Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-16 / 191. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 0 1 2001. Augusztus 16., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgármester: Sülé Tibor. Az alpolgármester: Bogdán György. A képviselő-testület tagjai: Pálfi Lajos, Márkus Istvánná, Molnár László, Ropos Tibor. A körjegyző: Pirkhoffemé Szarka Ilona. Az iskola igazgatója: Kovács Gyuláné. Az óvoda vezetője: Huszti Istvánná. A plébános: Sudár János c. esperes. A háziorvos: dr. Lóján Mi­hály. A falugondnok: Nagy Lajos, m Alsóbogát Alsóbogát a kaposvár-fonyó- di úton érhető el, Jódtól egy négy kilométe­res bekötöúton. Zsáktelepülés, Somogygesztlvel 2.5 kilométeres földút köti össze. Nevét Bogát barkáról kapta; a fejedelem hatalmát alapozták meg a X. században azok a kohásztelepek, amiket itt az utóbbi évtizedben tártak föl a régészek. Al­sóbogát az Árpád-korban nagy falu volt, mintegy 20 hektáron találni itt középkori cserepeket. A pannonhalmi apátsághoz tartozott. A török Időkben elnéptelenedett a vidék. Később a jobbágytelkes gazdák művelte Alsé- és Felső-Bogát urai váltakoztak: a Lengyel, a Boronkay. a Festetics, majd a Zichy család birtokolta, végül az Inkeyek az 1945-ös földosztásig. A majorok területén 1947/48-ban szervezték az állami gazdaságot, a falu központtá vált: jelentős volt a fejlesztés, a munkalehetőség vonzot­ta a környékbelieket. A fejlődése a hetvenes évek végéig töretlen volt, akkor a központot áthelyezték Öreg­lakra, s egyre romlottak a létfeltéte­lek. Alsóbogát először mint társköz­ség Eddéhez, majd Somogyjádhoz tar­tozott, közigazgatásilag csak 1994- ben lett önálló. Azt beszélik.. hogy bár sok a roma Alsóbogáton, a lakosság körében mégis példás az egyetértés. Bár nincs kisebbségi önkormányzat, a polgármesteri hivatalban ott van­nak a romák képviselői is. hogy sok élménnyel gazda­godva tértek haza a kirándulók Ta­polcáról. A nyugdíjasklub szer­vezte az utat, s ezen csaknem öt- venen vettek részt. ..., hogy a Ropos család hama­rosan gyermekáldás elé néz. ..., hogy sokat segítene a falu fejlődésén, ha végre megépítenék Somogygesztiig az összekötő utat. Akkor az igali fürdőt is könnyen elérhetnék. ..., hogy záporok és zivatarok után gyakran sárba ragadnak a va­dászok és a turisták; olyankor a fa­lubelieknek kell őket traktorral ki­húzni a „csávából”. ..., hogy valaha az ünnepségek­nek a gazdaság kezelésében levő, akkor még szép kastély volt az ott­hona. Többen neheztelnek a tulaj­donosra, mert elhanyagolja az épületet. hogy jó a közbiztonság a te­lepülésen, és ez a somogyjádi rendőrök hatékony munkájának köszönhető. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA SZELLŐ GÁBOR FOTÓ! GYÖRGYFALVI ZITA Utat keresnek a turizmus fejlesztéséhez Alsóbogát önkormányzatisága 1994-től kezdődik, ekkor lett ismét önálló a község - mondta Sülé Tibor polgármester. A fa­lu zsáktelepülés, halmozottan hátrányos helyzetű, sok a munkanélküli, mégis van lehetőség a felemelkedésre: ez a tu­rizmusban rejlik. A nyolcvanas években kiépült a Alsóbogáton, s még Edde község víz-, majd a telefonhálózat részeként 1993-ban végeztek a gázberuházással is. A fejlő­dés azóta sem állt meg: meg­újultak a középületek, a volt általános iskola helyén áll például a falu egyik ékessége - hangsúlyozta Sülé Tibor az épületben közösségi te­rem, könyvtár, polgármesteri hivatal, családsegítő központ és orvosi rendelő létesült. A polgármestere jelentős előre­lépésnek tartja, hogy meg­szervezték a falugondnoki szolgálatot, így szélesedett kapcsolattartásuk a lakosság­gal is.- A település önkormány­Községgazdálkodás A költségvetés összesen: 28 mFt Forráshiány: 9,2 mFt Sülé Tibor polgármester zata szinte minden beruházásá­hoz igyekszik kihasználni a pá­lyázati forrásokat, hiszen a szű­kös költségvetés korlátozza a le­hetőségeinket. így készült pályá­zati támogatással szilárd burko­latú út, vízelvezető árok, felújí­tottuk a temető ravatalozóját, és ezenkívül sikerült elvégeztetni a templom híres oltárképének a restaurálását is. Sülé Tibor elmondta: ezeknek a fejlesztéseknek az önrészét a visszakapott gázközművagyon­részből fizette az önkormányzat. A várakozások szerint az idén még mindig kapnak ebből a pénzből, s ez nagy segítséget ad a falu fejlesztéséhez. Az önkor­mányzat nagy terve Alsóbogát zsáktelepülésjellegének a meg­szüntetése, ezt egy 2,8 kilométer hosszú út építésével valósítanák meg. A több település összefogá­sával készülő, szilárd burkolatú út csaknem háromszázmillió fo­rintba kerül, s ezzel összekötnék a 67-es főútvonalat és a fonyódi utat. A megyei közútkezelő kht segítségével már megvannak hozzá az előzetes tervek, s amint a megvalósítására pályázati lehe­tőségek nyílnak, elkészítik a vég­leges terveket is. Alsóbogát igazi fejlődési lehe­tőségeit Sülé Tibor a falusi turiz­mus kialakulásában látja. A falu környékén halastavak vannak, érintetlen erdők és egy kihaszná­latlan, meleg vizes kút. A nimró- dok kedvelik a környék erdeit, ezek adják három vadásztársa­ság találkozási pontját. S bár a fa­luban még nincsenek szállásle­hetőségek, de az önkormányzat épületének padlásterében akár vendégházat is ki tudnak alakíta­ni, amint a turisták fölfedezik Alsóbogátot. Ezt a folyamatot ter­mészetesen jelentősen fölgyorsí­taná, ha végre megoldódna az ál­datlan állapotban levő kastély ügye. ______________________■ So k horgász a Lóga-tónál A kastélyhoz tartozó 11 hektáros halastavat Márai László bérli. A pecások egyre jobban kedvelik a kis horgászparadicsomot, pedig négy éve még víz sem volt a tó medrében. Aztán feltöltötték, ki­építették a környezetét és halat te­lepítettek bele.- Három évig nem horgászha­tott itt senki, tavaly nyitottuk meg a Lóga-tót a horgászok előtt - mondta Márai László. - Kisebb csoportok, baráti közösségek jár­nak ide. Itt biztos, hogy minden napijegyes pecás fog halat. A fővárosi vállalkozó a tavat és a hozzá tartozó területet szeretné megvásárolni. Több fejlesztési ter­ve is van, a tulajdonossal azonban még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni. A tóhoz az ország minden ré­széből érkeznek horgászok, akik nemcsak keszeget, pontyot, amurt, hanem harcsát és csukát is foghatnak. A Lóga-tónál, ahol büfé és szállás is várja a vendégeket, októberig minden hét végén van valamilyen rendezvény. A faluna­pon itt tartották a Somogyért hor­gászversenyét. ■ A Lóga-tó napjainkra kedvelt horgászparadicsommá vált Szárnyaltak a bogáti Sasok Falunapot rendeztek a hét végén Alsóbogáton. Bár mostoha volt az idő, azért a vasárnapi rendezvé­nyek sem maradtak el. A Somo­gyért horgászversenye nyitotta meg a sort, majd főzőverseny kö­vetkezett. Győztesnek bizonyult mind a 14 induló, s a tábortűznél láttak a vendégek szépségver­senyt is. Kispályás focitorna tette izgal­massá a falunapot. Ezen a győz­tes osztopáni gárda mellett pályá­ra léptek a helybeli „Sasok” is, és megszerezték a második helyet. A focisták egyébként a megyei III. osztályban bizonyítják tudásu­kat, s a csapatot az önkormányzat és helyi vállalkozók mellett ma­gánemberek is támogatják. Ropos Tibor edző irányításával készül­nek a bajnoki találkozókra, s Alsóbogáton egyre több fiatalt vonz a labdarúgás. A nyugdíjasok sem maradtak ki a vidám rendezvénysorozat­ból. Szabó Jánosné, az egy éve alakult klub vezetője elmondta: tizenhárom tagra mindig számít­hatnak. Ott vannak a bálokon, és rendszeresen részt vesznek a kul­turális rendezvényeken. Több­ször is színre léptek már hagyo­mányőrző műsorukkal. A felké­szüléshez sok segítséget kaptak Kovács Gyuláná osztopáni isko­laigazgatótól, aki valaha Alsó­bogáton kezdte a tanítói pályá­ját. Környezetükre, a falu szépíté­sére is figyelnek, több alkalom- mal is ültettek már virágokat. ■ Az oltárkép kálváriája Ellopták, szerencsére megkerült Alsóbogát ékessége: Páduai Szent Antal képe. Barabás Miklós festet­te 1853-ban, s ma a Rippl-Rónai Múzeumban őrzik. A rendőrség hamar elfogta a barbár tolvajokat, de a kép megsérült, restauráltatni kellett. Erre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyer­tek 750 ezer forintot, és szeretnék, ha visszakerülne méltó helyére. Ehhez azonban szükség volna a kápolna felújítására és fölszerelé­sére biztonsági berendezésekkel. Bazsák Istvánná, az egyházkö­zösség helyi vezetője elmondta: a kápolna sorsa évek óta foglalkoz­tatja a lakosokat. Kevés a pénze a híveknek és az önkormányzat­nak is. Az alsóbogátiak többsége katolikus, a szentmisékre - me­lyeket Sudár János címzetes es­peres tart - harmincán járnak rendszeresen, a gyerekek pedig a jádi iskolában tanulnak hittant. Bazsák Istvánná szerint a szere­tet és az összetartás jellemzi a fa­lu életét. ■ Beteljesült régi álom A falu szívében Námethná Ropos Ol­ga nyitott presszót és vegyes üzletet. A fia­talasszony több mint egy évtizede dolgo­zik már a kereskede­lemben; két évig bé­relte az alsó boltot, majd nekilátott, hogy kiépítse a maga vál­lalkozását.- Rossz állapotú volt a lenti épület. Ki­esett a forgalomból, és drága volt a bérleti díj, ezért is voltunk kénytelenek belevág­ni az új üzlet kialakí­tásába - mondta. - S természetesen igye­keztünk barátságos, vonzó környezetet A bogát! boltban a vásárló az első teremteni. Egy han­gulatos kis üzlet volt minden ál- árut nagykereskedésből szerzik mom, olyan, ahol minden kap- be, és így gyakran vásárolhatnak ható. kedvezményesen is a helybeliek. A vevőknek szinte minden ki- A szomszédos presszó pedig a vánságát teljesítik a boltban. Az bogátiaknak már törzshelye. ■ Bizonytalan sorsú kastély Az ország minden szegletében megfordult Nagy Lajos, a bogáti falugondnok. Több száz ezer ki­lométert autózott, hiszen csak­nem 30 évig gépkocsivezetőként dolgozott az állami gazdaságban, majd Kaposváron. - Ezután állás­talan lettem, s négy évig jövede­lempótló támogatásból éltem - mondta -; tavaly lettem falugond­nok. Az 53 esztendős férfi minden­nap ebédet hoz a nyugdíjasoknak a jádi iskola konyhájáról, illetve kiváltja a gyógyszereket, megbí­zása szerint elintézi a bevásárlást is. Gyakran szállítja a lakosokat is a megyei munkaügyi központ­ba vagy az orvosi rendelőkbe. El­mondta: sokan megosztják vele a gondjaikat, elmesélik nehézsége­iket. A legnehezebb időszak Nagy Lajos életében az volt, ami­Tanácsot is ad a falugondnok kor harmincév­nyi munkavi­szony után az utcára került, és évekig nem ta­lált munkát. Szabad­időmben gyak­ran beszélgetek az idősekkel, a rászorulókkal és az állástala­nokkal, hiszen nekik is szüksé­gük van tá­maszra. Magam is átéltem azt a nehéz idősza­kot. Sokszor megosztják ve­Nagy Lajos falugondnok a nyugdíjasoknak viszi az ebédet lem azt, ami a lelkűket nyomja, s igyekszem megnyugtatni őket vagy ellátni hasznos tanácsokkal. Egykor a falu ékessége volt a kas­tély. Ez és az angol park volt az utóbbi fél évszázad minden je­lentős társadalmi eseményének színhelye. Az épület ma rendkí­vül elhanyagolt. Német tulajdo­nosa még a legfontosabb munká­kat sem végzi el, az önkormány­zat pedig tehetetlen. A kastélyt 1853-ban építtette a Festetics-csa- lád. Az öreglaki állami gazdaság­tól 1994-ben Erika Blaser vette meg. Akkor még örült a lakosság a változásnak: üdülőparkról és munkahelyekről szóltak a hírek. Ám azóta semmi sem történt - panaszolták a bogátiak. A kastély állaga egyre romlik, s mellette a természetvédelmi terület, a 12 hektáros angol park is egyre elha- nyagoltabb. Lassan az enyészet lesz úrrá rajta, pedig ritka szép fái között még ötszáz éves platán is áll. Többször is próbált a polgármesteri hivatal tárgya­lásokat • kez­deni a tulaj­donossal, akit már három éve nem lát­tak Alsóbogáton. A birtokot van­dálok is pusztítják, s elfagytak a vízvezetékcsövek is. Senki sincs, aki vigyázna a kastélyra. A pol­gármester a műemlékvédelmi hi­vatalhoz fordult. Szeretné elérni, hogy legalább az alapvető állag- megóvást végezzék el a kasté­lyon és a parkban, hogy ne ro- moljon tovább.______________■ Az oldal elkészítését az alsóbogáti önkormányzat, valamint Némethné Ropos Olga vállalkozó támogatta Szabadidőm nincs sok, de ami marad, azt a kertem művelése, a háziállatok ellátása foglalja le. ■

Next

/
Thumbnails
Contents