Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-23 / 170. szám
6. OLDAL ALMANACH 1 2 5 2001. Július 23., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Benkes László. Az alpolgármester: dr. Göndöcs Lászlóné. A képviselő-testület tagjai: Csere József, dr. Szikra Sándor, Nyakas Ferenc, Talián József, Kövesdi Pálné, Strausz Lajos és Kesztyűs Lászlóné. A jegyző: Kovácsáé Péterfi Judit. Az általános iskola igazgatója: Fuisz János. Az óvodavezető: Péter Lászlóné. A háziorvos: dr. Szikra Sándor, a fogorvos: dr. Szabó Judit, a gyógyszerész: Csere József. _______________■ ME SZTEGNYÖ A falu nevét az 1332-ben készült pápai tizedjegy- zékben írták le először. Meszes talajú, erdőkkel körülvett, mocsarakkal tarkított, teknő alakú völgyben bújt meg a település. Meszteknyeként, később Mesztegnyekén! említik az írások. 1408-tól a Gordovai Fancs család birtoka volt, s abból az időből még a vásárairól is maradt fenn adat. A török hódoltság idején elnéptelenedett a vidék. A mai Mesztegnyö a helytörténeti emlékek tanúsága szerint 1703-1711 között épült a jelenlegi helyén. 1773- től a Hunyady család birtoka. Az ezt követő két évszázadban óriási fejlődésen ment keresztül a falu. Mintagazdaságot, templomot, kolostort hoztak létre a birtokosok, téglaégetöt és kisvas- utat üzemeltettek. Iskolája 1740-töl van. A település történetének egyik szomorú epizódja 1840-ben volt, és mesztegnyei zenebonáskodás néven vált híressé. Egy félreértett katonaösszeírás után a mesztegnyöi ifjak föllázadtak: az összetűzésnek 13 áldozata volt. és 48 helybélit börtönbe vetettek. A XX. század elején nyolc puszta tartozott Mesztegnyöhöz, és csaknem kétezer lakója volt. A szövetkezet 1959-es megalakulása után a puszták elnéptelenedtek, és a falubél is sokan elfogytak. Jelenleg 1460 lakosa van. Tudja-e hogy... ...Mesztegnyőn állt a leghosz- szabb ideig a front. A település a Margit-vonal somogyi középpontjában volt, és 1944 decemberétől 1945 márciusáig tartottak itt a harcok. A falut emiatt szinte teljesen újjá kellett építeni. ...a falu határában 22 halastó van. A tavak mindegyikét mesterségesen hozták létre a XX. század elején, úgy, hogy Mesztegnyőnek nincs olyan folyója, ami táplálhatta volna őket. ...madárparadicsom van a mesztegnyöi erdőben. Több ritka és védett faj búvóhelye ez a környék. A türelmes turista fekete gólyát, parti fecskét, jégmadarat és gyurgyalagot is megfigyelhet. ...a Dunántúl összes védett virágkülönlegessége föllelhető a falu erdejében. Kockás liliom, erdei ciklámen, kontyvirág és számos orchideaféle virít a határban. ...a Malom-árok onnét kapta a nevét, hogy a kis vízfolyáson három molnár őrölt: a Kövesdi család, a Fándli család és az apácák is üzemeltettek egy-egy malmot. ■ Az oldal cikkeit írta Fábos Erika Fotók: Kovács Tibor A turizmus gyümölcsét érlelik Mesztegnyö túl kicsi és túl nagy egyszerre. A településen lakó 1400 embernek ugyanis éppen olyan szintű infrastruktúrára, intézményekre van szüksége, mint azokon a településeken, ahol kétszer ennyien élnek.- Támogatás azonban csak feleannyi érkezik a feladatokhoz, mint amennyire szükség lenne az önkormányzatnak - tudtuk meg Benkes László polgármestertől. Ezt a dilemmát évről évre nehezebben éli túl a falu. Ennek ellenére a jövőbe néznek, és terveznek rendületlenül.- Mit tart a legsürgetőbb feladatnak?- A legnagyobb feladatunk, hogy munkát hozzunk a faluba és letelepítsük a fiatalokat - mondta Mesztegnyö polgármestere. - Ez két ciklus óta napirenden van, de sajnos, csak az utóbbival boldogulunk. Azt hiszem, ebben az ügyben csak nagyvonalú és célratörő lehet az önkormányzat. Akár anyagi áldozat árán is le kell itt telepíteni a fiatalokat, hiszen ez hosszú távon megtérül, másrészt a település jövőjéről van szó. A rövid távú jövőjéről, ha arra gondolunk, hogy ezek után a letelepedők után több támogatáshoz jut a falu, a hosszú távúról, ha arra gondolok, hogy ezeknek a fiataloknak a gyerekei óvodába, iskolába járnak majd Mesztegnyőn és itt fizetnek adót, esetleg megélhetést adnak a későbbiekben a településen.- Ha a fiatalok letelepednek Mesztegnyőn, mi vár rájuk?- Mesztegnyö egy rendkívül értékes település. Büszkék lehetnek rá az itt lakók. A falusi turizmushoz - azt gondolom és ezért dolgozunk - minden adva van a községben. Ezekre az alapokra a térséggel közösen olyan attrakciókat kell építenünk, amelyek vonzóak Benkes László polgármester lehetnek a vendégeink számára. Nagyon bízom benne, hogy ösz- szefogással ez megvalósítható. Ha pedig ez így lesz, akkor lesz jövője a fiataloknak. Ezenkívül a mezőgazdaság komplex kiaknázásán is dolgozunk. Szeretnénk a természetes körülmények között termelt, ízletes mesztegnyöi gyümölcsöt és zöldséget úgy piacra vinni, hogy belőle az itt élőknek legyen haszna. Azt gondolom, ebben a faluban minden megvan ahhoz, hogy bizakodva előre tekinthessünk. ■ Nincsen lagzi rétes nélkül Mesztegnyö három éve rétesnagyhatalom. Évről évre itt rendezik meg a megye réteskészítőinek a versenyét. Már készülnek az ideire is. Tízezer nyújtott tésztájú ínyencfalat várja majd a vendégeket. A legtöbb rétest minden évben Koronáné Pandúr Margit készíti, versenyen kívül. 0 gondoskodik arról, hogy mindenki megkóstolhassa a falu híres finomságát.- Édesanyámtól tanultam ezt a mesterséget - mondta. - Nálunk is és minden mesztegnyöi háznál minden ünnephez hozzátartozott a nyújtott tésztájú parasztrétes. Enélkül nem lehet ma sem tisztességes falusi lakodalmat tartani. A titkát mindenki kérdezi, de én nem tudom elárulni, •hiszen szerintem semmi titok nincs benne. Jó liszt kell hozzá, és sok töltelék; a többi nagyon egyszerű.- Szereti a rétest?- Én egyedül csak a krumplisat szeretem, de abból sem eszem sokat. Készíteni szeretem a rétest, Vendégre várnak a szobák Jó szezonra számítanak a falusi vendéglátók Mesztegnyőn. Úgy tapasztalják, több turista jelentkezik, mint a korábbi években. A település az első somogyi falvak között kapcsolódott be az idegenforgalomba. A településnek eddig az 1993-as és 1994-es év volt a legjobb; a külföldi turisták akkor fedezték föl a Balaton háttértelepüléseit. Azóta minden évben kevesebb a vendég. Péter Lászlóné, a vendégfogadók mesztegnyöi egyesületének elnöke elmondta: a faluba látogatókat elsősorban a természet közelsége és a hagyományok érdeklik. Kirándulnak a környékre, de a település adta lehetőségeket is kihasználják. Péter Lászlóné bízik abban, hogy a Tourinform- iroda működése ezt még inkább elősegíti. S a vendégek szívesen elfogadják a jó tanácsot.- Úgy tapasztaljuk, örülnek, hogy van kihez fordulniuk, és szívesen részt vesznek a szervezett kirándulásokon is - mondta. - Nagy vonzerő a rétes is. A fesztivál előtt különösen nagy az érdeklődés a hazai vendégek részéről is. A szobakiadók bíznak abban, hogy a néhány évi hullámvölgy után ismét neldlendülnek a turisták. Szerintük a zöldturizmus kedvelői ennél nem találhatnak jobb helyet. A kedvező környezeti adottságok mellett a híres mesztegnyöi vendégszeretet is csalogatja őket.____________■ Tízezer utas az erdei vonaton Egy kilenc kilométeres erdei szakasz vonzza a legtöbb turistát Mesztegnyőre. Az erdei kisvasút tavaly több mint 10 ezer utast szállított. A múlt század közepén még több mint 700 kilométer hosszú erdei hálózatot tartottak nyílván hazánkban, ma azonban alig 300 kilométeren pöfögnek a romantikus szerelvények. A mesztegnyöi Kak-pusztáig szállítja az utasokat. Kövesdi Pál vasútüzem-vezető elmondta: a fenntartó Sefag minden évben igyekszik fejleszteni a kisvasutat. idén a végállomást szépítették, hiszen a legtöbb turista nem csak oda-vissza vonatozik, hanem szívesen eltölt néhány órát a kak-pusztai kirándulóparkban, ahol az idei évtől már focipálya is várja a kiKisvasútkrónika Az ország első gazdasági vasútját a Hunyady család építette több mint 100 éwel ezelőtt. Kezdetben ló, később gőzmozdony vontatta, így juttatta a kitermelt fát a lapos erdőből a faluba. Manapság elsősorban turisztikai célokat szolgál. A szerelvényt minden év május első napján erdei piknikkel ünnepük. Iskolások és kirándulók egyformán kedvelik a kisvasutat rándulókat. A mesztegnyöi kisvasút, az országban máshol működőkhöz hasonlóan, annak ellenére is veszteséges, hogy tavaly több mint tízezer utasa volt. A ráfizetés dacára a fenntartók az önkormányzattal és a Híd a Boronkán Egyesülettel közösen azt tervezik, hogy a megyében működő erdei pályákat összekötik egymással. Akkor a Balatontól egészen a Dráváig lehetne vonatozni a somogyi erdőkben. ■ Mesztegnyei legendák A jó szellem, az aranykard és a fehér kutya Flunyady László szenvedélyes vadász volt, és jó barátság fűzte Széchenyi Zsigmondhoz, a híres vadászíróhoz. Hunyadyt afrikai vadászaton tépte szét egy oroszlán. Amikor a grófot temették, a szertartáson nem vehettek részt a falubeliek. Azt beszélték, azért, mert a gróf szívét nem hozták haza, és szelleme nem tud megnyugodni. A mesztegnyőiek hittek ebben, s mivel szerették a grófot, úgy tartották: Hunyady László szelleme védelmezi a közösséget. Egy esetet máig emlegetnek az öregek: a háború előtti nyáron váratlanul vihar támadt, és egy elszabadult bika, mint egy ámokfu- tó, rohangált a faluban. A mesztegnyőiek szerint a gróf ezzel akarta figyelmeztetni szeretett földijeit a közelgő veszedelemre. Sokáig meséltek arról is, hogy az egykori mesztegnyöi erdőmester, Urbán Ferenc sírjába'n egy aranykardot és egy imádsá- goskönyvet helyezett el a fia, aki az 1848-as szabadságharcban őrnagy volt és a megtorlás elől Amerikába kellett menekülnie. Mielőtt útnak indult, a szájhagyomány szerint hazatért, s kardját és kedves dolgait apja sírjába rejtette. Ladi János, az 1919-es mártír népszerű tanító volt Mesztegnyőn. Mielőtt az inkei erdőben kivégezték volna, egy lovas kocsihoz kötve vonszolták végig a falun. A mesztegnyőiek azonban nem mertek segíteni rajta. Halálát követően a sírjánál ült és három éjjel vonított ott egy fehér kutya. Negyedik nap a mesztegnyőiek képviselői hoztak egy marék földet onnét, ahol eltemették, és a felesége sírjára szórták. A kutyát nem látták többé, s a falu lelkiismeretével együtt megnyu- godott. ____________ ■ Gi zi néni ígéretei Kövesdi Tiborné mindent tud Mesztegnyőről. Szabolcsi lányként a férje hozta Mesztegnyőre, s az utóbbi negyven évben azért dolgozott, hogy a falu értékeit megőrizze s átadja az utódoknak. Számos szakmai elismerése ellenére a mesztegnyőiek szeretetére és tiszteletére a legbüszkébb. Hátránnyal indult Mesztegnyőn Kövesdi Tiborné, mindenki Gizi nénije. A vendégszerető somogyi faluban ugyanis mindenkit elfogadnak, de igen nehezen fogadják be a messziről jövőt. Kövesdi Tiborné mégis utat talált a szívükhöz. A titok nyitja szerinte az, hogy bebizonyította nekik: szereti annyira a falujukat, mint ahogy a sajátját szerette.- Úgy gondolom, régóta rosz- szulesne nekik, ha azt mondanám, hogy szabolcsi vagyok, nem pedig azt, hogy somogyi - mondta. - Igaz, nekem is nehezemre esne ilyet kimondani; bármennyire is szeretem a szülőföldemet, itt éltem le az életemet.- Mire a legbüszkébb az elmúlt négy évtizedes somogyi- ságból?- Arra, hogy meg tudtam tartani, amit fogadtam. Amikor taKövesdi Tiborné 1934. május 9-én született Apagyon. A kaposvári főiskolán végzett tanító szakon; 1961-ben alakította meg Mesztegnyőn az irodalmi színpadot, 1962-ben pedig a népi együttest. A helyi honismereti egyesület és a faluház vezetője. Egy fia és két unokája van. nító lettem, azt mondtam: szív- vel-lélekkel teszem a dolgom, és mindig többet adok, mint amennyit várnak. Talán ezért van, hogy az egyszerű emberek mindig szerettek és becsültek Mesztegnyőn. Kövesdi Tiborné annak is örül, hogy sok tanítványa örökölte tőle ezt a szemléletet, és ugyanolyan elszántan védi az igazi értékeket, mint ahogy ő tette. Gizi néni szereti a munkáját, leginkább pedig nyáron. Ilyenkor szünet nélkül kíváncsi gyermekek zajától hangos a falu első iskolájának udvara. Évente ezernél több fiatal és idősebb diák ismerkedik itt Mesztegnyö szépségeivel. ■ Az oldal elkészítését a mesztegnyöi önkormányzat támogatta Gólyavédők faluja Egész Európában honos, de hazánkban él a legnagyobb európai gólyakolónia. Több nép saját madarának tekinti, így a magyarok is nemzeti, élethozó madárként tisztelik. Mesztegnyőn mindig nagy becsületben tartották a gólyákat és a vándormadarak is a falut. A települést környező mocsaras rétek ugyanis - amelyeket gólyalegelőknek hívtak az itteniek - bőséges táplálékkal szolgáltak a madaraknak. A faluban 1994- ben kezdtek figyelni igazán a gólyákra. Alapítvány alakult, fesztivált neveztek el róluk és a helyi iskolások is szemmel tartották a fészkeket. Az alapítvány célkitűzése azóta is az, hogy a gólyák kedvelt élőhelyeit, a települést körülvevő vizenyős réteket megóvják. Árvái Ilona, az iskola gólya szakkörének vezetője elA gólyáknak fesztiváljuk van a faluban mondta: a legtöbb madár 1994- ben és az azt követő két évben érkezett. Az idén három párral kevesebbet számoltak, mint tavaly _______________ ■ i í és nem elfogyasztani. Amúgy pedig minden háziasszonynak jó szívvel ajánlom: bátran fogjon hozzá a rétessütéshez. Nekem már az unokáim is megtanulták. Nem ördöngösség ez, és minden sütemény- nél nagyobb a sikere.________________________■
