és a hivatalos ügyek intézésében is.- Két munkatársammal csaknem félszáz családban végzem ezt a cseppet sem könnyű tevékenységet. Állandó gondozottaink mellett bárki más - az iskola, óvoda is - kérheti a segítségünket. Feladatainkat minél jobban szeretnénk ellátni, ezért havonta tartunk műhely- megbeszélést, tapasztalatcserét, s évente részt veszünk tovább- képzéseken is. _________ ___■ Sz állást adnak a vendégnek Több helyi vállalkozó is kedvet kapott az üdültetéshez. Ráksiban az utóbbi években sok külföldi megfordul Igái közelsége és a környék látnivalói, a szürke marhák és a halastó miatt. Dávid Erzsébet falusi vendéglátói képesítést is szerzett, s megvásárolva a szomszédos épületet is, üdülőházzá alakíttatta azt.- Családommal közösen úgy döntöttünk, hogy belevágunk az üdültetésbe - mondta. - Több külföldi vendégünk is volt, s foglaltak már szállást fiatalok csoportjai is. Nagy sikerük volt a törpecsirkéknek meg a többi háziállatnak. Az induláshoz pénz kellett; sikeresen pályáztunk a földművelési minisztériumnál. S beadtunk egy másikat az udvar kialakítására is; ide fából készült gyermekjátékokat tervezünk. Egy igazi kis pihenőparkot álmodtunk meg ide. Dávid Erzsébet elmondta: a vendégházat alaposan átalakították, s most tíz embert tudnak elszállásolni. Közel a termálfürdő, és több kikapcsolódási lehetőség is van a környékén, s ha igénylik, ők is szerveznek programokat. Szükség esetén pedig a vendégek gyermekeire is vigyáznak.- Vadászat, halászat folyik a térségben, a turista mindig talál magának elfoglaltságot. Ha pedig pihenni akar, semmi sem gátolja, hiszen itt csend van és nyugalom. A fürdővárosban azért zajosabb az élet. Úgy gonduljuk, hogy az itt élők összefogásával a turisták jóval többen keresnék fel Ráksit a jövőben. ___________ ■ Az oldal elkészítését a Votafon Bt, az Uwyta Kht, valamint a ráksi önkormányzat támogatta
