Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-13 / 188. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Augusztus 13., hétfő ren a románok, a bolgárok és a törökök, A len­gyelek, a szlová; kok, az észtek és a szlovénok többsége pedig előnyöket is vár az uniós belé­péstől. Egyedül Csehországban billent át a mér­leg nyelve az ellentétes véle­ményt alkotó többség felé. A régióban kizárólag Bul­gáriában és Ro­mániában vol­tak többségben azok, akik úgy vélekedtek, hogy számukra most jó lenne a csat­lakozás. A kutatókat is meglepték azok a válaszok, amelyet az em­berek arra a kérdésre adtak, HA MOST LENNE NÉPSZAVAZÁS ORSZÁGA EU-BELÉPÉSÉRÖL, AKKOR ÖN A BELÉPÉS MELLETT VAGY ELLENE SZAVAZNA? A 2001 ÁPRILIS-MÁJUSI VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN Ország mellette nem tudja ellene Románia 83 13 4 Bulgária 74 21 5 Horvátország 74 14 12 Törökország 69 7 24 Magyarország 54 31 15 Szlovákia 53 19 28 Litvánia 49 26 25 Lettország 46 20 34 Lengyelország 44 23 33 Csehország 42 30 28 Szlovénia 42 21 37 Észtország _________29_______23 48 Fo rrás: GfK Piackutató Intézet Hírek TÁRKÁNYBAN ülésezett va­sárnap a Magyarok Világszövet­ségének Szlovákiai Országos Tanácsa (MVSZ SZOT), hogy aláírásgyűjtés céljából útjára bocsássa azt a memorandumot, amelyben egy hónappal ezelőtt megfogalmazta „a szlovákiai magyarság diszkriminációjának megszüntetését célzó követe­léseit”. SIMON PERESZ izraeli kül­ügyminiszter síkra szállt vasár­nap azért, hogy az izraeli kor­mány kezdjen párbeszédet Jasszer Arafat palesztin elnök­kel és az általa vezetett Palesz­tin Hatósággal. Mindeközben palesztinok tüntettek amiatt, hogy Peresz nem szavazta meg a Palesztinái Felszabadítási Szervezet félhivatalos jeruzsá- lemi központjának, az Orient House-nak, vagyis a Kelet Házának elfoglalásáról szóló kormánydöntést. DÉL-CSEHORSZÁGBAN va­sárnap újraindították a temelíni atomerőművet. Milán Nebesár, az atomerőmű szóvivője beje­lentette, hogy az első blokkot reggel 7.50 órakor bekapcsol­ták, s a szükséges tesztelések elvégzése után teljesítményét fokozatosan 55 százalékra eme­lik. Temelínt május 4-én állítot­ták le, mert problémák merül­tek fel a turbinával és néhány más másodlagos berendezéssel kapcsolatban. NOVOSZI Bl RSZKI látogatása befejeztével végleg Phenjan felé vette az irányt Kim Dzsong II észak-koreai vezető páncél­vonata. A „Szeretett Vezér” az líraion túli területek leg­nagyobb hadiüzemét, a Cskalov repülőgépgyárat, valamint a patinás Szibériai Állami Egyete­met és több kutatóintézetet keresett fel a szibériai nagy­városban. A KUBAI és a venezuelai forra­dalom érdemeit méltatva Latin- Amerika egységének megterem­tését szorgalmazta Fidel Castro kubai államfő, amikor a venezu­elai Bolivár városban átvette az Angostura érdemrendet. A 75. születésnapját hétfőn ünneplő Castro szombaton érkezett meg Venezuela fővárosába. A békemegállapodás előestéjén Újabb fegyveres konfliktus a macedón-koszovói határon Ljubancl egyharmada lángokban áll fotói europress/epa Egy nappal a macedóniai szláv és albán pártok terve­zett békemegállapodásának aláírása előtt Macedóniában ismét fellángoltak a harcok a kormány katonai alakulatai és az albán lázadók között. Macedónia Mint katonai források közölték, heves ütközet bontakozott ki Radusza térségében, a koszovói határ közelében. Az összecsapá­sok kezdete előtt állítólag a Ko­szovói Védelmi Hadtest (TMK) egyenruhájában albán lázadók újabb csoportja lépett az ENSZ- közigazgatású, szomszédos dél­szerbiai tartományból Macedónia területére. További részletek még nem ismertek. A Reuters katonai forrásból úgy értesült, hogy a harcok már öt ki­lométerre megközelítették a ma­cedón fővárost. A felkelők megro­hantak egy rendőrőrsöt Ljubanci faluban, nem messze attól a hely­től, ahol pénteken nyolc rendőr vesztette életét egy aknarobbanás­ban. Szemtanúk szerint Ljubanci egyharmada lángokban áll. Radusza környékén már pén­tek este harcok törtek ki, és egé­szen szombat késő estig nem csi­tultak. Marjan Gjurovszki, a védel­mi minisztérium szóvivője szerint a szombati tűzharcban a biztonsá­gi erők 9 tagja vesztette életét. A kormányerők akkor erélyes vá­laszcsapást mértek a koszovói he­gyekből leereszkedő felkelőkre, harci helikoptereket is bevetettek. Egy nyugati megfigyelő sze­rint az albán fel­kelők sasfészkei ellen indított mostani mace­dón offenzíva a legsúlyosabb a fegyveres konf­liktus kirobbaná­sa óta. A hadszíntéri előrenyomulás­sal párhuzamo­san a macedón kormány diplo­máciai offenzí- vába lendült. A támadások meg­indításával egy időben felszólí­totta az Európai Uniót és a NA- TO-t, hogy hatá­rozottan lépjen fel a gerillák­kal szemben. A szláv pártok Ko- szovóból kiin­duló agresszióról beszélnek, ahonnan állítólag fegyveresek százai hatoltak be Radusza térsé­gében Macedóniába. Ilinka Mit- reva külügyminiszter levélben szólította fel annak beismerésére a nemzetközi közösséget, hogy a macedóniai válságért a koszovói zűrzavar felelős. Borisz Traj- kovszki elnök George Robertson NATO-főtitkárhoz és Kofi Annán ENSZ-főtitkárhoz intézett vasár­napi levelében a macedón-koszo­vói határ biztonságossá tételét követelte, egyúttal aggodalmát hangoztatta az ország északi ré­szén történt „provokációk és tá­madások miatt, amelyeket a TMK egyenruháit viselő fegyveresek követnek el”. A békekötés előtti újabb harcok csak tovább rontottak a helyzeten. A lázadók hadszíntéri parancsno­kai kihívóan reagáltak, és vasár­nap egybehangzóan közölték: ilyen körülmények között nem teszik le önként a fegyvereket. Az NDK legdrágább beruházása Negyven évvel ezelőtt húzták fel a berlini falat Négy évtizeddel ezelőtt építették meg a berlini falat, a német - és az európai - megosztottság szimbólumát. Tízezrek próbáltak átmenekülni rajta, több százukat lelőtték az NDK határőrei. A náci pártvezér, Hermann Göring embereinek egykori házát hasz­nálta hétvégi dácsaként a német munkás-paraszt állam párt- és államfője. Walter Ulbricht 1961. augusztus 12-én ide hívta meg az egész kabinetet, hogy együtt te­kintsenek meg egy szovjet játékfil­met, és „kötetlenül” beszélgesse­nek el. A főnök azonban váratla­nul bejelentette, hogy átalakulnak kormányüléssé, s megkérdezte a minisztereket: ugye egyetértenek a „Rózsa” fedőnevű művelet végre­hajtásával? így nevezte a kelet­német titkosszolgálat - a Stasi - a Berlin két részét elválasztó határ lezárását. A kormánytagok hall­gattak, illetve egyetértőén bólintot­tak. Hiszen a keleti és nyugati szektorok között másként lehetet­len volt ellenőrizni a forgalmat. Elegendő volt felülni a gyorsvasút- ra, ahogyan ezt a későbbi NSZK- külügyminiszter, Hans-Dietrich Gensdier is tette. 1961. augusztus 13-a, éjjel 1 órától 1989. november 9-ig az épít­mény 10680 napon át szolgálta azt a célt, hogy az emberek a Német Szocialista Egységpárt akaratának megfelelően élvezzék a létező szo­cializmus „áldásait”: 165,7 kilomé­ter betonfalat emeltek, szögesdró­tot feszítettek ki, őrtornyok, ku­tyák és páncélosok vigyázták a vá­rosrészek szétválasztását. A fal családokat, barátokat, szerelmes­párokat szakított el egymástól. Máig tisztázatlan, vajon Ulb- richték saját elhatározásukból, vagy szovjet nyomásra emelték-e a torlaszokat. Feltevések szerint el­képzelhető, hogy titkos megálla­podás született Hruscsov és Ken­nedy amerikai elnök között. Feltű­nő mindenesetre, milyen erőtlenül tiltakozott a Nyugat augusztus 13. után. A szovjet pártvezér 1958-ban még abban reménykedett, hogy si­kerül kiűznie a briteket, a franciá­kat és az amerikaiakat Nyugat- Berlinből. Moszkva egy évvel ko­rábban próbálta ki interkontinen­tális rakétáját, s biztos volt abban, hogy „az USA nem fog Berlinért harcolni”. A bécsi csúcstalálkozón 1961 júniusában azonban azt kel­lett tapasztalnia, hogy Kennedyt nem lehet megfélemlíteni. ___________________ÁLLÁSPONT_____________________ AN TAL JÁNOS Nyári álom Az emlősök némely rendje a táplálékhiány és a mostoha időjárási viszonyok elől téli álomba menekül. A politikus így, nyáron, a közkeletűen uborkaszezonnak nevezett időszak­ban hajtja álomra fejét. Legalábbis így volt ez a legutóbbi idő­kig. Ezen a nyáron azonban az uborkaszezon elmaradt, ami abból is látszik, hogy a lapok hasábjairól ezúttal hiányoznak a postás harapta kutyákról és a kétfejű libákról szóló álhírek. A hírek ugyan jobbára botrányokról szólnak - hol a Fradi-Fotex-ügylet hangszerelése bántja a közönség fülét, hol a kisgazdabelviszály szánalmas szabadtéri előadásai bor­zolják a kedélyeket -, ám legalább annyira izgalmas az is, ami a két nagy parlamenti párt portája körül történik. A fiataldemokraták most látták elérkezettnek az időt példá­ul arra, hogy megindítsák a választási kampányt; a Fidesz- mozdony máris hangosan zakatol. A kihelyezett kormány­ülések, a diákhitel közelgő realitása, a lakáshitelek elma­radt törlesztőrészleteinek rendezése, a főtéravatások - megannyi állomás a legnagyobb kormányzó párt nyári me­netrendjében. A szocialisták ezzel szemben tényleg nyári álmot alszanak, csak Keller Lászlót hagyták a vártán, hogy onnan kiabáljon mindenfajta csúfságot a távolodó Fidesz- vonat után. Különösen szembetűnő a miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter távolmaradása, akinek így arra sincs lehetősége, hogy legalább a maga köré vont csapatot (Tízek Társasága) meg­ismertesse a választópolgárral. Ez később nagy hibának bi­zonyulhat, hiszen így a kezdeményező szerepet is átengedi az eszközökben kormányzati pozíciói miatt alig korlátozott Fidesznek. Keller László magánháborújának kilátástalansága ma, a rendkívüli parlamenti ülésnapon is ki fog derülni; legfel­jebb hangulatkeltésre lesz alkalmas, ha egyáltalán. Legké­sőbb most kellene világossá válnia a szocialisták számára, hogy ha minduntalan félreverik a harangokat, ha mindun­talan farkast kiáltanak, a végén senki sem mozdul majd. Akkor sem, ha tényleg tűz üt ki, vagy árvíz közelít, akkor sem, ha tényleg lopva jő a lompos farkas. GYULAY ZOLTÁN Falak Örökre jelkép marad. Negyven esztendővel ezelőtt Európa szívében szögesdrótból, betontömbökből fölhúztak egy falat, s bár jó emberöltőnyi ideig - huszonnyolc esztendeig - léte­zett csupán, a történelemben és a lelkekben ezentúl a berlini fal nem csupán egy város megosztottságát jelenti. Mert akár­mennyire furcsa is, berlini fal nem egy létezett csupán, s le­omlásával, leomlásukkal nem tűntek el nyomtalanul: folyto­nosan újabbak és újabbak keletkeznek helyettük. Berlini fal. Vasfüggöny. Béketábor. Hidegháború. Idejét múlt fogalmak - ugyanakkor nagyon is élők. Mert való igaz, hogy abból a falból épp a nyugati magyar határon húzódó szöges­drót átvágásával vettük ki az első téglát, s ezáltal összeomlott egy hamis illúziókra épülő teljes világrendszer, de az elválasz­tó vonalak nem tűntek el véglegesen, csak éppen áthelyeződ­tek. Volt már erre példa: a világháborúk után mesterségesen megvont határok egész Európában fölforgatták az életet, s az akkor keletkezett sebeket a mai napig nem sikerült heg nélkül begyógyítanunk. A jó szándék kevés, több kell: az értelem - írta Váci Mihály, de hát azt is tudjuk: több van, mit sem értelmünk fölfogni képes. Európa újraegyesítése, az Európai Unió küszöbön álló bővíté­se légiesítheti ugyan a határokat, de másfelől el is zárhat nem­zeteket egymástól. A cél nem ez, de a (még ha ideiglenesen is) kívül rekedtek ezt az érzést erősítik. Nagy kár, szinte olthatat- lan baj. Mert hiszen az új falakat éppenséggel azok emelik, akik történetesen nem elzárkózni, hanem felzárkózni vágy­nak. Számukra hiába bármely mentőöv, mindenre találnak magyarázatot, méghozzá mindig másikat. Pedig egyetlen léte­zik csupán, és ez nem más, mint a berlini fal - fizikai létében _ és jelképességében egyaránt. És akkor még egyetlen szóval sem említettük azokat a falakat - a lelkiekben, a szívekben lévőket -, amelyeket felebarátaink emelnek unos-untalan maguk köré, egymás közé. Beton és szögesdrót választotta el a rokonokat fotói europress/archív Ulbricht viszont attól tartott, hogy „ha nem zárják le a határo­kat, az NDK összeomlik”. A köz­véleményt mindamellett sikerült megtévesztenie a politikusnak, hi­szen június 15-én még azt mond­ta: „senki sem szándékozik falat építeni”. A betontömbök, a szögesdró­tok, a lőparancs ellenére is sok tíz­ezer embernek sikerült Nyugatra menekülnie. A kísérlet azonban sokszor kísérlet maradt, és börtön- büntetéssel végződött. Az NDK fennállásának 40. év­fordulója előtt Erich Honecker ke­letnémet pártvezér még azt jósol­ta: akár ötven vagy száz év múlva is állhat még a fal. Sőt Németor­szág nyugati felének politikusai sem hitték, hogy a hidegháború hátborzongató jelképe ilyen ha­mar eltűnik, és megvalósul a né- met egység. ________toronyi attila A magyarok többsége bízik az Európai Unióban, a belépéstől pedig a gazdasági helyzet javulását várják - derül ki a Gfk Piackutató Intézet tizenkét kelet-közép-európai országban végzett felméréséből. A közvélemény a csatlakozásról A tagjelöltek állampolgárai megosztottak az európai uniós tagsággal kapcsolatban hogy „Készen áll-e az ön orszá­ga az európai uniós csatlako­zásra?”. A kérdésre ugyanis ér­dekes módon a románok és a bolgárok többsége bólintott rá. ____________________________________(ÚJVÁRI) Un ióban. A törökök, a horvá* tok, a magyarok, a litvánok, a lengyelek és a szlovákok zöme is derűlátóan néz a csatlakozás elé. Ezzel szemben Észtország­ban, Szlovéniában és Cseh­országban a polgárok többsége bizonytalanul ítéli meg a be­lépést. Egy most tartandó népszava­zás aktualitására vonatkozóan a tagjelölt visegrádi országok és Szlovénia között a legpozití­vabb választ a magyarok adták. Szlovéniában, Lengyelország­ban és Csehországban kisebb­ségben maradtak az igennel voksolók. Az uniós csatlakozástól szin­te az összes ország gazdasági helyzetének javulását reméli, különösen optimisták ezen a té­Ha most kellene szavazni Ma­gyarország európai uniós csatla­kozásáról, akkor a lakosságnak több mint a fele igennel voksol­na, és mindössze 15 százalék mondana rá nemet. Az emberek többsége azonban nem tartotta alkalmasnak az időpontot a csatlakozásra, mondván: ha­zánk még nem készült fel telje­sen a belépésre. Az EU-index elnevezésű köz­vélemény-kutatás alkalmával a szakemberek a tizenegy tagje­lölt országban és Horvátország­ban tájékozódtak az Európai Unió iránt érzett bizalomról, a belépésre való felkészültség megítéléséről és a gazdasági elképzelésekről. A válaszokat összefoglaló index szerint a tag­jelölt államok többsége bízik az

Next

/
Thumbnails
Contents