Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-25 / 198. szám

2001. Augusztus 25., Szombat Hétvége Arany Katedra a tornateremben Darány Idén hivatalosan is bearanyozták Pór Gábomé katedráját. Nem hivatalosan ez már rég meg­történt, hiszen a darányi iskola biológia-test­nevelés szakos tanára kollégái és tanítványai szerint is már évekkel korábban kiérdemelte ezt az elismerést.- A gyerekeim büszkék az aranyos kated­rámra, és persze én is örülök neki. Azonban sosem az elismerés a fontos, hanem az ered­mény. Szívem szerint minden jó pedagógus­nak odaadnám ezt a kitüntetést, hogy tovább­lendítse a munkájában - mondja Pór Gábomé. Pedagógusként az a híre, hogy nem túl szi­gorú, s könnyen szót ért a tanítványokkal.- Sosem szigorral közeledem a gyerekek­hez, mert az szerintem csak agressziót szül. Ötödikben mindig azzal állok eléjük: partne­rek vagyunk, te tanulni akarsz, én pedig eb­ben segítenék. Azután következetesen ehhez tartom magam, és szerencsére a gyerekek leg­többje is. Vevők a partnerségre, felnőnek hoz­zá. Le sem tagadhatná, hogy hűséges típus, hiszen 27 éve ugyanott tanít.- Többször alkalmam lett volna váltani, de minden ilyen döntésnél a darányi iskola felé billent a mérleg. A legfontosabb érv az, hogy itt minden tanév hoz valamilyen új kihívást. Hogy özeknek a kihívásoknak rendre meg­felel, azt az eredmények mutatják: például az, hogyn darányi tornászlányokkal egészen or­szágos döntőig jutottak. Mégsem ezekre az eredményekre a legbüszkébb, hanem az olyan pillanatokra, mint legutóbb, amikor egy rég nem látott roma tanítványa bekopogtatott hozzá egy szál virággal.- Azt mondta, szeretné megköszönni azt az időt, amit ráfordítottam. Az idő a kulcsszó: időt kell szánni a gyerekekre, és szerencsém­re nekem mindig volt. Ennek köszönhető, hogy ma is bejárnak hozzám a régi diákjaim. Persze ahhoz, hogy reggeltől estig az iskolá­ban lehessek, kellett egy jó férj, aki a mai na­pig rengeteg otthoni terhet levesz a vállamról. Nagyon messziről, Pápáról került a Dráva mellé.- Bár Barcson élek, ma is pápainak tartom magam, és esetleg még tiszteletbeli darányi­nak. Barcson szinte csak vendég vagyok, hi­szen alig járok a városban. Véletlenül kerül­tem ide a pályám kezdetén: Pécsen ismertem meg a férjemet, és itt ta­láltunk mindkettőnk számára munkát. Rigócon, az erdő köze­pén kaptunk szolgálati lakást. Megpecsételte a sorsunk, hogy 11 évig abban a csodálatos környezetben éltünk. Ma már hat lóval sem Pór Gábomé Pápán polgári évesen kezdett sportolni, s szott A pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban érettsé­gizett A jogi egyetemre készült mégis a tanárkép­ző főiskola testnevelés-biológia szakát választotta. Férje is pedagógus, a barcsi Dráva Völgye Középis­kolában tanít lehetne elvontatni ben­nünket innen. Annyira be­leszerettünk ebbe a hely­be, hogy a lányom nemso­kára Rigócon tartja az es­küvőjét ____________(LL. A Balaton után a zenét festi Ikafalvi Farkas Béla festőmű­vészt Kaposvárhoz kötik gyöke­rei, de életének meghatározó éveit töltötte Fonyódon, ahova ma is vissza-visszatér. A Bala­tontól, mint témától nem tud és nem is akar szabadulni. Múlt keddtől kiállítása látható a fo- nyódi Villa Galériában, ahol azokat a képeit állítják ki, me­lyeket a magyar tenger ihletett.- Felkérésre készítette fonyódi ké­peit?- A művelődési ház és a polgár- mesteri hivatal hívott meg erre a kiállításra, amelynek „Balatoni színek” a címe. Nagyon jólesett, hogy számítanak rám, már tavaly, amikor az idei év tervét készítet­ték, akkor megkerestek. Volt te­hát időm tisztességesen felkészül­ni. Egyébként amikor tudok, me­gyek Fonyódra is, van ott egy műtermem, és ha tehetem, festem a Balatont. Ez az egyik legfonto­sabb témám. 1984-ben sikerült a Balatonra kerülnöm, úgy, hogy az ottani tanfelügyelő átadta az ő ál­lását. Ez nagyon jó volt: egy napot tanítottam egy héten, aztán utaz­gattam faluról falura, ahol próbál­tam segíteni az ottani pedagógu­soknak. Jó volt, mert magam ura voltam, saját időbeosztással. Fo- nyódinak is érzem magam, bala­toninak is, hiába élek Kaposvá­ron. Nem véletlen, hogy a Bala­tonról szóló képeim majdnem mind akvarellek. A színeket, a napfényt, a változó hangulatokat ez a technika adja vissza a legjob­ban.- Fest más technikával is?- Olajjal kezdtem, de tíz éve el­kezdett foglalkoztatni az akvarell, felkértek a Magyar Vízfestők Tár­saságának tagjai közé. Azért ez nagy megtiszteltetés, vidékiként bekerülni egy ilyen társaságba, úgy, hogy az ember nincs közel a tűzhöz. Valószínűleg azért is ma­radtam az akvarellnél, mert hiú ember vagyok. Ebben a techniká­ban értem el sikereket, biztattak, hát itt ragadtam. Meg azt gondol­tam, ezzel tudom kifejezni leg­jobban, amit akarok. Persze nehéz dolog ez, mert ezt a tech­nikát nem lehet javítani. De az az igazság, hogy megsze­rettem. A meg­hívásaim is erre szólnak.-Más kedvelt ' témája is van?- Érdekel még a zene. Az, ahogy a zenészek mozognak, Ikafalvi Farkas Béla 1939-ben született Ka­posváron. 1960-ban végezte az egri tanár­képző főiskola rajz szakát. 1960-től rendsze­resen szerepel egyéni és csoportos kiállítá­sokon. 1971-ben végzett levelező hallgató­ként a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1968-tól rajzot tanít, megyei szaktanácsadó, megyei szakfelügyelő. 1984 éta rendszere­sen alkot Fonyódon Is. amilyen han­gulatot elér­nek. Régen volt egy kor­szakom, amikor erről festettem, és most kaptam is erre egy felkérést. Most megint gyűlik bennem más­fél-két éve a sok élmény, amit meg kéne festem, de ezt olajjal feste­ném meg. Most éppen az akvarell a „sláger" nálam, de ha befejezem a balatoni kiállítást, akkor bizto­san egy zenéről szóló sorozatba kezdek bele. konya orsolya Emlékmű a házikertben Mike Somogy megyében nem akad egyetlen szén- vagy uránbánya sem, emlékmű mégis áll a bányá­szok tiszteletére. Bődé István mikei kertjében magasodik a kő­ből emelt torony, tetején az életet jelentő védőlámpa mása, köze­pén fekete márványba vésve Szent Borbála, a bányászok vé­dőszentje, legalul a bánya, a szén és a kő jelképei. Az emlékművet augusztus 18-án a Mecsekből ér­kezett igazi bányászok avatták fel. A pihenőkertbe különleges kerti kapu is hívogat: ilyen bá­nyászaknát formázó, „Jó szeren­csét!” felirattal köszöntő bejárat­nak sincs mása a környéken.- Bányász voltam 23 éven át, ezért a bányászkapu. Tavaly nyá­ron készítettem, hogy megnyis­sam a kertem a látogatók, a bará­tok és az úton járók előtt - mond­ja a vendégváró házigazda, aki régi fogadalmának tett eleget a saját kezűleg készített bányász­emlékmű állításával. S ahogy a nyugdíjas bányász kaput nyitott a kertjére, úgy nyí­lott ki egy különleges, láthatatlan lélekkapu is, ahonnét versek szöknek ki mostanában. Előbb csak szavalatként szálltak elő, majd hamarosan megszülettek az első saját versek is. A Pécsi Új Hang irodalmi újságban és a leg­újabb amatőr költők antológiájá­ban már meg is jelent Böde Ist­ván néhány költeménye, leg­utóbb pedig a Hegyaljai Alkotók Társulásának irodalmi pályáza­tán nyert díjat három versével. Böde István fotói varga györgy- Vannak a versírásnak szabá­lyai, kötött formái is, most idős fejjel megpróbálom megtanulni. Legtöbbször csak azt érzem, mu­száj leírni ezeket a sorokat úgy, ahogy az eszembe jut. Olykor még a kedvetlenségből is rímek születnek, s akkor- elmúlik véle a bánat is - beszél az írásról Böde István. - Nekem is furcsa, hogy nyugdíjas bányászként egy iro­dalmi társaság tagja lettem, de ritka boldogság az is, amikor az unokám a saját versemet szavalja el az óvodában, vagy rímbe szed­hetem a bányászélet fáradalmait. Azt is tudom, akad a faluban olyan, akinek mindez nem tet­szik, de ez legyen az ő gondjuk. Én a magam vágyát szeretném megvalósítani, s amíg erő van bennem, meg is teszem. ________„Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi)________ A csuklik és társai Hányszor tapasztaljuk, hogy vala­ki már hosszú ideje csuklik, mi pe­dig megpróbáljuk szóval rábírni e - mindkettőnk számára kellemet­len - tevékenység befejezésére! Ekkor jövünk rá, hogy ez nem is olyan egyszerű. A csuklik ige fel­szólító módú alakjára nehezen áll rá a nyelvünk: a ne csuklj vagy ne csukljál formát a három egymás utáni mássalhangzó miatt alig-alig tudjuk kiejteni. A helyesírási kézi­szótár által ajánlott csukoljon, csukoljék alak pedig szokatlan. Mi az oka ennek a jelenségnek, és mi a javaslatunk? A magyar nyelvben a csuklik igéhez hasonló - kétséges - igénk legalább hetven van, és ezeknek - a csuklik igével megegyezően - nemcsak felszólító módja, hanem a -va, -ve, valamint a -hat, -hét kép­zős formája is gondot okozhat. Ezek az igék általában akaratunk­tól független cselekvést, történést fejeznek ki, ikes ragozásúak és tár­gyatlanok, vagyis nem állhat utá­nuk tárgy. Némelyiknek még csak- csak elmegy, ha szokatlan is szá­munkra, a három említett formája ilyeténképpen: csukoljon, csukol- va, csukolhat; a fénylik ige eseté­ben: fényeljen, fényelve, fényelhet; vagy a hányadiknak hanyatoljon, hanyatolva, hanyatolhat alakja. Igaz, ezek is nehézkesek, de ho­gyan hozzuk létre akkor a felszólí­tó módú, a -va, -ve és -hat, -hét képzős változatát például a követ­kező igéknek: siklik, sejlik, hírlik, rejlik, rémlik, foszlik, szaglik, por- ük, vedlik? Ilyen igealakok ugyan­is valóban nincsenek: sikoljon, sejelve, hírelhet, Tejeljenek, rémel­ve, foszolhat; a szagoljon, porolva és a vedelhet pedig egészen mást jelent, mint az eredeti igealak - ezeknek többek között tárgyuk is lehet: szagoljon virágot, porolva a szőnyeget, bort vedelhet. Ugye en­nek a három formának valóban semmi köze a szaglik, porlik, ved­lik ige jelentéséhez? Mi tehát az ajánlatunk? Az egyik lehetőség, hogy ezeket az úgynevezett kétsé­ges igéket egy másik, rokon értel­mű szóval helyettesítjük, például a csuklik helyett a csukladozik igé­vel: ne csukladozz, csukladozva, csukladozhat. A másik pedig a kö­rülírás útja, például: hagyd abba a csuklást, fejezd be a csuklást,- elég volt a csuklásból; ne engedjük a vonatot kisiklani stb. Visszatérve a csuklik igéhez, hadd ajánljak a kedves olvasónak néhány tájnyelvi, tréfás szólást és közmondást szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak, stílusának a színesítésére, élénkítésére: Csuk­lik, mint a bugylibicska. (Csuklik a részegségtől.) Ellopta a papné ku­tyáját. (Makacsul csuklik.) Csuk­lóm, emleget a cukrom. - mondja, aki csuklik. Emlegetnek a vere­bek... - annak mondják, aki csuk­lik. A következőt az mondja, aki csuklik, mintegy megróva azt, aki emlegeti, s aki ezzel - a néphit sze­rint - a csuklását okozza: Mit em­legetsz, ha nem látsz; vakulj meg, ha szebbet látsz! Végül egy - állítólag hatásos - népi gyógymód arra, ha valakivel be akarjuk fejeztetni a csuklását: Menjünk észrevétlenül közel hoz­zá, aztán váraüanul, minden elő­készítés nélkül, úgy istenigazából ijesszük meg az illetőt! A csuklást biztosan abbahagyja, de mi a lehe­tő leggyorsabban meneküljünk! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ • • Legyen az On nyerőszáma ezentúl a tízes! Játsszon, nyerjen, csomagoljon, utazzon! Gyűjtse össze a Somogyi Hírlap-ban rendszeresen megjelenő emblémákat melyben szerepel a „KAPÓS” szó, majd ragassza fel a játék-szelvény hátoldalára! írja rá nevét, címét, telefonszámát, belépőjegyének sorszámát! A szeptember 5-9. között megrendezésre kerülő 10 éves Alpoktól az Adriáig Kiállításra érve io-et lépve a 10 cég standjánál bélyegeztesse le a játékszelvényt, majd dobja be a ^ Jelwjr standján elhelyezett gyűjtőurnába! A 10 éves Alpoktól az Adriáig Kiállításon tízemeletes tortával, 10 x 10 ajándékkal várjuk, a legszerencsésebb pár Korfura repülhet! Ünnepélyes szülinapi tortaosztás: szept. 8., szombat, 15 óra 10 db 10 havi kábeltv előfizetés, 10 db Kapós Étterem/Kávéház bőn, 10 db Kapós Expo ajándékcsomag, 10 fő részére 10 ft/liter kedvezmény a Kapós Volán MÓL töltőállomáson (max. 10.000,- ft/fö), és számos meglepetés... KipofExpo* 82/529-500 9. OLDAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents