Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-25 / 198. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 0 8 2001. Augusztus 25., Szombat A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Késmárki Tibor. Az alpolgármester: Pálfi István. A képviselő-testület tagjai: Karély Gyula, Molnár Gyula, Nagy Lajos, Nagy Gyula, Pinizsi József, Szőke Ferenc, Tóth Gyuláné és Verbovszkiné Czink Hajnalka. A jegyző: Lovász Zoltánné. Az általános iskola igazgatója Regőczi Annamária. Az óvodavezető Bánffyné Boros Judit. A háziorvos: dr. Bartha Sámuel. m Balatonendréd Honfoglalás kori sirt Is találtak a Karancsó- hegyen. Endrédet egy 1082- ben kelt Írás említi először László király birtokaként. Nevét a falu védöszentjéröl. Szent Andrásról kapta. Később a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka, 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta. A török uralom alatt járási székhely volt, 1545-ben megerősítették a várát. A Rózsa-hegy a török bég illatos virágairól kapta a nevét. A község további sorsa nyomon követhető a tihanyi apátság birtokpereiben. A tizenöt éves háború Idején valószínűleg elpusztult, a következő évszázadban már gyarapodott. 1741-47 között új csűr és malom épült itt; erre az időre tehető a lakosság visszatérése a reformátusról a katolikus hitre. Az 1600-as évektől Iskolájuk Is volt, a mait az 1900-as évek elején építették. A két világháborúban 99 balatonendréd! esett el. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságból élt, a téesz 1959-es megalakulása elősegítette az ipar fejlődését is. Fölelevenítették a néphagyományokat, emelkedett a közművelődés és az oktatás színvonala. Európa-hírű az end- rédi csipkeverés. Az önkormányzatiság nagy lehetőséget adott Endrédnek. ezzel a község vezetői éltek is. Jól kifőzték A somogyi polgármesterek kedvenc ételei közül már második alkalommal a balatonendré- dieké ízlett leginkább a zsűrinek a híres nagyszakácsi versenyen. A Tóth István vezette csapat tavaly göngyölt vaddisznótekercset készített, az idén pedig tárkonyos hallevest és kapros túrós, sonkával töltött pulykamellet, ezt elfogyasztva, mind a tíz ujjúkat megnyalták a kóstolók. Ráadásul a legízletesebb volt az endrédi pogácsa is. A balatonendrédi csapat a polgármester kedvenc ételével szeptember közepén nemzetközi főzőnapon vesz részt. _________■ A FALU SZÁMOKBAN A lakosok száma 1388 Iskolába járók 130 Óvodások 45 A lakások száma 518 Önkormányzati lakás 2 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakás 98 % Vezetékes gázzal ellátott 90 % Telefonnal ellátott 70 % Portalanított út 65 % AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; CZENE ATTILA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓK: ESZES ANDREA A Balaton-törvény kikényszeríti a fejlesztést Nagyot lépett előre Balatonendréd az utóbbi tíz évben. Először a hiányokat pótoltuk, majd a költségkímélőbb működés érdekében fejlesztettünk - mondta Késmárki Ti- I bor polgármester. - Önálló orvosi körzetet alakítottunk ki, bevezettük | a gázt, korszerűsítettük az óvodát, iskolát, többfunkcióssá tettük a művelődési házat, és polgármesteri hivatalt építettünk. A villany és olaj használatáról is áttértünk a jóval olcsóbb gázra.- A közeljövőben két nagy feladatot kell megoldanunk - mondta a polgármester. - A üszüorvosi szolgálat kötelezett bennünket arra, hogy az új, szigorúbb előírásoknak megfelelő orvosi rendelőt alakítsunk ki. Ez várhatóan mintegy tizenkétmillió forintba kerül. Jövőre a megyei fejlesztési tanácstól erre kérünk támogatást, addig is gyűjtjük a szükséges önrészt. Nagyon szeretnénk segíteni a fiatalok letelepedését is - fűzte hozzá Késmárki Tibor -, évek óta gondolkodunk ennek a lehetőségein. Csakhogy mindig kap az önkormányzat olyan kötelezően elvégzendő feladatokat, amelyekhez a jogalkotó Késmárki Tibor polgármester nem mellékel pénzt, így most erre kell költenünk. A másik fontos teendő: a Balaton-törvény előírása szerint 2006. január 1-jétől csak abban az esetben épülhet Balatonendréden, ha a csatornahálózatba tudják engedni a szennyvizet.- Megtettük az első lépéseket; a DRV Rt-vel a napokban szerződést kötünk, s ennek értelmében a cég finanszírozza a megvalósíthatósági tanulmányt és megelőlegezi a pályázatunkhoz szükséges önrészt - mondta a polgármester. - A becslés szerint mintegy 500 millió forintba kerülhet a beruházás; állami támogatás nélkül megvalósíthatatlan, hiszen például az idén összesen ötmillió forintunk jut fejlesztésre. Kis- régiós összefogásban reménykedünk; Zamárdinak a Széplak felé eső falurészében, Tóközpusztán, illetve Siófok kiüti városrészében nincs még kiépítve a szennyvízcsatorna. Kezdeményezni fogom a megbeszéléseket a két polgármesterrel. Az ősszel megkezdődik a közvilágítás korszerűsítése; a költségek harminc százalékát már elkülönítette erre a célra a képviselő-testület, a többit pályázattal a Széchenyi- terv pénzügyi alapjából szerzik meg. A Jókai és a Rákóczi utca csapadékvíz-elvezetése is most kerül sorra; Endrédnek erre van kétmillió forintnyi ígérvénye, s remélik, hogy a pénzt nem viszi el a tíszai árvíz miatt szükségessé vált újjáépítés.- Garázst akarunk építeni a polgármesteri hivatal mellé - mondta Késmárki Tibor. - Az önkormányzatnak vannak gépei, például két traktor és fűkasza is, eddig az egyik dolgozónk udvarán tartottuk, de most nyugdíjba ment. Olyan garázst létesítünk, amit javításra használhat majd a falu valamennyi lakosa; cserébe azt várjuk, hogy az építkezésből társadalmi munkával vegyék ki a részüket. Őrzi rangját az A falu neve a legtöbb embernek a híres endrédi csipkét juttatja eszébe. Gyönyörű régi épület a Kájel-csipkeház, ahol a család gyűjteményét, több mint nyolcvan, úgynevezett vert csipkét láthatnak az érdeklődők. Ezeket Kájelék tervezték, s ők is készítették. Olyan különlegességek láthatók itt, mint például az a 1,4 méter széles és 1,9 méter hosszú függöny, amit húsznál többen készítettek fél évig. Az épületben régi oklevelek is hirdetik az endrédi csipke dicsőségét. A családi múzeumot a csipkeverés meghonosítójának még élő két gyermeke, Kdjei Sára és Kdjei Eridre tartja fenn, minden segítség nélkül.- Az endrédi csipke jellegzetessége a hópehely- szerű minták alkalmazása - mondta Kdjei Endréné. - Még egy mintakönyvet is sikerült megőrizni, amiből egykoron a kereskedők válogathattak. Sőt, megvannak a régebbi minták kartonjai is. Hogy ezek megmaradjanak az utókornak is, érdemes volna egy cd-íemezen megörökíteni. Ide, a múzeumba kevesen jutnak el, de a lemez széles körben Az endrédi csipke rangja A csipkeverés meghonosítója, Kájel Endre református lelkész csipkeverést tanító nőket hozatott külföldről, s az országban több csipkeverő telepet is létesített. Az endrédi nők korábban ezzel egészítették ki jövedelmüket. Egykor az endrédi csipke egyenrangú volt a brüsszelivel. endrédi csipke Hópehelyszerű minták jellemzik az endrédi csipkét biztosíthatná a nyilvánosságot. Érdekességként megtudtuk, hogy a csipkeverés meghonosítója, Kájel Endre nem művelte ezt a tevékenységet, csak a felesége. S több helybeli leányt meg asszonyt megtanított rá. Már a ma élő családtagok sem ver- nek csipkét, de híven őrzik az emlékét. _______■ Po gácsával, rétessel segítenek Hét éve jöttek a faluba a fővárosból, majd a házuk aljában pékséget nyitottak. S mint kiderült, nem bánta meg a család. Jól érzik magukat Endréden, és minden nagyobb rendezvényt támogatnak a termékeikkel. Gyereknapon a fiatalok például süteményt kapnak, de a sportnapon vagy az öregek napján is jelen voltak a sütöde rétesei, pogácsái és egyéb pékárui. A közelmúltban több szálloda is rendelt a pékségtől | kétkilós kenyereket az új kenyér ‘ ünnepére.- Muszáj sokféle terméket ké- j szíteni, hogy talpon tudjunk ma- J radni - mondta Bíró Imréné, a j pékséget vezető Bíró Zoltán édesanyja. - Ennek érdekében szélesí- Húsz kis üzletbe szállítanak kenyeret, pékárut, a balatoni háttértelepülésekre | tettük termékeink skáláját, csinálunk többféle fagylalttölcsért és A pékségnek jelenleg hat alkal- boltba szállít, elsősorban a bala- ostyalapokat is. mazottja van, és mintegy húsz kis toni háttértelepülésekre. ______■ Sa blonban készül Az 56 éves Sárvári József korábban fekete kerámiát készített, kiállításokra is. S csak nézelődők keresték, vásárlók alig. Négy éve karácsony előtt aztán megmaradt egy csomó gyönyörű boroskancsó meg -pohár, és nem volt egy fillérje sem. Akkor igent mondott egy külföldi vállalkozónak, aki régóta rá akarta venni az együttműködésre. Félretette a korongot, s neküátott, hogy öntőformákban készítsen különféle fehér figurákat. Külföldi piacra dolgozik: | Németországba, Belgiumba. Az ön- I tőformák Amerikából érkeztek az endrédi műhelybe. Speciális port s adalékanyagot öntenek föl vízzel, azt sablonokba teszik, majd néhány órányi szikkadás után óvatosan kiszedik. Egy figurát általában többől kell összeilleszteni, ezután ezer fokon kiégetik a kemencében. Szép fehér színe lesz az árunak, s a vevő festi ki. A több száz figura között van kerti törpe, baba, lovascsoport, virágtartó is. S azóta Sárvári József másképp számolja az évszakokat: júniustól már karácsonyra gyárt, novembertől pedig a jövő évi húsvétin. ■ a baba Kikerülő utat akarnak Helyreállíttatta az önkormányzat a Lulláig vezető utat. Öt kilométernyi távolság választja el a két települést, de a lullaiaknak betonút híján rossz időben negyven küomé- tert kell megtenniük, hogy elérhessék a Balatont. Eddig az úton csak nagy nehézségek árán jutottak át a közlekedők, ráadásul jórészt magántulajdonú földön vezetett keresztül, s emiatt mindennaposak voltak a viták. Az önkormányzat most legyalultatta a köz- igazgatási területén levő nyomvonalat, s így biztonságossá vált a közlekedés. A vezetők szerint egyébként nem lenne jó, ha valaha is lebetonoznák ezt az utat, mert a főutcára vezet, és az nem alkalmas az átmenöforgalom lebonyolítására. Ez nagyobb teher lenne, mint az, hogy jelenleg egy zsákutca végén fekszik Balatonendréd. Sok helyen még a járda építésére sincs lehetőség. Azt támogatnák, ha a település mellett vezetne kikerülő út Tab felől az M7-es autópálya zamárdi csomópontjáig. Az M7-es továbbépítése során egyébként a tervezők csomópontot ígértek Balatonendréd elé. Ez ugyan nem zavarná a lakosságot, főként mert idővel minden bizonnyal vonzana ide vállalkozókat is. ■ Ingatlanok külföldi kézen Nem a külföldiek ellen beszél a polgármester, amikor az ingatlan- szerzésük ellen ágál: azt szeretné elérni, hogy a helybeli fiatalok is jussanak lehetőséghez. Erre jelenleg nincs esélyük. 520 ingatlan van Balatonendréden, s ebből már hatvan külföldieké. Az eladó házak 99 százalékát ők veszik meg. Fölmentek az árak, ma a legolcsóbb épület is hatmillió forintba kerül, s arra a tapasztalatok szerint még rá kell költeni 3 millió forintot. Ezt megszerezni és felújítani a helybéli fiatalok képtelenek. Kiegyenlíthetné a forint és a márka vásárlóereje közti különbségből fakadó hátrányt, ha a használt lakások vásárlására is kapnának szociálpolitikai támogatást. A külföldiek használják az infrastruktúrát, de utánuk az önkormányzat nem kapja meg az államtól az úgynevezett fejkvótát, a személyenként mintegy 21 ezer forintot. A külföldiek Endréden évente és négyzetméterenként 800 forint építményadót fizetnek. _______■ Le genda a Barátlyukról Van két legendája is Endrédnek. Az úgynevezett Barátlyuk látható minden autóstérképen, nem kis gondot okozva a falu vezetőinek. Lehetőleg lebeszélnek mindenkit a megtekintéséről, mert életveszélyes az omlékony löszbe vájt lyuk. Mintegy húszméternyi szakaszát ismerik, de az öregek szájról szájra hagyományozott emlékezete szerint alagút ez, ami egészen Tihanyig vezet... Valamikor papok menedékéül szolgált, s az is történelmi tény, hogy a tihanyi apátságot szolgálta egykor Endréd népe. A vágat folytatása azonban éppúgy nem került eddig napfényre, mint a törökök eldugott aranya. A monda szerint mielőtt a török elmenekült volna az akkor járási székhely faluból, a Csigavár oldalába rejtette az összeharácsolt aranyat. Két magyar fuvaros hordta oda; az egyiket megölték, mert a kérdésre azt válaszolta, hogy tudja visszafelé az utat, a társa megúszta a meg- vakítással. No, az arany máig sem került meg. A Barátlyukkal kapcsolatban azonban vannak tervei az önkormányzatnak. Faluszépítő egyesületet akarnak alapítani, s azután civil összefogással felújítanák és megtekinthetővé tennék a papok menedékét. _________■ Azt b eszélik... ..., hogy sok vendéget csalogatott az a kiadvány, amely 500 példányban készült el és 58 endrédi házat kínált szállásul a turistáknak. Fontolgatják, hogy a még jobb kihasználtság végett felvilágosító szolgáltatás is kellene. .... hogy a faluban tízen gazdálkodnak tíz hektárnál nagyobb földön. Előnyös volna, ha szövetkezetbe tömörülnének, s közösen szereznék be a vegyszereket és a vetőmagokat, azután együtt adnák el a terményt, az állatokat. így mindenhez olcsóbban jutnának, illetve drágábban adhatnák el. A tej fölét amúgy mindig a közvetítők viszik el. ..., hogy a zamárdiak nagy kritikusai az Endréden történteknek. Közülük többen, elsősorban a fiatalok a Balatontól távolabbi faluban vettek ingatlant, igaz, jóval több endrédi telepedett le Zamárdiban. A két falu lakói egyébként sokáig egymás között házasodtak. Területi- leg ma is csak egymás felé terjeszkedhet a két település.________■ Az oldal elkészítését a balatonendrédi önkormányzat támogatta
