Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-30 / 176. szám

6. OLDAL A L M A N A C H ■ 1 3 6 2001. Július 30., Hétfő Gondos gazdák Polgármester: Kövér István Atti­la, alpolgármester: Fújsz Pál, képviselők: Kattauer Sándor, Kőműves József, Szita Lajos, Varga D. Illés Jegyző: Epstein Ferenc Háziorvos: Dr. András János Falugondnok: Tóth Csaba Nagyszakácsi Nagyszakácsi a Bala­ton vonzáskörzete és Belsö-Somogy hatá­rán, a Marcali-hát lankáin, ]ó minőségű termőföldön elhelyezkedő település. Nagyszakácsi középkori település, amelynek kialakulásában nagy szere­pet játszott, hogy a királyok itt adomá­nyoztak földterületeket kiváló szaká­csaiknak. A budai udvar szakácsai év­századokon át a falu szülöttei voltak, Mátyás király idejében például már hetvenkét szakácscsalád élt a települé­sen. akik több mint 200 nemesi telek­kel rendelkeztek. A mai Nagyszakácsi határában fe­küdt Kölked. ahol már 1272-ben a ki­rályné egykori szakácsa lakott. A határ egyik részét Barátok-Dülőnek nevezik, mert Itt állt a pálosok hajdani kolosto­ra. Nagyszakácsinak az 1400-as évek közepén városi kiváltságai voltak. 1446-ban két temploma állt, az egyik Szent Domokos, a másik pedig Mind­szentek tiszteletére. A török pusztítás után az egykori három lalubél: Kis-, Nagy- és Királyi Szakácsiból folyamato­san költöztek át a lakosok a XVIII. szá­zad folyamán a mai település helyére. A településtörténet őrzi az 1848-as szabadságharc egyik győztes csatájá­nak emlékét, amikor a nemzetőrség a horvátokkal ütközött meg Itt. A XX. szá­zad harmincas éveiben több mint 1900 lakosa volt a településnek, ahol napja­inkban hatszázan élnek. A település or­szágos hírű rendezvénye a Királyi Sza­kácsok Versengése. NAGYSZAKÁCSI KORFÁJA Tudja-e, hogy... ...mit tartalmazott egy átlagos nagyszakácsi lakodalmas étlap? Első fogásként kötelezően tyúk­húslevest szolgáltak fel. Ezt kö­vették a főtt húsok paradicsom­mal vagy almamártással. Majd rendszerint pörkölt következett. A sor rétessel folytatódott, majd rántott és sült húsok kerültek az asztalra. A lakodalmak még a múlt század elején is 3 napig tartottak, s a teljes menüsort ka­lákában, otthon főzték ki a szomszéd és a rokon asszo­nyok. ...a község három nagy nyelvjárási régió találkozásának vidékén fekszik, ez sajátos át­meneti jelleget ad a helyi nyelv­járásnak. Mégis leginkább a dé­lebbre fekvő, ö-ző nyelvjárást beszélő somogyi községekkel rokonítható. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A népességfogyásra is keresik a receptet A hagyományaikat újkori üzletté kovácsoló települések tülekedé­sében Nagyszakácsi megtalálta saját arcát. A nemzetközi hírű szakácsverseny talán annak köszönheti sikerét, hogy az itt élők a reneszánsz ünnepen őseik szellemét is megidézik augusztus el­ső hétvégéjén. A falu földje ugyanis évszázadokon keresztül a ki­rályi udvar szakácsainak birtoka volt. A hétköznapok azonban nem olyan örömteliek, mint a középkori hétvége. Egy receptet ugyanis csak nem találnak az egykor híres szakácsok leszárma­zottai: azt, hogy hogyan lehetne megállítani a népességfogyást. NAGYSZAKÁCSI PÉNZE A költségvetés összege: 51 millió 271 ezer Ft vannak annál, minthogy itt há­rom napig húszezer ember jól ér­zi magát. Ezt a versenyt nagyobb­részt amatőrök csinálják óriási lelkesedéssel, profitálni azonban csak akkor' tudnának belőle, ha megtalálnák saját maguk számá­ra benne a lehetőségeket.- Milyen lehetőségekre gondol?- Ha az itteni emberek lenné­nek a rendezvény beszállítói: el­látnák hússal, zöldséggel gyü­mölccsel a vendéglátókat. Dolgo­zunk azért is, hogy ne csak egy napra, hanem legalább a nyári szezonban, később pedig egész évben is program várja a turistát a településünkön és az is fontos lenne, ha királyi fűszerek, recep­tek formájában munkához és be­vételhez juthatnának az itt élő emberek. Azt is látjuk azonban, hogy ezt önmagunkban nem ér­hetjük el. Mesztegnyőn a rétes­versennyel már sikerült össze­kapcsolni a rendezvényünket és jó volna, ha a régióban még több olyan hasonló attrakció lenne, ami idehozná a turistákat. Azt gondolom, ez jövőt jelenthetne a szakácsiaknak. Ez a verseny ugyanis, ahogy az asztali örömök somogyi sorozatát felépítették rá, úgy nekünk is jó alap lehet a to­vábbépítésre.- A verseny mellett lát-e más esélyt a fejlődésre?- Természetesen nagyot lendít­hetne a falu életén, ha leteleped­ne egy vagy két olyan vállalko­zás, amely munkahelyeket tudna biztosítani a szakácsiaknak. Lát­nunk kell azonban a valódi lehe­tőségeket, és ezek kivétel nélkül a turizmushoz, illetve áttételesen a szakácsversenyhez kapcsolód­nak. Nagyon sok hasonló nagysá­gú település örülne, ha egy ilyen országos hírű rendezvénye len­ne. Nekünk van. és az ebben rej­lő lehetőségeket kell kihasznál­nunk. ■ A falu hímevét is színesítik Őrzik és fejlesztik a hagyományt Kilenc évvel ezelőtt alakult egy egyesület Nagyszakácsiban. A lelkes falusiak bizonyára ak­kor még legszebb terveikben sem számítottak arra, hogy cél­jaik olyan sikerrel valósulnak meg, hogy arról világszerte hallani és olvasni lehet. A Királyi Szakácsok Nyomdo­kán Hagyományőrző Egyesü­letnek ugyanis sikerült elérnie, hogy egy hétvége erejéig rene­szánsz fényében tündököljön a kis falu. Eddig több mint száz szakács ragadott fakanalat a ki­rályi kihívásra, ami nemcsak a rendezvénynek elismerés. Ki­derült az is: a gasztronómiában is rangos helye van a szakácsok szakácsi versenyének. A ren­dezvény jövőre már tízéves születésnapját ünnepli. Dara­bos Zsuzsanna, az egyesület vezetője elmondta: minden eddiginél nagyobb szabású programra készülnek, amelynek részlete­it már novemberben megismerhetik az érdeklő­dők. Az egyesület alakulásakor a rendezvény szervezésén kívül azt is vállalta, hogy életben tart­ja az újjáéledt évszázados hagyományt.- Az egyesületünknek a rendezvényen kívül is fontos a hagyományőrzés - mondta Darabos Zsu­zsanna. - Kilenc évvel ezelőtt például a falu ösz- szes épületéről fotók készültek. Ezekkel összeha­Nemcsak szülni segít a bába Kertai Imréné több mint egy falura való gyermeket segített a világra. Margit mamát, a környék utolsó bábaasszo­nyát mindenki ismeri és sze­reti a falujában. Nemcsak a vajúdóknak nyújtott ugyanis segítséget, minden problémá­val meg lehetett keresni.- Felettem is eljárt már az idő, nem vagyok olyan, mint újko­romban - mondta Kertai Imréné.- Azért, ha megkeresnek segítek ma is, de legtöbbet azzal, hogy nekem mindenkire van időm. Meghallgatok mindent, aztán ha kérik, adok tanácsot is.- Húsz éve nyugdíjba ment, a híre mégis a régi. Miért bíznak magában ennyire az emberek?- Mert érzik és érezték mindig is, hogy én szívvel lélekkel csiná­lom a hivatásom. Hozzám lehe­tett jönni hajnalban meg éjszaka is, ha baj volt. Egész messzire is hívtak szüléshez, mert az asszo­nyok megbíztak bennem. Pedig nem tudtam ám én sem jobban a másiknál a szakmát, csak vala­hogy jobban együtt tudtam érez­ni. Hihetetlen, mennyire bele tudtam élni magam a szülés fo­lyamatába és nagyon tudtam sze­retni az anyákat. Nekem ez volt az életem. Nagyon-nagyon sze­rettem a munkámat.