Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-28 / 175. szám

H 2001. Július 28., Szombat 7. OLDAL Fuldoklókat mentettek ki A fuldoklónak volt a leg­jobb dolga a barcsi tűzol­tók mentőgyakorlatán. Amíg a többiek a partról figyelték az eseményeket, illetve a határőrhajón iz­zadtak, addig az áldozat vígan hűsölhetett a Dráva vizében; érthető, hogy többen is jelentkeztek er­re a szerepre. S mire vala­mennyi jelentkezőt sike­resen kimentettek, már nagyon belejöttek a mentésbe is., A gyakorlatot a vártnál is ered­ményesebbnek minősítették a tűzoltók. A felkészülésben segít­ségükre voltak a határőrök. Tőlük kapták a tűzoltók azt a kishajót is, amin a drá- vai szabad strandon vigyáznak majd a für- dőzőkre.- Strandszezonban mindennap reggeltől kora estig kint leszünk a vízen. Elsősorban a strand felügyelete a dolgunk, de a teljes barcsi folyószakaszon ott leszünk, ha menteni kell - mondta Tarlós István őrnagy, a ví­zi mentőtűzoltók vezetője. Ev ele­je óta folyamatosan készülnek ugyanis erre a feladatra: vízi men- tést és hajóvezetést tanultak. ■ Tizenévesen a fekete övért Gordos Barnabásnak 11 évesen annyi érme s oklevele van, amennyit az átlagembernek egész életében sem sikerül összegyűjteni. Két éve vitték szülei a Budo SE kara­teedzésére. Ott ragadt, s rövid idő alatt korosztálya legered­ményesebb versenyzője lett. Aranyérmet szerzett már az első versenyén, a Suzuki Európa-ku­pán. Nemrég a kiskunhalasi nemzetközi megmérettetésen Gordos Barnabás nemcsak a kor­osztályában, hanem az eggyel idősebbek között is győzött. Ko­rábban is sportolt, futott, s elért kisebb eredményeket, de izgult, s emiatt versenyen nem tudta Gordos Barnabás, a tizenegy éves bajnok hozni a képességeinek megfelelő formát. Ezt szerették volna a szü­lei feloldani a karatéval.- Ismerősökön láttuk, hogy mennyire megváltoztatta őket ez a sport. A vásott, szeleburdi gye­rekekből komoly, fegyelmezett fi­atalok váltak - mondta az apa. - A mi fiunkra is ráfért egy kis önbi­zalom meg egy kis nevelés, hogy jobban viselje el a kudarcot. Azt azonban nem gondoltuk, hogy ennyire sikerül. Az edző szerint igazi kihívás volt Barnabás. - Kissé elkényezte­tett gyerek volt, amikor hozzánk került, messziről kellett tehát kez­denünk - mondta Erdős Zoltán. - Eleinte úgy viselkedett, mintha ő lenne a világ közepe; ma egy utasí­tásnál már nem azt kérdezi, miért, hanem igyekszik, hogy a legjob­ban teljesítse. Tudja, hogy fenntar­tás nélkül bízhat az edzőjében. Az eredményeiben pedig ott van az Világkupagyőztes fiatalok Barcson 1992 óta van karatesport, s mára a Budo SE karatésai a város legeredménye­sebb sportolói. Egyéniben és csoportban egy­aránt világkupagyőztesek, s magyar bajnoki és diákolimpiái bajnoki címet nyertek. Negyedik éve Barcs ad otthont a Suzuki Közép-Európa- kupának, ezen hagyományosan öt ország 400 versenyzője méri össze a tudását. egész család. Mindenben segítik, vele vannak minden versenyen, gyakran az edzéseken is. Közben a srácról is kiderült, hogy átlagon fe­letti a szorgalma, nagy a teherbírá­sa és az erőnléte. Amikor a többiek már kidőlnek, ő csak akkor kezd izzadni. Emellett nagy benne a bi­zonyítás vágya. Megértette, hogy ha el akar érni valamit, azért dol­gozni kell.- Különedzésre járok, fél hétkor kezdek. A nyári szünetben sem pi­henek, edzőtáborba megyek - mondja a 11 éves bajnok. - Most zöld övem van, szeretném meg­szerezni a feketét. Arról beszél, hogy az egyesület­nél igazi közösségbe került: a na­gyok megvédik a kicsiket, s örül­nek egymás sikerének. - A sporttal együtt itt életfelfogást is tanulunk, s az életben, az iskolában is ered­ményesebbek leszünk. A karaté­nak köszönhetően ugyanis javul a kon­centrálóképesség, fegyelmezettebbek leszünk. A 40 tagú csapatunkból húsz kitűnő tanuló, a töb­bi jó négyes. Azelőtt is jó tanuló voltam, de ma sokkal köny- nyebben tanulok, mint korábban. ■ Könyvek között táboroztak Kirándulás kisvasúton - Az igazi élményeknek nem voltak vetélytársai Negyvennégy gye­rek táborozott Bar­cson. Ennyien vet­tek részt a városi könyvtár olvasótá­borában, amelyet harmadik éve szerveznek meg. Egyre többen ér­deklődnek e két­hetes tábor iránt. Ezúttal Somogy irodalmi értékei­nek a megismeré­sét tűzték ki célul. Kirándultak Göllé- be Fekete István szülőházához is a kis táborozók, va­lamint a somogy- vámosi Krisna- völgybe, aztán a kaposvári Rippl- Rónai-házhoz, a Pethes-malmi vid­raparkba, és utaz­tak a kaszópusztai kisvasúton. Részt vettek tér mészetesen Dráva menti helytörténeti kirándulá­son is. Minden utazásra alaposan fölkészültek - könyvekből - a gyerekek: már előre megbeszél­ték, hogy mit látnak s mindez miért érdekes. A ki­rándulások után a vetélkedő­kön pedig kiderült, hogy ki­ben mi maradt meg az úton látottakból-hallottakból. A kultúrtúrák mellett szemé­lyiségfejlesztő játékok, lo­varda, kocsikázás és - mivel nyár van - a strand is szere­pelt a helyszínek között.- Minden eddiginél több érdekes rendezvényt szer­veztünk, mert az olvasásévi rendezvényeinkre nyertünk 300 ezer forintot. Ebből fu­totta a tábor támogatására is - mondta Álmos Istvánná igazgató. - Úgy tapasztal­tuk, a ráfordított pénz ka­matostul megtérül, hiszen a Érdeklődve hallgatták a táborozó kisdiákok Figura Ede énekes-zenés műsorát is' fotó; béres ferencné táborozókból szinte kivétel nélkül könyvet és ol­vasást szerető fiatalok lesznek. Az óvodástól a felső tagozatosokig voltak táborlakók. Egy azon­ban valamennyiüknél közös: fogékonyak, meg- nyerhetők az olvasásnak. Ezeknek a gyerekek­nek legtöbbje a tábor után is visszajár. Sikerült őket beol­tani a könyvek szeretetével. A számítógép-használa­tot is lehetővé tették a táborozóknak - tudtuk meg a könyvtár igazgatójától -, de a két hét során alig éltek vele. Az igazi élményeknek nem voltak vetélytársai a virtuálisak. Még azokat a gyerekeket is sikerült meg­nyerni a közös programok­ra, akik a szüleik szerint le- vakarhatatlanok a számító­gépről. Egyebek között az ilyen rendezvények is hoz­zájárulnak, hogy a könyvtárt egyre többen látogatják. ■ Együtt fejlődtek a fűrészüzemmel Fél évszázados fennállását ünnepli a barcsi faipari kft önkéntes tűzoltócsapata. Ez alkalomból tűzoltó-kiállítás is nyílt a Dráva Múzeum köz­reműködésével. Tóth Tamás igazgató köszöntőjé­ben arról beszélt, hogy az évfor­dulón nemcsak a vállalati, hanem a városi tűzoltókat is ünnepük, hiszen a gyökereik közösek.- A barcsi tűzoltás története 1881-ben kezdődött, akkor alakult az önkéntes tűzoltóegylet Széche­nyi Ferenc gróf kezdeményezésé­re. Egy évvel az alapítás után már súlyos tűzkártól mentették meg a barcsi parkettagyárat az önkénte­sek. Az állami tűzoltóság fél évszázada a gyárban kezdte meg a munkát, és a hattagú őrs irányítá­sával alakult ki és fejlődött a válla­lati tűzoltóság is a hivatásosokkal egy időben. A tűzoltóság 1956-ban ugyari elköltözött innen, de azóta is bajtársaknak tekintik egymást a hivatásosok és önkéntesek. A vál­lalati tűzoltóságnál a mai napig hagyomány, hogy tagjait mindig a legjobb, a cég iránt elkötelezett munkatársak közül toborozták. Bázing György városi tűzoltópa­rancsnok elmondta: ebben az üzemben mindig nagyon is komo­lyan vették a tűzvédelmet. Ennek meg is volt az eredménye. - Egyre ritkábban kell kivonulnunk a fű­részüzembe. Úgy látjuk, eb­ben a megelő­ző munkánk­nak is nagy szerepe van, és a helyi tűz­oltók felké­szültségének, az üzem kor­szerűsítésének is. A német tulajdonos rengeteget tett a megelőzés érdekében: sok­milliós beruházásokat valósított meg. Ma már zárt rendszerben vé­geznek minden munkafolya­matot, fűrészporelszívó berende­zést helyeztek üzembe, s ez jócs- kán csökkenti a tűzveszélyt. ■ Barcsi tükör CIVIL PIKNIK. Összefogott a város több civil szervezete, hogy közös rendezvényekkel mozgó­sítsa a barcsiakat: augusztusban szervezik meg az első civil pik­niket, s ott szeretnék megismer­tetni és egyúttal vonzóbbá tenni az emberek számára az önkén­tes tevékenységet. Főzőver­sennyel, családi vetélkedőkkel és egyebek között táncházzal készülnek rá, s bíznak abban, hogy ezzel a rendezvénnyel si­kerül hagyományt teremteni. NYERTES PÁLYÁZATOK. Rö vid idő alatt két pályázata is eredménnyel járt a városi könyvtárnak. Négyszázötven­ezer forintot nyert a korszerű könyvtári környezet kialakításá­ra, 486 ezret pedig a szükséges és eddig hiányzó dokumentu­mok vásárlására költhetett. VIZSGÁZOTT VÁMKEZELÖK. Vámkezelőket képeztek a barcsi TIT-nél. Tizenkét felnőtt tett itt eredményes OKJ-vizsgát és sze­rezte meg így a vámkezelői ké­pesítést. A frissen végzettek kö­zül három azonnal munkához jutott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának barcsi hivatalában, illetve a bar­csi határállomáson. ELTÜNTETETT SZEMÉT. Fel számolták Barcson a város kör­nyéki illegális szemétlerakókat. A városgazdálkodási igazgató­ság munkatársai tizenöt sze­méttelepet tüntettek el: kilencet Barcson, hatot pedig a város ha­tárában. Nem maradt ki ebből a nagyszabású rendezkedésből a városhoz tartozó Somogytar- nóca és Drávaszentes sem. A szeméthalmok az utóbbi tíz év­ben nőttek ki Barcs körül. GYÓGYSZERRE VÁRNAK. Kis gyógyszertárat szeretnének a fa­lujukban látni a Somogytarnó- cán élők. Olyan létesítményt szeretne a lakosság az orvosi rendelővel egy fedél alatt, ahol legalább a leggyakrabban hasz­nált és a legfontosabb gyógysze­reket megkaphatnák. Elsősor­ban az idősek miatt van szükség erre a praktikára, hogy ne kell­jen az idősebbeknek minden pa­tikaszerért Barcsra beutazni. BEMUTATKOZIK AZ ISKOLA. Színes fotókkal illusztrált kis ki­adványban mutatkozik be a Szi­várvány gyógypedagógiai köz­pont. A tanulásban akadályozott és értelmileg sérült gyerekek is­kolája ebben a kiadványban is­merteti szakköreinek a tevékeny­ségét, valamint a diákotthonát, s bemutatja fejlesztőközpontjá­nak, szakszolgálatának a tevé­kenységeit és eredményeit. OLDALSZERKESZTÖ: NAGY LÁSZLÓ r----------------------1 Vágja ki, I mert szüksége | lehet rá! A I Somogyi Hírlap | hirdetésfelvevő helyei Barcson és környékén Mendöl József, Barcs, Deák Ferenc u. 19. A takarékszövetkezetek barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári, csurgói, zákányi, berzencei irodájában Kerékpárral túraúton a Dráva mentén A 361 kilométer hosszú Mura- Dráva-Duna kerékpáros-túraút első bejárását szervezte meg júli­us elején a Magyar Turizmus Rt Dél-dunántúli Regionális Mar­ketingigazgatósága és a Pécsi Túrakerékpáros-klub. Ez a Mura ausztriai szakaszától Szlovénián s hazánkban a Duna-Dráva Nemzeti Parkon át vezet. A túra 29 résztvevője megismer­kedett az érintetlen természettel is, s a települések civil szerveze­teivel és önkormányzataival is igyekeztek kapcsolatot teremteni. Magyarok, osztrákok és szlové­nek együtt járták be a változatos útvonalat.- Jó volt megismerni ezt a cso­dálatos természeti környezetet - mondta Balogh Gábor, a Kerékpár­ral Közlekedők Országos Szövetsé­gének elnöke.- Hol tart a kerékpáros-turiz­mus?- Ausztriához képest el va­gyunk maradva, de ők is 20 évet szántak rá, hogy létrehozzák a vi­lág legfelkapottabb mountain bike-os országát. A vállalkozók rá­jöttek, hogy haszna van a kerékpá­ros-turizmusnak is. Ahol kell, ke­rékpárutat építenek, ahol pedig ös­vények vannak, az utakat egy ta­karítással megnyithatják. Nagyon fontos, hogy legyenek jelzőtáblák, térképek, sok polgármester és poli­tikus üljön nyeregbe s mutasson példát. Feldolgozzuk az informáci­ókat, hogy mindenki elindulhas­son ilyen túrára. Rengeteg holland, német érdeklődik, mert a Duna menti kerékpárutak már zsúfol­tak, s keresik az ilyen útvonalakat.- Hogyan fejleszthető a kerék­párút a nemzeti park területén?- A folyó Barcs alatti szakaszát végigkíséri egy kerékpárral többé- kevésbé bejárható töltés - mondta Závódszky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. - Ezt le­aszfaltozva már kész is, másutt pe­dig biciklizésre alkalmassá tehetők az utak. Mindenről tárgyalhatunk, s ha összeegyeztethető a nemzeti park elképzeléseivel, támogatjuk. Pályázatokkal valóra váltható az el­képzelés. Már vannak pihenőhe­lyek is; Őrtilostól Drávaszabolcsig hét táborhelyet alakítottunk ki a ví­zi túrázóknak. Fia a kerékpárosok is igényük, mindenütt megteremt­hetők a feltételek. Szentborbáson a vízháznál például már nem is kell sok mindent fejleszteni.- Változatos ez a kerékpárút - mondta Wolfgang Wehap, a Bad Radkersburg-i Aruns Steiermark vezetője. - A szlovéniai nem túl jó, de a magyar szakaszokat jó érzék­kel választották ki; nem kell sokat építkezni, hogy kiváló túraút le­gyen. Most még hiányoznak az eligazítótáblák, a száMs- és az étkezési helyek is fejlesztést kí­vánnak. A táj azonban gyö­nyörű, szívesen jönnének a bicikli­sek. Steiermarkban a poütikusok és a civil szervezetek még ebben a hó­napban tárgyalnak velünk, s mi szorgalmazzuk a kerékpáros-turiz­must. A Mura-Dráva- Duna kerék­párút fejlesztéséhez uniós támoga­tást is szeretnénk igényeim. Az eu­rópai útvonalhoz kapcsolódna ez a három folyó is.- Az ötlet tőlem származik, hogy járjuk be ezt az útvonalat - tette hozzá dr. Novotnylván túrave­zető. - S ami még fontos: a távke­rékpározást is meghonosíthatjuk ezen a nemzetközi útvonalon.- Huszonkilencen túráztak. Jö­hettek volna többen is?- Meghatározó, hogy mennyi a száüáshely. Egy száztagú társaság itt még nem talál elég kényelmet. A nomádok azonban, akik nem fél­nek a sátorozástól, az esetleg nem első osztályú éttermektől, máris jö­hetnek erre a vidékre.- Hogyan fogadták a csoportot a helybeliek?- Volt, ahol vadpörkölttel vártak. Mindenütt találkoztunk a civil szer­vezetek és önkormányzatok veze­tőivel, s lelkesen fogadtak. Biztos, hogy sok kerékpáros szívesen jön­ne ilyen helyelüe sátrazós túrára, mert érdekes. Már csak meg keü ta­lálnunk azt a réteget, amelyet ez ér­dekel. Ők jönnének először, aztán ahogy megjelennek az igénylők, el- indítjuk a fejlődést, hárságyi maróit BARCSI TÜKÖR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents