Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-27 / 199. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 1 2001. Augusztus 27., Hétfő A GONDOS GAZDÁK Polgármester: Csöndör József, alpolgármester: Takács István, képviselők: hergel Ferdinándné, Szabóné Padi Eleonóra, Apáti István, Samu János, Csatári At­tila, Simon József. Jegyző: Dr. Kiss F. László. Háziorvos: Dr. Fiilöp Rudolf. Iskolaigazgató: Szabóné Paál Eleonóra. Óvodavezető: Bendli Tibomé. Falugondnok: Golestra Tibor m ___Tudja-e, hogy... ...Pusz takovácsi Somogy megye leghosszabb faluja? Több mint hét kilométer hosszú táblától a tábláig, de ha a közigazgatási határát vesszük figyelembe, kö­zel 14 kilométert kell gyalogolni vagy autózni, hogy a falu egyik végéből a másikba érjünk. ..Jókai Mór is vendége volt egykor a falunak? Az író unokaöccse, dr. Jókay Géza házasodott itt, mert menyasszonya az akkori kastély­gazda Nagy Pál rokona volt. A nagy író feleségével együtt jelen volt, és a sorfalat álló iskolásoknak aranykraj- cárosokat adott ajándékba. Akad olyan helybéli, aki még emlékszik: látta édesapja óraláncán az ereklye- ként őrzött aranykrajcárt. _______■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK! FÁBOS ERIKA Az oldal elkészítését a Milko Produkt Kft, a Sifter és Társai Kér. és Szóig. Bt és a pusztakovácsi önkormányzat támogatta Pusztakovácsi Bár a községről csak a 18. század elejéről találhatók az első értékelhe­tő dokumentumok, a feltételezések jóval korábbi Idők­ről szólnak. A faluhoz közel tárták fel ugyanis az öskohókat, amelyek mellett gyakori a Kovácsi helységnév. A feltéte­lezéseket alátámasztja az is, hogy a 70-es években Pusztakovácsiban is ta­láltak öskohómaradványokat. A tatárjá­rás korából is vannak nyomok: IV. Béla menekülés közben a mai falutól nyugat­ra, a lápos vidéken fekvő Rondaváron, majd Békaváron pihent meg. A két vár­úr, Choffátzi Timotejusz és Choffátzi Ozzomma küldöttei vittek később hirt a királynak Ragusába, hogy elmúlt a ve­szély. Később a két várúr egymás ellen fordult, és mire a békéltetni érkező ki­rály visszaért, csak a holttestüket talál­ta. A két várat a hírvivőknek adomá­nyozta. A törők hódoltság is hagyott emléket: Nyirespusztán került elő egy ezüst-, kiskanálra emlékeztető tárgy, egy török föméltóság vésett szignójával és az 1595-ös évszámmal. A lelet a fa­lu múzeumában található. Az első írá­sos említés 1703-ra datálódik, ekkor pusztaként a Koroknay család birtoka volt a falu. 1767-ben jobbágyfalu volt. több földesúrral az idők folyamán. A szabadságharc alatt Gyarmati Sándor Pál niklai nemes vezetésével Kovácsi­ban gyülekeztek a népfelkelők, emlékü­ket kopjafa őrzi a Márffy-kastély udva­rán. A 20. század elején a mainak közel duplája volt a lakosok száma, sok hoz­zá tartozó pusztának köszönhetően. Ezek közül ma Kölkedpusztát. Prószapusztát és Kürtöspusztát lakják. A leghosszabb falu gondjai sem rövidek Somogy leghosszabb falujában csendesen telik az élet. Mindenki teszi a dolgát. A falu átvészelte a szövetkezet felbomlását, hitel nél­kül az elmúlt 11 évet, a legnagyobb problémát azonban nekik sem si­kerül megoldani. Nincs munkahely és egyre öregszik a település.- Nagyon sok ekkora falu küzd PUSZTAKOVÁCSI PÉNZE Intézményekre fordított összeg A költségvetés teljes összege 78 millió forint ezzel a problémával - mondta Csöndör József polgármester. - Saj­nos mi sem vagyunk kivételek, mégis azt hiszem, kivételes a hely­zetünk. Nagy erőfeszítésekkel ugyan, de el tudtuk kerülni a hitel- felvételt és vagyont sem veszített a falu. Sőt, büszke vagyok rá, hogy inkább nőtt a vagyon értéke. Min­den intézményünket fel tud­tuk újítani és a kastély hely­reállításával is végeztünk. Ezeknek a befektetéseknek, munkáknak köszönhetően nőtt a település értéke. Az idei évre vár, hogy a kultúr- házat helyreállítsuk. Ehhez területfejlesztési támogatás­sal tudunk hozzákezdeni és talán az utolsó pillanatban mentjük meg a jelenleg életveszélyes épületet. .- Az önkormányzat nem­csak az épületeknek jó gazdá­ja. Mire büszke még az ered­mények közül? Csöndör József polgármester- Arra, hogy minden korosz­tállyal erőnkhöz képest sokat fog­lalkozunk. Az idősekkel különö­sen, hisz sokan vannak. A falu­gondnok házhoz szállítja a gyógy­szert, az ebédet és igyekszünk a ház körüli munkájukban is segíte­ni. Ezenkívül persze arról is gon­doskodunk, hogy legyen lehetőség néha a szórakozásra is. Kirándulni visszük őket és műsort szervezünk nekik. Sokan élnek közülük egye­dül, szeretnénk a magányukat ki­csit feledtetni.- Amilyen sok az idős, olyan ke­vés a fiatal. Hogyan akarják ezt megváltoztatni?- Sajnos nagyon kevés, amit te­hetünk. A megoldást ugyanis az jelentené, ha lenne munkája a fia­taloknak Pusztakovácsiban. En­nek kevés az esély. Nem csak az itt lakók, a vállalkozók is nehezeb­ben boldogulnak még falun, mint a nagyobb településeken. Ami bennünket illet, segítünk a házvá­sárlásban és a -felújításban a csalá­dot alapítóknak, amennyire az erőnk engedi. A falu jövőjét ugyanis kétségtelenül a fiatalok és a gyerekek jelentik. ___________■ Pu sztakovácsi híres lakói Pusztakovácsiban született 1891-ben Györki József vegyész- mérnök. A kémiai tudományok doktorának nevéhez fűződik a sárospataki kaolinmező haszno­sítása és a várpalotai nitrogén­műtrágya-gyártás meghonosítá­sa. Foglalkozott a szén- hidrogének gázgyári feldolgozá­sával és a kistelepülések szén­gázzal való ellátásával. 1957-ben halt meg Budapesten. Pusztakovácsi birtokára vo­nult vissza és ott halt meg 1785- ben Szilágyi Sámuel református püspök, író. Debrecenben szü­letőit, és külföldi tanulmányút1 jai után az ottani református kol­légiumban kezdett tanítani. Ő volt a kollégium könyvtárának első igazgatója. 1765-ben tiszán­túli református püspökké vá­lasztották. 1785-ben mondott le e tisztségéről és vonult vissza kovácsi birtokára. ■ Összekovácsolnak a roncsautók A pusztakovácsi fiatalok nem füstös kocsmá­ban múlatják az időt, hanem füstös garázsok­ban. A tavaly alakult Cross Derby-csapatnak kilenc tagja van, akik két versenyző jó ered­ményeiért dolgoznak. A pusztakovácsi fiatalok tavaly döntötték el, hogy roncsokból versenyautókat varázsolnak. Az egyesület első meghívásos versenye olyan jól sikerült, hogy az idén már OB-futamot rendeztek a faluban. A programnak nagy volt a sikere, Soha ennyi kovácsit nem lehetett még egy helyen együtt látni, mint a cross-pálya mellett.- Amikor nem itthon van verseny, most már akkor is van szurkolótáborunk - mondta Tóth Ot­tó, a legeredményesebb versenyző. - Idegenek is egyre többen biztatnak, de velünk együtt úgy 30- 40 ember rendszeresen el is jön a helyszínekre. A helyi vállalkozók is ahogy lehet támogatnak bennünket. Amikor megalakultunk, nem is gon­doltuk, hogy ilyen népszerű lesz az autózás. Persze ez biztosan annak is köszönhető, hogy egy az egyetlen sport, amiért szurkolni lehet Pusztakovácsiban. Tóth Ottón kívül még Sipos Tóth Ottó és autója egész roncsmozgalmat indított a faluban László az, akiért szorítanak a falusiak. Jövőre pe­dig még többen lesznek, hiszen a sikereken fel­buzdulva egyre több udvaron lehet olyan roncsot látni, amelyik csodára vár.________ ■ Ci teraszó a műhelyben Buzsáki Ferencnek a nehéz hely­zetek mindig új tudással szolgál­tak. Az orosz fogságban faragni tanult meg, a gyomorműtétjét kö­vetően pedig a citerakészítés mes­terfogásait sajátította el. Feri bácsi 80 éves kora ellenére ma is aktí­van dolgozik és „kocsmába” is jár.- Látják, ez az én kocsmám - mutat körbe a műhelyen - Én ide járok, ha szórakozni akarok. Itt van minden értékem. Itt készí­tem a citeráimat, farigcsálok, vagy csak zenélek magamnak egy kicsit. Amikor fiatal voltam, vasárnap csak elővettem a száj- harmonikát, aztán egy barátom­mal szórakoztattuk a társaságot. Régen nem volt mozi, meg kocs­mába sem jártak a fiatalok. Ösz- szejöttünk egy háznál, a lányok hoztak egy kis tésztát, mi a bort meg a hangszereket, aztán mu­lattunk. Én nagyon szerettem mindig muzsikálni. Nyolcéves voltam, amikor a szájharmonikát megtanultam és kicsivel több, amikor ci terázni.- Farigcsálni is szerettem mindig. A fog­ságban egy nagyváradi ha­diapród taní­tott meg faházikót faragni, a cite- rakészítést meg magamtól tanul­tam. Most legtöbbet ezzel foglal­kozom. A nehéz munka már nem megy, de itt a műhelyben egész nap eltoporgok. Büszke va­gyok rá, ha valakinek megtetszik és megveszi. Nagyon sok hang­szert csináltam életemben, min­den unokámnak készült névre szóló. Amikor megkérdezik, pon­tosan hányat, mindig mondom, kettőt biztos: az elsőt, meg majd az utolsót. Az ősszel töltöm be a nyolcvanat, de szeretném, ha az az utolsó még odébb volna. ■ Méltó helyen a falu múltja Négy évvel ezelőtt kezdődött meg a kovácsi falumúzeum tár­gyainak gyűjtése. A kiállítás anyaga páratlanul gazdagra si­keredett. A múlt század min­dennapjaihoz tartozó minden fontos és jellegzetes tárgyából sikerült szerezni egyet-egyet. A tárlat még rendezés alatt áll. Az összegyűlt emlékeket és tárgyakat tematikusán rendszerezik és igye­keznek olyan állapotba hozni a múzeumot, hogy méltó helye le­hessen a kiállítás anyagának.- A gyűjtés a mai napig tart - mondta Samu Zoltán, a gyűjte­mény felelőse. - Nagyon örülünk, ha valaki valamilyen régi szemé­lyes tárgyát, a falu történetével kapcsolatos iratot, vagy könyvet ránk bíz azért, hogy megőrizzük az utókor számára. Az első dara­bok egyébként padlásokról kerül­tek a múzeumba. A legértékesebb és legérdeke­sebb darabja a kiállításnak a kato­likus leánykor zászlója. Az idősek elmondása alapján úgy készült el, hogy szinte minden háznál hí­meztek bele egy kicsit. A plébánia padlásáról került elő. A másik rit­kaság pedig a határból. Egy török kori ezüstkanál az egyik szultán pecsételőjével ellátva. Korát több mint 500 évesre becsülik.- A múzeumban a falu történe­tének fontosabb és eddig fellelt do­kumentumait is őrizzük - mondta Samu Zoltán. - Ennek gyűjtésé­ben sokat segített a falu egykori kántor-tanítója, Pintér Jánosné, Samu Zoltán a leánykor zászlajával aki már több száz oldalt írt le a 20. század kovácsi eseményeiről és a tés olyan stádiumba jut, szeret- korábbi elbeszélésekből. A tér- nénk egy monográfiát készíteni vünk ugyanis az, hogyha a gyűj- majd belőle.__________________■ Prószapuszta birkákkal Figura János negyven éve birkákkal foglalkozik. Mégis azt mondja, még mindig csak tanulja a juhászmester­séget. A jó juhász ugyanis nem csak terelgeti nyáját, hanem mindenhez ért az állatai körül.- Gondozónak is kell lenni, gyógyítani is tudni kell a jószágot, meg minél többet velük kell lenni, egyedül a nyírást hagyom másra - mondta Figura János. - A gyapjú egyébként nem jó üzlet manap­ság. Kevesebbet fizetnek érte, mint tíz évvel ezelőtt. Most ami leginkább kifizetődő, az a bárány. Azt fizetik talán a legjobban. Ná­lunk 130 anyaállat tartozik a nyáj­hoz és folyamatosan elletünk. Most öt-hat bárányunk van. Figura János szerint a birka va­lóban türelmes jószág, de kényes is, ezért sok törődést igényel. A nyáj egyébként a környéken le­gelészik. Prószapuszta körül sok a jó legelő. A puszta egyébként, amely Pusztakovácsihoz tartozik a múlt század elejétől, lassan elnép­telenedik. A második világháború előtt még 28 házban több mint száz lakója volt. Ma mindössze négy portának van gazdája.- Amíg mozogni tudok, itt kint fogok élni - mondta Figura János. - Aki ennyi időt tölt állatok között, annak már nem is működik nélkü­lük az élet. Minden hajnalban óra nélkül kelek és ha három napig nem vagyok itthon, már nem talá­lom a helyem. Biztosan én leszek az utolsó, aki elmegy innen. Figura János Prószapusztán érzi jól magát Kastély növényritkaságokkal Pusztakovácsi legszebb épülete a valamikori Márffy-kastély. Kalan­dos, viszontagságos idők után az önkormányzatnak köszönheti, hogy nem lett az enyészeté. A kastély, amelyet a 18. század elején építettek, egy háromhektá­ros parkban áll. A helyileg védett park érdekessége, hogy igazi bo­tanikai ritkaságok búvóhelye év­századok óta. Akad olyan fa is benne, amelyet több mint 200 esztendeje ültettek. A számos cserje és faritkaság mellett azon­ban legértékesebb egy tulipánfa, amely fajtatársainak legmaga­sabb képviselője hazánkban. Többek között ez is arra inspi­rálta a falu önkormányzatát, hogy a kastélyt megóvják az enyészet­től. A háború után ugyanis sokáig üresen állt az épület. Ezután csi­bekeltetőt üzemeltettek benne. Az állami gazdasághoz került, ahonnét végül az önkormányzat­hoz jutott. Először napközi ottho­nos óvoda, idősek klubja és könyvtár működött benne. A fel­újítás 1992-ben kezdődött meg.. Az épület belsejét eredeti tervek alapján állították helyre, hét szo­bát alakítottak ki benne. ■ Jó szó jár az áru mellé A vevők igényeihez igazodik a bolt A vevők már reggel hat­kor sorban állnak, pedig a bolt csak fél hétkor nyit. Persze, aki koráb­ban érkezik, korábban is vehet. A falu legrégeb­bi boltjában mindent a vásárlókhoz igazítanak.- Tíz évvel ezelőtt let­tünk boltosok - mondta Dóm Györgyné. - Akkor sok olyan dolog volt, amit nem lehetett meg­kapni helyben, ezért vágtam bele. Én is háztartást ve­zetek, tudtam jól mi az, ami leg­jobban kell. így kezdődött, aztán szépen lassan fejlődtünk. Most egy üzletlánchoz tartozunk, azért, hogy minél olcsóbban tud­junk alapvető élelmiszereket kí­nálni. Azokból fogy a legtöbb, de a speciális kéréseket is teljesítjük. Vásárló azonban így sincs sok, hi­szen nagyon sokan járnak Kapos­vár és Marcali nagyobb bevásár­lóközpontjaiba. Aki minket vá­laszt, nemcsak az olcsó árak mi­att teszi, hanem azért is, mert mindig nagy a tisztaság és kedves a kiszolgálás. Én figyelek arra, hogy itt mindenki kedves szót is kapjon a napi betevő mellé. Plety­kálkodás itt nincsen, de beszél­getni mindenkivel szoktam. Sok idős jár ide, hetente egyszer, örül­nek ha valaki érdeklődik tőlük az egészségükről, meg arról, hogy hogy vannak. Azon igyekszem amióta megvan a bolt, hogy ne csak a vásárlás miatt jöjjenek be hozzám az emberek. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents