Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-26 / 173. szám
6. OLDAL 2001. Július 26., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Orbán Margit. Az alpolgármester: Bertalan Lajos. A képviselő-testület tagjai: Kuti Ferencné, Györfi Sándomé, Diviánszki Tibor és Kardos Gézáné. A megbízott jegyző: ár. Horváth Zsolt. A plébános: Lukácsi Géza. A református lelkész: Bakay László. A falugazdász: Jakab Zoltán. Rinyakovácsi A falut a XIV. században említi először oklevél. Illyemindszenti János itteni birtokait 1421-ben a Tamási család kapta meg. 1448-ban Kowaczy az Ellyevölgyiek tulajdonába került. A falu megsínylette a törökdú- lást: 1554-ben csak négy ház adózott, 1571-ben pedig öt. A hódoltság idején elnéptelenedett a község, s csak 1720-ban települt be újra. Az Esterházyak birtoka. Gyarapodása a következő években töretlen, 1767-1828 között megháromszorozódott a falu lakossága. A reformátusok 1828-ban építettek templomot. Az I. világháborúban elesett nyolc rinyakovácsi katona nevét márványtábla őrzi a községháza falán. A falunak 1932-ben még több mint 320 lakosa volt. 1944 végén a tront miatt kitelepítették őket, és csak hónapokkal később térhettek haza. Az 1960-ban alakult termelőszövetkezetet hét évvel később összevonták a gigei, majd a csökölyi téesszel. Felgyorsult az elvándorlás, elsősorban a fiatalok költöztek el. A falu 1990 óta önálló, Csököllyel van közös körjegyzőségben. Azt beszélik... .... a faluban évek óta több a temetés, mint a keresztelő. Ennek oka, hogy a munkaképes fiatalok nagy része álláshely reményében a közeli városba költözött, így nyolc éve már esküvőt sem tartottak a település megszépült református templomában. ..., hogy az öreg iskolaépületet minél előbb rendbe kell tenni, mert félő, hogy beszakad a teteje. A munka azért is sürgős, mert ebben az elöregedett épületben van a polgármesteri hivatal és az orvos is ebben a házban rendel. ..., hogy nincs pénz a temető kerítésére, pedig azt törvény írja elő. Az önkormányzat azonban egy elmés ötlettel megtalálta az üdvözítő megoldást: élő kerítést létesít. Feketefenyőt vásároltak, s azzal ültették körbe a temetőt, így két éven belül pótolják a kerítés hiányát. ..., hogy az egykori tanítóházra is ráférne a teljes felújítás. Egy időben itt volt a felvásárlóhely, de most kihasználatlan. Ha felújítanák a nagy telken álló épületet, akár művésztábor vagy diákszálló is lehetne benne. ■ Az oldal cikkeit írta: Takács Zoltán Fotók: Kovács Tibor Az oldal elkészítését a rinyakovácsi önkormányzat támogatta Őrzik a természetes környezet varázsát A legtöbb zsáktelepülés vezetője minden energiáját abba fekteti, hogy minél hamarabb fontos úttal kapcsolja be faluját a régió vérkeringésébe. Rinya- kovácsiban másképp gondolkodnak: a hátrányból kívánnak előnyt kovácsolni. Orbán Margit polgármester szerint a környezet szépsége olyan adottság, amit ki kell használniuk. A rendszerváltással egy időben lett újra önálló Rinyakovácsi. Azóta erősen megváltozott a község arculata. Ha kívülről e változás nem is látványos, Orbán Margit polgármester elégedett a végzett munkával.- Amikor tizenegy éve felkértek a falu irányítására, még nem tudtam, mekkora terhet veszek a nyakamba. Az adott erőt, hogy hittem az egykor szebb napokat megélt település felvirágoztatásában. Az első két ciklusban, szerencsére, a feladatokhoz pénzt is sikerült szereznem, így lett vezetékes vize minden családnak, és aszfaltburkolattal láttuk el a település három utcáját. Járdákat is építettünk, bevezettük a telefont, és egy pályázat segítségével felújítottuk a református templomot. Még arra is futotta, hogy támogassuk az óvodások és iskolások étkeztetését, álljuk utazási és tankönyvköltségeiket. Az utóbbi években, sajnos, már nem jut mindenre pénz.-Mi okozza ezt a gondot?- Feladat most is van jócskán, de ezeknek valóra váltásához pénzt nem sikerült nyernünk. Ami biztató, hogy ígéretünk azért van két fontos pályázat sikerére. A polgár- mesteri hivatallal egy épületben levő orvosi rendelő felújítása és a szomszédban álló elhanyagolt porta ifjúsági klubbá alakítása nagyon sürgető feladat. Éppúgy, mint a Orbán Margit polgármester nemrég új ravatalozót kapott temető körbekerítése és a villany bevezetése.- Mennyi idejét veszik el a közügyek?- Egyedül élek, s mindig van munka a ház körül is. Az már más kérdés, hogy ennek javát már nem bírnám elvégezni, mivel a falu ügyeinek a rendezése foglalja le szinte minden szabad percemet. Rengetegen keresnek meg, s persze az embereket itt sem elsősorban a közügy, inkább a maguk érdeke vezérli hozzám. Egy idő után még a kapucsengőmet is kénytelen voltam kiköttetni, mert annyian zaklattak, még éjszakánként is.- Hogyan alakul a zsáktelepülés sorsa a következő évtizedekben?- Amikor engem kérdeztek arról, hogy mikor szüntetjük meg a falu mostani jellegét, csak azt mondhattam: soha. Legalábbis amíg rám számít a község lakossága a közösség irányításában, ezt a falut nem fogja átszelni egy forgalmas út. Rinyakovácsi vonzereje abban áll, hogy csendes, s a környező erdők kirándulásra csábítják a természetbe vágyókat. Egy felújított portával már bekapcsolódtunk a Zselica szövetség faluhotel-hálózatába, s abban reménykedem, hogy ezt a példát sokan követik. ■ RINYAKOVÁCSI PÉNZE A költségvetés összege: 12,354 millió Ft Működési kiadás A csend földi paradicsoma Amint beérünk Rinya- kovácsiba, egy takaros házon s udvarán akad meg a tekintetünk. Kovács Ferenc egykori házának újjászületése nem mindennapi történet. Papp Jánosáé a kerti munkát abbahagyva magyarázta: a nagyapa 1942-ben építette a házat, de a halála után kénytelenek voltak eladni. A vadásztársaság kezén azonban hamarosan tönkrement, s így a nagymama hatékony rábeszélése nyomán 1997-ben visszavásárolták az ingatlant, azután pedig valóságos földi paradicsommá varázsolták. Azt tervezték, hogy vendégfogadásra is alkalmassá teszik, és ma már rengeteg turista érdeklődik a különleges ház felől. Az ezermester férj és a dolgos asszony keze munkáját dicséri a pázsit közepén a sziklakért, a nádfedeles filagó- ria, a kerti tus, a disznóólból kialakított garázs, a tágas nyári konyha, a hűvös kerti pince és a két szobával, modern fürdőszobával és konyhával vendéget csábító épület. Papp Já- nosné szerint már csak kisebb munkák vannak hátra. Ha azzal is elkészülnek, minden falusi vendéglátóhellyel fölveheti a versenyt a település első olyan háza, ami a Zselica Szövetség faluhotel-háló- zatának tagjaként öregbíti Rinyakovácsi szépségének hírnevét. ■ A Papp házaspár mindig talál munkát a birtokon Még álom a lovasturizmus Nemcsak gyalogosan, hanem ló- szépségét másokkal is megismer- gyei területfejlesztési tanácshoz háton is érdemes szétnézni a falu tetik, s lefektetik itt a lovasturiz- benyújtott pályázatuknak sikere környékén. Az ebben rejlő lehe- mus alapjait. Kilenc lovuk van lesz, s akkor megépíthetik a csak- tőségeket ismerte föl 1 egy most, ezeket egy bérelt ház istái- nem egymillió forintba kerülő is- rinyakovácsi házaspár. Kovács Jó- lójában tartják. Kovács József be- tállót. Addig is szorgalmasan te- zsef és felesége nyugdíjas ugyan, vallotta: a legnagyobb tervük egy vékenykednek tizenkét hektáros ennek ellenére ma is gyakran lóra saját istálló fölépítése,-ám ehhez birtokukon, ahol búzát, kukoricát pattan. Eltervezték, hogy a lovag- rengeteg pénzre volna szüksé- és persze zabot termesztenek, lás páratlan élményét és a táj gük. Abban bíznak, hogy a me- ________________________:__■ Va llomás a szülőfaluról Méhek közé született Kántor Józsefné már a hetvenkilencedik évében jár, de ma is fiatalos lendülettel méhészkedik. Ahogy mondta: méhek közé született, hiszen apja, Hollósi Sándor alapította itt 1922-ben a méhészetet. A háború idején elpusztult ugyan az állomány, de ő a férjével újra létrehozza, s ma már az unokája is segít a családi méhészkedésben. A kisebbik fia allergiás a méhszúrás- ra, de a nagyobbik szorgalmasan segédkezik a kaptárok körüli munkákban. Ma már több mint háromszáz családból áll a mé-' hészet. Gondozásának a fortélyairól már hivatalos vizsgán is beszámolhatott a fiú és az unokája. Kántor Józsefné ugyan nem végzett méhésziskolát, de a tanácsaira azért mindig figyelnek a fiatalok. Jó vállalkozókhoz illőn a mézből származó bevételt is visszaforgatták, s így a szükséges felszerelésben sincs hiány. A megye egyik legtapasztaltabb méhésze most csak azt sajnálja, hogy az idén alaposan elfagyott az akác Rinyakovácsi határában, s így mézet is kevesebbet tudnak eladni. ■ Kántor Józsefné még ma is aktívan méhészkedik A falu pár napja kapta meg a millenniumi zászlót, s az ünnepségre egy vékony, fotókkal gazdagon illusztrált kis könyv is megjelent. Ebben Lőrincz Sándor újságíró, a megyei közgyűlés humánreferense vall szülőfalujáról. Vallomása alapját azok az élmények adják, melyeket a szerző gyermekként élt át a tanítási szünetekben nagyszüleinél. A könyvecske „múltmerít- getéssel” kezdődik; emlékei között kutat a szerző, majd egy tíz éve megjelent és egy napjainkban készült riportot olvashatnak a település lakói. Mindannyian részesei lehetnek ugyanis a remekül szerkesztett füzetből Rinyakovácsi élő emlékezetének, hiszen minden falubéli megkapta a Bölcsőnk és Koporsónk - Rinyakovácsi című kiadványt, amely dr. Gyenesei Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének ajánlásával végződik: „kívánom, hogy egykori rinyakovácsiak és ma is itt élők élvezettel forgassák a kötetet, amely igazolja: bárhova kerüljünk, soha nem felejthetjük el a bölcsőringató szülőföldet. ” ■ Erdőben Kovácsi kincse Rinyakovácsit gyönyörű akác-, fenyő- és tölgyerdők övezik, gazdagok nemcsak gombában, hanem őzben, nyúlban, szarvasban és fácánban is. Nagy József erdész felügyeli ezt a területet, és a csökölyi vadásztársaság gondozza. Igen jeles trófeájú vadakat kaptak itt puskavégre. Negyvenhektárnyi területen az erdőbirto- kosság gazdálkodik. Ennek az elnöki tisztét is Orbán Margit látja el a település irányítása mellett. Mint mondta: nincs egyszerű dolguk, hiszen az igényes erdő- gazdálkodás nagy figyelmet kíván. S egyúttal nagyok a közterhek is, ezért sokan fontolgatják, hogy megválnak az erdőrészük- től. Ebben szerepet játszik az is, hogy tavaly hét hektárról kitermelték a fát, s az új ültés a szárazság miatt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mindezek ellenére a kovácsi erdő százéves tölgyei igen sokat érnek, így áron alul nem válik meg tőlük az erdőbirtokosság. ■ Libikóka a faluközpontban Örvendetes, hogy egyre több a gyermek. Majdnem hat- vanan vannak a kis faluban. Eddig az utcán kívül nem volt olyan helyük, ahol esténként összegyűlhettek volna. Ezért az önkormányzat a legkisebbektől a tizenévesekig mindenkit számításba vett a terveiben. S az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán nyert pénzből a falu közepén olyan játszóteret építtetett, ahol hintákat, libikókát állítottak föl. Mára van cölöpös homokozó és filagória is az egykori tej- csarnok helyén. A nagyobbak azonban klubhelyiséget szeretnének, ahol lehetne beszélgetni, zenét hallgatni, és rendezhetnének bulikat is. E célnak a hivatal melletti A fiatalok már birtokba vették a teret épület éppen megfelelne, viszont alapos felújításra szorul. Az a területfejlesztési tanácshoz. Ha önkormányzat most ennek sikeres lesz, már a télen új klubot érdekében nyújtott be pályázatot vehetnek birtokukba a fiatalok. ■ Gazdálkodik a családi birtokon Rinyakovácsi szülötte Vízgázló János, s az egykor gazdag település egyik földből élő családjának fiaként hamar beletanult a gazdálkodásba. A körülmények a városba kényszerítették, de nemrég visszatért szülőfalujába.- Iskoláimat Gigében, majd Kaposváron végeztem, s a városban kaptam munkát. Huszonhét évet dolgoztam az építőiparban, amikor egy átszervezés után újabb váltásra kényszerültem. Az egykori szülői örökség persze mindvégig itt volt Rinyakovácsi határában, így mezőgazdasági vállalkozásba fogtam. A nyugdíj előtt álló férfi 26 hektáron gazdálkodik a családjával, s néha még a falubelieknek is ad alkalmi munkát. Mivel gazdasága nincs megfelelően gépesítve, sok mindent bérmunkában végeztet el.- Rinyakovácsi földje nagyon változatos, vannak homokos és agyagos részek is. Ezért a termény minősége is eléggé eltérő. Főleg búzát és kukoricát termesztek, s előre leszerződöm a gabona nagyobb felének az értékesítésére. Az átvételi ár most elképesztően alacsony, így kapcsolataim fel- használásával minél nagyobb tárolóhelyeket keresek. Vízgázló János nyugdíjas-éveiben is szeretné továbbvinni a családi gazdaságot, de csak ha átfogó reform lesz a mezőgazdaságban. Azt vallja: ha nem éri meg, még a szülőföld szeretete sem tudja rávenni a haszontalan munkára. Vízgázlő János 1945. június 10-án született Rinyahovácsiban. Kereskedelmi szakiskolát végzett, majd köz- igazgatási technikumban érettségizett. Dolgozott a kereskedelemben. az építőiparban, s négy éve visz- szatért a településre. A L M A N A C H - 16 5
