Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-09 / 185. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 8 4 2001. Augusztus 9., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A polgármester: dr. Antal László. Az alpolgármester: Horváth Zoltán és Torma János. A képviselő-testület tagjai: Borsa József, Fett Mihály, Fiilöp János, Harsányi József, Matán János, Sztányi Tibor és Wolstrommer István. A jegyző: Taníts Tibor. A háziorvos: dr. Antal László. Az óvoda vezetője: Szabó Jánosáé. Az iskola igazgatója: Borsa József. _ _ m Kaposfö A község nevét először IV. László király 1275-ben kelt adománylevele említi Zomaim, majd Zomayan. egy 1446-os okirat pedig Zomayon alakban. A talu területe a középkorban több nagybirtokos tulajdona volt. A XV-XVI. szazadban többnyire a Mérey és az Osztopáni Perneszi család birtokolta. A török adószedők 24 portát jegyeztek föl, az 1715-ös országos összeírás azonban már csak 12 házról ad számot. Akkor lett a birtok az Esterházy családé. Az első német telepesek 1815-ben költöztek a községbe. A falu népessége az Esterházyak birtoklásától kezdve 1930-ig folyamatosan gyarapodott. Az 1941-es népszámláláskor a német lakosság példás módon kinyilvánította hűségét a hazához, mert mind magyarnak vallotta magát: a számlálóbiztosok csak egyetlen német családot jegyeztek be: Sárközi Györgyét, a falu- széli cigányét. A község nevét a lakosság kérésére 1942-ben változtatták Szomajomról Kaposföre. Szakmunkások a brigádban A település kommunális brigádját az önkormányzat működteti: húsz közhasznú munkást foglalkoztatnak. Jelenleg az óvoda bővítését és a kultúrház festését végzik. Szakszerűen, mert a műszaki ellátó szolgálat tagjai között fűtésszerelő, lakatos és szobafestő szakmunkás is található. Ha éppen nincs építeniva- ló, rendben tartják, kaszálják a sportpályát, az árokpartokat, a parkokat, az ő feladatuk a falu- szépités, virágültetés is. ______■ Az oldal elkészítését a Kapós Mező Kft, Horváth Zoltán pék, valamint a kaposfői önkormányzat támogatta Az oldal cikkeit írta: Szarka Ágnes Fotó: Kovács Tibor Kisvárosi komfortot szeretne adni a falu Aszfaltozott utak és járdák, korszerűsített orvosi rendelő, iskola, kábeltévé-hálózat, víz, gáz és telefon. A településen minden adva van a komfortos élethez.- Víz, gáz már volt a településen, ám a vízzel gondok vannak, mert a kutak kapacitása véges - mondta dr. Antal László polgár- mester. - A vas és mangán szintje is a felső határon van. A DRV sem igazán tesz eleget a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A koncessziós díj nem olyan bevétel, hogy abból az ön- kormányzat valamit is vissza tudna fordítani fejlesztésre. A szennyvízberuházás végrehajtására több önkormányzat is összefogott. A nagy távolság miatt azonban szakmaüag bírálták az elképzelést.- Kisebb körben kifizetődőbb a beruházás, és ISPA-támogatást is kértünk. Valószínűleg sikeres lesz a pályázatunk. Az idén a Dédásszal közösen a közvilágítást korszerűsítjük. Ez tízmillió forintba kerül, s az őszre elkészül. Visszakaptuk a gázközmű vagyont, 11 millió forint érkezett a számlánkra. Ebből támogatta az önkormányzat a kábeltévé-hálózat kiépítését, és ez adja az önerőt a közvilágítás korszerűsítéséhez.-Volt-e kudarca? A testület döntéseit igazolta-e az idő?- Annak idején hibás döntés volt az idősek napközi otthonának a bezáratása. Ahelyett, hogy átalakítottuk volna, inkább bezártuk. Az idő viszont bebizonyította, hogy lenne rá igény. A közeli jövőben valamilyen módon ezt meg kell oldanunk. A gamesz megszüntetése is hibás döntés volt, azt is inkább át kellett volna szervezni. Főleg a második ciklusban vált nyilvánvalóvá, hogy kell egy szervezet, amely a gazdálkodás hatékonysáDr. Antal László polgármester gát segítené. 1997-ben alakítottuk meg a közhasznú társaságot.- A település háziorvosa és egyben polgármester is. A két tisztséget el tudja egymástól választani?- El kell választani; a rendelőben orvos, a hivatalban polgár- mester vagyok. A gyakorlat azonban az, hogy kénytelen vagyok bizonyos hivatali dolgokat a rendelőben lebonyolítani. Elsősorban orvos vagyok, a település lakossága is így tudta, s így választott meg háromszor is polgármesternek. A feladatokat csak a két alpolgár mester segítségével tudom ellátni.- Ötven vagy száz év múlva milyennek képzeli a községet?- Kaposfő a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetébe tartozik. Jó a közlekedés, de ennek a struktúrája változni fog, hiszen itt csatlakozik majd a Kaposvárt elkerülő út, és a déli autópálya is a falu határában halad el egy letérő csatlakozással. Kertvárosi jelleget szeretnénk adni a településnek. Minden szolgáltatás adva van, hogy az emberek kijöjjenek a városból. A fejlődés érdekében új utcát is akarunk nyitni. A kárpótlás során úgy rendeztük a földterületeket, hogy erre változatos teleknagysággal lehetőség legyen. A faluban szinte minden megvan, csak a minőséget kell még javítanunk.__________ ■ Közösséget épít a hit erejével Somos László plébános sok időt tölt a kisgyerekekkel- A hit után mindenki érdeklődik. Amikor az Istent szidják vagy tagadják, az emberek nyomorúságukban akkor is utána kiáltanak. Úgy érzik, valami hiányzik az életükből, és ezt így élik meg. Ez tulajdonképpen az istenért való kiáltás - mondta Somos László plébános. - Sok olyan emberrel találkozom, aki ha nem is jár rendszeresen templomba, a szíve mélyén közel van a valláshoz, az Istenhez. Minden korosztályhoz másképp kell szólni. Ma a pap nem várhatja, hogy a hívek a plébániára jöjjenek; neki kell utánuk menni és megszólítani őket. Persze nem lerohanni őket valamilyen hitigazsággal és öt perc alatt „megtéríteni”, hanem velük együtt élni, örülni vagy éppen bánkódni. Szíwel-lé- lekkel közeledjünk hozzájuk, mert a pap nem bírája és nem felügyelője az embereknek, hanem útitársuk ezen a földi vándorúton. Olyan, aki segíti a zarándokúkul levőket, s ugyanakkor maga is segítségre szorul. Fontos a fiatalok megszólítása. Ezért is szerveznek évek óta táborokat. Minden évben kettőt: egyet a középiskolásoknak és a bérmálkozás előtt állóknak, egyet a fiatalabbaknak. A régi táborlakók ma már segítőtársak a szervezésben.- Mindkét tábor önellátó; mi készítjük az ennivalót. A gyerekek hazulról hozzák a zöldségfélét, tojást, meg ami kell. Sátorban lakunk, de mindig olyan helyen, ahol van vizesblokk és konyha. A tisztálkodást európai módon kell megoldanunk. A programot játék, vetélkedő, kirándulás, akadály- verseny színesíti. Az egészet átszövi a vallásos légkör, de ez nem egy állandóan imádkozó tábor. A lelki életet szolgálja az elmélkedés és a mise. Minden este van tábortűz, és éjszakába nyúlóan beszélgetünk. Nincs rádió, tévé, megpróbáljuk a csendben a teremtett világ és Isten hangját meghallani. ■ A márványba álmodott leány- Táncsics és Somssich szobra után egyik jótevőm megkérdezte, mit szeretnék márványba faragni. Mondtam, hogy egy igazán szép, törékeny fiatal lányt. Még nagyon sok munka van hátra; nem számít, hogy mikor lesz kész, csak igazán szép legyen - mutatta legújabb készülő munkáját Torma János szobrászművész, civilben a Táncsics gimnázium technikatanára. Nem szokványos, hogy egy tanár ilyen színvonalasan dolgozzon vassal, márvánnyal, kővel.- A technika a legutolsó a tantárgyak között, de nálunk még a technikatanárnak sem elég, ha csak tanít. Ha nem volna ez a szenvedélyem, talán már nem is lennék a munkahelyemen.- Mennyire lehet megszerettetni a gyerekekkel a vasat, a követ? Gondolom, ezeket szereti a legjobban, mert egyébként fát faragna.- A fát is szeretem, egyik példaképem Csikós Nagy Márton, a faszobrász, de jobban tetszenek a keményebb anyagok. A gyerekek elfogadják, hogy a tanáruk művész is, nem csak tanár. Tetszik nekik, amit csinálok. Az egész családom, a dédapámtól a nagybátyámig mindenki kovács volt. Ellestem tőlük a szakmát, és utána már csak fejlődni, tanulni kellett. ■ Torma János szobrászművész Szégyellik a parasztgatyát- Három évvel ezelőtt Németországból vártunk egy hasonló korú baráti, de táncoló társaságot. Akkor határoztuk el - akkor még őrült ötletnek látszott -, hogy a tiszteletükre mi is megtanulunk egy táncot - mondta Urbán László, a hagyományőrző egyesület elnöke. - Két-három hónapos kemény munka után a szüretí bálon mutattuk be, mit tudunk. S olyan jó társaság alakult ki, hogy azóta is folytatjuk, immár hivatalosan, egyesületként. Tavaly pedig megalakítottuk a gyermek-, és ifjúsági tánccsoportot is. Az ifjúságiakat nem tudtuk még rábeszélni a néptáncra, inkább a modem táncok felé hajlanak. Nekik snassz fölvenni a bő parasztgatyát. Egy sváb táncot megtanultak, de ahhoz sima fekete nadrág kell. A gyerekeknek viszont természetes a néptánc és az öltözet is.- Elkezdtük a borszemléket. Itt vannak a környék legnagyobb összefüggő szőlőterületei. A helybeli gazdákat akartuk kissé összefogni. Ezáltal jobban figyelnek a börminőségre is. Amíg tartott a minősítés, a gazdák előadásokat hallgattak a növényvédelemről, a szőlőművelésről. Az idén már megtartottuk a harmadik borszemlénkét. A tánc és a borászat mellett a nyugdíjasklubbal közösen egy helytörténeti kiállításra is gyűjtöttek anyagot. - Összeszedtük a régi fotókat, használati tárgyakat, ruhákat, és kiállítottuk a kultúrház- ban - mondta Urbán László. - Az volt a célunk, hogy a padláson, fészerben porosodó régiségeket megőrizzük. A nagymama halála után ugyanis a régi bútorokat kidobják, eltüzelik vagy olcsón eladják, s így eleink használati eszközeiből lassan semmi sem marad. Egy kis figyelemmel meg lehet őrizni a hagyatékot, a múltunkat. A volt pártházban szeretnénk megrendezni az állandó kiállítást. Ám attól félünk, hogy mire elkészül a kiállítóterem, elfogynak ezek a tárgyak. Ha várunk még egy-két évet, talán már nem is lesz mit kiállítani. ■ Felpörgetett élet Huszonöt embernek ad munkát és több száznak kenyeret Horváth Zoltán vállalkozó. A pékség mellett vendéglőt, fodrászüzletet és élelmiszerboltokat üzemeltet. Szabadidejében a helyi focicsapat elnöke.-“Hajnali háromkor kezdődik a napom a pékségben, és általában éjjel 11-kor ott is ér véget. Egyszer elmentem néhány napra Romániába, de a harmadik napon már azon járt áz eszem, mi lehet itthon. így érzem jól magam, nekem ez a felpörgetett élet a természetes. Horváth Zoltán a nemzetiszínű címkés kenyerével híresült el. Néhány éve még vihart kavart vele, mára többen is „lekoppintották”.- Keresik a Zoli-kenyeret. Hét végén persze több fogy. Tízféle kenyeret és egyéb pékárut sütünk. Az ökokenyér megfelel a korszerű táplálkozás előírásainak, de az ára miatt kevesen veszik. Mind a két fiam pék, együtt dolgozunk. Folytatódik a családi hagyomány. A nagyobb család a sportolóké. Horváth Zoltán elve, hogy tenni kell az emberekért, többet kell törődni egymással, és akkor nincs széthúzás.- Sokba kerül a sportkör fenntartása. Ez a száz gyerek azonban nem a kocsmában vagy a buszmegállóban múlatja az idejét, hanem értelmes, egészséges elfoglaltsága van. A futballcsapatunk két éve a megyei első osztályban játszik, a legkisebb települési csapat a nagyok mellett. A gyerekek nemcsak sportügyekkel fordulnak hozzám, hanem egyéb problémáikkal is. Ahol tudok, segítek nekik. A munka és a sport az életem. ■ Öreg motorok nyergében Sokan már csak az idősebbek meséiből tudják, hogy volt valaha Dongó motor és Panni robogó. Bakos Gábor otthonában jól megfér mindkettő a régi Csepelekkel. Az autószerelő fiatalember a régi motorok szerelmese. Az elve: csak eredeti alkatrész szerelhető be a kétkerekűbe. Ha kell, évekig keresi az alkatrészeket, mígnem elkészül a csodajármű. Budapesten a veterán autók és motorok versenyén nyert első díjat egy felújított 250-es Csepel motorkerékpárral.- A Csepelnél adva volt a váz, a többi alkatrészt az ország különböző pontjairól sikerült ösz- szeszedni. Két év alatt készült el a már ritkaságnak számító kétkerekű. Egy 1939-es gyártású katonai DKV készül most, még hiányzik a kipufogórendszere. Öt éve gyűjtöm a hozzávalót. Abban az időben a Wehrmachtnál használták. Motorok között nőttem föl, ezeket szeretem. Már tízet helyreállítottam, de több mint húsz nincs még kész. Mindegyik motor üzemképes, de nincsenek levizsgáztatva. Néha azért kimerészkedem eggyel az utcára. A mai motorok közül a Harley David- son a kedvencem, de az megfizethetetlen, így maradok ezeknél a régiségeknél. _______■ Elő re köszön a festő- Elfogadtak, befogadtak az itteni emberek, de nem mint festőművészt ismernek, hanem mint lakótársat - mondta Marjai Antal. Talán azzal értem el, hogy mindenkinek előre köszöntem. Faluhelyen, szerintem, ez természetes. Ott-jártunkkor Marjai Antal kisebb tárlatot rendezett. Az absztrakttól a figurális ábrázolásig többféle stílus megtalálható a munkáiban.- Vannak kötelező, elfogadott irányzatok, amelyeket lehet jól és rosszul művelni. Valamikor ilyen stílus volt az absztrakt. Hozzám a romantikus változata áll a legközelebb, amikor valamit mond a kép, átérződik rajta a festő lelkivilága, hangulata is. Bizonyos fokú nyugodtságot, nyugalmat áraszt. Bár a galériák, amelyeknek dolgozom, nem az elvont, hanem a közérthető alkotásokat rendelik. Ezért festek nekik tájképeket. A kereslet határozza meg a művészetet. A magam képeimről soha nincs véleményem; csak azt érzem, ha valami nem jó. És mindig úgy érzem, hogy nem jó. Ez sarkall, ez ösztönöz. ■