- Sok asszonynak segített, sok jót tett. Visz- szakapta ezt az élettől, sze­rencsésnek ér­zi magát?- A sors az egyik kezével adott, a másik­kal meg sok­kal többet el­vett tőlem. So­káig nem szül­hettem gyere­ket, aztán ne­hezen, de si­került. A lá­nyom aztán fi­atalon meg­halt. A férjem is sok beteges­kedés után ha­gyott itt. Nem mondhatom, hogy szeren­csés voltam, de amit az em­berre mérnek, azt méltósággal el kell viselni.- Mit gondol, miért születik manapság kevesebb gyerek, mint régen?- Mert régen bátrabbak voltak a fiatalok. Kevesebbet törődtek magukkal és a kényelmükkel, mint a mostaniak. Pedig nem kell félni a gyerekvállalástól. A Jóis­ten mindig odaadta a legtöbb örömet, ahova gyereket adott. ■ Kertai Imréné 1920- ban született Nagy- szakácsiban. A pécsi klinikán avatták szü­lésznővé. 20 évet bá­baként dolgozott. 17 évig pedig védőnő volt. Közel három­száz gyermeket segí­tett a világra házak­nál és közel ugyan­ennyit a kórházban. Legbüszkébb egy hármasiker-szülésre, amit 1944-ben veze­tetne. 11 évvel ezelőtt alakult meg a Tekla Kft. A cég két telephe­lyén ma már több mint 60 em­bernek ad munkát. A társaság két egymástól teljesen eltérő profillal rendelkezik. Ga­bonakereskedelemmel és liszt­gyártással foglalkoznak, vala­mint festékeket és oldószereket gyártanak. A cég Nagyszakácsi­ban festéküzemet működtet. A munka fatapaszgyártással kezdő­dött és az üzem a megnyitása óta eredményesen teljesít. Németh Gábor, a cég ügyvezetője el­mondta: sikerüket annak kö­szönhetik, hogy jó időben vágtak bele a vállalkozásba és minőségi munkát végeznek. A Tekla saját termékei mellett ugyanis számos hazai és külföldi festékgyártónak is beszállítója. Ezek közül a leg­érdekesebb egy belorusz cég, amely az MTZ traktorokat festi az orosz államban. így ezek a mezőgazdasági gépek mindenütt hirdetik a nagyszakácsi festék­gyárat.- Folyamatosan, a piac igénye­inek megfelelően fejlesztettük te­vékenységeinket, és ahogy a ke­reslet kívánta, úgy változtattunk - mondta Németh Gábor. - Festék­üzemünk ma már minden kör­nyezetvédelmi előírásnak megfe­lel és az uniós szabvány kedvéért sem kell már fejlesztenünk. A kezdetektől ügyeltünk ugyanis arra, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítsuk a környe­zetet. A Tekla a gabonakereskede­lemben és a lisztgyártásban ép­pen olyan jó hírnevet szerzett, mint a festékgyártás terén. Ez a somogyi búza jó minőségének köszönhető, amiből kiváló minő­ségű lisztet állítanak elő a marca­li malomban. A Tekla Nagyszaká­csiban egyébként nemcsak jelen­tős munkaadó, a település min­dennapjainak és ünnepeinek is rendszeres támogatója. _______■ Cs aládot és munkát ad az otthon Nagyszakácsi legnagyobb mun­kaadója a gyermekotthon. Az in­tézet 1970 óta működik a falu­ban. Jelenleg 59 ember dolgozik a megyei intézményben, ahol 74 család nélküli gyermeknek ad­nak otthont. Endrődi Jánosné, az intézmény vezetője elmondta: az országban az elsők között ala­kították ki a családmodellre épü­lő intézményüket. Az ország­szerte elterjedt felfogás, ma már elvárás is. A nagyszakácsi gyer­mekotthon átalakítása is folya­matban van. Az intézmény ott­honházai elkészültek. Négy kü­lönböző településre költöztek családi házakba a gyerekek. A teljes átalakításhoz már csak a fa­luban lévő intézményt kell kor­szerű lakhellyé alakítani. Itt 40 fi­atal lakik majd kisközösségek­ben, a nagyobbak közül. Nemcsak az épület alakul át. A nagyobb fiatalok számára egy hatékony, ember- és családköz­pontú utógondozói ellátás is megvalósul majd. Az intézmény kiterjedt szak­mai kapcsolatokat ápol nemcsak hazánkban, hanem külföl­di partnerin­tézményekkel is. Endrődi Já­nosné el­mondta: szak­mai sikerei­ken kívül büszke arra is, hogy iskolása­ik rendszere­sen és eredményesen szerepel­nek tanulmányi és sportverse- nyeken egyaránt. ■ A szent király ereklyéje Pacsay János István plébános nevét feltehetően még a legmű­veltebb szakácsiak sem isme­rik. Az egykori plébános szer­zetes öröksége azonban híres­sé teheti Nagyszakácsit. Szent István királyunk ereklyéjét hagyta ugyanis kései utódaira. A falu temploma közel 200 éve rejti az értékes ereklyét. Ami nem csak a nagy király emléke miatt szenzációs, hanem azért is mert hasonló ereklye az országban csak három helyen, valamint Zág­rábban fordul elő. Az ereklyét Marics József berzencei plébános fedezte fel, mégpedig a veszprémi levéltár­ban bukkant a nyomára. A ma ál­ló templomot 1882. augusztus 20- án szentelték fel. Azt, hogy az elődök véletlenül választották ezt a napot, vagy tudtak a templom­ban található ereklyéről, arról nem ad hírt a História Domus, mint ahogy azt sem tudhatta meg belőle az utókor, hogy ilyen kincs birtokába jutott az egyházközség, mivel az iratok jelentős része megsemmisült.- Kálmán királyunk feldarabol­tatta a Szent Jobbot és az ereklyékből több egyházi birtokot és ren­det megaján­dékozott mondta el az ereklye törté­netéről Marics József plébá­nos. - Kaptak ebből az ereklyéből a pálos rend tagjai is. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, amelyet Boldog Özséb hozott lét­re II. József uralkodása idején, 1786-ban oszlatták fel. Ekkor a szerzeteseknek el kellett hagyni­uk a kolostorokat. A rend tagjai közül sokan a ta­nítást választották, többen pedig papnak álltak. Ilyen volt Pacsay János István is, aki a veszprémi egyházmegyéhez került és Csá­kányban lett plébános. A végren­deletéből tudjuk, hogy az elbo­csátásakor kapott István-ereklyét a nagyszakácsi templomra hagy­ta. A Szent István-ereklyét két esztendeje, 1999. augusztus 20- án nézhették meg először az ér­deklődők. Az oldal összeállítását a nagyszakácsi önkormányzat, a Tekla Kft és a Tanaszek Kft támogatta t k Az egykor 2500 fős faluban ma 530 ember él. Az elmúlt öt év alatt majdnem száz lakossal csökkent a nagyszakácsiak lét­száma. Az itt élők többsége idős ember, a fiataloknak pedig nincs maradása a településen. Kövér Ist­ván polgármester szerint ez csak akkor változhat, ha a falu jövőt tud mutatni a családalapító kor­osztálynak.- A tervek már megszülettek, a megvalósításhoz azonban pénz kellene, abból pedig kevés van - mondta Kövér István.- A települést ismertté tevő sza­kácsverseny mennyire segíthet a falu hétköznapi gondjain?- Az itt élő emberek büszkék arra, hogy egy olyan rangos ren­dezvény házigazdái, mint a kirá­lyi szakácsverseny. Ahhoz azon­ban még idő kell, hogy belássák, sokkal nagyobb kincs birtokában sonlítva a mai állapotokat, látható a fejlődés, de hosszú távon az is a céljaink között szerepel, hogy a rendezvény reneszánsz hagyományaihoz alakítsuk a település képét. A születésnapos programok után az egyesület terve között a nyári versenyen kívül legalább még egy gasztronómiai rendezvény szerepel. Ezt tavasszal vagy ősszel szeretnék majd megrendez­ni, úgy, hogy illeszkedjen a középkori szakácsha­gyományokhoz. __________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents