Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 9 5 2001. Augusztus 15., Szerda Kazsok A település neve először 1244-ben lor­dul elő írásos emlékben. Ko­suk alakban. 1331-ben már plébániája is volt. 1272-ben a Hyulak szigeti apácák tulajdonában volt ter­mőterületének a többsége. Később a Dersfl. a Petheö. az Egervári, a török uralom után pedig a Vitnyédy, a Káldy és a Marty család gazdálkodott itt na­gyobb birtokrészen. A XIX. század kö­zepén a falunak csaknem 1000 lakosa volt, az 1930-as évekre 550-re csök­kent a lélekszáma. Akkoriban még 15 iparos és két malom is dolgozott a községben. 1911-ben kisgazdakor ala­kult, 1920-ban keresztény ifjúsági egyesület. Munka híján a lakosság el­vándorlása a nyolcvanas években fel­gyorsult. Az elhagyott házakba távoli városokból költöztek Ide családok, többségük azonban nem tudott gyöke­ret verni a településen. A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Boldog Géza. Az alpolgármester: Poós De­zső. A képviselő-testület tagjai: Ha­rangozó Pirosa, Bútor József, dr. Rajzi János és Koncz Bertalan. A jegyző: Fiilöp László. Az orvos: dr. Grexa Sándor. Kevesen érzik a hit fontosságát KAZSOK KORFAJA A falu lakossága: 354 180 AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Kazsoki sajt gondolákon A megye öt legnagyobb tehenésze­te között van a kazsoki - tudtuk meg Egyed Lászlótól, a Bos-Frucht Szövetkezet elnökétől. S ez nem vé­letlen, hiszen az utóbbi öt évben mintegy 150 millió forintot költöt­tek a szövetkezet fejlesztésére. 1992-ben még nem sokan hittek abban, hogy a valaha virágzó ka­zsoki állattenyésztés visszanyeri egykori rangját. Kiváltak ugyan az igali szövetkezetből, ám a tejértéke­sítési gondok odáig vezettek, hogy teljesen eladósodtak. Ekkor Egyed László úgy gondolta, hogy tulaj­donrészt szerez, majd 1995-re csa­ládi gazdasággá alakítja a Bos- Frucht Szövetkezetét. Mint el­mondta: a név szarvasmarha-te­nyésztésre és gyümölcstermesztés­re utal, ám ezek közül az előbbire helyezték a hangsúlyt. A kilencve­nes évek közepén még 200 tehenet gondozó gazdaság mára mintegy 500 tehén tejét értékesíti, s bevétele ez idő alatt a négyszeresére nőtt. Mindehhez hozzájárul 40 kazsoki és környékbeli lakos munkája. Egyed László most újabb fejleszté­sen munkálkodik, hiszen a napok­ban állítják üzembe a mintegy het- venmillió forintos, modem fejőbe­rendezést. Emellett a tej értékesíté­sét is a lehető legegyszerűbben ol­dották meg, s a közigazgatásilag Tamásihoz tartozó fomádpusztai feldolgozóban állítanak elő a ka­zsoki tehenek tejéből kiváló minő­ségű sajtokat. Emellett a Tolna me­gyei telepen takarmány előállításá­val is foglalkoznak, s akárcsak Kazsokon, a gazdáknak és a szövet­kezeteknek is végeznek mezőgaz­dasági szolgáltatásokat. Egyed László mégis akkor a legbüszkébb, ha megpillantja a kazsoki tehenek tejéből készült sajtot a somogyi bol- tok gondoláin vagy polcain. ■ Már több mint félezer tehenet tart a kazsoki gazdaság A hitélet veszendőben van ezen a kis településen - véli Poós Dezső presbiter, egyben a település al­polgármestere. A református templomot csak 30-35-en láto­gatják rendszeresen.- Igazi összetartás nincs a hí­vek között, és az a nagy gond, hogy igényük sincs a közös ren­dezvényekre. A hit fontosságát nem érzik át a fiatalok; csak öt­hat gyerek vesz részt az istentisz­teleteken is - mondta. - Sok kisis­kolás van a faluban, de a hittan tanítására nincs lehetőség. A templomot 260 éve építet­ték. A közelmúltban felújított épület restaurálását a lakosság és az önkormányzat is segítette. Az adományozók nevét fekete már­ványtábla őr­zi a falon.- A temp­lom előtt álló emlékművet - ' mutatta Poós Dezső - a két világ­égésben meg­halt ka-zsoki- ak tiszteletére emelték. S a hősök napján, augusztus 20-án minden évben megemlékezünk a világháborúban elesettekről. A templom fenntartása is gon­dokat okoz. A hívek adománya ehhez nagyon kevésnek bizo­nyul, ugyanakkor a fűtés és a vi- lágítás egyre többe kerül. ■ Rejtőzve a rímek varázsában A falu poétája Vigh Károlyné. Nem tartja magát költőnek, noha már régóta ír verseket. - Az igazi költészetet magasfokon művelik - mondta -, én pedig mindig a pillanatnyi érzéseimet írom le. Az ötvenes években sokat leve­leztem a Pajtás ifjúsági magazin­nal. írói tehetségét apai nagyapjá­tól örökölte. Szenvedélyét koráb­ban menyasszony-búcsúztató­kon, anyák napi köszöntőkön, is­kolai ünnepeken és pályázatokon kamatoztatta. Egy tragédia is ösztönözte ver­sek írására: tizenöt éve temette el kislányát, aki akkor 13 éves volt. Költeményeinek nagy részét róla írta. Ez egyfajta lelki támasz, gyógyír a bánatára. Szüksége van a versre, hogy ezzel enyhítse fáj­dalmát.- Mindig kétkezi munkából él­tünk. Dolgoztam egész életem­ben, s nem tanultam tovább - mondta. - Ezt ma már nagyon bánom. Ha újra kezdhetném, sok mindent másképp csinálnék. Körülbelül 200 verset és több novellát írt. - A modern versek nem állnak közel hozzám, nem is értem őket - árulta el. - Na­Vígh Károlyné kedvtelésből rímel gyón kedvelem azonban Áprily Lajos verseit, Fekete István és Jó­kai írásait; ezeket újraolvasva mindig fölfedezek bennük vala­mi újdonságot, s teljesen elvará­zsolnak. Költeményeinek a kiadására soha nem gondolt, hiszen mint mondta, anyai fájdalmát, érzéseit őrzik ezek a sorok. ■ Múltat idéző életsorsok Nemrégiben készült el a díszes kiállású könyv, amelyben össze­foglalták Kazsok történetét. Szalai László, a település szülöt­te e kötet szerkesztésekor arra törekedett, hogy ne csak a szá­raz adatokat tárja az olvasók elé, hanem hogy szemléltesse a köz­ség hajdani lakosainak kálváriá­ját, alkotómunkáját és mindazt az örömet, gondot, ami napja­inkban foglalkoztatja az itt élő embereket. Úgy érezte a szerző: elérkezett az utolsó pillanat, hogy egy többgenerációs élet- sommázást foglaljon írásba. A történelmi múlt kutatásá­ban, a hajdani leletek szakmai értékelésében segítettek neki a megyei levéltár és a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatóságá­nak a munkatársai, s a könyvet a kazsoki önkormányzat jelentet- te meg. ________________■ AZ O LDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT A KAZSOKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Kell egy csapat a falunak Minarik Ede elhíresült szavai Kazsokban is elhangoztak; az ön- kormányzat és a sportbarátok tíz éve úgy döntöttek: nekik is kell egy csapat. Kristóf József, az ifi­csapat edzője elmondta: 1991-ig csak a faluszéli legelőn kergették a labdát a fiatalok, ám akkor a község vezetése elhatározta: sportkört alakít. Jó döntés volt, hiszen azóta a település szívében kialakított futballpálya körül egész nézősereg szurkol a hazai csapatnak. Kristóf József a kilenc­venes évek elején edzette a csapa­tot, amely a körzeti bajnokságban vitézkedett. Egy rövid válság után aztán új lendületet kapott a klub, Decsi Imre állt az edzői posztra, s a fiúk két éve a harmadik helyen végeztek osztályukban. S döntöt­tek arról is, hogy a sok fiatal ked­véért ifjúsági csapatot szervez­nek, és megpróbálják, mire képe­sek magasabb osztályban. Azóta a megyei harmadik osztályban játszanak, erősítve néhány göll?i és büssüi vendégjátékossal. Bol­dog Géza polgármester szerint itt már valóban a játék a lényeg, hi­szen csak egy-egy sör vagy üdítő a játékosok fizetsége. Az évadzá­rókat azért rendesen megünnep- lik. A tavalyi bajnokságban a na­gyok a tizenkettedik, az ifjak pe­dig a tizedik helyen végeztek, így nem hiányzott a marhapörkölt, sőt, a jófajta kazsoki bor sem az értékelő találkozóról. ■ Virágokkal ékes porták Csaknem kétszáz nyugdíjas él a faluban, s nagyon is hasonló­ak a mindennapjaik. Csapó Lajosné tősgyökeres kazso- kiként alaposan ismeri faluja múltját, és szívesen fölidézi az utóbbi hetven év történetét. El- : mondta: aranykorszakot is át­élt a lakosság, s természetesen rengeteg rosszat is. Szívesen emlékszik például a háború utáni évekre, Kazsok akkor még a térség valódi agrárköz­pontja volt. A gazdák számotte­vő birtokai azonban eltűntek a ! szövetkezet megalakulásával, és a hatvanas években csak a gazdag kulturális élet tartotta bennük a lelket. Akkor még jó- ban-rosszban összetartottak az emberek - állította Csapó Lajosné, ám az újabb idők megszaporodott gondjai szét­választották a közösséget. Ta­lán ezért nincs igény a nyugdí- Csapó Lajosné szabadidejét a virágoskertben tölti . jasklub létrehozására sem, hi­szen társasági életük kimerül a rendszeres kirándu- Amit pedig mindenképpen egymás tudomására kell 1 lásokkal. A maga portáját mindenki igyekszik rend- hozniuk a falu nyugdíjasainak, azt klubhelyiség hí­l ben tartani, ezt bizonyítják a virágos udvarok is. ján megbeszélik a reggeli bevásárláskor is. ____ ■ A jószágtartásban bíznak a fiatal gazdák Nagyon ritka, hogy pár év alatt bi­zalmába fogadjon a falu egy „jött- ment” beköltözőt. Kazsokban azonban pontosan ez történt: Bol­dog Gézát választották polgármes­terré. A legfontosabbnak azt tart­ja, hogy megismertesse a mező- gazdaságban rejlő lehetőségekkel a munkanélküli fiatalokat. Boldog Géza a nyolcvanas évek elején, azaz a település történeté­nek egyik legválságosabb idősza­kában költözött a faluba. Gazdál­kodásba fogott, s a lakosság bi­zalmából az elhanyagolt telepü­lés irányítását is kézbe vehette.- Nem volt irigylésre méltó a helyzet, mert a munkalehetőség híján sokan elköltöztek, és egy­re csak romlott a vészesen fo­gyatkozó lakosság minősége is. Rettenetes állapotban voltak a közterületek is, így a testület el­ső dolga ezeknek a rendbetétele volt. A vízmüvet 1995-ben adtuk át, s a lakásokba ingyen beve­zettettük az ivóvizet. Az útjaink toldozása-foldozása is állandó munkát adott; végül is sikerült lebetonoznunk mindhárom föl­des szakaszt. Rendeztük a köz­ség temetőjét is, kerítést építet­tünk. A legutóbbi eredmény az Boldog Géza-polgármester a millenniumi park, amit a lakos­ság segítségével tavaly alakítot­tunk ki egy lepusztult épület he­lyén.- Vészesen fogyott az utóbbi két évtizedben Kazsok lakossága. Ezt a folyamatot sikerült megállítani?- Azzal, hogy lakhatóbbá, ba­rátságosabbá tettük a települést, sikerült meggátolni a további népfogyatkozást, a középső kor­osztály azonban szinte teljesen hiányzik. Jómagam nem itt szü­lettem, s a fővárosban éltem évti­zedekig, a vidéki gyökereimet azonban sohasem tagadtam meg. Ebből fogant a gazdálkodás gondolata is; ez késztetett arra, hogy a munkanélküli fiatalságot rávegyem a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázására. Tudom, hogy volt idő, amikor mintegy száz szarvasmarha le­gelt a falu határában, s abban is bízom: ebből a mostani harminc­ból újra lesz annyi.- A versenyképes gazdálkodás­hoz azonban elengedhetetlen a te­lepülés infrastruktúrájának a fej­lesztése is. Milyen tervei vannak er­re az önkormányzatnak?- Javítanunk kell az utak járha­tóságát, s minél előbb meg kell ol­danunk a szennyvízhálózat kiépí­tését. Ez utóbbi kistérségi összefo­gással néhány éven belül megvaló­sulhat. Még ennél is nagyobb kihí­vás azonban a gázberuházás. A legtöbb kistérségben már van ve­zetékes gáz, ám ez a környék vala­hogy kimaradt a beruházásból. A gáz előnyeit akkor lehetne igazán kiaknázni, ha kialakulna a falusi turizmus is. Van rá esély, hiszen egy vállalkozó már fölvásárolt né­hány házat, hogy panziót alakít­son ki. A valóság talaján maradva azonban inkább a földben és a jó­szágban látom a lakosság jövőjét és a saját boldogulásomat is. ■ KAZSOK PÉNZE § Szociális kiadás K 1 Felújítás § Működési kiadás ítszisii 25 ■lllli firlil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents