Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-26 / 173. szám
8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2001. Július 26., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 25.) Borsodctiem 5 OOOFt -8 Egis 10 300 Ft b Matáv 770 Ft ü Mól 4185 Ft 0 OTP 14 355 Ft Á Richter 15 650 Ft U TVK 3 400 Ft o Zalakerámia 1945 Ft Á BUX: 6491,08-1,00% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 19-25-IG 6900 Is703,35! * : : 680!) _____16629,4^ ! i i 67 00_____L |6601,9| j____j 66 00 ___1 r,i56|67j 1] 65 00 j TTSö pont j ' i^l<Í ■c JC « S S !© -a "E •3 1 $ í Sí o a. n: sé c/3 j AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA dollár 400,11 7,27 246,27 125,92 17.90 66.90 163,49 5,77 281,61 Hírek FÖLDALAP. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) már folyik az előkészítő munka annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalap (NF) még a parlament őszi ülésszaka előtt felállhasson - közölte szerdán Imrédy Szabolcs, az agrártárca szóvivője. KSH. A magyar gazdaság növekedési ütemének mérséklődése összhangban áll a világméretűvé terebélyesedett gazdasági növekedés lassulásával - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében, amelyben a magyar gazdaság első öt hónapját elemzi. GYÓGYSZER. Egy magyar kutatók által alapított, az Egyesült Államokban bejegyzett cég hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) szerzett kockázati befektetőktől egy olyan szer kifejlesztésére, amely enyhíti a rákbetegség kemoterápiás kezelésének mellékhatásait. Másik tervezett fejlesztésük egy bőrráktól megóvó napolaj. A befektetők azt várják, hogy az N-Gene Research Inc. 2-3 éven belül piacképes termékekkel álljon elő. VIZSGÁLAT. A Mól kezdeményezésére irányítás-ellenőrzési eljárást folytat le várhatóan az év második felében a Gazdasági Versenyhivatal - erősítették meg a Távirati Iroda információját az olajipari társaságnál. A Mól Rt. azért kérte az irányítás-ellenőrzési eljárást, hogy tisztázza, hány tagot delegálhat a tiszaújvárosi társaság igazgatóságába. A TVK Befektetői Kapcsolatok Irodáján elmondták: a jelenleg 7 tagú igazgatóságból a Mól küldötteinek száma négy. A Mól Rt. jelenleg 33,03 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik közvetlenül a TVK-ban. ENERGIA. Az ország energiafelhasználása az első félévben hőértékben 535,0 petajoule volt, olajegyenértékben kifejezve 12,78 millió tonna, mindösz- sze 0,5 petajoule-lal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában - közölte az Energia Központ Kht. energiainformációs igazgatósága közleményben. A hasznot elvitte a kukoricabogár Veszélyben a tengeri az ország déli megyéiben Három éve, hogy Magyarországon is meg-, jelent az amerikai kukoricabogár, de eddig nem okozott jelentős kárt, a termelők nem is nagyon foglalkoztak vele. Az idén azonban megmutatta, mekkora bajt tud okozni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Eke István is részt vett azon a szemlén, amelyet szerdán egy Tolna megyei, decsi magántermelő kukoricaföldjén tartottak. Az elmúlt napokban szemmel láthatóan nagy kárt okozott az amerikai kukoricabogár, ennek mértékét próbálták tegnap a helyszínen megállapítani a szakemberek. Dr. Eke István főosztályvezető kérdésünkre elmondta, az idén, eddig az ország déli megyéiben - Békésben, Csongrádiján, Baranyában és Tolnában - tapasztalták az amerikai kukoricabogár jelentős kártételét. Most szembesült a hazai mező- gazdaság azzal a gonddal, hogy a vetésváltást eddig csak részben tudta megoldani. Az amerikai kukoricabogár ellen ugyanis a legeredményesebben úgy lehetne védekezni, ha a kukoricavetés a következő évben egy másik területre kerülhetne - mondta dr. Eke István. Általában az ország jelentős részén a kukorica a főnövény, így a földterületek 70-80 százalékán, az egymást követő években is ugyanezt a növényt termelik, így fordulhatott elő, hogy az elszaporodott kukoricabogár most 30 százalékos terméskiesést okoz. Tehát a hasznot elvitte a kártevő, mondta a főosztály- vezető. Szerbiából, ahonnan az amerikai kukoricabogár átterjedt hozzánk, 75 százalékos kártételt is jeleztek az idén. Vörös Géza, a Tolna Megyei Növény-egészségügyi Állomás igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta, az ország déli megyéit azért szereti jobban a kukoricabogár, mert itt 5 vagy több kukoricabogár van, ott feltétlenül számára nagyon kedvezőek a feltételek: melegebb védekezni kell. Tolna megyében a völgységi, a van, szép, nagy táblák találhatók, ahol könnyen sárközi és a Dunához közeli kukoricaföldek van- el tud szaporodni. Eddig nem védekeztek ellene nak veszélyben. ____________ mauthher Az amerikai kukoricabogár és a lúdnyak Ránézésre szép, karcsú bogár, sárga alapon fekete csíkkal, a hímeknél több a fekete szín és hosszabb a csápjuk is. Mérete 9 és 12 milliméter között van. A lárva látványosabb kárt okoz, a kukorica gyökerét rágja meg, így megdől a kukorica. Ez az úgynevezett lúdnyak tünet. Az imágó a bibeszálak elrágásával okozza a bajt, de a címert is megrágja, a következmény: a kukoricacsőben a szemek hiányosan fejlődnek. Bezárt konzervgyárak Miért nem kell a magyar gyümölcs az élelmiszer-feldolgozóknak? Az elmúlt évtizedben, a privatizáció során, külföldi tulajdonba kerültek vagy megszűntek az élelmiszer-feldolgozó üzemek, a konzervgyárak. Ezt követően a megtermelt gyümölcsnek és zöldségnek csak egy töredékét dolgozták fel, mert nincs, aki átvegye a gazdálkodóktól a termést. A leleményesebb termelők néhány megyében új típusú szövetkezeteket alakítottak és ezeken keresztül próbálják meg közösen értékesíteni a gyümölcsöt. BÉKÉS megyében a termelők körében egyelőre nem terjedt el a beszerzési és értékesítési szövetkezetek alakítása. Pedig ez lenne a megoldás - hangsúlyozta Gábel István, a megyei agrárkamara titkárhelyettese, aki a fő problémát abban látja, hogy továbbra sincs meg a kereskedők és a termelők közötti bizalom. A piacon relatív túltermelés figyelhető meg, a gazdák olcsón kénytelenek átadni az árut a kereskedőknek, akik lefölözik a hasznot. Bács-Kiskun megyében már a kilencvenes évek második felében egyre nagyobb területeken szűnt meg a szántóföldi paradicsomtermesztés. De ugyanez vonatkozott a fóliás, üvegházas kultúrákra is. A paradicsom helyére legtöbb esetben paprika került, mert ennek biztosabbnak látszott a piaca. Amióta pedig a kecskeméti konzervgyár hol működik, hol nem, szinte eltűntek a nagy, pirosló táblák. A szentkirályi illetőségű Szentkirályi Gyula egyhektárnyi területen úgynevezett ipari (hosszúkás alakú, kemény húsú) paradicsomot termeszt. Az idei termését 600 mázsára becsüli. Paradicsomáért az átlagos piaci ár (100 forint) mindössze 16 százalékát reméli, tavaly is ennyit kapott érte. Az árban, amelyet a felvásárló konzervgyár fizet, az állami támogatás is benne van. Mint mondta, van ugyan termeltetési szerződése, de abban ár nem szerepel. Az alacsony fel- vásárlási árak miatt egyre több környékbeli gazda hagyott fel a paradicsomtermesztéssel. SOMOGY megyében a Rinya mente az ország bogyósgyümölcstermesztésének az egyik fő termő tája. A mintegy 30 településen több ezren foglalkoznak termesztéssel a házi kerti ültetvényeiken. Egy éve alakult meg Segesden egy új típusú szövetkezet, amelynek 80 tagja van. Csak a felvásárlást koordinálják, az értékesítést azonban nem sikerült megvalósítani a már kialakult erős kereskedői kapcsolatok miatt. A termést 8-10 jelentősebb kereskedő vásárolja fel és közvetíti a hazai hűtőipari feldolgozókhoz. Málnából a legnagyobb a kínálat, ezt követi a feketeszeder és a ribiszkefélék. Az átlagos piaci ár 60-70 százalékáért veszik át a felvásárlók a termelőktől a gyümölcsöt, a hűtőipari ár a piaci árnak mintegy harmada. A térségben nagyobb méretekben, 130 hektár körül, ipari léalmát is termesztenek, többségében elöregedett ültetvényeken. A termeltetői szerződés ismeretlen az egyéni gazdák és a szövetkezetek körében. Egy hektár almás művelési költsége mintegy 4-500 ezer forint évente, ennek 20-30 százaléka az átlagosan várható haszon. A térség meghatározó élelmiszer-ipari üzeme, a nagyatádi konzervgyár főként zöldségféléket dolgoz fel. A korábban jelentős paradicsom- és almafeldolgozást több éve megszüntették. A környék bogyósgyíi- mölcs-termésének feldolgozásában nem vesz részt a konzervgyár. Más kisebb konzervipari és szárítóüzem nem létesült a környéken, a fagyasztókapacitás azonban növekedett. TOLNA megyében a Paksi Konzervgyár közel tíz éve megszűnt, szerepét - a zöldbab, a zöldborsó és a paradicsom feldolgozását - nem vette át egyetlen üzem sem. Kisebb savanyítóüzemek ugyan alakultak, de csak egy-egy család próbálja meg így biztosítani a megélhetést. A Kisvejke környéki baracktermelők alakítottak egy új típusú szövetkezetét. Közösen oldják meg a növényvédelmi feladatokat, a szedést és az értékesítést is. Tolna megyében 200 hektáron termelnek barackot, az idén 0-3 tonna termett egy hektáron. Ahol a fagy kárt okozott, ott nem termett semmi, de a moníliás fertőzés is megtizedelte a fákat. Az árakat itt is a felvásárlók diktálják, a korai fajtákért, kilónként megadták a 200 forintot is, míg most a sok eső miatt rosszabb minőségű barackért már csak 30-50 forintot adnak. A termelők tehát elégedetlenek, de nem könnyen „nyergeinek át” más művelési ágra, hiszen ahhoz újabb gépek, felszerelések, tárolók, épületek kellenének, és akkor még nem szóltunk a szakmai hozzáértésről. Az egyetlen kiutat az jelentené, ha lenne annyi pénzük, hogy saját hűtőházat, feldolgozót, aszalót építenének. EUROPRESS Itt van a gazdák ideje MAGOSZ: ki kell alakítani a piac feltételrendszereit A gazdáknak haladéktalanul „meg kell szervezni magukat”, a kormánynak pedig minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy versenyké- pesen léphessenek az unióba- véli Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, akivel a körvonalazódó agrártörvényekről, családi gazdaságokról beszélgetünk.- A kormány a jövőben kiemelten kívánja preferálni a családi gazdaságokat. Pontosan kik kapják majd a kedvezményeket, hiszen ilyen gazdasági forma egyelőre nincs nevesítve?- A most készülő törvény szerint családi gazdaságnak tekintendő minden olyan - a földet, eszközöket, állatállomány, épületeket magában foglaló - magánszemély tulajdonában lévő maximum 300 hektáros vállalkozás, amelyből egy család tisztességgel megélhet, s meg tudja termelni a gazdaság fejlesztéséhez szükséges jövedelmet. E birtokot csak egyben lehet örökölni, az örökös pedig a család egyetlen tagja lehet.- Hány olyan magánvállalkozás van jelenleg Magyarországon, amely családi gazdaságnak minősíthető?- Csak becsülni lehet: mintegy 100-120 ezer. Ezek közül 40-50 ezer, amely stabilan gazdálkodik.- A Fidesz agrárcsomagjában szerepel a földbirtokrendezés, a Nemzeti Földalap létrehozása, a tulajdonrendezés, a zsebszerződések felszámolása. Sokan úgy vélik, hogy az év végéig hátralévő pár hónap alatt sebtében, kapkodva megalkotott jogszabályok nélkülözik az alaposságot, s félő hogy utólag kell majd toldoznifoldozni, mint ahogy az oly sok törvény esetében előfordult már.- A törvényalkotás nem a nulláról indul, hiszen ezek az elképzelések régóta napirenden vannak. A Nemzeti Földalapról, az általános birtokrendezésről szóló jogszabálytervezet például már két éve készen van. Másfelől közelgő uniós tagságunk is kikényszeríti ezek megalkotását. A kormány hármas célt tartott szem előtt: átláthatóvá tenni a tulajdonviszonyokat, kialakítani azt a gazdálkodási formát, amellyel a mezőgazdaság versenyképes lehet az unióban és ehhez biztosítani a megfelelő köz- gazdasági feltételeket.- A jogszabályok megalkotásával még nem működik jobban a mezőgazdaság....- Ki kell alakítani a piaci működést segítő közgazdasági feltételrendszert. A gazda ma „gyarmatáron”, ad hoc termel, ezért kiszolgáltatott a piacnak. Egyes ágazatokban egy-egy nagy multi cég birtokában lévő feldolgozó bértermeltetést végez úgy, hogy az összes kockázatot a termelő viseli, míg a haszonból semmit nem lát. Nyugat-Európában a gazdálkodó tulajdonosa az élelmiszer-feldolgozóipari, a nagykereskedelmi cégeknek, az exportot bonyolító szövetkezeteknek, illetve azoknak, amelyek a belföldi nagy áruházi láncoknak szállít. A magyar gazdák is tisztában vannak azzal, hogy „meg kell szervezni önmagukat”, hogy a piacon egységesen jó minőségű, nagy mennyiségű áruval jelenhessenek meg. Ehhez össze kell fogniuk és létre kell hozni a beszerző-értékesítő szövetkezeteket, a termelői értékesítő szervezeteket, saját infrastruktúrájukat. __________ ÚJVÁRI GIZELLA Apad a követelésállomány Ismételten sürgeti az állam- háztartási reformot az Állami Számvevőszék - derül ki az 1997-2000 közti időszak állami adósságairól készült hivatali jelentésből. A belső államadósság - amelynek részét képezik a társadalom- biztosítás, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok - nyilvántartásai közötti eltérések, amelyek az egységesített információs rendszer hiányosságára vezethetők vissza, nem tették lehetővé a számvevők számára az adósságok teljes körű és megbízható számbavételét. A törvényi felhatalmazás ellenére nem világos, mely szervezetnek kellene elvégeznie az adósságok együttes bemutatását. A jegybank adatai alapján megállapított államháztartási adósság a GDP 37,9 százalékáról 39 százalékra emelkedett 1999 év végéig (3238 milliárd forintról 4447 milliárd forintra), azonban a 2000 év előzetes adataiból az derül ki, hogy ez a mutató visszaesik az 1997-es szint alá (37,5 százalék). Az adósságkezelést eddig a Kincstáron belül az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) végezte, ám a márciusi törvénymódosítást követően a csak októberben felálló Állam- háztartási Hivatal illetve a Kincstár és az ÁKK Rt. közötti munka- megosztás nem világos. A központi költségvetés adókból, járulékokból, vámokból, illetékekből, támogatásokból és kölcsönökből összeálló követelése ellenben a felére - 51137 millió forintról 25190 millió forintra - csökkent az elmúlt négy évben. Néhány követelés elengedése miatt azonban 5509 millió forint vesztesége származott a büdzsének, s kritikaként megfogalmazódott, hogy a követelések elengedésének feltételét nem szabályozták. (CSERNYÁNSZKY) Vállalatok magukról Ecostat: a Top 100 kevésbé optimista Romlott a hazai legnagyobb 100 vállalat rövid távú kilátásainak megítélése júliusban. Az Ecostat felmérése szerint a cégek rövid távú helyzetmegítélésének romlása mögött a globális - és különösen az európai uniós - gazdasági teljesítmény lassan egy éve tartó visszaesése áll. A kevésbé optimista vélekedést az exportorientált vámszabad területi nagyvállalatok keresletcsökkenése, az ipari termelés mérséklődő ütemű bővülése, a beruházások tervezettnél alacsonyabb növekedése váltotta ki. A kis- és középvállalatok körében végzett felmérés júliusban nem mutat lényeges változást a korábbi hónapokhoz viszonyítva. Helyzetük várható változásával kapcsolatban óvatosan fogalmaznak; mivel a májusi kormányzati intézkedések hatásai még nehezen értékelhetők, számszerűsíthetők. Bizonytalan a belföldi fogyasztás második félévi változása, valamint a termelői árak alakulása is. A forint erősödése miatt hátrányos helyzetbe kerülő - korábbi devizahitel-felvétellel rendelkező, nagy exporttevékenységet folytató - kis- és középvállalkozások (kkv) veszteségeik növekedésével, pénzügyi helyzetük romlásával számolnak. Bevételeik csökkenéséből egyértelműen a beruházási pénzforrások és más tartalékok felélése következik. ■ a termelők, ennek oka, hogy nem vették komolyan a veszélyt. Az Amerikában már bevált növényvédő szerek nálunk még nincsenek forgalomban. A védekezés legjobb formája a vetésváltás lenne. Az imágót légi úton, rovarölő készítményekkel (ami a kukoricamoly ellen is jó) lehet permetezni, a lárva elleni szer pedig még kísérleti stádiumban van. Az ország déli megyéiben most mérik fel a helyzetet. Áhol a veszélyességi küszöbértéket meghaladja a bogarak száma, tehát egy növényen
