Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 4 7 2001. Augusztus 3., Péntek A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Mikola Vilmos. Alpolgármester: Takács György. A képviselő-testület tagjai: Bogdán József, Csányi Béla, Dénesi János, Farkas László, Gáspár István, Kéri Zoltánné és Pusztai László. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Somogyi Sándomé, alelnöke: Horváth Ro­zália. A plébános: Bicsár László, a re­formátus lelkész: Cseke László. Az iskola igazgatója: Grofsics Jánosáé. Az óvodavezető: Nagy Istvánná. m Ötvöskónyi Két középkori település egy- beépülésével jött létre. Öt­vös a segesdi királynéi birtok ötvösmes- tereiröl kapta a nevét, akiket a XI-XII. században te­lepítettek le a Szabásl Rlnya egyik ága mentén. Kény nevét 1477-ben említik először írásban egyházi birtokként. A helységnév vagy személynevet meg­örökítő birtoknév. vagy szláv eredetű és lovat jelent. A két községet 1928- ban egyesítették Ötvöskónyi néven. Az élénk mezőgazdasági tevékenységet folytató falu a nagyatádi körjegyzőség­hez tartozott, 1984-től pedig közigaz­gatási önállóságát megszüntetve hoz­zácsatolták a városhoz. 1994-től van önálló önkormányzata, miután lakosai népszavazással döntöttek önállóságuk­ról. Ötvöskónyiban 1980-tól csak alsó tagozatos általános iskolai oktatás van. a felsősök Nagyatádra járnak. A falunak 965 lakosa van. népességének több mint a 30 százaléka cigány. A te­lepülés műemléke a török romként em­legetett vármaradvány, egy az 1500-as években épült négy sarokbástyás re­neszánsz várkastély maradványa. Ritka természeti nevezetessége az ország legöregebb iái közé tartozó több száz éves hárs, ami a nagyatádi kórház pszichiátriai részlegének helyet adó kastély parkjában található. Vízparti örömök Néhány hónapja egy szép kis tó hullámait fodrozza a szél. Majd­nem a falu közepén van, pár lé­pésnyire a forgalmas főutcától.- Kertészet volt régen ez a te­rület az Ötvösi-árok mellett, a szőlőhegy lábánál - mutatja a | csaknem félhektáros vizet Far­kas László, a tó gazdája. - Szán­tóföld volt a nyilvántartásban, de alkalmatlan a gazdaságos művelésre a gyakori belvíz mi­att. Szinte kínálta magát, hogy egy kis tavat alakítsunk ki itt, de négy év is eltelt, mire ez sok ba­ráti segítséggel és szerencsével megvalósult. A gazda szerint jövedelmező haltenyésztésre a tó nem alkal­mas, fürdésre nem használható, a turizmus és horgászat sem szerepel a terveiben. Egyelőre a család, a barátok és,a gyerekek nagy szerelme a víz, amelynek természetes az élővilága. S mi­vel magánterületként sincs el­zárva a látogatók elől, szívesen sétálnak erre a helybeliek. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA Kis lépésenként haladnak előre Ötvöskónyi volt Somogy megyé­ben az első település, amelyik a millennium évében megkapta a megyezászlót. Mikola Vilmos polgármester szerint nemcsak az ünneplésben jár élen a kisköz­ség, jóllehet a korábbi nagyatádi összefonódás után mindössze hat éve rendelkezik a sorsáról önállóan.- Mire jutott a község az önkor­mányzatiság évei alatt?- Sikerült megteremteni a helyi ügyintézés és közigazgatás felté­teleit, így minden fontos ügyüket elintézheti a faluban a lakosság. A községen át folyó Rinya-patakot 34 év után szabályoztattuk, elvé­geztük a gázberuházást, meg­szüntettük az illegális szemétlera­kókat, és sikerült évente mintegy tíz munkahelyet is teremteni. A korábbi két különálló óvoda he­lyett egy új és korszerű gyermek- intézményt építettünk, s javítot­tunk az iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételein is, ezenkívül létrehoztunk egy napközi ottho­nos konyhát. Eredményes a falu tervszerű szépítése és rendezése, s korszerűsítettük a közvilágí­tást. Az árkok, padkák, busz­megállók rendbetétele mellett egy mutatós emlékparkot is léte­sítettünk, és kopjafákat állítot­Mikola Vilmos polgármester tünk. Büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak a főtér, a két temp­lom és a temető környéke, hanem az egész falu rendezett és tiszta. Nagy álmunk vált valóra azzal, hogy az, Eötvös utca mintegy 18 millió forintos beruházással szi­lárd burkolatot kapott, s jutott jár­dafelújításra, a kábeltelevíziós rendszer kiépítésére, és megkezd­tük a sportpálya rekonstrukcióját is.- Mi a legnagyobb gond a falu­ban?- A munkanélküliség nehezen megoldható gondok forrása. A munkaképes lakosság nagy része szakképzetlen, ők nehezen jut­nak álláshoz a környéken. Nem véletlen, hogy az önkormányzat költségvetésének a harmada-ne- gyede szociális kiadás; szinte nincs is olyan család a faluban, amelyiket valamilyen formában ne kellene támogatni. Ezért külö­nösen fontos, hogy már gyermek­kortól sikerüljön leküzdeni a szo­ciális és családi körülményekből fakadó hátrányokat, s hatékony oktatással jobb képzéshez és ez­zel jobb életlehetőséghez jusson a következő generáció.- Mi hiányzik, és mit szeretné­nek megvalósítani a közeli jövő­ben?- Hiányzik egy olyan művelő­dési ház, ahol többen összejöhet­nének és nagyobb rendezvénye­ket is tarthatna a falu közössége. A régi kultűrház felújítása nem gazdaságos, szeretnénk inkább egy újat és korszerűt építeni. Fo­lyamatos feladat a község rende­zettségének a megőrzése, a busz­megállók és a járdák felújítása, az oktatás feltételemek további biz­tosítása. Mindez a falu pénzügyi egyensúlyának a megtartásával, a kötelező feladatok elvégzésével is csak lépésről lépésre és nagy türe­lemmel oldható meg. Ezután sem mondunk le azonban a község ésszerű fejlesztéséről, és maradt még teendő is éppen elég. ■ Napórák és szökőkutak alkotója Bármennyire is tiltakozik a „mű­vész úr” megszólítás ellen Farkas László, személyében most van először igazi alkotója a falunak. Néhány hónapja cserélte mecse­ki házát az itteni fészekre a pécsi művészeti gimnázium neves ta­nára, aki 28 évig oktatta szobrá­szatra, rajzra, kerámiakészítésre a diákokat, s közben maga is 11 köztéri alkotást és megszámlál- hataüan kisebb művet hozott lét­re. Legkedvesebb szobrai díszítik csendes kis házát, s most már al­kotóműhely a garázs is, aminek az ajtaján hatalmas kerámia dombormű formálódik.- Végre síkon lakunk, de hi­ányzik a lábamnak az erőltetett hegymenet, így a falubeliek nem kis csodálkozására legtöbbször gyalog járok - mondta Farkas László. - Hamar megszoktunk itt a feleségemmel, a helybe­liek is elfogadnak, és na­gyon segítőkészek. A vi­dék sem ismeretlen, mert tízéves koromig Inkén gyerekeskedtem, és somo­gyi az egész rokonságom. Ötvöskónyiba nemcsak lakni és alkotni jött, ha­nem a legtitkosabb vágyát is magával hozta a legin­kább szökőkútjairól, vízi mobilszobrairól és külön­leges napóráiról ismert művész. A Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériu­mának országos millenni­umi pályázatán első díjat nyert, s pénzhiány miatt mindeddig meg nem való­sított, csodaszarvasos ivó- kútjának talán ez a térség adhatna otthont. ■ Farkas László szobrászművész Emberi tartást teremtő század Ez az első év, hogy elmaradt a kert végében a hagyományos trágyatal­pas, igazi palántanevelő melegágy felállítása, de szakértelemből és em­beri tartásból Hegedűs Imre 98 éve­sen is példát mutat.- Nagy harc az élet - summázta a háborúval, gyermektragédiával átélt küzdelmes éveket a falu leg­idősebb lakója. - Kertész volt már a dédapám is, és mindig arra vágy­tam, hogy saját birtokom legyen. De nem maradt rám más, csak a szegénység, s úgy alakult, hogy vé­gig csak alkalmazott voltam. S a gyerekeim sem folytatják már a kertészhagyományokat. Az erdőcsokonyai Széchenyi- birtok, majd az ötvöskónyi Grubanivits- és Matán-gazdaság kertésze a háború után már megva­lósíthatta a régi családi álmot, ami­kor ismét mást hozott az élet. A kertészkedést azonban nem feled­te. A mai napig dicséri keze mun­káját a kiskert. Hegedűs Imre a lá­nyával él a virágdíszes ötvösi ház­ban. Naponta kapálgat a kertben, s maga oltja-szemzi a gyümölcsfáit.- Minden reggel fél liter tejet iszom, s kenyeret aprítok bele - mondta a hosszú élet titkáról. - Az alkoholt sose szerettem, ki tudtam mérni italboltosként húsz éven át úgy a sört, hogy meg sem kóstol­tam. A cigarettát is abbahagytam 65 évesen, nem hiányzik azóta sem. Örömem is sok van, habár az erőm és a hallásom már nem a ré­gi. A legnagyobb boldogságom a család, az unokák meg a három dédunoka. Gyakran jönnek, segíte­nek, és csak gyönyörködöm ben­nük. ■ * 11 Hegedűs Imre törődik a virágokkal is Önmagukon segítenek a romák Kevés olyan település van, ahol a népesség mintegy harmadát kite­vő cigány lakosság annyiféle ér­dekvédelmi és segítőszervezethez csatlakozhatna, mint Ötvöskónyi­ban. Somogyi Sándomé nemcsak a kisebbségi önkormányzat elnöke, hanem a Somogyi Roma Nők Egyesületének és az Ötvöskónyi Cigányszervezetnek a vezetője is.- Az iskola és az óvoda a szív­ügyem, hiszen itt készítik föl az életre a cigány gyerekeket - mond­ta. - Fontos, hogy minden gyerek járjon óvodába, és mindenben se­gítenek a falu vezetői meg a peda­gógusok is. Hárommillió forint tá­mogatást nyertünk az óvoda bőví­téséhez, de pályázati segítséggel szerveztünk több kirándulást és hagyományőrző romanapot is. So­kat teszünk azért, hogy minél több nő vegyen részt a köz­életben, s megalakult a helyi roma nők egyesülete is, ennek Balogh Vendelné az elnöke. A legújabb tervünk az, hogy megszervezzük a cigány ne­velőszülői hálózatot, hogy identitásukat az állami gondo­zás rendszerében is megőriz­zék a cigány gyerekek. Bogdán József, a Kónyi Re­gionális Érdekvédelmi Ci­gányszervezet elnöke leginkább a megélhetést segítő sikeres progra­mokra büszke. A szervezet tevé­kenységének hat éve alatt pályáza­ti támogatásokkal egyebek között 11 családnak telepítettek száz négyszögöl málnát, 21 családnak burgonyát. 12 családnak vécét épí­tettek, egészségügyi felvilágosító előadást szerveztek a kismamák­nak és a fiataloknak, ösztöndíjat nyertek diákoknak, használtruha- és cipőadományokat osztottak, hátrányos helyzetű gyerekeket vit­tek kirándulni. Most többéves kertművelő programban vesznek részt az Autonómia Alapítvány tá­mogatásával, és 13 családnál te­remtették meg a támrendszeres uborka és a szárazbab termeszté­sének lehetőségét, vagyis a jöve­delemszerzést. ■ Meg kell élni a földből Nem kötik a falu, de még az ország határai sem Szabad Józsefet, ha meg akarja valósítani terveit. Újít és koc­káztat. Sokáig volt tanár, mégis a gazdálkodást választotta. A környék egyik legjelentősebb felvásárlója lett; átment a kezén a vidék bogyós­gyümölcs- és vadon termő gomba­termésének java, és maga is komoly termesztő 16 hektáros málna-, ri­biszke- és szederültetvényével.- Kipróbáltam már a kisüzemi lekvárfőzést, a hűtést, s még a fais­kolai termesztést is. - Sokáig érle­lek egy-egy ötletet, mígnem sikerül megvalósítani, ám sokszor kísérik kudarcok is. Nagy segítség, hogy a feleségemmel minden gondot meg­oszthatok; ez a családi biztonság mindennek az alapja, és a gyerekek nevelésének is eszköze. Most is ismét fejlesztésbe fogott Szabad József. Hat hektár feketeri­biszkét akar telepíteni az ősszel, bízva abban, hogy megéri a be­fektetés.- Ez a vi­dék a bogyós gyümölcsök termőhelye, sokak jöve- delemkiegé- szítése a málnatermesztés. Haszon ebben az évben szinte nem is ma­rad az elaprózott parcellákon, még­is azt hiszem: nem szabad abba­hagyni a termesztését, sőt éppen most érdemes telepíteni nagyobb területen. - A jövő azt mutatja, csak úgy maradhatunk talpon, ha meg­van a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egysége. Most erre tö- rekszem a magam eszközeivel. ■ Versbe szedett emlékezet Egyszerre született szerencsés és baljós csillagzat alatt Takács Fe­renc. Ha csak néhány nappal ké­sőbb látja meg a napvilágot, osz­tálytársaihoz hasonlóan elkerül­hette volna a doni véres csatákat, ahol fejlövést kapott. Csodával ha­táros módon azonban ezt is meg­úszta, s egészségesen tért haza. Ta­lán azért, hogy a falu verselő, élő emlékezete legyen.- A bal fülem alatt talált el a go­lyó, s a jobb szemem mellett ment ki - mutatja Takács Ferenc a hihe­tetlen lövés nyomát. - Azzal a sze­memmel nem is látok, meg a rágás is nehéz azon az oldalon, de más bajom nem esett. A 260 fős tüzér­ütegből csak 24-en maradtunk élve. Horvát meg szerb katonák hoztak ki akkor a halottak közül. Ott tanul­tam meg tisztelni és szeretni min­den embert, s meglátni azt, hogy kiben van lélek és kiben nincs... Takács Ferencben pedig 81 éve sen is szinte túlcsordul az élet, s rí­mekbe szedve szépíti meg hosszú évek minden fájdalmát és örömét. Tíz éve jelent meg az első verse nyomta­tásban, és a számos elis­merés mellett talán arra a pár sorára a leg­büszkébb, ami a falu egyik emlékművén olvasható, ke­mény fába faragva.- Mindig szerettem verset írni, pedig csak hat osztályt végeztem. Még a Donról is rímbe szedve írtam a lányoknak; meg is volt a foganat­ja - mondta mosolyogva. - Később a feleségem sem bánta, hogy írok, mert nappal tettem a dolgom a föl­deken, s elláttam a jószágot, s csak éjjel írogattam. Egy láda már tele van versekkel, mondják, hogy rendszerezni kellene. A gyűjte­mény azonban most is gyarapodik, mert amikor nem tudok aludni, csak előveszem a papírost meg a tollat... ■ Játékgép a kártya helyett Üres a hátsó kártyaterem Dénesi János kocsmájában. Szerinte le­szoktak az estig tartó zsugázásról a vendégei, s inkább a játékau­tomatáknál keresik a nyerés izgal­mát. Ez sem megy azonban úgy, mint régen: előfordul, hogy egész nap senki sem megy oda a géphez, máskor pedig mániásán dobálják bele az érméket.- Általában reggel és este van­nak a legtöbben, mikor a szőlő­hegybe igyekeznek vagy onnan jönnek haza, és betérnek ide is. Nyáron a sör fogy legjobban, a ka- mionosok meg kávét kémek - mondta Lőczy Katalin, aki leg­többször az italkimérést vezeti. - Néha még verekednek is. Bizony, a többi vendég nyugalmáért még azt is meg kell tenni, hogy egyese­ket nem szolgálunk ki. Régebben tartottunk kisebb zenés rendezvé­nyeket is, de már nem érdemes. Nincsenek már bálok máshol sem a faluban.- Észrevehető a forgalmon, mi­kor osztottak segélyt, kaptak-e nyugdíjat vagy fizetést. Pár nap múlva azonban elfogy a pénz - mondta Dénesi János. - Olyankor nem ritka, hogy kölcsön kémek, s a törzsvendégek kapnak is némi hitelt. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA DENCSI JÁNOS VÁLLALKOZÓ, SZABAD KÉR. KFT ÉS AZ ÖTVÖSKÓNYI ÖNKORMÁNYZAT ÖTVÖSKÓNYI PÉNZE § Egyéb fenntartásra Cigány Ussbbs. önkorm. S'NV ^ /Sv 86,4 \ Község­Oktatásra \ 30’Vj\2T2---------J Körjegyzőség \ / \ N?’* Jfr- társulások Szociális juttatásra -V Polgármesteri hivatal ____ IttziMk 171,1 ■Iliié lirlrt ___

Next

/
Thumbnails
Contents