Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-03 / 153. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 2 8 2001. Július 3., Kedd ' ||| Gondos gazdák A település irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A falu polgármestere Mutter Miklós. Az alpolgármester Steinbacher János. A képviselő-testület tagjai: Steinbacher Menyhért Ferenc, Beke János, Schiller Mátyás és Steinbacher Ferenc. A körjegyző: Bajkó László. A falu háziorvosa: Dr. Pap Imre. A falugondnok: Steinbacher Ferenc. m Miklósi A község a XIV. század végén - a szomszédos településsel, Kárával - a Karai család birtokában volt. 1436-ban Alsó-Miklósi és Felsö-Miklósi néven szerepelt. A jelenlegi falu elődje a határbell Ráctemető- dűlőben volt, ám a török uralom alatt elpusztult. Az 1700-as évek első felében német telepesek érkeztek ide. és 1849-ben a falunak több mint 670 német lakosa volt. A múlt század első évtizedében az Itt élők száma meghaladta a nyolcszázat. Az 1930-as népszámlálás során a lakosság már magyarnak vallotta magát. 1950-ben alakult meg a községi tanács, ám 21 év elteltével közigazgatásilag Nágocshoz csatolták. Az önállóságát 1990-ben nyerte vissza, megalakult az önkormányzat, önálló jegyzöséggel. Szintén ebben az évben jött létre a Miklósi Ifjúsági Egyesület, hogy elősegítse és ápolja a falu hagyományait, kulturális rendezvényeket szervezzen. Az egyesületen b$lül alakult meg a tánccsoport, amelyet már a környékbeli falvakban is jól ismernek. Eredményesen dolgozik a vöröskereszt- alapszervezet is. Az óvodások és az iskolások Törökkoppányba járnak, a háziorvos nágocsi. 2001. tavaszán Be- degkérrel léptek körjegyzőségre. A falu lakóinak száma jelenleg 267. Azt beszélik a faluban... .... hogy a falu határában levő üres állattenyésztési - legutóbb libanevelő - telep ismét hasznosításra kerül. Állítólag egy siófoki vállalkozó pulykákat akar ott tenyészteni. Többen remélik, hogy ez új munkahelyeket jelent. ..., hogy a hónap végén az ifjúsági egyesület több mint húsz tagja Horvátországba megy táborozni, felkészülni a további szereplésekre. ..., hogy a településen élő német házaspár, akik két házat vásároltak, a falusi turizmus keretében német családok üdültetését tervezi. Az apartmanok kialakítása hamarosan kezdődik. .... hogy várhatóan még az idén felújítják a római katolikus templom tetőszerkezetét, mivel több helyen is beázik. Állítólag a plébánia pályázaton nyert pénzt, de az egyház számít a hívek anyagi támogatására is. ..., hogy a gyerekek nagy örömmel fogadták a leendő szabadidőparkban felállított, több- funkciós, fából készült játékokat, amelyet több százezer forintért vásárolt a szabadidő- és sportegyesület a televíziós vetélkedőn nyert pénzen. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓ: ESZES ANDREA Ingyentelek a fiataloknak Miklósi jövőjét, a lakosság megélhetését elsősorban a tahi Flextronics gyárának léte, fejlődése határozza meg. Úgy látom, hogy fiataljaink többsége „menekül” a mezőgazdaságtól, nem abban látja a boldogulását - mondta Müller Miklós, a község polgármestere. Miklósit sem kerülte el a múlt rendszer körzetesítési politikája, aminek az lett az eredménye, hogy a falu intézmények és munkahelyek nélkül maradt. A hetvenes években megindult a fiatalok elvándorlása Kaposvárra, Siófokra és Tabra.- 1971 óta közigazgatásilag Nágocs társközsége volt a falu - mondta Müller Miklós, aki 1990 óta a település polgármestere. - A rendszerváltáskor nyertük vissza az önállóságunkat. Első dolgunk a közterületek rendbetétele, a polgár- mesteri hivatal kialakítása, az ifjúsági klub felépítése volt, majd a kultúrház bővítése és teljes felújítása. Utcáinkat 90 százalékban sikerült aszfalt- burkolattal ellátni. Folyamatosan betonlapos burkolást kaptak a csapadékvíz-elvezető árkok is. A tíz év alatt összesen mintegy 17 millió forint összegű beruházás, felújítás valósult meg. Az ön- kormányzati saját erő ötmilliót tett ki.- Mivel próbálták a fiatalokat megtartani?- 1992-ben úgy döntött képviselő-testületünk, hogy ingyentelket biztosít az építkezni vágyó fiataloknak. Eddig hatan _ kaptak építési telket, ám ezenfelül évente 200 ezer forintot különítünk el az első lakásépítők vissza nem térítendő támogatására. Hat család kapott ilyen segítséget, de lakásfelújításhoz is biztosítunk kamatmentes kölcsönt. Az idősek ellátásának biztosítása érdekében pedig - a megyében az elsők között - létrehoztuk a falugondnoki szolgálatot, ami azóta is eredményesen működik.- Mi bosz- szantja a polgármestert?- Kínos a számomra, hogy a tíz évig működ- Müller Miklós polgármester tetett önálló jegyzőség után ez év márciusában Bedegkérrel körjegyzőségbe kényszerültünk. A község függetlensége és önállósága azonban megmaradt. Gondunk és fájó pont, hogy helyben nincs munkahely. A környező mezőgazdasági üzemek is mindössze hat miklósi lakost foglalkoztatnak. A mezőgazdaság bizonytalansága miatt ezért marad a napi ingázás az ipari üzemekbe.- Idei célkitűzés?- Egy szociális bérlakás megépítése a Széchenyi-terv támogatásából. Ezzel a fiatalok átmeneti lakásproblémáján kívánunk enyhíteni. Költség- vetésünk évek óta forráshiányos, így nagy terveink nem lehetnek. Folytatni kívánjuk a csapadékvíz-elvezető árkok burkolását, a Rákóczi utcában a szilárd burkolatú út befejezését, járdák felújítását. ■ Szabadidőpark a nyereményből A fajátékok a gyerekeket, a nyugalom a felnőtteket csábíthatja majd a parkba Egymillió forintot nyert még februárban Rókusfalvy Pál Hovatovább? című játékán a Miklósi Szabadidő- és Sportegyesület, illetve a vöröskereszt tagjaiból össze állt 35 tagú csapat. A pénzen a település központjában szabadidőparkot és játszóteret alakítottak ki. Átadására július 14-én kerül sor. A miklósiakat Nagy Tímea olimpiai bajnoknő vezette sikerre. Kunszentmárton és Tiszasziget csapatai elől hozták el az Ifjúsági és Sportminisztérium által felajánlott egymillió forintot.- A felhívásra küldött nevezésünket a szervezők elfogadták és adásba is kerültünk - emlékezett vissza Kristóf Györgyi, a csapat tagja. - Nagy Tímea „kivívta” a falu számára az egymillió forintot, amire büszkék vagyunk. A nyereményből az egyesület szabadidőparkot épített gyermekjátszótérrel. Ez az egész falu lakosságát szolgálja majd.- A sportpályán belüli részen elkészültek a szalonnasütő helyek, a díszágyások mondta Steinbacher János, az egyesület elnöke. - A gyalogjárda mellett diszkút épült pihenőpadokkal, míg a sportpályával szembeni zöldövezetbe került a fából készült, többfunkciós játszótér. Homokozót is kapnak a gyerekek.- Társadalmi munkával készült a parkosítás, a virágosítás - vette vissza a szót Györgyi. - Ugyancsak az összefogás eredményei a szökőkút és a park padjai is, és a homokozó is így készül majd el. Azt reméljük, hogy a parkban a miklósi- ak megtalálják majd a kikapcsolódás, a szórakozás lehetőségét. A szabadidő- és sportegyesület azt tervezi: a parkot és a játszóteret magába foglaló zöldövezetet Nagy Tímea olimpiai bajnoknő- ről nevezik majd el. __________■ A település számokban A faluban 128 lakást tartanak nyilván: ebből 127 magántulajdonú, egy pedig önkormányzati. Az utóbbi öt évben hat új lakás épült, kilencet felújítottak, illetve korszerűsítettek. Miklósiban hat ház van külföldi (német) tulajdonban, az elsőt 1991-ben vették. A községben hat egyéni vállalkozó tevékenykedik: három kereskedő, egy-egy fuvaros és szikvízgyártó. A postamesterség is magánkézben van. 1995 óta nyolcán kötöttek házasságot, 12 kisgyerek született és 25-en haltak meg. A lakosok közül 141-en nők, a férfiak száma 126. A legtöbben a 18 és 60 év közötti korosztályba tartoznak. Legkevesebb a 15 és 17 éves korcsoportba tartozók száma, mindössze 7. Öt óvodása és 15 általános iskolása van a településnek. Középfokú tanintézetben 12-en, főiskolán és egyetemen hárman tanulnak. A lakosság száma folyamatosan csökken. 1980-ban még 379-en éltek itt. Tíz évvel később 314-en, 1995-ben pedig már csak 286-an. A jelenlegi állandó lakosok száma 267. , ■ Hetvennyolc évesen a csikón Hetvennyolc évesen csikón ülve dolgozott a műhelyben Steinbacher Mihály szíjgyártó. Olyan mesterséget űz, amellyel a térségben kevesen rendelkeznek.- Kőműves szerettem volna lenni, de nem bírtam azt, hogy egész héten hideg konyhán, távol legyek a családtól - emlékezett vissza, miközben egy lószerszám javításán dolgozott. Illés József somogyacsai szíjgyártó volt a mesterem, akitől elsajátítottam a szakma minden fortélyát. 1943- ban szabadultam és nála kezdtem. Miklósiban apám mellett is dolgoztam - ő is szíjgyártó volt -, majd a rákospalotai bőrkonfek- ció-üzembe kerültem. Később a Tengődi Állami Gazdaságba kerültem, ahol új lószerszámokat készítettem, illetve javítottam. Önálló iparos csak később, 1984- ben lettem. Steinbacher Mihály műhelyében különféle szerszámok sorakoztak: árak, lyukasztók, fogók, kalapácsok, szélelő, szabógép... No és felújításra, javításra váró lószerszámok. Az idős mester - akit most is sokan keresnek fel javítás miatt - azt mondta: az utóbbi időben megromlott a látása, ezért kevés munkát vállal. Leginkább csak annak a fogatosnak dolgozik, aki elvégzi neki a szükséges mezőgazdasági munkákat. Nem rejtette véka alá, sőt büszSteinbacher Mihály szíjgyártó kén mesélte, hogy a kilencvenes évek elején sok új lószerszámot készített Németországba. Annyi volt a megrendelés, hogy nem is tudta mindet teljesíteni. Munkájával mindig elégedettek voltak, mert nagy hangsúlyt helyezett a megrendelés pontos és megbízható teljesítésére.- Még a régióban is kevesen voltunk szíjgyártók - mondta a búcsúzás előtt. - Ha jól emlékszem, Tamásiban a Huth Marci, Kötésén a Rozs Zoli, illetve Bala- tonfüreden Bárdi Gábor. Ma már talán nincs is utánpótlás, képzés ebben a szakmában... ■ A bálozó falu A községben élő fiatalok, középkorúak és az idősek egyaránt szeretnek mulatni, bálba járni. Évente négy-öt táncos rendezvényt tartanak a felújított kultúrház- ban. A bálokat a civil szervezetek rendezik. Kiemelkedik ezek közül a svábbál, amelyre a környékbeli településeken kívül távolabbról is érkeznek mulatni vágyók. Rendszerint komlói és pécsi fúvószenekar húzza a talpalá- valót. A sváb, a búcsúi és a szüreti bált az ifjúsági egyesület rendezi, ahol a tagok műsort is bemutatnak. A farsangi bálnak a vörös- kereszt helyi alapszervezete, míg a májusfakitáncoló bálnak a Szabadidő- és Sportegyesület a felelőse. Hogy a bálozó Miklósiak jól érzik magukat, azt mi sem bizonyítja jobban: rendszerint hajna- lig tartanak a mulatságok... ■ Az oldal összeállítását a miklósi önkormányzat támogatta Keserű az idei mézszezon Negyed százada van „beszélő viszonyban” a méhekkel az 53 éves Péter József. Főállásban, vállalkozóként 1986 óta kétszáz méhcsaládot nevel és gondoz. A munkába besegít a család és a barátok is. Évente legalább húsz órát foglalkozik családonként a méhekkel, és azt állítja, hogy meghálálják a rájuk fordított időt. Korábban vándoroltatta is őket, ám az utóbbi években egészségi állapota ezt nem tette lehetővé.- Elégedetlen vagyok az idei mézmennyiséggel - panaszkodta a méhész. - Az áprilisi fagyok - húsvét másnapján mínusz nyolc fok volt Miklósi környékén - csaknem teljesen elvitték az akácot. így a tavalyi mennyiség fele lett, családonként mintegy 15 kiló. A hársnak az esős idő és a viharos szél tett be, így már csak a napraforgóban van remény. Akácból összesen talán harminc mázsa méz lett... Péter József elmondta: még nem tudja, ezt is kiveszi meg. A korábban mézkereskedelemmel foglalkozó cég tönkrement, így az értékesítés még várat magára. Ezekben a napokban a napraforgóra való felkészülés és az atka elleni védelem ad munkát. Az atka már legalább 15 éve jelen van a méhészetben, ezért különös figyelmet érdemel az ellene való védekezés. Gyógyszerezéssel és a megfelelő téli élelemmel való ellátással lehet segíteni azon, hogy viszonylag kicsi legyen a méhállomány vesztesége. Péter József évente mintegy félmillió forintot költ erre. A kétszáz család 7-800 ezer forint bevételt hozhat az idén, ami szerény megélhetést biztosít a termelőnek... ■ Péter József jóban van a méhekkel Régiségek a tájszobában Tavaly augusztusban kezdte el a vöröskereszt alapszervezete - hagyományőrzés céljából - régi használati és dísztárgyak, eszközök gyűjtését. Ezekből tájszobát rendeztek be a kultúrház mögötti épületben. Tóth Ottóné, a hagyományápolás egyik aktív tagja elmondta: több mint száz emlék gyűlt össze a sváb házak egykori lakóinak használati tárgyaiból, amely a fiatalokat és a középko- rúakat is a múlt értékeire emlékezteti.- A tájszobát a helyi lakosokon kívül a faluba látogató idegenek is rendszeresen felkeresik - mondta Tóth Ottóné. - A kultúrház rendezvényeinek résztvevői is igénylik, hogy megnézhessék a gyűjteményt, amit szinte az utolsó pillanatban mentettünk meg a pusztulástól. Bútorok, ruhák, egykori munka- és evőeszközök, szentképek éppen úgy megtalálhatók, mint az esernyő, vagy a falióra... A régi tárgyak folyamatosan szaporodnak: legutóbb egy Singer varrógép, rokka, faragott tányértartó, poharak és tányérok, parazsas vasaló, illetve tiloló került a szobába. A vöröskereszt alapszervezete arra számít, hogy az önkormányzat majd biztosít egy házat, ahol külön helyezhetik el a szobába és a konyhába tartozó tárgyakat, eszközöket. Ha előbb-utóbb tájházat létesít a falu, akkor a helyiek a parkosítást, virágosítást is vállalnák, hogy vonzóbb legyen az érdeklődők számára. MIKLÓSI PÉNZE Felúiltásra fonttható Öakomanyzati összeg ____ v /< / \ \ Község| / \ 7,2 | 11,5 \/ 5,6 \ / Iskola. £ V ’ |§vy>H«od3. a ^***ii£L i eoeszseaüov í.‘.VJjUOMVauJjl Szociális kiadás -V Falugondnoki szolgálat Össziiii: 14,7 ■Iliié Iirlil
