Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-13 / 188. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 9 1 2001. Augusztus 13., Hétfő Gondos,gazdák Polgármester: Somogyi Magyar József, alpolgármester: Király László. Képviselők: Antal Győ­ző, Béresné Molnár Márta, Bohár László, Meretei Józsefné, Kurucz Jenő, Tombor Sándor. Jegyző: Magda Zoltánné. Iskolaigazgató: Fazekas Ede. Óvodavezető: Mártonná Nyá­ri Erzsébet. Háziorvos: Dr. Duró Ildikó. Gyógyszerész: Incze János. Falugondnok: Béres Ferenc. Körzeti megbízotti irodaveze­tő: Béres Miklós ■ Somogysámson A község neve egy 1533-ban keletkezett egyezságlevél- ben lordul elő első ízben. Ek­kor alig néhány házból állt és egy kis kápolnája is volt a település­nek. Közelében jó két évszázaddal korábban már létezett település, Bök. Beke néven. Emlékét a mai böki hegy őrzi. Nem sokkal később Kiskomár vá­rához. majd az óbudai prépostsághoz tartozott. 1782-töl századunk elejéig a budapesti pap-nevelöintézet birto­kolta. majd jelentős földterületet mondhatott magáénak határából az esztergomi fökáptalan és a helyi plé­bánia. Ebben az időben is - kivált­képp a két világháború között - a kör­nyék legnagyobb községe volt. Lakói­nak száma meghaladta az ezer töt. A két világháború között körjegyzőség adott rangot a falunak, és ugyancsak vezető közigazgatási szerepet töltött be a rendszerváltást megelőző idő­szakban. Az önkormányzat szakrend­szerű oktatást nyújtó általános isko­lát. napközi otthonos óvodát, korszerű orvosi rendelőt tart fenn és faluházat működtet. Somogysámsonnak jelenleg 807 állandó lakosa van. Tudja-e, hogy... ...a falu híres szülöttje Kasza László újságíró, aki 1937-ben született Somogysámsonban. 1956-ban emigrált, tanulmányait Münchenben fejezte be. 1963-93 között a Szabad Európa Rádió gyakornoka, munkatársa, majd szerkesztője volt. 1994-ben je­lent meg a Metamorfphosis Hungariare 1989-1994 című könyve, amely a magyarországi rendszerváltás éveit mutatja be. A munkában több somogyi sze­replőt is megszólaltat. ...az 1992-ben épült faluházat Nagy Ervin, Makovecz Imre tár­sa tervezte, mégpedig úgy, hogy 44 darab tölgy ágasfát használt fel tartóoszlopként. Az épít­ménybe ezenkívül 300 köbméter fát szabtak még méretre. ...új hagyomány éledt néhány éve a településen. A Szent Már- ton-ünnepen az iskolások gyer- tyás felvonulása, műsor és a pe­recosztás a szokás, de ilyenkor kóstolják meg először a sámsoni újbort is. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Fábos Erika Az oldal elkészítését támogatta a somogysám- soni önkormányzat Sűrűbb buszjárat vihetné előrébb a falut Szilárd burkolatú utak, telefon, vezetékes gáz, kábeltévé, ta­karos önkormányzati épületek, otvosi ellátás és jó színvonalú oktatás. így lehetne összegezni az eltelt másfél évtized ered­ményeit Somogysámsonban. Helyben már alig hiányzik vala­mi a kényelmes élet feltételei közül. Somogysámson szép falu. Ezt azonban egyelőre csak az olcsó életet, a komfortot és falu­si nyugalmat kereső külföldiek látják így. A kevés fiatalból csak még kevesebbet lehet megtartani helyben. Hiányzik a munkalehetőség és közlekedni sem könnyű autó nélkül. SOMOGYSÁMSON PÉNZE A buszközlekedés javításával sok környékbeli falun segíteni lehetne - mondta Somogyi Ma­gyar József, Somogysámson polgármestere. - Ingatlant ven­ni ugyanis még mindig olcsóbb falun, mint Marcaliban vagy Keszthelyen és kis szorgalom­mal olcsóbban lehet megélni itt, mint egy panellakásban. Autó nélkül azonban lehetet­lenség közlekedni, nem csak Sámsonban, jje a környéken is, a buszok ugyanis még mindig ritkán járnak. Az meg teljesen világos, hogy munkát telepíteni csak óriási szerencsével lehet egy faluba. Sosem lesz itt kórház és gimnázium, s amíg ezeket nem lehet kényelmesen és gyorsan el­érni, aki teheti, elmegy innen.- Ha nem hisz a fejlődés esélyé­ben, akkor miért dolgozik mégis mindig a fejlesztéseken?- Mert úgy gondolom, hogy ami rajtunk múlik, meg kell ten­ni. Másrészt itt élek, gyerekko­rom óta ismerem a sámsoniakat. Felelősséggel tartozom és fontos nekem is, hogy milyen a környe­zetem, de nem is érezném jól ma­gam, ha kevesebbet tennék, mint amit lehet.- Mi a titka a fejlődésnek?- Azt hiszem, annak köszön­hető, hogy a képviselő-testüle­tünkben mindenki a faluért gon­dolkodik. Nyugodtan dolgozunk együtt és amiben kell, egyetér­tünk. A közelmúlt eredményei is bizonyítják ezt. Megoldódott a közvilágítás korszerűsítése és át­adtuk a körzeti megbízott irodát a rendőrségnek. A közbiztonság fontos kérdés. Nálunk, azt hi­szem az átlagnál jobb a helyzet és nem szerettük volna, hogy ez megváltozzon. Sőt, szeretnénk elérni, hogy idővel több rendőr legyen a faluban, hiszen ez az iroda térségi feladatokat is ellát.- Azért, bizonyára akad még megoldandó feladat.- Nagyon sok cigány él Somogysámsonban, többségük munka nélkül és nehéz körülmé­nyek között. Ezt a problémát nem tudjuk megoldani, bárhogy is szeretnénk. Szociális téren ez komoly kiadás a falunak, amin jó volna úgy változtatni, hogy a tele­pülésnek is kisebb gondja legyen és a cigányoknak is kevesebb. Aztán az infrastruktúrák közül hiányzik még a szennyvízcsator­Somogyi Magyar József na-hálózat. Ezt minél előbb sze- retnénk megoldani. ______ ■ Mi nden szinten tanít az iskola Kiásták a maróti várat A sámsoniak büszkék az isko­lájukra. Az intézményben mindent megtesznek azért, hogy a településen élő gyere­kek helyben tanuljanak és mindent megkapjanak, amire egy nagyobb iskolában lehető­ségük lenne.- Fontosnak tartjuk a tehetség- gondozást - mondta Fazekas Ede, az intézmény igazgatója. - A ná­lunk tanuló diákok többféle mű­vészeti szakkör közül választhat­nak. Kiemelten kezeljük még az Iskolatörténet informatikát és az idegen nyelvet is, de az is fontos számunkra, hogy a gyengébb képességű gye­rekek i§ minél többet vigyenek in­nét magukkal. Éppen ezért® múlt tanévben már az óvodában létre­hoztunk egy olyan csoportot, ahol speciális fejlesztést kaphat­nak azok, akiknek szükségük van rá. Az iskola a múlt tanévben ne­vet kapott. Az ünneplésre a mil­lennium is alkalmat adott. Az in­tézmény Bernáth Aurél nevét vet­te fel és szeretne szellemiségében is méltó lenni a név­adóhoz.- Egy vázlatképet hozott a család aján­dékba a keresztelőnk­re - mondta Fazekas Ede. - Ez az első alko­tás a művésztől, de szeretnénk, ha több is lehetne és sikerülne berendeznünk - per­sze évek alatt - egy Somogysámsonban az 1730-as évek óta van iskola. Az első egy egy tantermes katoli­kus elemi volt, a mostani tanoda szomszéd­ságában. Az épülete még most is áll: ott ét­keznek a mai diákok. Az iskola mai épületét az 1959/60-as tanévben vette birtokba a gyereksereg. Akkoriban százzal több diákja volt a körzeti iskolának, mint ma. Bernáth- gyűjteményt. Ezenkívül ter­vezzük azt is, hogy a Ber- náth-tanítvá- nyokat meg­hívjuk egy-egy rendhagyó raj­zóra keretében az iskolába. FAZEKAS EDE Az iskolá­ban szeptemberben 153 diák kez­di a tanévet. A Soros Alapítvány egykori mintaiskolája ma is pél­daadó lehet, nemcsak a falusi ok­tatási intézmények számára. A technikai feltételek és a szakmai háttér gyermekközpontú szemlé­lettel találkozik; ahol a pedagógu­sok is folyamatosan tanulnak. Az iskolában már évek óta felvállal­ják a csökkent tanulási képességű gyerekek integrált oktatását és speciális romaprogram is műkö- dik az intézményben. ________■ Ká posztásban a legjobbak A sámsoni iskolások szerint a csá­szármorzsához és az ízes buktá­hoz értenek legjobban a falu konyhájának szakácsai. Arról azonban már egy serleg is tanús­kodik, hogy a káposztás rétesük legjobb a megyében.- Minden falusi rendezvényen kívánság a rétes - mondta Szita Györgyné, aki 23 éve főz a sámso­niaknak. - Mindig mindenki na­gyon dicsérte a rétesünket, így ta­valy kigondoltuk, hogy szeren­csét próbálunk a rétesversenyen is. Akkor nem jártunk sikerrel, de az idén mi sütöttük a zsűri szerint a legjobb káposztásat.- Nagyon örültünk az ered­ménynek - mondta Végh Lajosné. - A csapatunk a konyha öt dolgo­zójából állt és nem a nyereményért mentünk, hanem mert ez egy ba­ráti társaság is. Amikor kiderült, hogy mi lettünk a legjobbak, per­sze nagyon örültünk, meg is ünne­peltük közösen a győzelmet. A siker titka a gyakorlat. A ré­tessütés tudományát pedig van le­hetőség gyakorolni. Nemcsak a falu ünnepein, hanem lakodalma­kon is. A konyháscsapat ugyanis a környék híres lakodalmas kifőző­Fiatalít a plébános Bojtor Róbert hat éve pásztora a somogysámsoni katolikus közösségnek. A faluban az át­lagnál többen járnak temp­lomba. A plébános a fiatalok­kal éppúgy sokat törődik, mint a falu idős lakóival.- Elöregedő falu Somogysámson, ezért legfontosabb dolgom az idősgondozás - mondta Bojtor Róbert, Somogysámson plébáno­sa. - Szeretem az idős embereket. Én is faluban születtem és már onnét hoztam magammal az idős emberek iránti tiszteletet. A bete­geket havonta meglátogatom az otthonukban és az ünnepek előtt is felkeresem az idős templomba- járókat. Nem csak beteg, olyan is sok van közöttük, aki egyedül él. Nekik már az is öröm, ha valaki­vel lehet beszélgetni. A plébános örül annak, hogy bizalommal vannak hozzá a tele­pülés öregjei, de annak is, hogy a településen élő fiatalok is kezde­nek közösséggé kovácsolódni. Karácsony óta hétvégenként ta­lálkoznak a plébánián. Egy-egy kiadós beszélgetés után minden­ki mosolygósadban távozik. A cél az, hogy min­denki több le­gyen áz együtt töltött idő után. Ugyanezért rendezik évente két­szer a hitta- nos tábort is. A jókedvvel együtt töltött egyhetes kirándulásnak is kö­szönhető, az iskola szinte min­den felső tagozatosa hittant tanul már. ■ A hagyomány szerint Marót vára fontos bástyája volt Kanizsának. Az egykori földvár maradványait tavaly nyáron, bányamunkák során talál­ták meg. Rögtön meg is kezdték a középkori település feltárását. Első­ként a vár és a hozzátartozó temp­lom maradványait mentik a régé­szek, azután pedig az egykori kör­nyező település következik majd. Az ásatásnak az az érdekessége, hogy sehol nem sikerült eddig még középkori földvárat a templommal együtt feltárni, de a Szigetvár, Ka­posvár, Kanizsa végvári rendszer­ből is ez lesz az első vár, amit jó ál­lapotban, gazdag leletanyaggal együtt megtekinthetnek az érdeklő­dők. A nyáron megtalált leletek amúgy nem számítottak meglepe­tésnek: a térségben több középko­ri településről tudnak oklevelekből a kutatók. Marótpuszta valamikori elődjéről is tudták a környékbeliek és a szakemberekjs, hogy létezett. A megyei múzeum adattárában korábbi emlékek is helyet kaptak már az egykori településről. A maróti várról egyébként a szakem­berek azt mondják, hogy 16. szá­zadból való. Ezt Ferdinánd korabe­li pénzérmékből valószínűsítik a régészek. Addig azonban, amíg mindenre fény derül, sok idő elte­lik: a feltárást ugyanis az okleveles kutatás követi majd.__________■ Az orvos a falu barátja Dr. Dúró Ildikó kislányával Az Alföldről került So­mogyba és Sámson már a második állomáshelye a megyében. Örül, hogy idehozta a sorsa. t Dr. Daró Ildikó faluban nőtt fel, így a debreceni diákévek és a soproni forgatag után a megszokott nyugalomra vá­gyott. Férje is így gondolko­dott és a gyerekek is jól érzik magukat. Dórit, a négyéves, cserfes mindentudót például szinte már többen ismerik, mint az anyukáját, a falu új háziorvosát. Persze dr. Duró Ildikó rendelőjében is meg­fordult már szinte mindenki az elmúlt fél évben. A fiatal doktornő meg is nyugodott. A legelején ugyanis tartott attól, hogy életkora miatt nem lesznek hozzá bizalommal a tartózkodó idősek.- Szerencsére csak néhány hét kellett hozzá, hogy érezzem: elfo­gadnak - mondta dr. Duró Ildikó. - Nagy szeretettel vártak és úgy ér­zem, bizalmasak hozzám az em­berek. Ez egy orvos munkájában nagyon fontos, ezért is örülök ne­ki. Fél éve vagyok a faluban. Ez az idő arra volt elég, hogy felmérjem, az itt élők szorgos, dolgos embe­rek voltak egész életükben, és a sok munkának időskorra jönnek elő a következményei. Persze je­lek biztosan korábban is voltak, de a munka miatt inkább fegyelme­zetten viselték ezeket, nem men­tek orvoshoz. Azt szeretném elér­ni, hogy ez változzon. Mindenki jöjjön időben, még mielőtt baj van. Éppen ezért szűrővizsgálato­kat vezettünk be és gyakrabban lá­togatom a betegeimet. Amikor egy kis szabadidő akad, rögtön kihasználja a család. Sze­retnek túrázni, kerékpározni és a Balatonhoz is gyakran kimennek. Azt mondják, emiatt is ideális a környék. ___________________■ Mo zdonyok helyett kapuk Kelemen Imre boltos akart lenni, aztán mégis járműlakatosnak ta­nult. Szakmája szerint a gőzmoz­donyok mindentudója. A pöfögő- ket azonban soha nem szerelte, a lakatosmunkához azonban na­gyon ért. Erről a környék számos kapuja, terasza tanúskodik. A mesterembernek egyre mesz- szebb akad munkája.- Viszik a híremet - mondta Ke­lemen Imre. - Valakinek csinálok egy kaput, aztán tetszik a szom­szédnak, aztán annak a szom­szédjának is. Már a Balaton északi partján is gyakran dolgozom. An­nak idején a kiskonyhában kezd­tem - mondta. - Először ugyanis csak a munkaidő után dolgozgat­tam itthon. Aztán megkezdődött az építkezési láz. Annyi megren­delésem volt már, hogy minden szabadidőmet felemésztette. Úgy döntöttem, belevágok és feladom az addigi munkahelyem. Az építkezési láz aztán gyorsan alábbhagyott, mégsem bántam meg. Büszke vagyok a mostani, különösen a kovácsoltvas munkáimra. ■ je. A győzelmet egyébként rend­hagyó módon ünnepük meg: jövő héten mindenki kap ebédre ré­test, csak hogy megtudja, milyen az íze a megye legjobb káposztá­sának^ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents