Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 3 2001. Július 27., Péntek A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Győrfy Mik­lós. Az alpolgármester: Galácz Ot­tó. A képviselő-testület tagjai: Benczés László, Plántek János, Fekete Istvánná, Jeszek József. A jegyző: Csordásné Bukovics Klára. Somogybükkösd Dombok ölelésé­ben, a „hétszer- görbe" kanyarjain túl fekszik So- mogybükkösd, a Zala megyével ha­táros. 135 lakosú település. Nevét 1462-ben írták le elő­ször Bykes alakban, mikor az Apájfi és Szelczei család Fiike községgel együtt elzálogosította Darabos Lászlónál; ne­gyedszázad múltán a berzencei urada­lomhoz tartozott. Földbirtokos családok váltották egymást: Keczer, Istvánffy, Zrínyi, Spongor, Domaniczky, Perczel; az utolsó Somssich János gráf volt a XX. század első negyedében. A falu a török hódoltság idején elpusztult, még az 1710-es években Is csak 5-25 lako­sa volt. A katolikusok 1769-ben alapí­tottak itt népiskolát. 1772-ben a falu vásárszabadalmat nyert. 1850-ben 397-en lakták, a II. világháború kezde­tekor pedig már több mint ötszázan. A XIX. század utolsó évtizedében alakult a hitelszövetkezet, amely 1928-ig segí­tette a helybelieket. A téesz 1952-ben alakult, és 1967-ig működött. Az óvodások Porrogra. az iskolások Porrogszentkirályra járnak, munkalehe­tőség csak Csurgón és Nagykanizsán van. Bükkösd nevét 1907-ben változ­tatták Somogybükkösdre. Gyógyító csend, gyermektábor Az Alkoholizmus Elleni Klubok és Megyei Egyesületek Országos Szövetségének kiemelt tagszer­vezete, a Rehabilitációs Centrum Egyesület 1989-ben vásárolt elő­ször ingatlant a faluban. A karita­tív jellegű utógondozó azóta to­vábbi ingatlanokkal gyarapodott, s nyaranta szenvedélybetegek­nek és szegény családok gyerme­keinek ad otthont. Július köze­pén jött az első gyermekcsoport Tatáról, őket egy életmódtábor kisgyerekei váltják. Horváth La­jos, az egyesület vezetője el­mondta: Bükkösd távol van a vi­lág zajától, s az sem utolsó szem­pont, hogy nincs sok kocsma.- Úgy érzem, a lakosság is be­fogadott bennünket; erről a falu­napon is meggyőződhettünk. Az egyesület tele van ter­vekkel, de egyelőre hiányzik az anyagi háttér. Az idén semmilyen állami támogatást nem kapott, önerőből tartja fenn magát. Tevékenységének az az igazi elis­merése, ha a Bükkösdön eltöltött napok elősegítik az alkohol- betegek teljes gyógyulását. ■ Az oldal cikkeit írta: Varga Andrea Fotók: Varga György Az oldal elkészítését a somogybükkösdi önkor­mányzat támogatta Somogybükkösd talpon akar maradni Kevesen tudják, hogy Megyesi Schwartz Róbertét, Mindszen- ty bíboros titkárát 1961-ben Bükkösdre száműzték. Nyuga­lomra lelt a faluban, amely ta­vasztól őszig díszbe öltözik. Győrfy Miklós polgármester szerint annyi itt a zöld, mint három másik faluban. SOMOGYBÜKKÖSD PÉNZÉ A költségvetés összege: 27,857 millió Ft- Szép és érintetlen a táj, de a közterületek gondozása sokba ke­rül - mondta Győrfy Miklós. - Ke­serű vagyok, mert a Soros-alapít­vány most utasította el egyik pá­lyázatunkat; fűkaszákat szeret­tünk volna venni. Csak a Perczel- kastély parkja két hektár, több gép kellene. Kevés a pénzünk, s az idén 800 ezer forinttal kevesebb az állami támogatás is; föl kellett ven­nünk egymillió forint hitelt, mert egy új, uniós szabványnak megfe­lelő kutat adtunk át. A vize finom, egészséges, gyógyvízhez köze- lítőek a tulajdonságai; Porrog- szentpál ellátását is megoldotta. Bükkösdön a domborzat követ­keztében nagy a szintkülönbség: nyomáscsökkentőt, illetve -foko- zót építettünk be több házhoz, ké­sőbb szeretnénk egy víztornyot is.- Nem épül új ház a faluban.- Virágzó település volt ez, de sokat szenvedett. Megszűnt a tsz, Győrfy Miklós polgármester elvitték a tanácsot; mindig könyö­rögnünk kellett a pénzért; sokan elköltöztek, így mindössze 135-en maradtunk meg bükkösdinek. Itt nincs munkalehetőség, az utolsó, a szarvasmarhatelep 1999-ben szűnt meg, az emberek sorba áll­nak közhasznú munkáért. Most örülünk, mert vannak új buszjára­taink, igaz, kísérleti jelleggel, de azóta már hárman is találtak munkát Kanizsán, s be tudnak jár­ni. Jó lenne megtartani, és egy éj­szakai járattal bővíteni!- A Tegyünk Többet Somogyért kitüntetés tulajdonosa nem somo­gyi származású.- 1968-ban költöztem ide. Sze­retek itt élni. 1998 óta vagyok pol­gármester, s úgy érzem, sikerült a többfelé húzó falut egy kerékvá­gásba terelni. Igaz, a vállalkozá­som vallja kárát, de egy közéleti embernek föl kell tudni áldozni a szabadidejét, zsebpénzét, energiá­ját a közért; ha nem így van, „sán­tít a ló”. Mi azt szeretnénk: legyen jövője a falunknak. Csak kapjunk le- hetőséget a talpon maradásra, j Védett kastélypark Az egykori Perczel-kastélyt párat­lan szépségű, 1,8 hektáros park övezi; 1985-ben nyüvánították vé­detté. Ritka fenyők, örökzöld bambuszok, matuzsálemi korú gesztenyefák, madárberkenye és tiszafák teszik értékessé. Forrás is volt a kertben, de mára kiszáradt. A kastély a rendszerváltás óta az önkormányzaté. Most orvosi ren­delő, könyvtár, ifjúsági klub és a polgármesteri hivatal van benne, hatalmas bálterme a színpaddal különböző közösségi rendezvé­nyeknek ad helyet. Győrfy Miklós polgármester el­mondta: lenne vevő a kastélyra, de a falu nem akar megválni tőle, hasznosításra azonban felajánla­nák, például különböző konfe­renciák rendezésére. - Szeret­nénk nyári szálláshelyeket is ki­alakítani vizesblokkal - mondta. - Kilencszázezer forint támo­gatást remélünk egy pályázattól, amit még nem bíráltak eí. ■ Sok a munka az olcsó málnával- Lassan már több a szállító, mint a termelő; kelle­ne egy szövetkezet, amely védi az érdekeinket - mondta Mester János a birtokán, ahol málna- és szederbokrok sorakoznak. Sőt, fenyőjük is van, és már beérett az uborkájuk is, eladásra.- Tíz éve 280 forintért vették a málna kilóját, most meg 150 forintot adnak érte... Nehéz ügy ez. Csak a jég kerüljön el bennünket, mert tavaly min­dent elvert - mutatta a felesége a bokrok jég vágta sebhelyeit. A legrosszabb korban lettünk munka- nélküliek, így hát kénytelenek vagyunk őstermelő­ként dolgozni; pedig ebben a korban már nem na­gyon bírjuk, s elveszi kedvünket a felvásárlói ár. A jég tavaly alig tíz mázsa málnát hagyott meg, most már 27 mázsát szedtek le Mesterék. Sokan foglalkoznak itt, a faluban bogyós gyümölcsökkel, s az övék az egyik legnagyobb ültetvény. Harminc éve könnyebb volt a málnával - mondták -, nem kellett különválogatni a gurulóst a lémálnától. Ötéves unokájuk is a sorok között téblábolt. Iz­zadt a hőségben, de jó érzékkel választotta ki a szedrek közül a legérettebbeket. Amit ő szedett le, az bizony nem volt savanyú.- Ilyenkor ránk hagyják a lányomék. Sokat dol­gozunk; előbb is öregszünk mi, falusiak a városinál- mondta Mesterné. - Nyaralni is csak télen me­gyünk, együtt a fenyővel, mikor áruljuk... ______■ Me ster János birtokán a kis unokájával szedte a gurulós málnát Megőriznék az öreg boronás pincét Mióta Győrfi István hivatásos kato­na nyugállományba vonult, egyre több időt tölt a szőlőhegyen. Pincé­je apai örökség, de bővítette. 1994- ben itt nyitotta meg kis boltját.- A falusi bolt nyitvatartási ideje rövid, és messze is van a hegytől, amerre sok kerékpáros turista jár. A gyerekeim ötlete volt, hogy nyis­sak élelmiszerdiszkontot - mondta a vállalkozó, aki 1999 óta elnöke a Hegyigazdák Egyesülete ellenőrző bizottságának is. Élelmiszerek so­rakoznak a polcokon, mellettük serleg, amit a 2000. évi csurgói me­zőgazdasági kiállításon a hegyi gazdák nyertek a termékeikkel.- Alakuláskor a hegy fejlesztését tűztük ki célul, szeretnénk korsze­rűen művelni a szőlőt. Most még sok a direkt termő, de többen tele­pítenek már nemes fajtát is - mondta. A járőrszolgálatukat ta­valy alakították, és októbertől már­ciusig minden éjszaka vigyázza a hegyet. Nem is volt itt betörés. Galácz Ottó, az egyesület veze­tője elmondta: 45 tagja van az egyesületnek, s évi 1200 forint a tagdíj. A szép fekvésű területen alig van értékesebb ingatlan, bár az idősebbek már fölismerték: gyere­keiknek kellemes hétvégi pihenő­helye lehet. Az egyesület szeretné rendbe tenni az utakat, bevezetni a vizet, és a sindelesi kutat - aminek igen jó vize volt - akár társadalmi mun­kában helyreállítani. Igazi ritkaság a vályogból épült, zsúpfedeles bo­ronás pince, de nagyon rossz álla­potban van. A gazdák megvásárol­nák vagy bérbe vennék, hogy a 150 éves épületet megőrizzék az utó­kornak. ■ Sanyit feketelistára tették Ifj. Jeszek József: Sanyi nagyon mutatós és kedves jószág, mégis ki kell selejtezni Birkabégetéstől hangos Jeszekék portája, bár ifj. Jeszek József azt ál­lítja: a bégetésnek különböző fo­kozatai vannak, és ezúttal nem is a leghangosabbak ezek az állatok. A húszéves legény agráregyete­mista, neki a nyári szünet is szor­galmi idő: szénát gyűjt és eteti a jószágokat. Naponta kétszer legel­tetni is kell, de nem panaszkodik.- Kiskorom óta dolgozom a mezőn. Akkoriban még ezt tette minden család, csak mára elfogy­tak az állattartók. Nehéz munka ez, és sokszor elkeseredem, ha nagy az elhullás - mondta. S tagja egy öttagú zenekarnak is: lako­dalomban, bulikban zenélnek. Apja húsz éve vette az első bir­kát, az anyaállatok száma azóta 250-re nőtt, s ehhez jött még a sza­porulat. Jeszekék exportra nevelik őket. Bérelt és saját földön a ma­guk gépeivel dolgoznak, ám egy körbálázó és egy új traktor igen­csak jól jönne. Bár a nagymama is segít a munkában, Jeszekék na­gyon régen voltak nyaralni. József elmondta: a kaszálás, etetés nem halasztható a nyaralás végéig. Az állatok közül legjobban a kecskéket szereti. Sanyi, a nyolc­éves bak hatalmas szarvakkal büszkélkedik, de szaporításra már alkalmatlan. S az ítélet: bár nagyon kedves jószág, ki kell selejtezni.- Ez az élet farkastörvénye - summázta a legény, akinek Sanyi időnként megrágja a ruháját. ■ Pusztuló Nagyberekpuszta Nagyberekpusztára több küomé- teres, hepehupás földút vezet. A hatvanas évekig több lakosa volt, mint Bükkösének, de mivel se vi­lágítás, se vízvezeték, lassanként elköltöztek. Mára csak Vargáék laknak itt, házukat négy nagy ku­tya őrzi. Három generáció él együtt: a fiatalasszony most várja a harmadik gyerekét. Állatokat tar­tanak, lovaik, tehenük, malacos göbéjük szerény, de biztos megél­hetést ad. Fölajánlottak nekik egy házat a faluban, de nem költöztek be. Varga Tibor azt mondta: itt született, máshol nem tudna meg­szokni. Telente lovas szánnal köz­lekednek, Zsigulijukra pedig a sá­ros úton is lehet számítani.- Nyugati autóval nehéz ide be­jutni, ezért sem szeretik a városiak. A szomszéd épületeket pestiek vásá­rolták meg, elkezdték felújítani, de jó ideje nem láttuk őket - mutatta a férfi a félbehagyott munkát, majd egy kőkereszthez kalauzolt, amiről Jézus is letört. Mindenfelé a pusztu­lás nyoma, csak a természet bűvöli el az erre járót. A fiatalember sem­mit nem hiányol az életéből, csak időnként - mint mondta - a mobilte- lefonjából tűnik el a térerő. ■ Dombtetőn áll Isten háza A katolikus templom az itt élők büszkesége. Dombtetőn áll a mű­emlék épület, 1998-ban újították föl az adakozó hívek az önkor­mányzat támogatásával. Mikor a török 1690-ben föladta Kanizsa várát, s visszaköltözött a lakos­ság, a Kerczer család építtette a templomot, s Havas Boldogasz- szonynak szentelték. A templom alatt kripta van, körülötte terült el egykor a temető. Egy, a fővárosba származott házaspár nemrég könyvtartó állványt, székeket, szembemiséző oltárt adományo­zott a templomnak, és a lourdes- i barlang is az ő ajándékuk. Há­rom család kivételével a faluban mindenki katolikus, de templom­ba csak 15-20-an járnak.- Amúgy is megfogyatkoztunk. Egy itt nyaraló kisgyerek azt kér­dezte: hol vannak innen az embe­rek? A temetőben, feleltem. Vagy megöregedtek, és lehetnek akár­milyen jó szándékúak, a, dombra azonban nem tudnak feljönni. Ha nem a templom mellett laknék, én sem vállalnám a kulcsot, de már az uram dédszülei is itt szol­gáltak - mondta Mátyás Józsefné, a templom gondnoka. Minden Mátyás Józsefné díszíti föl virágokkal is szombaton kitakarítja isten há­zát, noha itt havonta egyszer van mise és egyszer igeliturgia. S teszi mindezt fizetség nélkül. Azt mondta: amit tud, inkább ide ál­doz. Nehezen harangozna már, ezért különösen örült a harang villamosításának. S büszkén mu­tatta a pad alatti fűtést is, amely télen langyossá teszi a hideg templomot. __________ ■ Cs atárék több ezer csirkéje Csatárék családi vállalkozásban „csirkéznek”: öt-hat turnusban évente 70-80 ezer csirkét nevel­nek. A fiúk - András és László - két telephelyen látják el a barom­fit, apjuk intézi az ügyeket, s any­juké a háztartás gondja - tudtuk meg. A bükkösdi ház anyai örök­ség, Csatárék Csurgón laknak. Tíz éve kezdtek csirkével foglal­kozni. Eleinte csak 1500 darab­bal, most azonban hatezer van az ólban. Csatár György elmondta: értékesítési gondjuk nincs, a csir­ke ára kevésbé ingadozik, mint a sertésé.- A drága táp miatt 1995/96- ban ráfizetéses volt a vállalkozás, de megbeszéltük, hogy nem hagyjuk abba, egyszer csak jobb lesz a helyzet. Igaz, feléltünk minden tartalékunkat, de most már egy kevés hasznot is hoz. Ezer csirke beruházási igénye egymillió forint, ám ami bejön, visszaforgatjuk a vállalkozásba. Most egy új telephely létesítésén töprengek - mondta a vállalkozó. Szigorúak a szabályok, ISO 9002- es szabvány szerint dolgoznak: a takarmány nem érintkezhet leve­gővel, a csirkék közé nem szabad bemenni, csak szállításkor. Az aprójószág nem sok időt hagy lazításra, mert állandó fel­ügyeletet kíván. Télen a fűtésre, nyáron a hűtésre kell nagy gon­dot fordítani. Ha az ól közepén fekszenek, fáznak, ha a fal mellé húzódnak, melegük van, s akkor érzik jól magukat, ha mindenütt látni belőlük egyet. A legmóká- sabb látvány pedig az, mikor a kiscsibék „kotlósnak nézik” gon­dozójukat, s mind a hatezer föl- sorakozik a háta mögött.______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents