Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-19 / Vasárnap Reggel, 33. szám
2001. augusztus 19. * GAZDASÁG ★ 5 Nem merünk betegek lenni A rendszerváltás óta lassan, de biztosan csökken azoknak a napoknak a száma, amelyeket az emberek táppénzen töltenek. Nem véletlenül: a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak a tétlenség „luxusát”, míg a munka- vállalók többsége attól fél, hogy munkaadója megorrol rá, és emiatt elveszíti munkahelyét. Ez utóbbi félelmet egyébként az állam is segít gerjeszteni, hiszen a betegszabadságnak nevezett első 15 napot a munkáltató fizeti, s ez a tény korántsem táplálja a beteg ember iránti megértést. Azoknál a szakmáknál, ahol a munka kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel ugyan, de elvégezhető betegen is, a dolgozók inkább csak a gyógyszerért mennek orvoshoz, ám nem íratják ki magukat táppénzre. A magyar kisvállalkozói, illetve kényszervállalkozói réteg ugyanis nem áll olyan erős lábon, hogy egy-két hét kiesést el tudna viselni. A munkavállalókat pedig már említett egzisztenciális félelmeik tartják vissza. A munkáltató által fizetett első 15 nap is „nyomja" a táppénzstatisztikát. Látszólag furcsa ellentmondás, hogy a táppénzre fordított összeg eközben folyamatosan nő, ám ez a gyarapodás minden évben pontosan követi az átlagos keresetnövekedés mértékét. A több kifizetés persze nem minden esetben jelent rendszeres nagyobb jövedelmet. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint előfordulhat, hogy valakinek a több évtizedes munkaviszonyára kapott nagy összegű jutalmát, végkielégítését vagy bármilyen alkalmi juttatását is beszámítják a táppénzalapba. Idén január 1-jétől ugyanis eltörölték az évi 2 020 320 forintos „járulékplafont”, ami a táppénzalapnak is a felső határa volt. így néha irreális összegek jönnek ki, ám Vasváry Ildikó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályának helyettes vezetője szerint nincs szó visszaélésekről.- Az, hogy az egyszeri juttatás is beszámítható a táppénz alapját képező jövedelmekbe, egyszerű jogtechnikai probléma. Az APEH-hel és a Pénzügyminisztériummal már egyeztettük azt az eljárást, amellyel valós képet kaphatunk arról, hogy ki mennyi táppénzre jogosult. A szeptemberi zárószavazásra váró törvénymódosítás lényege, hogy a nem rendszeres jövedelmeket arra az időszakra kell figyelembe venni, amelynek alapján azt kifizették. Tehát egy 35 év után kapott jubilumi jutalomnak csak a 35 évre elosztott, arányos részét számítják be a táppénz alapjába. Alkalmazottak nélkül egyszerűen nem lehetek beteg - állítja Veér Károly, a KEM-Bridge Net Bt. internetes vállalkozás vezetője. A férfi utoljára két éve volt táppénzen, amikor kificamította a térdét - igaz, akkor még tanárként a közszférában dolgozott. Ma már a megfázás vagy influenza nem számít nála betegségnek. Tea, aszpirin és méz - ezekkel kell átvészelnie a lázas, tüsszögős napokat, mivel a családi vállalkozás kasszája megsínylené a bevételkiesést. Az OEP egyébként tavaly kiépített egy keresőképtelen- ségi monitoring rendszert, amelynek segítségével célzottan tudnak ellenőrzéseket végezni - mondta dr. Móricz Ferenc, az OEP egészségügyi szakértői főosztályának vezetője. Jelenleg a jogosultak 3,2 százaléka van táppénzen, ami nagyon jó adat, hiszen tíz éve ez az érték még 6 százalék körül volt. Megnőtt viszont a passzív jogon keresőképtelenek száma - ezek azok, akik a munkaviszonyuk megszűnése utáni 3. napon belül mennek táppénzre. Többségük a nehezen ellenőrizhető idegrendszeri zavarokra panaszkodik - holott az OEP szerint ezt a lehetőséget az érintettek csak afféle probléma-áthidalásra használják. Ezért most dolgoznak annak a szakmai stábnak a felállításán, akik ezeket az eseteket korrektül fel tudják mérni. D. T. Júliusban csökkent az infláció A gazdaságelemzők várakozásának megfelelően júliusban csökkent a pénzromlás mértéke. Idén 9,4 százalékkal volt nagyobb az infláció, mint a tavalyi év hasonló időszakában, s ez jelentősen kedvezőbb, mint a júniusi 10,5 százalékos adat. Ez egyébként az előző hónaphoz viszonyított értékeken is mérhető, hiszen júniushoz képest mindössze 0,1 százalékos volt a drágulás. Szakértők szerint jótékony hatással volt a júliusi árszínvonalra az a tény is, hogy tavaly júliusban igen rosszak voltak az inflációs mutatók, akkor ugyanis 3,3 százalékkal drágultak az élelmiszerek, míg idén nem került sor ilyen mértékű áremelésre. Ajúliusi adatok az átlagosnál kissé kedvezőbbek, köszönhetően többek között az üzemanyagárak 4,7 százalékos mérséklődésének, illetve az idényáras élelmiszerek 6,3 százalékos árcsökkenésének. Az olcsóbbá váló cikkek körébe tartoznak még a ruházati termékek, amelyek 1,2 százalékkal értékelődtek le - köszönhetően az ebben az időszakban oly gyakori kiárusításoknak. VESZTESÉGES LESZ IDÉN A MÓL Az 1995-ös privatizáció óta idén először lesz veszteséges a Mól Rt. Hernádi Zsolt, a társaság elnöke a cég féléves gyorsjelentésében leszögezi: egész évre a gázüzletág veszteségét több mint 120 milliárd forintra becsülik. Ezért továbbra is napirenden tartják az üzletág eladását, tárgyalnak a befektetőkkel - köztük az állammal is. Az adatokból egyébként kiderül, hogy a vállalat az államilag nem szabályozott üzletágakban egyre jobb eredményt mondhat magáénak, míg a szabályozott tevékenységi kör mutatói folyamatosan romlanak. Hernádi Zsolt szerint a gázüzletággal kapcsolatos egyezkedések konkrét fejleményeiről az év végére várható beszámoló. A veszteséges működés ellenére az olajtársaság nem mondott le terjeszkedési terveiről. A Mól Rt. a kormánnyal való egyeztetés után adta be ajánlatát a lengyel PKN olajtársaság 17,6 százalékos részvénycsomagjára, s a gdanski finomító megszerzésében is reménykednek - annak ellenére, hogy ott az eladók egy brit céggel tárgyalnak. Hernádi Zsolt ugyanakkor kijelentette: a társaság eladósodottságát semmiképp sem emelik 55 százalék fölé. UIPAJlSiiV mlffVfVX Szálloda épül Hajdúszoboszlón A Gazdasági Minisztérium (GM) a Széche- nyi-terv keretében 304 millió forinttal támogatja Hajdúszoboszló második négycsillagos szállodájának, a Hotel Aqua Sóinak az építését - jelentette be Glattfelder Béla, a GM politikai államtitkára Hajdúszoboszlón, mielőtt a gyógyfürdő szomszédságában elhelyezte az új szálloda alapkövét. A kétmilliárd forintba kerülő új szállodát a tervek szerint 2002 októberétől vehetik igénybe a vendégek. Már áramot termel a szél Körülbelül 600 család energiaszükségletét elégíti ki az a szélerőmű, amely már áramot termel a Fejér megyei Kulcson. A szeptembertől normál üzemmódban működő berendezés 200 millió forintba került, s várhatóan tíz év alatt térül majd meg. A szélerőmű létrehozását a gazdasági tárca is támogatta, a környezetvédelmi tárcával pedig a közeljövőben születik megállapodás. Győri keksz készül külföldön Balogh József győri polgármester megtévesztésnek és a győri foglalkoztatás elleni intézkedésnek értékeli, hogy a Győri Keksz Kft. tulajdonosa, a Danone cég győri névvel és lógóval forgalmazza több olyan termékét, amelyek cseh-, és lengyelországi üzemeiben készülnek. Mivel a Danone nem kért jogot a győri név használatára, a város tárgyalni kíván a Danone-nal, s érdekeiket akár jogi úton is érvényesítik. Kereskedői csalások az euróval Keserű tapasztalatok kíséretében ismerkedhet az euróval az, aki Nyugat-Európában bankkártyával fizet. A francia, görög, spanyol és olasz kereskedők új trükkje ugyanis az, hogy kártyás fizetés bizonylatán az adott összeget nem saját valutájukban, hanem euróbán számolják el. így a gyanútlan turista, aki csak a számot figyeli, akár az igazi ár több százszorosát is fizetheti. Szénerőmű az ukrán határnál? A magyar-ukrán határ mentén új szénerőmű építését tervezi az orosz tulajdonú CES Grooup Rt. A 590 megawattos létesítmény alapanyag-ellátását kis kéntartalmú orosz szénnel tervezik megoldani. A még engedélyezésre váró erőmű előreláthatóan mintegy 700 millió dollárba kerülne, s teljesítményét elsősorban az uniós csatlakozással jelentősen dráguló gázenergia-ellátás olcsóbb alternatívájának szánják. Szürkemarhák húsa a boltokban Újfajta, s vélhetőleg rövidesen nagy népszerűségnek örvendő biotermék jelent meg a fővárosi üzletekben: szürkemarhák húsát árusítják. Ezek az állatok sohasem fogyasztottak fehérjealapú tápokat, ezért mentesek a BSE-kórtól. A szürkemarhahús ára átlagosan mindössze 200- 250 forinttal drágább a szarvasmarháénál, viszont összetételénél fogva értékesebb. Az esetleges külföldi értékesítésről egyelőre még nem érkezett információ. Kevesebb élelmiszer megy keletre A magyar élelmiszerexport szempontjából régebben alapvető fontosságú keleti piac az utóbbi években egyre kevesebb árut vesz fel - áll a Gazdasági Minisztérium legújabb felmérésében. Oroszországba például az év első hat hónapjában az előző esztendei kivitelnek mindössze 66,8 százaléka irányult, míg Ukrajnában ennél is rosszabb a helyzet: ott 39,6 százalékra zuhant vissza az élelmiszer-kivitel. A külügyi tárca elemzése szerint a FÁK országaiban elsősorban jó minőségű, olcsóbb árukkal lehetne betörni, ám ehhez meg kell találni a kapcsolatot a központi beszerzési szervezetekhez. Jó magyar bornak is kell cégér A magyar borszakma fel tudja venni a versenyt az európai borászatokkal, ám ez a marketing hiánya miatt nem mutatkozik meg - mondta Kállay Miklós, a héten megrendezett XXVII. Országos Borverseny elnöke. Mint mondta, a magyar termelők a promóciós költségek hiánya miatt csak nehezen tudják eladni európai minőségű boraikat. Kállay Miklós szerint évente egy- milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a külföldi és a belföldi értékesítés megfelelővé váljon. Török Zoltán, az FVM agrárrendtartási hivatalának szakfőtanácsosa ehhez annyit tett hozzá: bár idén több bor lesz, folytatódik az export 8-10 százalékos csökkenése. Csak két napig tartott a Matav-csoda Mi lesz a Budapesti Értéktőzsde további sorsa? Ezt találgatják a hazai tőkepiac szereplői. A részvényforgalom a tizedére esett vissza, s a brókercégek száma is alaposan megfogyatkozott. A lecsökkent kereslet miatt a részvényárak nyomottak, s szűk sávban mozognak, ami szinte lehetetlenné teszi a befektetők számára, hogy profitot érjenek el. A héten megismert tőzsdei gyorsjelentések után vegyes a kép: a Mól idén veszteséges, az OTP hozza a tervét, a Matáv pedig az első félév zárásakor kellemes meglepetést okozott a tulajdonosainak. A befektetők elpártolása a részvénypiacoktól nem magyar sajátosság, világszerte megfigyelhető. Január óta a pénzpiac óriásainak legtöbbje jelentős létszámcsökkentést hajtott végre a nyereségesség fenntartásának érdekében. A szűkülő kereslet kétszeresen is sújtotta az alig több mint tíz éve újraéledt hazai értékpapírpiacot, hiszen a kilencvenes évek második felében - a konjunktúra idején - az indokoltnál jóval több brókercég alakult. A másfél éve tartó zsugorodás hatására számos befektetési vállalkozás vonult ki a piacról, s a megmaradók többsége is küzd a gazdaságos működés fenntartásáért. S a legfrissebb külföldi hírek szerint a lejtőnek még nem értünk a végére. A pesti börzén az átlagos napi részvényforgalom két éve még gyakran lendült túl a 20 milliárd forinton. Manapság semmi jele, hogy tartósan túlszárnyalná az üzletmenet a napi 3 milliárd forintot. Amikor ez alá csökken, akkor egyre többen, újra és újra temetni kezdik a BÉT-et, amikor pedig - sajnos csak ritkán - 4 milliárd fölé ugrik, az optimista befektetők az újabb felfelé ívelés további jeleit fürkészik. Nem fűztek vérmes reményeket az augusztus 15-ig megjelenő féléves gyorsjelentésekhez a piac szereplői. Néhány meglepetéssel azonban szolgáltak a börze társaságai. A jelentési kötelezettségét elsők között teljesítő Richter jó alaphangot adott: a gyógyszergyártó mind idehaza, mind az exportpiacain növelni tudta eladásait. Az elemzők számára leginkább az orosz export dollárban számított 44 százalékos bővülése okozott meglepetést. Nem nevezhető meglepetésnek - hiszen az okok ismertek -, mégis drámai hatása volt ama bejelentésnek, hogy az idén a Mól Rt. várhatóan veszteséges évet fog zárni. A Matáv beszámolója és mérlegadatai nem pusztán a várakozásokat meghaladó profit miatt lehetnek megnyugtatóak a befektetők szá-' mára, hanem azért is, mert a számokból kirajzolódó tendenciák a társaság stratégiáját igazolják. Az év első hat hónapjában elért 42,1 milliárd forintos nyereség mintegy 500 millió forinttal több, mint a tavalyi féléves eredmény volt. A kellemes meglepetést a hazai mobilérdekeltség, valamint a tavaly végrehajtott macedóniai akvizíció profittermelő képessége okozta, s a forint árfolyamának erősödése is javította az eredményt. A bevételek elemzésekor az is kiderült, hogy a Matáv hagyományos tevékenysége, a vezetékes szolgáltatás súlya csökken. Az optimizmusra okot adó gyorsjelentés után a tőzsdei csoda azonban még három napig sem tartott. A telefonpapír árfolyama csak rövid időre tudott elszakadni a közelmúltban kialakult, 700 forinthoz közeli szintről. A Matáv kurzusának hosszú ideje tartó ereszkedése nagyobbrészt a távközlési szolgáltatások világszerte folyó átértékelésétől szenved, s ezt tetőzi a Deutsche Telecom - a Matáv szakmai tulajdonosának - szintén romló tőzsdei megítélése. A tőzsdei szakemberek a magyar telefonrészvényt a jelenlegi árszinten egyértelműen alulértékeltnek tartják a hasonló európai társaságok papírjaihoz képest, vásárlásra inkább csak hosszú távon ajánlják. B. Z. A MATAV-RESZVENYEK ÁRFOLYAMA
