Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-21 / 194. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 8 1 2001. Augusztus 21., Kedd A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgármester: Szabó Tibor. Az alpolgármester: Csonka László>. A képviselő-testület tag­jai: Ágoston Attila, Hederics László, Magyar Miklós, Oros András Egyed, Pavlin Lajosné és Pintér Zoltán. A jegyző: Vassné Enyedi Mária. Az iskola vezető­je: Ágoston Attila. A háziorvos: dr. Vincze Erika. m Juta Kaposvártól hat kilométerre van. lankás dombok között. Szántóföldjeit északon töl­gyes, nyugaton többnyire akácerdö tarkítja. Árpád-kori település: honfoglaló vezérünk egyik fiának. Jutocsának eifilékét őrzi a ne­ve. 1284-ben még pusztaként említet­ték. de az 1332-37. évi pápai tized- jegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali család birtoka. 1481-ben egyházi tulajdon. 1715-ben a Batthyány családé lett, de birtokaikat 1849-ben lefoglalták, s a császári kincstár kezelésébe kerültek. AII. vi­lágháború idején nem voltak harcok a községben. A világégés áldozatainak emlékét egy közadakozásból állított hősi emlékmű őrzi. Juta parasztlakos­ságát 1959 végén kényszeritették szö­vetkezetbe. A falu 1969-ben lett Hetes társközsége, s 1990-ben nyerte vissza ismét önállóságát. Lakosainak száma az utóbbi években több százzal gyara­podott, de nem a születések, hanem a beköltözés folytán. Most 1186-an él­nek itt. A falu híres szülötte Nagy Ist­ván tanító, jegyző és kántor, az 1848/49-es szabadságharc mártírja. Gázt is szerelnek az autókba Több mint húsz évig dolgozott bankban Major Jánosáé, ezt cse­rélte föl tavaly az autószerelő műhelyre. A vevőkkel foglalko­zik, intézi az ügyeket. A szere­lést a hat alkalmazottra bízza; mindenkinek megvan a maga szakterülete.- A mai fejlődő technikavilág- ban elengedhetetlen a vállalko­zás fejlesztése. Az utóbbi tizen­egy évben már annyi pénzt fek­tettünk a vállalkozásba, hogy nem szabad kiszállni, hanem mindig előre kell lépni - mondta. - Ügyfeleink is igénylik a mind magasabb szintű kiszolgálást. Eddig a karosszériajavítástól a gumiszerelésig és centrírozásig mindent meg tudtunk oldani. A műhelyünk föl van szerelve hú- zópaddal és az ehhez szükséges célszerszámokkal, de a számító- gépes motordiagnosztika, len­géscsillapító-vizsgálat, fékhatás- mérés és futóműbeállítás sem okoz gondot. Több mint három­millió forintos fejlesztést hajtot­tunk végre az év elején, így lehe­tőségünk van a gépkocsik kettős üzemmódra való átállítására, va­lamint a rendszerek javítására és a gázbiztonsági szemle tanúsít­vány kiadására is. A környezet- védelmi és biztonsági előírások­nak is meg kellett felelni. Ha emelkedik a benzin ára, több az érdeklődő, többen akarnak gáz­zal autózni. ■ Az oldal cikkeit írta Szarka Ágnes Fotó: Kovács Tibor ■ Kertváros egy komfortos településből Széles, rendezett utcák, s - Több települést is érint a rendben tartott, takaros por- szennyvízprogram, és folyamato- ták - az egész falun érződik, san pályázunk. Ami nem sikerült hogy jó itt élni. Szabó Tibor az idén, próbálkozunk vele jövőre polgármester szerint Juta új is - mondta Szabó Tibor. - Az itt lakótelepe teljesen komfortos, keletkező szennyvíz jelentős ré- egyébként csak a szennyvíz- szét tisztíthatná a jutái telep, de csatorna hiányzik. mindenképpen részt kell ven­nünk a társulásban, hogy az igé­nyek növekedése esetén se le­gyen fennakadás. Az állami tá­mogatás miatt is fontos, hogy társulásban valósítsuk meg. A lakossági igény pedig 90 száza­lékos.- Mi volt az utóbbi évek leg­nagyobb beruházása?- Az önkormányzatiság alatt nagyon szép sportöltöző és klub épült. Végeztünk az orvo­si rendelő tatarozásával, tavaly óta pedig minden utca aszfal­tos; millenniumi parkot és szobrot avattunk, s elkészült az iskola bővítése is. JUTA PÉNZE Dologi kiadás A költségvetés összesen: 134 mFt- Mit jelent a megyeszékhely közelsége?- Meghatározó és előnyös. La­kosaink többsége bent dolgozik a városban, diákjaink pedig a me­gyeszékhely általános és középis­koláiban folytatják tanulmányai­kat. Az új lakótelepre is főként ka­posváriak és a környező közsé­gekből költöztek. Ötvennél több telket értékesítettünk, az építke­zések pedig folyamatosak.- Mit nem sikerült megvalósíta­ni?- A községháza-felújítás nem nyert a területfejlesztési tanács pályázatán, de a műszaki állapota olyan rossz, hogy a következő időben is pályázni fogunk. Az épületet rendbe kell tétetni. Ezzel egy időben több közösségi helyi­séget is kialakíthatnánk. A jutái csapat kilenc évig a megyei első osztályban szerepelt, de az új ver­senykiírás hat csapat működteté­sét teszi kötelezővé, erre azonban nincs pénz. A továbbiakban a me­gyei harmadik osztályban ját­szunk.- Milyen itt élni; kinek ajánla­ná Jutát?- A falusi életet kedvelő embe­reknek ideális lakóhely. A külföl­diek is kezdik fölfedezni: már há­rom család vásárolt ingatlant. A legfontosabb, hogy az itt élő em­berek jól érezzék magukat. Ennek érdekében az önkormányzatnak mindent meg kell tennie, kihasz­nálni azokat a lehetőségeket, amelyek ezt befolyásolhatják. Ju­ta közelsége is indokolta volna, hogy Kaposvárhoz csatolják, de abban az időben más szempon­tok diadalmaskodtak. Ma már úgy látjuk, hogy jobb az önálló­ság. Egy kertvárost tudok elkép­zelni; Kaposvár nyugodt, kom­fortos, kényelmes kertvárosát. Szabó Tibor polgármester Vállalkozó mobil nélkül Gépész, filmnyomó és amatőr repülő. Kószó András negyedszázada hátat fordí­tott az egyetemnek és vállalkozó lett, de nem bánta meg döntését.- Zászlókészítő vagyok; tíz éve csak ez­zel foglalkozunk. A megye szinte összes településének én készítettem a zászlaját. Somogyon kívül Békéstől Fejérig kilenc megyének is - mondta. - Családi vállalko­zásunkban most már a fiam a főnök, én vagyok a valaki, aki a könyvelést leszámít­va intézi a dolgokat, szaladgál, tárgyal. Többmilliós forgalomnál a könyvelést már szakemberre kell bízni. Elég elírni egy rubrikát, és az százezrekbe kerülhet. Ne­kem több mint 800 ezer forintba került egy ilyen tévedés. Akkor döntöttem úgy, hogy a könyvelést nem csinálom. Átlátha­tatlan számomra a rendszer, még a ked­vezményekről sem tudok. Hatalmas pén­zeket lehet veszíteni. Egyébként nincs mobiltelefonom; ha vezetek, hagyjanak békén. Kószó András: Kilenc megye minden településén az én zászlóim lengenek S békén hagyják a levegőben, mikor sa­ját készítésű repülőjével a fellegek fölé száll. változtatni lehet: az ember a maga ízlésére alakít­- A szerelem a repülés, így születtem, mindig a hatja. Amíg nem volt repülőm, nagyon sokat repül­repülő érdekelt. Saját gépre vágytam, de az túl drá- tem, ma azonban egyszerűen nincs rá időm. Ha ga volt. Sokkal olcsóbban akartam hozzájutni. Vir- mégis gépre szállók, teszek róla, hogy fenn a leve- tus névre keresztelt gépem harmadannyiba került, gőben az adrenalinszintem emelkedjen. Szeretek mint a boltban, a ráfordított energiát nézve viszont alacsonyan,és egy kicsit veszélyesen repülni - amit sokkal drágább lett. Hat és fél ezer órát dolgoztam végül is nem szabad -, de azért betartom a szabá- rajta. Ezeket a gépeket már nem kell feltalálni, de lyokat. ______________ ■ Fá ba véste az álmait- Egy több száz éves tölgyfa a maga méltóságában a sebeivel is szép. A munkás fa megdolgoztatja az em­bert - mondta Gál Norbert fafaragó -, de tudomásul kell venni, hogy ilyen. A kedvencem azonban a dió és a hárs. Gépész üzemmérnökként dolgoztam, és a 70-es években kezdtem faragni. Első hallásra a két dolog messze esik egymástól, de a gépészet is fával kezdődött. A fa anyaga ragadott meg. Egészen más tapintású, önmagában, megmun­kálás nélkül is szép. Érdekessé vált a vasipar anyagaihoz képest. Két népművész faragó, Varga László és Szőke István ismeretsége és segítsé­ge eldöntötte a sorsomat. Az első zsűrizett anyagom 1976-ból szár­mazik. Azóta is viszek a Népi Ipar­művészeti Tanácshoz, mert nagyon fontos a megmérettetés. Bár a zsűri általában felkészült elméleti szak­emberekből áll, gyakorlati tudásuk azonban nincs. Nehezen lehet őket meggyőzni, hogy csak azt lehet ki­hozni a fából, amit enged. Mintha a folyót ostoroznák, hogy más alakú kavicsokat alkosson. Többnapos, hetes, gyakran egy hónapi munka után kész a mű. Az alkotó pihen, most szemléli meg először alkotását.- Amikor elkészül egy darab, a fáradtságot le­győzi ez em­ber - bár sok­szor a fa is igénybe veszi az ízületeket -, ha azt lá­tom, hogy a kezem mun­kája nyomán létrejött, amit elképzeltem, amit megálmodtam. A legelső és legszigorúbb kritikus a családom. Az az igazán jó érzés, akkor vagyok elégedett, ha nekik is tetszik, amit faragtam. ____ _■ Sz abásminta nélkül könnyebb Pályakezdőként került a falu isko­lájába, harmincöt évig tanított, és több mint harminc évig volt isko­laigazgató. Nagy Lajosné munká­ját azzal köszönte meg a község, hogy a millenniumi ünnepségen felköthette a nemzetiszín szalagot a lobogóra. Ő lett a zászlóanya.- Harminckét év nagyon hosz- szú idő. Ezalatt óriásit fejlődött az iskola: a kertet udvarrá alakítot­tuk, felújítottuk az épület belsejét. A pedagógiai intézet videofilmét készített a munkánkról, megyei továbbképzési hely lettünk. A mi példánkon mutatták be, milyen­nek kell lennie egy kis falusi isko­lának.- Hány nebuló tanulta öntől a betűvetést, a szorzótáblát?- Félezernél is több. Először csak összevont tanulócsoportok voltak. Olyan szintre kellett eljutni az iskolával, hogy a szülők ne vi­gyék el a gyerekeket a városba. Minden feltételt meg kellett terem­teni a színvonalas iskoláért. Mint­egy ötvenes tanulólétszámmal igé­nyelhettük, hogy az iskola teljesen osztott legyen. Ma már négy osz­tály van itt. Három éve mentem nyugdíjba, nagy fájdalmam, hogy csak ezután épült föl az új szárny.- Hogyan telnek nyugdíjasnap­jai?- Nehéz volt megszokni, hogy nincs dolgom. Most állandóan főznöm kell, a házi munkával megy el a legtöbb idő. Nagyon szeretek varrni, olvasni, rejtvényt fejteni. Soha nem tanultam varrni; egy tanfolyamot végeztem, ahol a szabás forté­lyait megmu­tatták, de ne­kem minta nélkül köny- n y e b b e n megy. Csak a családnak varrók, férfi­öltöny kivéte­lével min­dent: a tava­szikabáttól a kisestélyiig. Mikor ta­nítottam, mindig arra gondoltam: nyugdíjasként lesz időm pótolni az elmaradt olvasmányokat. S rá­jöttem, most sincs annyi időm. Döntenem kell: varrok-e, unoká- zom, házimunkát végzek-e vagy a kedvenc klasszikusaimat olva­som. ■ Megyeszeite táncoltak Hagyományőrző együttesnek in­dultak 15 éve, de 1990-ben átala­kultak nyugdíjasklubbá.- Vannak rendszeresen klubba járó, a fellépéseken részt vevő ta­gok, és vannak olyan támogatóink is, akik fizetik a tagdíjat, de csak né­zőnek jönnek el - mondta Farkas Lászlóné klubvezető. Csaknem harmincán járnak rendszeresen a próbákra; színdarabot, néptáncot, verset és népdalműsorokat gyakor­lás nélkül nem lehetne előadni. Műsoraikkal a környező települé­seken kívül eljutottak Budapestre is. Békásmegyeren az országos ci­Gumival a tera- és népdalversenyen bronzmi­nősítést kaptak. Sikerrel szerepel­tek az egri borversenyen is.- Jutának nincs különösebb ha­gyománya, így a régi könyvekre, emlékekre, a családra és a nagyszü­lőkre hagyatkozunk műsoraink összeállításakor. Az egykori toll- és kukoncafosztást, szüreti mulatságot visszük színpadra: abból az időből, amikor még nem volt tévé és össze­jártak a falusiak. Az őszi vásárra ere­deti falusi lakodalmassal készülünk. A tagok közül majdnem mindenki nyugdíjas, s még 76 évesen is szíve- sen járják az üveges táncot. ■ föld felett Mezőgazdasági üzemmérnök­ként több mint 25 éve került a településre Oros András, úgy érzi befogadták. 1982-től autó­gumi-szereléssel, centrírozás- sal foglalkozott.- A mestervizsga megszerzé­se jelentős lépés volt. Egy mes­terben jobban bíznak az embe­rek. A feleségem családjában foglalkoztak gumiszereléssel, én mint az utód kezdtem dolgozni. A 80-as években négy alkalma­zottunk volt, a rendszerváltás után kevesebb lett a munka, így ma már csak egy embert foglal­koztatunk. Egy éve a fiam is be­szállt a vállalkozásba, ő is gumis szakmunkás. Most abszolút csa­ládi vállalkozásban működünk. Autógumi-szerelésből, -javítás­ból ezen a kis településen nem lehetne megélni, ezért kezdtünk el foglalkozni műszaki gumigyár­tással: tömítések, szimeringek, tár­csák, minden, ami gumival kap­csolatos. Nagyon sok egyedi ter­méket készítünk. Minden ilyen megrendelés különleges; úgy érzi az ember, hogy ennél kacifánto- sabbat már nem lehet készíteni. Egész nagy méretű dolgokat csiná­Oros András: Minden megrendelés különleges lünk. Dolgoztunk a Dráva fölött 18 méter magasan, végtelenítettünk szállítószalagokat, hevedereket. Javítunk a leglehetetlenebb helye­ken: vízben, föld alatt, föld felett. Magasban, szélben, fagyban, hó­ban. Amennyire nehéz a szakmá­nak ez a része, annyira szép és bo­nyolult. __ ____ ■ Tő kehús 20 ezer sertésből Kis Sándomé vállalkozó, a vágó­híd egyik üzemeltetője, de mint mondta, elvan hús nélkül. A férje és a kislánya azonban imádja. A szüleivel, húgával és a családjá­val együtt üzemeltetik a Kis-vá- góhidat. A lányok kereskedelmi tanulókból lettek mészárosok. 1999-ben. a több millió forintos beruházás a felújítás mellett ex­porthigiéniai és technológiai kor­szerűsítéssel is párosult. A vágó­híd megfelel a HACCP-rendszer, valamint az unió követelményei­nek is. Évente mintegy 15-20 ezer sertést és több ezer marhát vágnak. A tőkehús mellett egye­bek között töltelékes rúdárut, gépsonkát, párizsit, véres hurkát és úgynevezett húsvéti füstölt húsokat gyártanak. Hat saját boltjukba, a budapesti és a vidéki partnerekhez saját hűtőkamion­jaikkal szállítják a húsárut.- A vágóhídunk és a boltjaink harminc embernek adnak mun­kát. Újjáalakított üzemünk első évének a forgalma messze meg­haladja a tervezettet, bár az év elején - amikor Európában kitört a marhák között a BSE-kór - visz- szaesett a szarvasmarha iránti kereslet. Azóta azonban enyhült az emberekben a félelem. ■ Az oldal elkészítését a jutái önkormányzat, a „Kis” Vá­góhíd és Húsfeldolgozó, Oros András gumijavító-mes- ter, Major János autószerelő-mester, valamint Farkas László vállalkozó támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents