Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-30 / 202. szám

2001. Augusztus 30., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 11. OLDAL Hírek ÉRVÉNYESÜLJÖN A KRISZTUSI ETIKA. Háromszázan vettek részt a balatonszárszói Soli Deo Glória-telepen rendezett ötödik re­formátus értelmiségi konferencián. Neves előadók szerepeltek a Földünk, hazánk és egyházunk címmel megrendezett, háromnapos eseményen. Matolcsy György gazdasági miniszter például A globa­lizáció és magyarság, Balogh János professzor pedig A teremtési egyensúlyokat felborító társadalom címmel osztotta meg gondolata­it. Tanácskoztak még a nevelésről és nemzeti megmaradásról, a családról és az öregedő társadalomról s a kisebbségek jövőjéről. Nyilatkozatot fogadtak el a záró napon, amelyben megfogalmazták azt is: szükségesnek és időszerűnek tartják a református egyházon belül olyan szerveződések kezdeményezését, melyek elősegíthetik a krisztusi etika hatékonyabb érvényesülését a közéletben, (ca) LELKI NAPOK AZ EGYHÁZMEGYE PAPJAINAK. Papi tanácsko zást rendeznek szeptember 3-án, hétfőn Kaposváron, kedden pe­dig Nagykanizsán. Dr. Gárdonyi Máté balatonkiliti plébános, a veszprémi h.uudományi főiskola történelemtanára tart lelki napot az egyházmegye papjainak. PÜSPÖK KARI KONFERENCIA. Háromnapos püspökkari konfe­rencia lesz a jövő héten Budapesten. Ennek során tartja ülését az országos ifjúsági bizottság Balás Béla kaposvári megyéspüspök ve­zetésével. Értékelik egyebek közt a nyári ifjúsági programokat és táborozásokat. Megkezdik egyben a jövő nyáron Torontóban meg­rendezendő ifjúsági világtalálkozón történő magyar részvétel előké­szítését. ÚJ LELKÉSZ BALATONKILITIBEN. A református gyülekezet, lel kipásztorok, vendégek közösségében iktatta be lelkipásztori tiszté­be Szatmári A. Lajos, a somogyi református egyházmegye esperese Bozsoki Sólyom János lelkipásztort. Az esperes szólt arról, hogy a sáfár szó köznyelvünkben alig fordul elő, Pál apostol azonban ezt a szót használja, ugyanis a sáfár a javak gondozója, megőrzője. Az evangélium kincsével gazdálkodik, lelkében őrzi, s szétosztja a gyülekezet épülésére. Arra is kitért, hogy Szent István király bibliás hite, kitartása és hűsége vetette meg alapjait a magyar államiság­nak. TANÉVNYITÓ ELMÉLKEDÉS. A budapesti Szent Margit Gimnázi­um tanárainak celebrál ma szentmisét Püspökszentlászlón Balás Béla kaposvári megyéspüspök. Az egész napos, közös elmélkedés célja az új tanév erkölcsi, vallási nevelési feladataira való lelki rá­hangolódás. TEMPLOMÉPÍTÉS CSÍKSZEREDÁBAN Csíkszeredában elkez dődhet az új templom építése - jelentette be a Szent Kereszt plébá­nia esperes plébánosa, Darvas Kozma József. A templom tervét Makovecz Imre építőművész ajánlotta fel a városnak karácsonykor. Az engedélyek beszerzése fél évbe telt, mára az egyház birtokában van az építési engedély is. A kivitelező céget még nem választották ki. A templom építésére a Román Művelődési és Kultuszminisztéri­um is támogatást ígért. A tárca vezetője az összköltségek negyedét ígérte, mintegy 3 milliárd lejt. ELBÚCSÚZTATTÁK DÉNES ILONÁT. A vasárnapi istentisztele ten búcsúzott el a gyülekezetétől Csurgón Dénes Ilona evangélikus lelkésznő. A gyülekezet ifjú és felnőtt tagjai műsorral, ajándékkal köszönték meg hétévi szolgálatát. A református gimnázium és a gyülekezet nevében Jakab László lelkész köszönte meg hitoktatói és igehirdetői szolgálatát. A lelkésznő férjhez megy és szeptember­től Pest megyében, Bicskén folytatja munkáját. PAPI ÁLDÁS A LABDARÚGÓKRA. Nyolc év után újra­éledt a foci Babó- csán. A község csa­pata a megyei III. osztályú bajnokság­ban vesz részt. Az ünnepélyes pályaava- tón Róka Dániel plé­bános megszentelte a labdarúgókat. Az „atyai áldás” a helyi labdarúgókra hatott inkább, mivel 3-0-ra legyőzték Bakháza együttesét, (gaj ÚJRA LÁTOGATHATÓ A FELÚJÍTOTT BENCÉS APÁTSÁG. Ka posváron újra látogatható a felújított bencés apátság. A város hatá­rában lévő Szent Jakab-dombon lévő bencés apátság alapjait 1067- ben rakták le. Negyven éve kezdték a feltárást, de a kaposvári ön- kormányzat két évvel ezelőtti döntése és a 180 millió forintos költ­ségvetési támogatás is kellett ahhoz, hogy most 200 millió forintért helyreállítsák. A felújítás során remek világítást és színpadot is épí­tettek, így a rom a későbbiekben színházi előadások és koncertek helyszínéül is szolgálhat majd. PÜSPÖK AZ IDŐSEK TÁBORÁBAN. Az Őszi Napfény tábort ki­lencedik alkalommal szervezi meg az idén Balatonfenyvesen a me­gyei önkormányzat. Augusztus 26. és szeptember 8. között két tur­nusban 240 nyugdíjas üdülhet itt. A táborozó időseket két ízben is meglátogatja Balás Béla megyéspüspök. I. ORSZÁGOS ÖKUMENIKUS GOSPEL ZENEI FESZTIVÁL. Az országban első alkalommal Solymáron rendezték meg szombaton az országos ökumenikus gospel zenei fesztivált. A különböző tör­ténelmi egyházakhoz kötődő húsz hazai együttest hívtak meg, amelyek a hagyományos gospeltől a kortárs keresztény könnyűze­néig többféle irányzatot képviselnek. KATOLIKUS MEGÚJULÁSI KÖZÖSSÉGEK. Mintegy húszezer érdeklődőt várnak a katolikus megújulási mozgalmak tizedik orszá­gos találkozójára, szeptember 15-ére Budapestre, az Üllői úti Fradi- pályára. Az egész napos evangelizációs programot a Magyar Katoli­kus Karizmatikus Megújulás Országos Tanácsa szervezi különböző lelkiségi mozgalmak bevonásával. A rendezvény nyitó előadását és a záró szentmisét Beer Miklós püspök tartja. A fiatalodó egyházmegye új kihívásai Még számos betöltetlen papi helyünk van, igaz, főként olyan sorvadó települé­seken, ahol a korábbi évtizedekben a la­kosság lélekszáma is a felére-harmadá- ra csökkent. Ugyanakkor sikerült meg­állítanunk a papság fogyását, sőt pár év alatt az idősebb papok egyházmegyéjé­ből a fiatalok egyházmegyéje lettünk - mondta Balás Béla kaposvári megyés­püspök, amikor az egyházi régió szelle­mi tőkéjének alakulásáról, a több plébá­niát érintő személycserékről, a papság helyzetéről, felkészültségéről és elhiva­tottságáról kérdeztük.- Nincs okom elkeseredésre, ha csak azt né­zem, hogy bár az ország legkisebb egyház­megyéjének szvitünk, húsznál több papnö­vendékünk van - mondta Balás Béla megyés­püspök. - Az elhalálozások ellenére sem csökkent a somogyi katolikus papság létszá­ma, sőt pár év alatt az idősebb papok egyház­megyéjéből a fiatalok egyházmegyéje let­tünk. Ez persze nem csupán győzelmet je­lent. Buktatókkal is jár a fiatalok tapaszta­latlansága, az, hogy az új papoknak időre van szükségük, míg a közösséggel valóban élő kapcsolatot teremtenek.- Nyilván ezért is alaposan meg kell fontol­nia a személycseréket, a plébániák közötti átcsoportosításokat. Száznál több papját is­meri-e személyesen?- Nemegyszer hónapokon át gondolko­dom a térkép és a névsor fölé hajolva. Kiké­rem számos kollégám és az érintettek véle­ményét is egy-egy döntés előtt. A híveket azonban váratlanul éri a változás, s olykor nehezen értik meg, hogy nem önkényes, sze­szélyből született döntésről van szó. Jézus Krisztus kormányzói szerepéből is részesülő papként az érzelmi kötődések mellett figyel­nem kell arra is, hogy a városokba, a nagy forgalmú búcsújáró helyekre, iskolai vagy idegenforgalmi központokba megfelelő fel­készültségű, az egyházat eredményesen szolgálni tudó papok kerüljenek. Erről csak úgy dönthetek, ha személyesen ismerem va­lamennyi papomat. Ezért is igyekszem minél többet találkozni velük, s minden alkalmat Papi áthelyezések Már július elsejével áthelyezték Vízvárról Balatonlellére Kovács Jenő plébánost. A négy újmisés közül Neumüller Miklós a kaposvári székesegyházi plébániára került káplánnak, s egyúttal tanítani fog a katolikus gimnáziumban. Kiss Zsolt a Szent Margit plébánián nyert elhelyezést, és szintén tanít majd a katolikus gimnáziumban. Borza Miklós újmisés a nagykanizsai Jézus Szíve plébánián teljesít szolgálatot. Neumayer Zoltán - ugyancsak újmisés - ideiglenes kisegítőként Balatonkeresztúron szolgált a nyári szezonban, majd szeptember 1-jétől Nagyatádra kerül kápláni beosztás­ban. Csendes Sándor eddigi székesegyházi plébános lett az új zákányi, valamint gyékényesi plébános. A Rómából hazatért Fábry Koméi a kaposvári Szent Imre-plébániára került Varga László mellé. Az ugyancsak Rómából visszajött Rumszauer Miklós püspöki titkári beosztásban dolgozik majd a püspökségen. elkeseredettségét, sőt ingerültségét. A minap ombudsmannal fenyegetett meg egy levélíró, s azzal, hogy följelent az egyik nagy kereske­delmi tévénél, mert elvettem a papjukat, akit családtagnak, hogy ne mondjam magántulaj­donnak tekintenek. Megértem a panaszko- dót, hiszen annyira elmagányosodtak az em­berek, s kevés olyan van, akire fölnézhet­nek... Mégis döntenem kell, mert a felelősség az enyém. A legmegrendítőbbek az olyan esetek, amikor egy papot nem jutalomból kell áthelyeznem, nem azért, mert az új he­lyen olyan nagy szükség van rá, hanem kü­lönféle problémái miatt, kényszerből. Rend­szerint az ilyen papoknak is van táboruk, amelyik védi őket mindenáron. Ez azt mutatja, hogy az ítélet nem lehet csalhatatlan, mindig van­nak más szem­megragadok a beszélgetésre. Még a születés- és névnapjukat is számon tartom.- A hívek nem látják a nagyobb összefüg­géseket, csak azt, hogy elvették az évek alatt bizalmakba fogadott lelkipásztorukat.- Tapasztaltam a hívek ezzel kapcsolatos pon­tok, más mércék is. Mire számíthatnak azok a főként kis települések, amelyeknek egyál­talán nincs papjuk?- Hiszem, hogy a papi hivatást nem az ar­ra jelentkezők választják, hanem őket vá­lasztja az Isten. Csakhogy az Isten nem vá­laszt semmittevésre, kínlódásra. Értelmes te­vékenység a papság, ami az Is­ten imádása, a liturgia végzése mellett tanítást, az ifjúság ne­velését, közösségteremtést, embertestvéreiknek a születés­től a halálig való elkísérését is jelenti. Isten feladatra hív: ösz- szefügg tehát az igény és az el­látottság. Amennyire szükség van egy helyen a lelki vezető­re, amennyire Isten emberét igénylik és elfogadják, annyira előbb-utóbb meg is kapják.- Kapnak-e a papok valami­lyen visszajelzést arról, hogy milyen színvonalon képviselik Istent és egyházat? Arról, hogy a hívek vagy püspökük szemé­ben mennyire állnak helyt?- Az érzékenyebbek nagyon kevésnek érzik a visszajelzést, amely ráadásul gyakran csaló­ka és felszínes. A kezdőket óva is intem, hogy túl nagy jelentőséget tulajdo­nítsanak a hívek első szeretetmegnyilvánulá- sainak. Ezek olykor nagyon is evilági szem­pontokon alapulnak. Másrészt lehet, hogy a legértékesebb lelkek nem szólnak, várnak, hosszan figyelnek. Az, hogy ki van igazán belül, közel, s kitől kell óvakodni, azt sok év tapasztalata dönti el. A püspök azért ponto­sabban látja a papok munkájának értékét. Ennek pedig igyekszem hangot is adni. A különböző helyi alkalmak során találkozva beszélünk erről, sőt a nép előtt is gyakran megdicsérem az ott szolgáló lelkipásztort.- Számos példa alapján úgy látszik: a fia­tal papnemzedék gyarapítja az egyházmegye szellemi tőkéjét. Több nyelven beszélő, gyak­ran magas szintű tudomá­nyos munkát is végző, sőt a számítógépek vilá­gában is otthonosan mozgó ifjak adnak az egyháznak új arcula- tot.- Örülök a sikereik­nek és a tehetségük­nek, ám nagyra becsü­löm idősebb paptestvé­reink tapasztalatát is, ami őket nemegyszer a falu bölcsévé avatja. Vannak tele­pülések, ahol az emberek­nek igazi jó tanácsot csak ők tudnak adni, jóllehet meg­romlott a hallásuk, reszket a kezük. Másfelől viszont léte­zik egy olyanfajta szelektáló­dás is, hogy aki az elmúlt évtizedekben vagy jelenleg papnak ment, megy, az nem birtokért, anyagi karrierért te­szi, hanem meggyőződésből. A család nem taszigálja őt a papi pályá­ra, nem várják el tőle ezt a választást, sőt tiltják. Az én családom is antiklerikális volt. Nekem az összes távlatom egy magáncella lehetett volna a gyűjtőfogházban. Viszont lebeszélni nem lehetett, szenvedéllyel és örömmel mentem. A mai már egy tisztul- tabb világ. Az egyház már mindenhol leszállt a trónusról és csak szolgáló. Nekünk nem­csak illik, kell mennünk, ha hívnak az utolsó putriba is. Szolgálni kell akkor is, ha nem fi­zetik meg, akkor is, ha üres a templom. Azt hiszem tehát, a papi pályán kisebb lett az „át­menő forgalom”, tisztultak a viszonyok. Ez pedig legalább olyan fontos, mint a fentebb említett nagyobb felkészültség.- Az egyházmegye eredményeit és gondjait mérlegelve mit tart a jövő kulcskérdésének?- Ha a szellemi, létszámbeli gyarapodás statisztikáit vagy a papok korösszetételét nézzük, azt, hogy a sorvadó falvakban meg­szűntek ugyan plébániák, ugyanakkor a je­lentősebb településeken megfelelő az egyház képviselete, akár elégedettek is lehetnénk. Korántsem akkor, ha végiggondoljuk, hol sű­rűsödik a lakosság: a lakótelepeken, a nagy bevásárlóközpontok közelében... Még ború­látóbb vagyok, látva, hogy hányán, hány órán át ülnek a tv előtt, s hogy ott mit néz­nek... A napokban részt vettem a Pepsi- szigeti rendezvényen. Tapasztaltam, hogy a hömpölygő, sokezres tömegben milyen pará­nyi csepp volt a mi ökumenikus sátorunk. Időtálló, értékes programot kínáltunk, ám ez eltörpült a nagyszínpad hangerejéhez és láto­gatottságához képest. Ha tehát így nézzük, sehol sem vagyunk. Mintha az elmúlt két­ezer év meg sem történt volna. Mindez még­is azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy csak most kezdődik igazán a mi aranykor­szakunk. Most lesz ránk a világban igazán SZÜkség. BÍRÓ FERENC A diákok és az olvasás a legfontosabb Pásztor Lajosné, a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium tanára Aranykated- ra-díjat vett át a pedagógusnapon. Az in­doklás szerint az intézmény alapításában végzett kiemelkedő munkáját ismerték el. Pásztor Lajosné Marcaliban kollégiumi neve­lőként kezdte pályáját. A hetvenes évek elején azonban a szíve visszahúzta szülővárosába, Kaposvárra. Pályázott az 503-as ipari szak­munkásképzőbe, fel is vették iskolai könyvtá­rosnak. Az építőipari szakközépiskolában a katolikus gimnázium születéséig maradt.- Akkor 1991-et írtunk - mondta. - Magyart és történelmet tanítok azóta is a gimnázium­ban, s vezetem az iskolai könyvtárt. így visz- szagondolva mindegyik munkahelyemen jól éreztem magam. A Munkácsy gimnáziumban töltött évek és akkori tanáraim hatására vá­lasztottam ezt a pályát. Egy percig sem bánta meg, hogy pedagógus lett. Úgy látja: a történelem iránt fogékonyab­bak a diákok, de az irodalom kevesebbhez áll közel. A tanórákon kívül különféle megmé­rettetésekre is felkészíti tanítványait. Rendsze­resen szerepelnek az Arany János irodalmi versenyen, itt legutóbb arany fokozatot szerez­tek. Az országos középiskolai tanulmányi ver­senyen többször volt döntős diákja. Nem szá­mított az Aranykatedra-díjra, azt tartja ugyan­is, hojgy vannak, akik többet tesznek, mint ő.- ügy látom itt, a katolikus gimnáziumban összetartóbbak az osztályközösségek, mint más iskolákban. Jobban figyelnek egymásra, kevesebb a durvaság, a trágár beszéd. A pá­lyámon mindig nagy gondot fordítottam a személyes, élő kapcsolatra. Igyekszem minél többet beszélgetni velük, hiszen így sokkal többet megtudok, mintha négy évig csak a tanórákon találkoznánk. Ennek köszönhe­tem, hogy a régebbi tanítványaim közül töb­bel tartom a kapcsolatot, levelezünk, telefo­non beszélünk; nem szakadtunk el teljesen egymástól. Pásztor Lajosné számára az olvasás több mint hobby; hozzátartozik a munkájához. Az egyetemen is azért választotta a magyar­történelem szakot, mert már akkor is szenve­délyesen szerette a könyveket. Jó volt ma­tematikából is, de ah­hoz nem tudott olyan tárgyat választani, ami közel állt volna hozzá. Televíziót csak ritkán néz. A könyvhéten megjelent kiadványok közül vásárolt néhá­nyat, azokat olvassa most a nyári szünet­ben. A szabadidejében férjével utazgat, és ke­rékpározni jár. A sze­gedi csoporttársaival is rendszeresen találko­zik, legközelebb ép­pen Pécsen. Nyolcán laktak a kollégiumban egy szobában: velük még szorosabb a kap­csolata. SZABÓ KINGA Pásztor Lajosné 1945- ben született Kaposvá­ron. 1969-ben szerzett diplomát a szegedi Jó­zsef Attila Tudomány­egyetemen. magyar­történelem szakon. El­végzett egy középfokú könyvtárkezelői tanfo­lyamot is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents