Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-25 / 172. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Júuus 25., SZERDA ■■■ Jól jövedelmez a turizmus A devizaliberalizáció idén nem ront az ágazat teljesítményén A turizmus idei bevételeinek alakulása azokat a szakembereket igazolja, akik az ágazat egyre markánsabb szerepvállalását prognosztizálják a hazai gazdaságban. Az idei év első öt hónapjában összesen 1,5 milliárd eurónyi bevétel gyűlt össze az idegen- forgalom szereplőinek kasszáiban, ami a korábbi év hasonló időszakához képest 16,5 százalékos többletet jelent. A kedvező folyamat makrogazdasági szinten is pozitív helyzetet eredményezett, az ágazat május végéig 929 millió euróval járult hozzá a folyó fizetési mérleg egyenlegének javításához. Az aktívum 23,9 százalékkal haladta meg a külkereskedelmi, és 98,1 százalékkal a folyó fizetési mérleg hiányát. A Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma (5,1 millió) összességében megközelítően 3 százalékkal nőtt. Míg ezen a területen a külföldi kereslet jelentősen élénkült, a hazai részarány némileg megcsappant a május végéig terjedő időszakban. Figyelemreméltó tény, hogy a legkeresettebb szállástípus a szálloda, a hazánkban eltöltött vendégéjszakák háromnegyede ehhez a szektorhoz kötődik. A szobafoglaltság a tavalyi adatoknak (41,4%) megfelelően alakult, az átlagosnál jobb mutatókat a négy-, illetve ötcsillagos egységeknél regisztrálhattak. A többi szállástípus közül az ifjúsági szállók forgalma növekedett örvendetes mértékben. Itt a külföldi vendégéjszakák száma két és félszeresére, a belföldieké egyharmadával növekedett, ami elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének, a szolgáltatási színvonal javításának, illetőleg a szállókat népszerűsítő kampánynak köszönhető. A nemzetközi forgalomban továbbra is meghatározó szerepet játszanak (44%) a német és az osztrák vendégek. Ugyancsak bővülés tapasztalható az olasz, brit és egyesült államokbeli érdeklődésben, és tovább folytatódott az izraeli turisták magyar- országi vendégjárása. A közel-keleti országból több mint másfélszer annyian jöttek idén május végéig, mint egy esztendővel korábban. A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a szomszédos országok gazdaságának stabilizációja, erősödése is hozzájárult a növekvő turistaforgalomhoz. A horvát és a szlovén turisták körében a magyar idegenforgalmi nevezetességek egyértelműen kedvelt úti céllá váltak, az érdeklődés növekedéséhez hozzájárult az is, hogy nálunk a hazainál jóval mérsékeltebb árakkal találkozhatnak. Hasonló a várakozás az orosz érdeklődéssel szemben. A kelet-európai országból elsősorban a szervezett csatornákon számítanak a forgalom erősödésére. Ami a hazai régiókat illeti, a várakozásnak megfelelően Budapest környéke a leglátogatottabb. A téli-tavaszi hónapokban is jó teljesítményt nyújtott a balatoni térség, ugyanakkor említésre méltó a Dél-Dunántúl, ezen belül is Baranya kiemelkedően jó szereplése. A gazdasági tárca külön vizsgálatot indított a forint árfolyam-szélesítés hatásának megfigyelésére a magyar idegenforgalomban. Az első tapasztalatok szerint a hazai fizetőeszköz erősödése ellenére nem csökkent az érdeklődés Magyarország iránt, ami részben a korábban lekötött, befizetett utazásoknak is köszönhető. A minisztérium ugyanakkor rámutat, hogy A MAGYARORSZÁGI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A NEMZETKÖZI PIACON (2001. I-V. HÓNAP) Németország 1041000 +0,5% Ausztria 234 000 -0,3% Olaszország 202000 +12,7% Egyesült Államok 146 000 +8,5% Nagy-Britannia 119000 +18,8% Izrael ____________________93 000 +113,5% a hazai idegenforgalom szereplőinek a korábbiaknál lényegesen keményebb tárgyalási feltételekre kell felkészülniük a jövő évi szerződések megkötése kapcsán a nagy nemzetközi utaztató cégekkel. A kelet-közép-európai térségben különösen Csehország számít komoly vetélytársnak, ahol a közelmúltban nem éltek a korona csúszó leértékelésének lehetőségével, és nem következett be a magyarhoz hasonló változás a fizetőeszköz megítélésében. Augusztusi pénzeső Elkezdődik az üzletrészek felvásárlása Augusztus elsején kezdődik a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek állami felvásárlása. A Magyar Fejlesztési Bank Üzletrész-hasznosító Kft.-je már a hét végén nyilvános vételi ajánlatot tesz az üzletrész-tulajdonosoknak. A vagyonrész felvásárlásának költségvetési vonzata 25-30 milliárd forint. A külső üzletrészek felvásárlását követően, december elsején elkezdődik a nyugdíjas szövetkezeti tagok vagyonrészeinek felvásárlása is. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 24.) Borsodchem 5010Ft ö Egis 10500 Ft ű Matáv 776 Ft ű Mól 4 265 Ft 00TP 14 535 Ft ű Richter 15675 Ft ű TVK 3 400 Ft o Zalakerámia 1950 Ft ű BUX: 6556,67-0,69% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 18-24-IG 69fliL ; ; ; ; I 68ŰÍL ____| 67 0Q ^262947 6556,67 j pont| ' ' ' T I I ! 8 3 í/> *CD *® 03 I CO O Q- X ^ I AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 401,92 Cseh korona 7,31 Euró 247,03 Német márka 126,30 Osztrák schilling 17,95 Lengyel zloty 67,53 Svájci frank 163,94 Szlovák korona 5,78 USA-dollár__________283,78 Hír ek TŐZSDE. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a törvényi szabályozás megszületését követően kész elindítani az energiakereskedést - derül ki a két tőzsde vezetője által kiadott nyilatkozatból kedden. LOBBI. Az új befolyásszerzési szabályok megkövetelése során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a háttérmegállapodások felderítése és bizonyítása lesz a legnehezebb feladata. A törvényszöveg szerint befolyásszerzésnek minősül a szavazó részvények megvásárlása mellett a részvényekre vonatkozó vételi és visszavásárlási jog, továbbá határidős vételi megállapodás érvényesítése, sőt a szavazati jog használati, vagy haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlása is. VH. A Bécem Rt. feletti közös irányításszerzés engedélyeztetésének elmulasztása miatt indított eljárásban közreműködő háromtagú versenytanács megállapította, hogy a 2001. június 28-án hozott megszüntető határozata jogsértő volt, ezért augusztus közepéig döntését módosítja - tájékoztatott a Gazdasági Versenyhivatal közleményben. BUSZOK. A Volán-tenderen nyertes öt cég szeptemberben kezdi szállítani az első autóbuszokat a regionális Volán-társaságok számára, amelyek az idén összesen 99 darabot vehetnek át - mondta Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója. A közbeszerzési tender munkazáró értekezlete után a vezér- igazgató elmondta: az idei 99 és a jövőre leszállítandó további 98 autóbuszt a költségvetés 3-3 milliárd forintos támogatásából, illetve 1,5-1,5 milliárd forintos saját forrásból biztosítják. ÜGYFÉL. Hiánypótló mű, vidám hangvételű, de mégis komoly szakkönyv jelent meg a közelmúltban a PanTel Rt. ügyfélkapcsolati igazgatója, Erdei Magdolna tollából. A könyv az emberről szól, akinek emberi értékei nélkülözhetetlenek - akár ügyfélként, akár szolgáltatóként vesz részt az ügyfél- kapcsolatban. A könyv címe: Őfelsége az ügyfél. ■ A kormány elhatározásának megfelelően az állam az 1992. évi névértéken Vásárolja fel a vagyonrészeket mindazoktól, akik azt alanyi jogon szerezték meg. A külső üzletrészek felvásárlása 25-30 milliárd forintba kerülhet. Az agrártárcánál arra számítanak, hogy jó néhány szövetkezet inkább kifizeti az üzletrészt, ugyanis nem szeretnék, hogy az állam tulajdont szerezzen. Forgatókönyv Azok a külső tulajdonosok, akik korábban jelezték a megyei földművelésügyi hivataloknál, hogy szívesen eladnák vagyonrészüket, a napokban az állami vételajánlattal együtt visszakapják az igénybejelentő lapot és az üzletrészokiratot, valamint egy tájékoztatót. Ennek alapján ki kell tölteni a kipostázott kérelmet, és a dokumentumokat el kell juttatni ahhoz a szövetkezethez, ahol az üzletrészük van. A szövetkezetnek ugyanis elővásárlási joga van, el kell döntenie, hogy él-e elővásárlási jogával, azaz névértéken kifizeti-e a külső tulajdonost vagy sem. Amennyiben a szövetkezet le; mond az elővásárlási jogáról, akkor az üzletrészigény jogosságáról szóló igazolást el kell juttatni a megyei földművelésügyi hivatalhoz. Az adásvételi szerződést - az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. megbízásából - a hivatal köti meg az érintettel. Ha a külső tulajdonosnak a papírjai rendben vannak, és megvan minden igazolása az üzletrészről, akkor aláírják az adásvételi szerződést. Az üzletrészek felvásárlását a megyei FVM-hivatalok bonyolítják le, és szintén ott bírálják el az augusztus 1. és november 31. között beadott kérelmeket. Ugyancsak ezek a hivatalok fizetik ki a pénzt az érintetteknek, legkésőbb december 31-ig. Információink szerint május végéig mintegy 800 mezőgazda- sági szövetkezettel kapcsolatban nyújtottak be mintegy 200 ezer igényt a megyei földművelésügyi hivatalokhoz az arra jogosult külső üzletrész-tulajdonosok. Anyagi háttér A Magyar Fejlesztési Bank elégséges tőkével rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen finanszírozni az üzletrészek felvásárlását célzó program elindítását - mondta lapunknak az MFB sajtószóvivője. Tarnóczi László közölte, hogy a pénzintézet által létrehozott, az adásvételt lebonyolító MFB Üzletrész Kft.-t néhány napon belül bejegyzik a cégbíróságon. Bár a társaság alaptőkéje mindössze hárommillió forint lesz, a szakember szerint a bank saját forrásaiból folyamatosan növeli majd a cég vagyonát. Ehhez a júniusi, százhúszmilliárd forint értékű kötvénykibocsátás szolgál alapul, amelyből százmilli- árd forint szabadon felhasználható. A cég az üzletrészeket kilenc évvel ezelőtti névértékűk száz százalékáért vásárolja meg, a külső üzletrészek megvételére huszonötmilliárd, míg a nyugdíjas tulajdonosok kifizetésére nyolcvanmilliárd forintot szán. Bár a mezőgazdasági szövetkezetek kívülálló birtokosai mintegy hatvankétmilliárd forintos igénnyel fordultak a pénzintézethez, Tarnóczi László szerint a követeléseknek csaknem a fele jogosulatlannak bizonyult. Ezenkívül a szövetkezetek elővásárlási joga is csökkentheti az államra rótt terheket. Nyugdíjasok A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyeli és irányítja az üzletrészek felvásárlását, képviselői bírálják el a tulajdonosok által benyújtott kérvényeket. Az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. feladata csak a létrejött szerződéstervezetek véglegesítése - közölte Tarnóczi. A külső tulajdonosok kifizetése valószínűleg néhány hónap alatt lezajlik. Ezután a cég megkezdi a nyugdíjas szövetkezeti tagok üzletrészeinek felvásárlását is. A december 1-jén induló tranzakció lebonyolításához azonban már lényegesen több pénz, mintegy nyolcvanmilliárd forint kellene. A nyugdíjas szövetkezeti tagok üzletrészének megvásárlására a kormány az agrártárca által kidolgozott eljárási trendet látja célszerűnek alkalmazni. A vásárlás lebonyolításához ebben az esetben is az illetékes földművelésügyi hivatalok működnek majd közre. Az év végi beruházáshoz valószínűleg további forrásbevonásra lesz szükség. ÚJVÁRI-FARKAS Diákmunka szövetkezetben A MELÓ DIÁK Kft.-nek az országban 52 irodája van, 55-60 ezer diákot, köztük 25 ezer egyetemistát foglalkoztatnak. Nyáron azért van náluk „csúcsforgalom", mert sok diák a vakáció alatt szeretné megkeresni azt az összeget, amivel tanulmányainak kiadásait csökkentheti. Sokkal többen vannak azonban, akik tanulás mellett is munkát vállalnak. 16 éven felüli nappali tagozatos közép- és főiskolások, valamint egyetemisták kaphatnak munkát. Belépéskor 1000 forint vagyoni hozzájárulást kell fizetni, amelyet kilépéskor visszakapnak. A szervezet ugyanis diákszövetkezetként működik. Ez az ország egyetlen olyan szövetkezete, amelynek kizárólag 25 éven aluli tagjai vannak. A munkát adó vállalattal a MELÓ-DIÁK köt szerződést, a munkát végző fiatal a'diák- szövetkezettől kapja munkabérét. Gyakori, hogy egy diák többféle munkát is vállal. Van, aki kora reggel reklámanyagot terjeszt és este telefonos kérdezőbiztosként, vagy esetleg bébiszitterként dolgozik. Az iroda foglalkoztatottjai Európa minden nyelvén végeznek tolmácsolási és fordítási munkákat, idegenvezetőként és hosz- teszként dolgoznak külföldi szak- kiállításokon. Több mint kétezren foglalkoznak otthon végezhető adatfeldolgozással. A MELÓ-DIÁK a terjesztés összes feltételével, raktárral, autóval, és terjesztőhálózattal rendelkezik. Évente 60 millió szórólapot, 25 millió ingyenes újságot, 1,5 millió könyvet, 5 millió termékmintát terjesztenek diákok. Nyáron a strandok, a kempingek, a vendéglátóipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom ad munkát. Sok váMatnál keresnek szabadságon lévő munkatársak helyére diákot, másutt pedig kampány- munkát akarnak elvégeztetni. _______________________(KOŐ»| Ál lami beavatkozást várnak Az MKIK felmérése az árfolyam-szélesítésről Az év hátralévő hónapjaiban derül ki, hogy milyen állami segítségre szorulnak a cégek a forint erősödéséből fakadó exportvesztéségek miatt. A kompenzálásra tett kamarai javaslatot a gazdasági tárca beépíti programjába - mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A forint 10 százaléknál magasabb erősödése komoly veszélyt jelent a kisvállalkozások számára éppúgy, mint a nemzetközi, nagy exportőröknek. Előbbieknek azért, mert exportjövedelmezőségük általában nem éri el a 10 százalékot, nincsenek eszközeik a forint erősödésének kivédéséhez, a határidős tőzsdei ügyeltek pedig kifejezetten költségesek a számukra. A nagy exportáló vállalatoknál pedig fennáll annak a veszélye, hogy az eddig keletkezett veszteségeik miatt elhalasztják a beruházásokat. Több ezer kérdőívet küldött ki az exportőröknek az MKIK és kutatóintézete, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI). 448 űrlap feldolgozása alapján arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely ágazatokat veszélyezteti legfőképp a forint erősödése, illetve milyen megoldásokkal csökkentik veszteségeiket - mondta Parragh László kamarai elnök. A visszaküldött kérdőívek többségét (90 százalék) a feldolgozóipari cégek adták, amelyek 324 milliárdos forgalmukkal a teljes külkereskedelmi export 4 százalékát adják. A megkérdezetteknek több mint a fele úgy nyilatkozott, hogy az exporton elért jövedelmük nem éri el a 10 százalékot, 26 százalékuknál ez a mutató 10-15 százalék közötti, egytizedénél is kevesebben képesek 15 százalék feletti exportnyereségre szert tenni. Az élelmiszer-, a textil- és a gépipar jelenti a legveszélyeztetettebb ágazatokat. Az élelmiszer-feldolgozók hátrányát növeli az alacsony importhányad, amelyből egyébként a veszteségeket valamelyest mérsékelni lehetne épp a forint erősödése folytán. A veszteségek mérséklésére a megoldások között leggyakrabban a termelési költségek csökkentését említették meg a vállalkozások - mégpedig a hazai beszállítók hátrányára az import előnyben részesítésével. A bérmunkát végző vállalkozások is kifejezetten rossz helyzetben vannak. Ha leépítés kezdődne meg ezekben az ágazatokban, akkor az súlyos foglalkoztatási következményekkel járna. S nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az exportáló vállalatok jövedelmezőségének csökkenése a gazdasági növekedés mérséklését is maga után vonná a külkereskedelmi mérleg romlásával. Ezért tűnik elkerülhetetlennek a mielőbbi állami beavatkozás - véli a kamara elnöke. icsernyánszkyi Nem lesz kamatváltozás Először ülésezett a monetáris tanács Budapest Sem kamatemelést, sem kamatcsökkentést nem tervez a mostani folyamatok tükrében a jegybank legfelsőbb monetáris döntéshozó szerve - közölte Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az új jegybanktörvény alapján felállított monetáris tanács hétfőn tartotta meg első ülését, amelyen áttekintette az elmúlt hetek árfolyam-alakulását, valamint véleményt formált az inflációs folyamatokról is. Járai Zsigmond leszögezte: a monetáris tanács arra a következtetésre jutott, hogy mind a forint május elején végrehajtott sávszélesítése, mind a devizaliberalizáció helyes volt, nincs szükség a monetáris kondíciók változtatására. Az elnök hangsúlyozta: a mostani külső és belső gazdasági feltételek mellett a jelenlegi 245-250 forint/euró körüli árfolyamszint elősegíti, hogy a jegybank által meghirdetett inflációs célok megvalósuljanak, azaz 2001 végére 7-8 százalékos sávban legyen az egy évre visszatekintő pénzromlás, illetve 2002 végére teljesüljön a. kitűzött 4,5 százalék inflációs cél. Járai Zsigmond aláhúzta: az MNB törekvése az, hogy a pénzpiaci folyamatokról a gazdaság szereplőit megfelelően és minél gyorsabban tájékoztassa, ezzel is lerövidítse az alkalmazkodást. A monetáris tanács üléséről elmondta: az előrejelzések alapján az MNB 2001-ben és 2002-ben egyaránt kiegyensúlyozott, 4-5 százalék körüli GDP-növekedés- re számít. ■ 1 KASZÁS E.
