Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-03 / 180. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 4 7 2001. Augusztus 3., Péntek A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Mikola Vilmos. Alpolgármester: Takács György. A képviselő-testület tagjai: Bogdán József, Csányi Béla, Dénesi János, Farkas László, Gáspár István, Kéri Zoltánné és Pusztai László. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: Somogyi Sándomé, alelnöke: Horváth Rozália. A plébános: Bicsár László, a református lelkész: Cseke László. Az iskola igazgatója: Grofsics Jánosáé. Az óvodavezető: Nagy Istvánná. m Ötvöskónyi Két középkori település egy- beépülésével jött létre. Ötvös a segesdi királynéi birtok ötvösmes- tereiröl kapta a nevét, akiket a XI-XII. században telepítettek le a Szabásl Rlnya egyik ága mentén. Kény nevét 1477-ben említik először írásban egyházi birtokként. A helységnév vagy személynevet megörökítő birtoknév. vagy szláv eredetű és lovat jelent. A két községet 1928- ban egyesítették Ötvöskónyi néven. Az élénk mezőgazdasági tevékenységet folytató falu a nagyatádi körjegyzőséghez tartozott, 1984-től pedig közigazgatási önállóságát megszüntetve hozzácsatolták a városhoz. 1994-től van önálló önkormányzata, miután lakosai népszavazással döntöttek önállóságukról. Ötvöskónyiban 1980-tól csak alsó tagozatos általános iskolai oktatás van. a felsősök Nagyatádra járnak. A falunak 965 lakosa van. népességének több mint a 30 százaléka cigány. A település műemléke a török romként emlegetett vármaradvány, egy az 1500-as években épült négy sarokbástyás reneszánsz várkastély maradványa. Ritka természeti nevezetessége az ország legöregebb iái közé tartozó több száz éves hárs, ami a nagyatádi kórház pszichiátriai részlegének helyet adó kastély parkjában található. Vízparti örömök Néhány hónapja egy szép kis tó hullámait fodrozza a szél. Majdnem a falu közepén van, pár lépésnyire a forgalmas főutcától.- Kertészet volt régen ez a terület az Ötvösi-árok mellett, a szőlőhegy lábánál - mutatja a | csaknem félhektáros vizet Farkas László, a tó gazdája. - Szántóföld volt a nyilvántartásban, de alkalmatlan a gazdaságos művelésre a gyakori belvíz miatt. Szinte kínálta magát, hogy egy kis tavat alakítsunk ki itt, de négy év is eltelt, mire ez sok baráti segítséggel és szerencsével megvalósult. A gazda szerint jövedelmező haltenyésztésre a tó nem alkalmas, fürdésre nem használható, a turizmus és horgászat sem szerepel a terveiben. Egyelőre a család, a barátok és,a gyerekek nagy szerelme a víz, amelynek természetes az élővilága. S mivel magánterületként sincs elzárva a látogatók elől, szívesen sétálnak erre a helybeliek. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA Kis lépésenként haladnak előre Ötvöskónyi volt Somogy megyében az első település, amelyik a millennium évében megkapta a megyezászlót. Mikola Vilmos polgármester szerint nemcsak az ünneplésben jár élen a kisközség, jóllehet a korábbi nagyatádi összefonódás után mindössze hat éve rendelkezik a sorsáról önállóan.- Mire jutott a község az önkormányzatiság évei alatt?- Sikerült megteremteni a helyi ügyintézés és közigazgatás feltételeit, így minden fontos ügyüket elintézheti a faluban a lakosság. A községen át folyó Rinya-patakot 34 év után szabályoztattuk, elvégeztük a gázberuházást, megszüntettük az illegális szemétlerakókat, és sikerült évente mintegy tíz munkahelyet is teremteni. A korábbi két különálló óvoda helyett egy új és korszerű gyermek- intézményt építettünk, s javítottunk az iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételein is, ezenkívül létrehoztunk egy napközi otthonos konyhát. Eredményes a falu tervszerű szépítése és rendezése, s korszerűsítettük a közvilágítást. Az árkok, padkák, buszmegállók rendbetétele mellett egy mutatós emlékparkot is létesítettünk, és kopjafákat állítotMikola Vilmos polgármester tünk. Büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak a főtér, a két templom és a temető környéke, hanem az egész falu rendezett és tiszta. Nagy álmunk vált valóra azzal, hogy az, Eötvös utca mintegy 18 millió forintos beruházással szilárd burkolatot kapott, s jutott járdafelújításra, a kábeltelevíziós rendszer kiépítésére, és megkezdtük a sportpálya rekonstrukcióját is.- Mi a legnagyobb gond a faluban?- A munkanélküliség nehezen megoldható gondok forrása. A munkaképes lakosság nagy része szakképzetlen, ők nehezen jutnak álláshoz a környéken. Nem véletlen, hogy az önkormányzat költségvetésének a harmada-ne- gyede szociális kiadás; szinte nincs is olyan család a faluban, amelyiket valamilyen formában ne kellene támogatni. Ezért különösen fontos, hogy már gyermekkortól sikerüljön leküzdeni a szociális és családi körülményekből fakadó hátrányokat, s hatékony oktatással jobb képzéshez és ezzel jobb életlehetőséghez jusson a következő generáció.- Mi hiányzik, és mit szeretnének megvalósítani a közeli jövőben?- Hiányzik egy olyan művelődési ház, ahol többen összejöhetnének és nagyobb rendezvényeket is tarthatna a falu közössége. A régi kultűrház felújítása nem gazdaságos, szeretnénk inkább egy újat és korszerűt építeni. Folyamatos feladat a község rendezettségének a megőrzése, a buszmegállók és a járdák felújítása, az oktatás feltételemek további biztosítása. Mindez a falu pénzügyi egyensúlyának a megtartásával, a kötelező feladatok elvégzésével is csak lépésről lépésre és nagy türelemmel oldható meg. Ezután sem mondunk le azonban a község ésszerű fejlesztéséről, és maradt még teendő is éppen elég. ■ Napórák és szökőkutak alkotója Bármennyire is tiltakozik a „művész úr” megszólítás ellen Farkas László, személyében most van először igazi alkotója a falunak. Néhány hónapja cserélte mecseki házát az itteni fészekre a pécsi művészeti gimnázium neves tanára, aki 28 évig oktatta szobrászatra, rajzra, kerámiakészítésre a diákokat, s közben maga is 11 köztéri alkotást és megszámlál- hataüan kisebb művet hozott létre. Legkedvesebb szobrai díszítik csendes kis házát, s most már alkotóműhely a garázs is, aminek az ajtaján hatalmas kerámia dombormű formálódik.- Végre síkon lakunk, de hiányzik a lábamnak az erőltetett hegymenet, így a falubeliek nem kis csodálkozására legtöbbször gyalog járok - mondta Farkas László. - Hamar megszoktunk itt a feleségemmel, a helybeliek is elfogadnak, és nagyon segítőkészek. A vidék sem ismeretlen, mert tízéves koromig Inkén gyerekeskedtem, és somogyi az egész rokonságom. Ötvöskónyiba nemcsak lakni és alkotni jött, hanem a legtitkosabb vágyát is magával hozta a leginkább szökőkútjairól, vízi mobilszobrairól és különleges napóráiról ismert művész. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának országos millenniumi pályázatán első díjat nyert, s pénzhiány miatt mindeddig meg nem valósított, csodaszarvasos ivó- kútjának talán ez a térség adhatna otthont. ■ Farkas László szobrászművész Emberi tartást teremtő század Ez az első év, hogy elmaradt a kert végében a hagyományos trágyatalpas, igazi palántanevelő melegágy felállítása, de szakértelemből és emberi tartásból Hegedűs Imre 98 évesen is példát mutat.- Nagy harc az élet - summázta a háborúval, gyermektragédiával átélt küzdelmes éveket a falu legidősebb lakója. - Kertész volt már a dédapám is, és mindig arra vágytam, hogy saját birtokom legyen. De nem maradt rám más, csak a szegénység, s úgy alakult, hogy végig csak alkalmazott voltam. S a gyerekeim sem folytatják már a kertészhagyományokat. Az erdőcsokonyai Széchenyi- birtok, majd az ötvöskónyi Grubanivits- és Matán-gazdaság kertésze a háború után már megvalósíthatta a régi családi álmot, amikor ismét mást hozott az élet. A kertészkedést azonban nem feledte. A mai napig dicséri keze munkáját a kiskert. Hegedűs Imre a lányával él a virágdíszes ötvösi házban. Naponta kapálgat a kertben, s maga oltja-szemzi a gyümölcsfáit.- Minden reggel fél liter tejet iszom, s kenyeret aprítok bele - mondta a hosszú élet titkáról. - Az alkoholt sose szerettem, ki tudtam mérni italboltosként húsz éven át úgy a sört, hogy meg sem kóstoltam. A cigarettát is abbahagytam 65 évesen, nem hiányzik azóta sem. Örömem is sok van, habár az erőm és a hallásom már nem a régi. A legnagyobb boldogságom a család, az unokák meg a három dédunoka. Gyakran jönnek, segítenek, és csak gyönyörködöm bennük. ■ * 11 Hegedűs Imre törődik a virágokkal is Önmagukon segítenek a romák Kevés olyan település van, ahol a népesség mintegy harmadát kitevő cigány lakosság annyiféle érdekvédelmi és segítőszervezethez csatlakozhatna, mint Ötvöskónyiban. Somogyi Sándomé nemcsak a kisebbségi önkormányzat elnöke, hanem a Somogyi Roma Nők Egyesületének és az Ötvöskónyi Cigányszervezetnek a vezetője is.- Az iskola és az óvoda a szívügyem, hiszen itt készítik föl az életre a cigány gyerekeket - mondta. - Fontos, hogy minden gyerek járjon óvodába, és mindenben segítenek a falu vezetői meg a pedagógusok is. Hárommillió forint támogatást nyertünk az óvoda bővítéséhez, de pályázati segítséggel szerveztünk több kirándulást és hagyományőrző romanapot is. Sokat teszünk azért, hogy minél több nő vegyen részt a közéletben, s megalakult a helyi roma nők egyesülete is, ennek Balogh Vendelné az elnöke. A legújabb tervünk az, hogy megszervezzük a cigány nevelőszülői hálózatot, hogy identitásukat az állami gondozás rendszerében is megőrizzék a cigány gyerekek. Bogdán József, a Kónyi Regionális Érdekvédelmi Cigányszervezet elnöke leginkább a megélhetést segítő sikeres programokra büszke. A szervezet tevékenységének hat éve alatt pályázati támogatásokkal egyebek között 11 családnak telepítettek száz négyszögöl málnát, 21 családnak burgonyát. 12 családnak vécét építettek, egészségügyi felvilágosító előadást szerveztek a kismamáknak és a fiataloknak, ösztöndíjat nyertek diákoknak, használtruha- és cipőadományokat osztottak, hátrányos helyzetű gyerekeket vittek kirándulni. Most többéves kertművelő programban vesznek részt az Autonómia Alapítvány támogatásával, és 13 családnál teremtették meg a támrendszeres uborka és a szárazbab termesztésének lehetőségét, vagyis a jövedelemszerzést. ■ Meg kell élni a földből Nem kötik a falu, de még az ország határai sem Szabad Józsefet, ha meg akarja valósítani terveit. Újít és kockáztat. Sokáig volt tanár, mégis a gazdálkodást választotta. A környék egyik legjelentősebb felvásárlója lett; átment a kezén a vidék bogyósgyümölcs- és vadon termő gombatermésének java, és maga is komoly termesztő 16 hektáros málna-, ribiszke- és szederültetvényével.- Kipróbáltam már a kisüzemi lekvárfőzést, a hűtést, s még a faiskolai termesztést is. - Sokáig érlelek egy-egy ötletet, mígnem sikerül megvalósítani, ám sokszor kísérik kudarcok is. Nagy segítség, hogy a feleségemmel minden gondot megoszthatok; ez a családi biztonság mindennek az alapja, és a gyerekek nevelésének is eszköze. Most is ismét fejlesztésbe fogott Szabad József. Hat hektár feketeribiszkét akar telepíteni az ősszel, bízva abban, hogy megéri a befektetés.- Ez a vidék a bogyós gyümölcsök termőhelye, sokak jöve- delemkiegé- szítése a málnatermesztés. Haszon ebben az évben szinte nem is marad az elaprózott parcellákon, mégis azt hiszem: nem szabad abbahagyni a termesztését, sőt éppen most érdemes telepíteni nagyobb területen. - A jövő azt mutatja, csak úgy maradhatunk talpon, ha megvan a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egysége. Most erre tö- rekszem a magam eszközeivel. ■ Versbe szedett emlékezet Egyszerre született szerencsés és baljós csillagzat alatt Takács Ferenc. Ha csak néhány nappal később látja meg a napvilágot, osztálytársaihoz hasonlóan elkerülhette volna a doni véres csatákat, ahol fejlövést kapott. Csodával határos módon azonban ezt is megúszta, s egészségesen tért haza. Talán azért, hogy a falu verselő, élő emlékezete legyen.- A bal fülem alatt talált el a golyó, s a jobb szemem mellett ment ki - mutatja Takács Ferenc a hihetetlen lövés nyomát. - Azzal a szememmel nem is látok, meg a rágás is nehéz azon az oldalon, de más bajom nem esett. A 260 fős tüzérütegből csak 24-en maradtunk élve. Horvát meg szerb katonák hoztak ki akkor a halottak közül. Ott tanultam meg tisztelni és szeretni minden embert, s meglátni azt, hogy kiben van lélek és kiben nincs... Takács Ferencben pedig 81 éve sen is szinte túlcsordul az élet, s rímekbe szedve szépíti meg hosszú évek minden fájdalmát és örömét. Tíz éve jelent meg az első verse nyomtatásban, és a számos elismerés mellett talán arra a pár sorára a legbüszkébb, ami a falu egyik emlékművén olvasható, kemény fába faragva.- Mindig szerettem verset írni, pedig csak hat osztályt végeztem. Még a Donról is rímbe szedve írtam a lányoknak; meg is volt a foganatja - mondta mosolyogva. - Később a feleségem sem bánta, hogy írok, mert nappal tettem a dolgom a földeken, s elláttam a jószágot, s csak éjjel írogattam. Egy láda már tele van versekkel, mondják, hogy rendszerezni kellene. A gyűjtemény azonban most is gyarapodik, mert amikor nem tudok aludni, csak előveszem a papírost meg a tollat... ■ Játékgép a kártya helyett Üres a hátsó kártyaterem Dénesi János kocsmájában. Szerinte leszoktak az estig tartó zsugázásról a vendégei, s inkább a játékautomatáknál keresik a nyerés izgalmát. Ez sem megy azonban úgy, mint régen: előfordul, hogy egész nap senki sem megy oda a géphez, máskor pedig mániásán dobálják bele az érméket.- Általában reggel és este vannak a legtöbben, mikor a szőlőhegybe igyekeznek vagy onnan jönnek haza, és betérnek ide is. Nyáron a sör fogy legjobban, a ka- mionosok meg kávét kémek - mondta Lőczy Katalin, aki legtöbbször az italkimérést vezeti. - Néha még verekednek is. Bizony, a többi vendég nyugalmáért még azt is meg kell tenni, hogy egyeseket nem szolgálunk ki. Régebben tartottunk kisebb zenés rendezvényeket is, de már nem érdemes. Nincsenek már bálok máshol sem a faluban.- Észrevehető a forgalmon, mikor osztottak segélyt, kaptak-e nyugdíjat vagy fizetést. Pár nap múlva azonban elfogy a pénz - mondta Dénesi János. - Olyankor nem ritka, hogy kölcsön kémek, s a törzsvendégek kapnak is némi hitelt. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA DENCSI JÁNOS VÁLLALKOZÓ, SZABAD KÉR. KFT ÉS AZ ÖTVÖSKÓNYI ÖNKORMÁNYZAT ÖTVÖSKÓNYI PÉNZE § Egyéb fenntartásra Cigány Ussbbs. önkorm. S'NV ^ /Sv 86,4 \ KözségOktatásra \ 30’Vj\2T2---------J Körjegyzőség \ / \ N?’* Jfr- társulások Szociális juttatásra -V Polgármesteri hivatal ____ IttziMk 171,1 ■Iliié lirlrt ___