Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-06 / 182. szám

6. OLDAL A L M A N A C H - 14 0 2001. Augusztus 6., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A polgármester: dr. Árvái Tibor, alpolgármester: Eső János. Képviselők: Horváth Béla, Ko­vács Sándor, Szanyi Lajos, Vampel István, dr. Bolla Borisz, Árvái Tibomé. A jegyző: dr. Völgyi Zoltán. Háziorvos: dr. Bolla Borisz. Isko­laigazgató: Horváth Béla. Óvo­davezető: Sági Zsuzsanna. Falu- gondnok: Bartalovics Tibor. ■ Nemesvid A történészek sze­rint a Vid név erede­te egy. a szlávnknál használatos sze­mélynévből származ­hat. A helységnév eredetének másik magyarázata szerint a ved szóra utal­hat. melynek jelentése vizes terület. Az írások szerint Nemesvidet a várnépek közé tartozó szabad királyi szakácsok alapították. Az akkori település a mai­tól nyugatra esett, és a szomszédos Nagyszakácsihoz hasonlóan a birtokot kapott szakácsok telepedtek meg ott. Lakosai a késő középkorig ezek a sza­kácscsaládok voltak. A török hódoltság idején a Koppányi szandzsákhoz tarto­zott. 1566-ban a szenyéri bég a lakoso­kat Komár várához rendelte épület­anyagok hordására, amit a nemesvidi nemesek megtagadtak. Engedetlensé­gük következménye lett a török marta- lócok támadása és pusztítása. Az 1701- böl és 1705-böl származó összeírás szerint is nemesek lakták a települést. 1725-ben III. Károly megerősítette a helységet régi kiváltságaiban és neme­si elönevet adományozott részére az ország harminc településével együtt. 1827-ben I. Ferenc mezővárosi rangot és négy országos vásár tartását enge­délyező adománylevelet adott Vidnek. A falu az 1848-as harcokból is kivette ré­szét egy környékbeli nyertes ütkö­zettel. 1884-ben itt alakult meg az első pénzintézet, amely 1947-ig működött. A század elején 404 házban laktak ebben a faluban és az 1930-as népszám­láláskor 1754 lakosa volt. Illa 914 állandó lakosa van. A LAKOSOK SZÁMA: 914 FŐ 0-5 évesig: 6-17 évesig: 18-55 évesig: 56-60 évesig: 60 év fölött: 73 fő 147 fő 457 fő 52 fő 185 fő Huszárok a templomban Aki felkeresi Nemesvidot, ne mulassza el megnézni a telepü­lés templomát. A klasszicista stí­lusú épület különlegessége, hogy falfestményein XIX. száza­di és huszárruhába öltözött szentek ábrázolják a bibliai jele­neteket. A művész vélhetően az 1800-as évek közepén fejezte ki így nemzeti érzelmeit. A kórus­karzatot reneszánsz hangszerek képei ékesítik. Az érdekes díszí­téseken kívül a templom értéke a páratlan akusztika, amit ko­molyzenei koncerteken lehetne kihasználni. Csatlós István, a fa­lu plébánosa elmondta: a temp­lomot az egyházközség szeretné mielőbb felújítani: elsőként kí­vülről teszik rendbe a műemlék jellegű épületet. _ __■ Az oldal cikkeit írta Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor A középkorba mennének vissza a fejlődésért Nemesvid előnye, hogy a Balatonhoz éppen olyan közel van, mint hazánk híres gyógyvizes fürdőihez. A vidiek azonban egyelőre ezt úgy érzékelik, hogy egyforma messze vannak a turistaközpontoktól. A falu hosszú távú terve és jövője is egy­ben, hogy ezen változtasson. A tervek már elkészültek és a munkának is nekiláttak.- A Nemesvidhez hasonló nagy­ságú települések szinte kivétel nélkül hátrányos helyzetűek - mondta dr. Árvái Tibor, Nemesvid polgármestere. - Az in­tézmények működtetése és a kö­telező feladatok ellátása egy ek­kora falu számára súlyos terhet jelentenek. A fejlődésnek szab­nak gátat, hiszen a fejlesztések­hez hiába kapunk központi vagy megyei forrásokat, ha az önerő ennyire behatárolt. Ebbe bele­nyugodni, véleményem szerint, egyet jelent azzal, hogy lemon­dunk a településeink jövőjéről. A kormányzatnak végre át kellene gondolnia, hogy az önkormány­zatok egyharmada egyik napról a másikra él az országban, de amit lehet, változtatni kell magunknak is a helyzetünkön.- Tudják már hogy hogyan?- Először az infrastrukturális hátrányainkat kell leküzdeni, ami nemcsak a településekre, ha­nem a lakosságra is terheket ró. Azután, ha a komfortos életnek minden feltétele megvan a tele­pülésen, már kezdhetünk a jö- vőnkön is gondolkozni. Ne- mesvidon úgy látjuk, hogy az idegenforgalom lehet a kitörési pont.- Úgy tűnik, mintha Somogy­bán túl sok településen bíznának ebben. Önök mire alapozzák a reményeiket?- Közel van a Balaton, Hévíz, Zalakaros. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy közel vannak a turis­ták. Nekünk sok településsel szemben „csak” az a dolgunk, hogy kitaláljunk valamit, amiért érdemes az alig húsz kilométert megtenniük.- Ez előny, de kitalálták már?- Mesztegnyőn és Nagyszaká­csiban bevált a gasztronómia. Azt gondolom, nekünk is ehhez a programsorhoz lenne logi­kusan csatlakoznunk valamivel. Elsősorban a középkori élettel kapcsolatos lovagi hagyomá­nyokra, mesterségekre és kony­hára gondolunk. Ezenkívül pedig a természeti adottságainkat is ki­használhatnánk. A vadász- és szelíd turizmust lenne mire épí­teni. Amennyiben Mesztegnyő és Nagyszakácsi,- valamint Tapsony és Nemesdéd között utak építésével le lehetne rövidí­teni a távolságot, ez a régió az ak­tív családi üdülés gyöngyszeme lehetne.- Egy világraszóló szafaripar­kot is emlegetnek,..- A faluban éppen olyan nagy a várakozás, mint a környéken. Ezzel az attrakcióval azt gondo­Dr. Árvái Tibor polgármester lom, sikerülne biztonságosan megalapozni a jövőt. Ez azonban óriási beruházás, idő kell hozzá és csak okosan, szakaszokra bontva lehet belőle valóság. ■ Harangláb az ősök tiszteletére Kisvid mindössze két generáció óta létezik és annak köszönheti létét, hogy a település egykori földesura úgy gondolta: több haszna lehet, ha a földjét kiparcellázza, mint ha ter­mel rajta. Az egyutcácskás település Nemesvidhoz tartozik és a „nagy” faluról kapta a nevét. Kisvid korábbi neve is érdekes: Eblak pusztának, hívták. A régiek azt mesélik azért, mert a terület birtokosát a középkorban valamiért azzal büntet­ték, hogy kutyákat kellett tartama. Az első ház Kisvidon a XIX. század utolsó éveiben épült. Vi­rágkorát pedig a két világháború között élte. Ak­kor épült az a harangláb is, amit műemlékké nyilvánítottak. Az 1924-ben készült építményt most felújítják.- Az itt élők akarata volt ez - mondta Simon Ferenc. - Aki kisvidon maradt, az mind szereti nagyon ezt a kis települést. Én itt nőttem fel és azóta is nosztalgiával gondolok a gyermekévekre és a kisvidiekre. Tisztességes, dolgos emberek laktak itt. Ma már kevesen vannak hasonlók. Ezért gondoltuk úgy, ha az elődeink munkáját megőrizzük, azzal az emlékükért is teszünk. Amikor eldőlt, hogy a falu is támogatja a harang­láb felújítását, a kisvidiek is adakoztak, mert szinte mindenki így gondolkodott. A kedves építmény felújításával az őszre sze­Simon Ferenc a kisvidiak büszkeségével retnének végezni. Addigra egy füzet is készül, amiben a terület történetét írják le, felsorolják az egykori lakosokat és régi fényképeket is közöl­nek Kisvidról. ■ Népszerű a kézilabdacsapat Fennállása óta legnagyobb bra­vúrját hajtotta végre a vidi kézi­labdacsapat. Az együttes harma­dik lett a megyei bajnokságban. A faluban a hetvenes évek óta van - kisebb megszakítással - hagyo­mánya a kézilabdasportnak. Fénykorát alakulása körül élte ez a játék, hiszen akkor mind a női, mind a férfi a bajnokság élvonalá­ban szerepelt. Az újjáalakulás­kor, öt évvel ezelőtt, már csak a lányok voltak lelkesek. A falu egykori kézilabdázói és néhány környékbeli fiatal jár edzésekre. A. csapat két éve vált külön a fo­cistáktól.- A falusiak szeretik a csapatot, 60-80 fős állandó szurkolótábo­runk van - mondta Sárosi Gábor, a sportkör elnöke. - A nemesvidi és a somogysimonyi önkormány­zatok a fő támogatóink, de vállal­kozók nélkül nem menne. Jelen­leg 14 taggal működik a klub és azzal készülünk az idei bajnok­ságra, hogy az első ötben sze­retnénk bent lenni. Ez sok mindentől függ, hiszen a csapat összeté­tele némiképp változik az in­dulásig, de na­gyon szeretnénk a szurkolókat és a szponzorainkat idén is megör­vendeztetni. ■ Nevet kap az iskola 1837 óta van saját iskolája a nemesvidieknek. A jelenlegi he­lyén az 1920-as évek óta műkő- elé néz A névadó Hóy Tibor 1923-ban szüle­tett Jászberényben. 1938- ban Aknaszlatinára vonult be alapkiképzésre mint sportrepülő. 1943-ban a Pumákhoz, Veszprémbe került. 1944. november 5- én szállt fel utoljára. Nagy­kanizsa térségében egy óriási, túlerőben lévő amerikai légikötelékkel vívott harcban lelőtték. Nemesvid határában találták meg repülője roncsait a falusiak, akik a falu temetőjében temették el. dik az oktatási intézmény, amely emlékezetes tanév szeptemberben. Horváth Béla, az iskola igazgatója elmondta: pályáza­ti támogatásból év­tizedek után végre megújulhat az is­kola épülete. A tan­év azonban nem­csak ezért kezdő­dik majd mozgal­masan: októberben nevet kap az isko­la. Hóy Tibor va­dászpilótáról neve­zik el az intéz­ményt, aki a falu légterében halt hő­si halált a második világháború­ban. Az intézmény és a falu évek óta rendszeres kapcsolatot ápol a Puma századdal, akiknek a köte­lékéhez tartozott a pilóta.- A névadóra háromnapos ren­dezvénysorozattal készülünk - mondta Horváth Béla igazgató. - Tanulmányi, sport- és művészeti versenyek mellett repülőmakettek­ből nyitunk kiállítást, lesz repülőhajtogató verseny és családi programokat is tervezünk. Amikor nincs ünneplés, a pedagógiai program szerint a sportot, az idegen nyelvet és az informatikát tanulják kiemelten a nemesvidi diákok. Az alsó-fel­ső tagozatos iskolába 104 gyerek jár. _________________ __ ■ Az oldal elkészítését a Dunántúli Regionális Vízmű Rt és a nemesvidi önkormányzat támogatta Asszonykórus a faluért Nemesviden aktívak a civil szer­vezetek. Három egyesület is dol­gozik azért, hogy a falu hírét öregbítse. Ötleteket adnak a falu­fejlesztéshez és ahol kell, segíte­nek. A civilek közül az asszonykó­rus tagjai kezdték legelőbb a munkát. Az énekkar vezetője Ott Györgyné, aki a szomszéd telepü­lésről hetente egyszer érkezik, azért hogy a 14 tagú kórus mun­káját segítse. A dalos kedvű asz- szonyok között 30 éves a legfiata­labb, de akad olyan is, akinek hetvenévesen is van kedve éne­kelni. Az énekkar nemcsak a fel­lépések és próbák kedvéért talál­kozik. Az asszonyok máskor is jóban vannak egymással. Filebics Imréné, a kórus alapító tagja el­mondta: kisebb megszakítások­kal, már 12 éve működik az énekkar. Rend­szerint egyéb­ként nem a kó­rustagok elfog­laltsága miatt tartottak kény­szerpihenőket, hanem azért, mert vezető nélkül marad­tak. Amikor nem volt fellépés, akkor is találkoztak egymással, így az újjászervezés sem tartott sokáig. A kórus a környék falu­napjain és kulturális rendezvé­nyein is nagy sikerrel szerepel, de odahaza is rendszeresen fel­lépnek a falu ünnepein. Leg­utóbb a tapsonyi dalos találko­zón volt nagy sikerük, így el is határozták, az ősszel minősítésre mennek: kedves somogyi nép­dalaikat zsűri elé viszik. ■ Tanít is a fazekas Bogdán Klári nemesvidi faze­kas nevét egyre többen tud­ják a környéken. A fiatal kéz­műves azt szeretné, ha igé­nyes, zsűrizett munkáit las­sanként már nem kereske­dőktől, hanem a műhelyében vásárolnák meg. 1997 óta van fazekasa Nemes- vidnek. Bogdán Klári akkor köl­tözött vissza szülőfalujába. Be­rendezte műhelyét és azon fára­dozik, hogy ne csak munkája mi­nősége, hanem egyedi formái mi­att is keressék termékeit. Nyaran­ta a munka mellett tanítja is a mesterségét sok más kézműves foglalatossággal együtt.- Én is sokat tanultam különfé­le táborokban - mondta Bogdán Klári. - Ezek remek alkalmak vol­tak arra, hogy népi mesterségeket ismerjek meg, amiből a fazekas­ságban is sokat profitáltam. Ép­pen ezért nagyon büszke vagyok rá, hogy már második alkalom­mal van önálló nyári táborom. A Mobilitás Alapítvány támoga­Bogdán Klári nemesvidi fazekas tásával az ország minden részéből érkeznek a somogyi faluba, hogy megtanuljanak gyöngyöt fűzni, szőni, gyertyát mártani, üveget festeni, papírt meríteni vagy bati­kolni. Az idei év örvendetes ta­pasztalata, hogy nem csak gyere­kek, hanem egyre több fiatal és fel­nőtt is ismerkedni szeretne ezek- kel a foglalatosságokkal. _______■ Eg y fecske is panziót csinál A fecskék Nemesvidra ősszel jár­nak. Tavaly éppen ilyenkor nyi­totta meg kapuit a falu első pan­ziója. A szálláshelyet egy német házaspár létesítette. Ők hét évvel ezelőtt érkeztek Nemesvidra. Először kevesebb időt, aztán töb­bet töltöttek a faluban, végül úgy határoztak, amilyen ritkán járnak haza, Haidelbergben feszámolják a családi fészket és itt telepednek meg véglegesen.- Tetszett nekünk a falu és az it­teniek is, ezért határoztunk úgy, hogy végleg letelepszünk - mond­ta Ursula Grossmaiin. - Mi vol­tunk a faluban az első német fecs­kék és ez a panzió az első Nemesvidon, ezért döntöttünk úgy, hogy Fecske panzióra keresz­teljük az éttermünket és a panziót. A panzióban és az apartman­házban húsz ember fér el. A ven­déglátók azt szeretnék, ha a nyu­galomra vágyó, Balatonon vagy Zalakaroson üdülő vendégek fel­fedeznék a lehetőséget. A két há­zat, amit Nemesvidon vásárolt a házaspár, igyekeztek a falu egy­kori építészeti hagyományai sze­rint helyreállítani, és a belső tere­ket is népies hangulatban ren­dezték be. A házaspár eddig fő­leg német vendégeket fogadott, de nagyon örülnének a hazai turistáknak is. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents