Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-08 / 184. szám
6. OLDAL 2001. Augusztus 8., Szerda Ötezer lóerő műveli a szili határt A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Sámoly Endre. Az alpolgármester: Tancsik György. A képviselő-testület tagjai: dr. Grexa Zoltán, Szilágyi Imre, Csiszár Ferenc, Tóth Mária, Kiss Györgyné és Pallos László. A jegyző: Lengyel Antal. Az iskola igazgatója: Lesz Gyula. Az orvos: dr. Grexa Zoltán. A falugazdász: Medveczky Sándor. m A legfrissebb felmérés szerint mintegy ötezer lóerőnyi munkagép műveli a földet a szili határban - mondta Sámoly Endre polgár- mester. Igaz - tette hozzá - a traktor ugyan egyre több, de kisgyermek egyre kevesebb szaladgál a jellegzetes fenyősorok között. Több mint egy évtizede irányítja Sámoly Endre a falu életét. Amikor megválasztották polgármesternek, szembesülnie kellett azzal a ténynyel: még sohasem éltek ezen a településen olyan kevesen, mint a rendszerváltáskor.- Olyan tervet kellett elkészíteni, amivel gátat vethettünk ennek a folyamatnak és a fejlődés útjára állíthattuk a falut. Elsőként hoztuk létre a körjegyzőséget, majd felújítottuk az iskolát. Az utcák lekövezése mellett a szolgálati lakásaink modernizálására is nagy gondot fordítottunk. Az ivóvíz- hálózat bővítése után tavaly befejeztük a ravatalozó felújítását; most azt tervezzük, hogy 38 millió forintos költséggel járhatóbbá tesszük a szárító felé vezető utat. Reményeink szerint még az idén nyerünk hozzá pályázati támogatást.- A falu ősidők óta a mezőgazdaságból él. Mennyire hátráltatta a gazdák tevékenységét és a nagyobb vállalkozásokat az ágazol nehéz helyzete?- A környező 2650 hektárnyi termőföld 70 százalékát ma is magángazdák művelik. Több mint húsznak van 20 hektárnál is több földje, s hárman gazdálkodnak 400 hektárnál nagyobb területen. A tények bizonyítják, hogy az öröklött szaktudás még a legnagyobb nehézségeken is átlendíti a gazdákat. Ez az időszak a fejlesztések és a beruházások évtizede volt, s egyre többen ismerték föl, hogy minőségi terménnyel, összefogással és a szolgáltatások vállalásával talpon tudnak maradni.- Mit tesznek a terménytolvajok lefülelésére?- Mezőőrt fogadtunk, mert a környékbeli bűnbanda tevékenysége az utóbbi években már átlépte a megélhetési bűnözés kereteit. A terménylopásokon túl megszaporodtak a rongálások és a garázda cseSámoly Endre polgármester lekmények is. Nehéz elfogadható magyarázatot találni arra, ha egy hatvanéves embert majdnem agyonvernek egy szál sonkáért. Ezért is törekszünk szorosabb együttműködésre a rendőrséggel, de az embereknek nehéz elfogadniuk, hogy nem mi szabjuk meg egy- egy börtönbüntetés időtartamát.- A közbiztonság javítása a lakosság elemi követelése. Emellett mivel akarják még vonzóbbá tenni a települést?- Tudomásul kell venni, hogy Szü nem lehet turisztikai célpont. Igái viszont az, így a fürdő fejlődése nekünk is alapvető érdekünk. A vezetékes gáz bevezetését három éven belül megoldjuk, így az infrastruktúra alapjait is megteremtjük. A nagy múltú iskola felső tagozata fölött, sajnos, Damoklész kardja lóg, mivel gyermek nagyon kevés születik. Munkalehetőség sincs, és ebből következik a legnagyobb gond: a lakosság elöregedése. Az eladó házakat többnyire németek veszik meg, ám ők nem lesznek állandó lakosok, így csak az adójukból van hasz- na a településnek._____________■ Somogyszil A község határéban megtelepedett már a kőkorszak embere is. de első ismert lakói a rómaiak. A Jovia és Triciana közti út mellett állt a település, ennek a temetőjét is megtalálták. Somogyszil nevét - Scilu - egy 1138-ban keltezett oklevél említi először. A dömösi prépostság birtoka volt. a következő századokban pedig a Szili, majd a Rozgonyi család tulajdona. 1439-ben Tolna megyéhez csatolták, de néhány év múlva ismét Somogy- hoz tartozott. Mátyás király idején már mezőváros; a hosszú hódoltság, majd a törökök elleni felszabadító hadjárat során szinte teljesen elpusztult Az 1730-as években a Hunyady család lett a birtokosa. és ismét gyarapodásnak indult a település. Az 1767-es urbárium „Szil nevezetű mezővárosnak" 130 családját tartotta számon, és 1848-ban is élénk a település gazdasági élete. A XIX. század második felében németek telepedtek be, s a lakosság száma elérte a két és tél ezret A népesség csökkenése a Szil gazdasági szerepvesztésével az 1930-as években kezdődött és 1990-ben már ezernél is kevesebb lakosa volt. Az utóbbi években tapasztalható csak némi növekedés. Foghíjas padsorok Kísértenek a hetvenes évek a szili általános iskolában: utoljára akkor járt ide ilyen kevés gyerek. Lesz Gyula igazgató elmondta: megismétli magát a történelem, hiszen a hatvanas években még 320 gyerek koptatta az iskolapadot, ám tíz év múltán száznál is kevesebben maradtak. Manapság kilencven tanulója van a nagy múltú oktatási intézménynek, s ez a felső tagozat létjogosságát is megkérdőjelezi. Lesz Tibor elmondta: ahogy harminc éve, úgy most is élénk szülői tiltakozást kelt a felső tagozat megszüntetésének a lehetősége, hiszen a gyerekeknek Igalba kellene járniuk. Tény azonban, hogy néhány gyerekkel nem lehet osztályokat indítani, így az összevonás egyre több osztályban válik valószínűvé. Most a harmadikosok és a negyedikesek, valamint az 5-6. osztály tanul egy közösségben. Tíz pedagógus oktatja a diákokat, s pedagógiai programjukban kiemelten kezelik a számítástechnikát és a német nyelvet. Az igazgató fájlalja, hogy egy némettanár is elment az oktatási intézményből, így veszélybe kerültek a szakkörök és a kiemelt óraszámú nyelv- oktatás. Mindezek ellenére a szili diákok eredményeit tekintve bizakodó: a kevesebb diákra több idejük van, és ez meglátszik a tanul- mányi teljesítményeken is. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Ritkaság, hogy két pékség is legyen egy ekkora településen. Kiderült: a pékmester házikenyere és a látványpékségek harapnivalói jól megférnek egymás mellett. Szilban az első pékséget Vermes Gyula apja alapította, s a fiatalember addig sertepertélt a kemence körül, mígnem kedvet kapott a mesterség finom fortélyainak megtanulására. Felújították az egykor kiselejtezett, 60 éves dagasztógépet is, és kitűnően működik. Vermes Gyula pékmester már több mint húsz éve gyúrja a házi jellegű kenyeret, az egyedi kuglófot és buktát. Büszke rá, hogy a termékeit mindenhol keresik, hiszen nem spórol tó belőle semmit, és nem használ adalékanyagokat sem. Egészen más célközönségnek gyártja - német és svájci receptek alapján - finomságait az Idesüss pékség. Cégét Szép József ügyvezető még 1991-ben alapította egy német társtulajdonossal. Azóta átlagosan negyven környékbelit foglalkoztatva jelentős vállalkozássá lett az Idesüss; hatféle kenyeret, 8-10 fajta édes süteményt és 10-15 féle finom pékárut gyárt a boltok polcaira. Budapesten a metrómegállókban éppúgy megtalálhatók a látványpékségei, mint a Balaton partján. Szép József szerint ahhoz, hogy még sokáig ízlelhessék a távolabbi városok lakói is a szili alapanyagból készített pékárut, Házikenyér és látványpékség Vermes Gyula örökölte a családi pékséget hamarosan fejleszteni kell. Előtte azonban szeretné kivásárolni a német kézben levő üzletrészt, hogy a bevétel nagy részét újra fejlesztésre költhesse az Idesüss. ■ Holstein tehén és Szilikalász Két olyan vállalkozás is van a településen, amely a szili földből él. A nagy múltú Petőfi szövetkezet az állattartásból, a Szilikalász kft pedig a növénytermesztésből szerzi bevételének zömét. Ősz Nándor, a szövetkezet elnöke elmondta: a nyolcvanas évek első felében élte legszebb éveit a cég, akkor még legalább 60 százalékban a növénytermesztésből származtak a bevételei. A kárpótlás után azonban már szinte csak takarmányt termesztenek. A megváltozott helyzetben ugyanis nagyobb szerephez jutott az állattenyésztés; a sertéstelepen 240 kocát tartanak, s évente 3500 hízósertést adnak el. A szarvasmarhatelepen 300 tehén van és szaporulatuk; évente kétmillió-kétszázezer liter tejet fejnek. így nem csoda, hogy tavalyi 431 milliós bevételükhöz 230 millióval járult hozzá az állattartás. A fennmaradó 177 millió forint a gazdáknak nyújtott szolgáltatásokból folyt be a téesz kasszájába. Ősz Nándor szerint a mezőgazdaság súlyos gondjai kihatnak a 680 tulajdonos kezében levő és 85 környékbelit foglalkoztató agrárszövetkezetre is, de a holstein tehenek teje iránti kereslet és a környékbeli gazdákkal való kapcsolatra épülő szolgáltatásaik ígérik a szebb jövőt. Csiszár Ferenc és Csiszámé Kisspapp Erika Szilikalász kft nevű vállalkozásának alapítását viszont éppen a családi földek visszaigénylése ösztönözte. Az ősi birtokhoz még Csiszárné Kisspapp Erika vásároltak is, így most 300 hektáron gazdálkodnak. Kukoricát, búzát, repcét és napraforgót is termesztenek, de foglalkoznak mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatásokkal és terményértékesítéssel is. A helybéli gazdákkal való kiváló kapcsolatukat bizonyítja, hogy csaknem ezer hektáron takarítják be a szili kalászt, s a terményt saját szárítójukban tárolják. Csiszár Ferenc elés Csiszár Ferenc teremtette a Szilikalászt mondta: az értékesítéssel mindig vannak gondjaik, mivel hiába a jó termény, ha a kereskedők - az árat lenyomandó - épp a kifogásolható apróságokat veszik nagyító alá. Mindennek ellenére a tíz helybélit foglalkoztató vállalkozás nem en- gá a minőségből, hiszen szakmai napjaikon a legújabb vetőmagok teszteredményeit is megosztják a szép számú érdeklődővel. ■ rendszeresen szervez véradást, s lehetőséget teremt a csontritkulás mérésére és a komputeres szemvizsgálatra is. Nagy sikerrel szervezett kirándulásokat az időseknek éppúgy, mint a fiatalabbaknak. Voltak Opusztaszeren és Veszprémben, legközelebb Máriagyűdöt és Siklóst keresik föl. ___________■ Sö rözhet is az újszíves Annak idején egy ország ismerte meg egyik napról a másikra, de Né meth János szíves örömest lemondott volna erről a népszerűségről. Az első somogyi szívátültetést átélő polgár ma makkegészséges, csak a kezén éktelenkedik fásli.- Az egyik zenés rendezvényen egy vascsővel eltalálták a kezemet. Eltört ugyan, de aránylag olcsón megúsztam. Bár ez csak viszonylagos, hiszen amit a kilencvenes évek elején átéltem, annál súlyosabb testi bajt elképzelni is nehéz. Németh János először 1972-ben kapott infarktust, s napra pontosan húsz év múlva újra át kellett élnie. A szívizom olyannyira károsodott, hogy még világhírű szívspecialisták is reménytelennek látták a helyzetét. Mosdóson azonban táplálták a reményt a szili kocsmárosban, s egyszer csak leszállt egy mentőhelikopter.- Több száz fiatal volt előttem a várakozók között, így nem hittem, hogy nekem is megadatik a szívátültetés lehetősége. Ha már eljött ez a pillanat, nem mondhattam nemet, s Vécsey professzor szerint ez volt az egyetlen esélyem a túlélésre. Mondanom sem kell, hogy Mosdós lett a szívem csücske, s így lettem Somogybán az első, az országban a huszonötödik „újszíves”. A donoromról mindösz- sze annyit tudok, hogy egy szerelmi bánatban öngyilkos fiatalember volt. Németh János azért néha még érzi, hogy fáj a műtét helye, de a kontroll szerint egészséges. Nagy örömmel készül az újszívesek közös kirándulásaira, ezeken újra és újra megosztják egymással különös élményeiket. Elárulta: bármilyen hihetetlen, az orvosok sem étkezésben, sem italfogyasztásban nem szabtak feltételeket, így akár egy-egy pohár sört is bármikor fölhajthat az italboltjában. ________■ Ve rsenyben a multikkal Tizennégy éve dolgozik a település áfész-boltjában Harangozó Lászlóné. Nyár elejéig beosztottként felügyelte az üzlet árukészletét, ám azóta még érdekeltebb a nagyobb forgalomban.- Kivettem az üzlethelyiséget; ennyi idő után bíztam abban, hogy sikeres vállalkozást tudok alapítani. Családtagjaim segítségével az árubeszerzést és az árusítást is meg tudom oldani. A megrendeléseknél maradt a bevált kapcsolatrendszere, ám az árakban sokkal rugalmasabb az „új” boltos. Még az egyedi kéréseknek is eleget tesz.- Az alapvető élelmiszerek mellett tartunk műszaki cikkeket és háztartási kellékeket, és vasárnap is nyitva van a bolt. Úgy veszem észre, a helybéliek akkor is szívesebben vásárolnak nálunk, ha nem tudjuk tartani az árversenyt a városi multikkal. Az árkülönbség, sajnos, tovább már nem csökkenthető, de a kisebb árukészletű vegyesbolt emberközeli kiszolgálását így is sokan választják a disz- kontboltok gondolái helyett. ■ Madárék az élre törnek Talán a maximalista jelző illik leginkább Madár Jánosra és Róbert fiára. Az idősebbik Madár az autószerelő műhelyét fejlesztette a lehető legmodernebbé, Róbert pedig a magyar gokartmezőny kiemelkedő tehetsége. Madár János a nyolcvanas évekre eldöntötte: mihelyt lehet, autószerelő műhelyt alapít. így történt, s a számottevő műszerezettség a környék legfelkapottabb műhelyévé tette a somogyszilit. Kihelyezett vizsgaállomás lett, s mindig próbált lépést tartani a fejlődéssel. Madár János szerint más választása nem is volt, hiszen lépést kell tartani a tőkeigényes fejlődéssel. Most az ISO 9001-es minősítés bevezetése az egyik célja. A másik: egy bajnoki cím begyűjtése, bár ez már Madár Róbert nevéhez fűződik. A nemzeti C osztályos gokartbajnokság éllovasa vezeti a pontversenyt, s nagy esélye van a győzelemre. Ez bravúr lenne, hiszen olyan „istállók” pilótáit utasítaná maga mögé, akiknek lényegesen jobbak az anyagi és edzéslehetőségei. Bármi is történhet még, azt azonban már senki sem veheti el a somogyszili legénytől, hogy eleddig egy futam kivételével az összesen kiharcolta az első rajtkockát, s már egy szlovák futamgyőzelem is fölkerült a dicsőséglistájára. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A SZILI KALÁSZ KFT, HARANGOZÓ LÁSZLÓNÉ VÁLLALKOZÓ, A MADÁR AUTÓSZERVIZ, ERDEI IMRE VÁLLALKOZÓ ÉS A SOMOGYSZILI ÖNKORMÁNYZAT A L M A N A C H - 19 5 A test és lélek szili őre vonulásokat. A tavalyi rendezvény olyan jól sikerült, hogy idén is megtartják a szüreti bállal záruló, hangulatos mulatságot. A főszervező szakmájából adódóan a test karbantartására is ösztönzi a lakosságot, ezért hetente kétszer női tornát tart az iskola tornatermében. Vöröskeresztes titkárként Tóth Mária védőnő és képviselő, a helyi vöröskeresztes szervezet titkára, a közösségi élet egyik főszervezője. Azt vallja: a test és a lélek egészségének megteremtésére leginkább a közösségi rendezvények élményei alkalmasak. Éppen ezért fejébe vette, hogy egy lelkes kis csapattal föleleveníti a szüreti fel-