Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S A G I 2001. Július 20., péntek HM RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 19.) Borsodchem 5 010Ft A Egis 10700 Ft ff Matáv 811 Ft ű Mól 4 300 Ft ű OTP 14 995 Ft ű Richter 15 600 Ft í) TVK 3 525 Ft B Zalakerámia 1935 Ft íí BUX: 6703,35 +1,98% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 13-19-IG 6905 _ 1 ;T| 68 00 6703,351 6700___16579.53 I 6573.29 Á 66 00 1528,8 [ lmaCI/3 pont j > * • 'I- i \ || g ;g "E ;S I •£ -<u a) 23 5? | o. x oo o AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 404,23 Cseh korona • 7,37 Euró , 249,80 Német márka 127,72 Osztrák schilling 18,15 Lengyel zloty 67,08 Svájci frank 165,71 Szlovák korona 5,85 USA dollár_________284,77 Ke rékpárgyár A Gömör-Uno Kerékpárgyártó Kft. 176 millió forintos költség­gel mountainbike-gyártó üze­met létesített az elmúlt évben bezárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei királdi bánya épületei­ben; az üzemet Fónagy János közlekedési miniszter avatta fel csütörtökön. ________Hírek_______ LA KÁSHITEL. A jelenlegi 20 százalékosról 40 százalékosra nőhet az új lakás építésére fel­vett hitelek adókedvezménye, amennyiben a parlament ősz­szel elfogadja a Fidesz javasla­tát. A párt elnöksége azt is kez­deményezte, hogy a jelzálog- levelek állami kamattámogatása 1,5 százalékponttal növekedjen - mondta csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter. INFLÁCIÓ. Az infláció 9,53 százalékra csökkenhet július­ban az elemzők előrejelzése szerint. A Reuters által készített összesítésben az elemzők az év hátralévő részében tartósan egy számjegyű fogyasztói árszint­növekedést jeleznek előre, éves átlagban 9,31 százalékos inflá­ciót prognosztizálnak. MUNKAÜGY. A szociális part­nerek újabb javaslatai is nagy­részt beépíthetők az Európai Unióval közösen készítendő, foglalkoztatáspolitikai prioritá­sokat tartalmazó dokumentum­ba - hangsúlyozta Herczog László, a Gazdasági Miniszté­rium miniszteri megbízottja az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) csütörtöki ülésén. AUTÓ. A DaimlerChrysler és a Mitsubishi közös kisautója, a Smart motorját vagy Magyar- országon vagy Türingiában gyártják majd. Az új üzem mintegy 200 millió dolláros be­ruházást követően ezer ember­nek ad majd munkát, és ne­gyedmillió motort gyárt évente. EGIS. Az eddigi adatok alapján az Egis Rt. idei nyeresége vár­hatóan meg fogja haladni mind a tavalyit, mind az idei évre előrejelzett nyereséget - írja az Egis Gyógyszergyár Rt. köz­leménye. Az idén kevesebb a dinnye Európa többi részéhez hasonlósan, kevesebb dinnye termett az idén Magyarországon. A gyümölcs termesztése nem tartozik a leg­nyereségesebb vállalkozások közé, az ágazat jövedelmezősége évről évre csökken. Mind­ezek ellenére a görögdinnye a mai napig az egyik legolcsóbb gyümölcs. Dél-Békésben idén több mint ezer hektáron ter­mesztenek dinnyét. Medgyesegyházán és kör­nyékén a görögdinnye termesztése vált a vezető mezőgazdasági ággá. Mára az ország dinnyeter- melésének 60 százalékát adja a kistérség, az ex­portnak pedig a fele származik a Viharsarokból. Előfordul, hogy a nyár végén leadott termés nye­resége elmarad, és veszteséggel zárul az év. A be­vételek alakulása az idei szezonban is bizonyta­lan lábakon áll. A tavalyinál kedvezőbbek ugyan a felvásárlási árak, de úgy tűnik, most a dinnyé­ből termett kevesebb. Nagy Béla medgyesegy- házi polgármester elmondta: idén a tartós esőzés okozott gondokat a palántaültetés és a takaró­fóliák leszedése után. A növények megsínylették a betegségek, gombák, baktériumok támadásait, amelyek a tenyészidő alatt megtizedelték az állo­mányt. Egyes gazdáknak az elültetett növényeik­ből csupán 40-50 százalék maradt meg. A csök­kent tőszámú termés viszont fordítottan arányos a költségek emelkedésével. A gazdák - többsé­gük őstermelő - panaszkodnak, hogy aránytala­nul magas termesztési költségeket és közterhe­ket kell viselniük, miközben a jövedelmezőség csökken. A dinnyét a környező kelet-európai or­szágokba ömlesztve, a nyugati piacokra csoma­golva, osztályozva szállítják, s ezt egyre nagyobb járulékos költség terheli. A probléma összetett, melyet a piaci árak bizonytalansága, a termelők és a felvásárlók együttműködésének hiánya is befolyásol. A tavalyinál lényegesen kevesebb a dinnye az Ormánságban, a termésnek közel a fele tönkre­ment a május eleji esőzések következtében. Elő­reláthatólag kilónként 40-50 forintnál olcsóbban nyár végén sem lesz kapható a gyümölcs a bara­nyai piacokon. Kovács Istvántól, az Ormánsági Agrárvállalkozók Egyesületének elnökétől meg­tudtuk, úgy tűnik, csak a széltől védett, erdővel körülvett területeken maradtak meg a növények, a károk tehát nem a termesztés során használt technológiák esetleges hiányosságának tudhatok be. A pórul járt termelőknek hektáronként legke­vesebb 500 ezer forintos veszteséggel kell szá­molniuk, közülük többen vannak, akik a beruhá­zás költségeit annak ide­jén hitelekből fedezték. Idén a tavalyinál csaknem 20-25 száza­lékkal kevesebb dinnye termett Heves megyé­ben a híres csányi, a hat­vani, a horti, a hevesi és a káli termőhelyeken. A megyében mintegy ezer hektáron foglalkoznak az ízletes gyümölcs ter­melésével. A szakembe­rek az alacsonyabb ho­zamokat a májusi és a júniusi lehűlés kedvezőt­len hatásával magyarázzák. Ám a közkedvelt gö­rögdinnye ízre és zamatra sokkal jobb a tavalyi­nál. A felvásárlási ára kilónként - nagyságától és minőségétől függően - 35-50 forint. Ez utóbbi már extrának számít, és exportra kerül. A megye piacain és az üzletekben csütörtökön 100 forintos fogyasztói áron kínáltak egy kiló görögdinnyét.- Két hete már az átlagvásárló is meg tudja fi­zetni a dinnyét - mondta tegnap Király János, a kaposvári piacot üzemeltető cég vezetője. A so­mogyi megyeszékhelyen június elején 2-300 fo­rintért árulták a görögdinnye kilóját, tegnap 90- 95 forintért. Legtöbbet a fővárosi, a szegedi és a pécsi nagybani piacról hozták, illetve a hagyo­mányos dél-baranyai termőhelyekről. Somogy­bán meglehetősen nagy a szóródás, a Balaton- parton a legdrágább a dinnye. A kaposvári árak­hoz képest mintegy 20-30 százalékos az eltérés. Már a turisták is felfedezték az eltérést. A megye- székhelyen azzal számolnak: a következő hetek­ben tovább csökken az ára. A legolcsóbb várha­tóan augusztusban lesz, kilóját 30-40 forintért tudjuk majd megvásárolni. europress Gabona: érdemes később eladni A MOSZ szerint 3-4 hónap múlva magasabb árat kapnak a termelők A gabonaágazatban kialakult helyzetet aggasztónak tartja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége. A MOSZ konszenzust sürget a földbirtok-politikában. A MOSZ tegnapi elnökségi ülésén Uhercsák András főtanácsos a be­takarítás kapcsán elmondta: a bú­za hektáronkénti hozama jelentő­sen eltér az ország különböző tér­ségeiben. A malmi minőségű bú­za aránya a vártnál kevesebb, míg a takarmánybúzáé várhatóan több lesz. A nyomott piaci árak, a növekvő termelési költségek és az értékesítési válság miatt a ter­melők tömegesen mehetnek az idén tönkre. A felvásárlási árak­ban akkor várható elmozdulás, ha a kormány exporttámogatást nyújt. A WTO-megállapodás 1,3 milliárd forintos szubvenció ki­osztását teszi lehetővé. Ezzel az összeggel a kezdeti időszakban legalább 4-500 ezer tonna gabona kiszállítható lenne az országból. Az agrár-érdekképviselet azt java­solta a gabonatermelőknek, vár­janak az értékesítéssel három­négy hónapot, a nemzetközi tőzs­dék ugyanis erre az időszakra már áremelkedést jeleznek. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke üdvözölte, hogy a kormány végre foglalkozik a földbirtok kérdésé­vel. A legnagyobb gond jelenleg az - mutatott rá -, hogy a földből nem származik jövedelem, hi­ányzik a tőke a gazdaságok fej­lesztéséhez. Az agrár-érdekkép­viselet azt javasolja a kormány­nak, hogy jogi és közgazdasági eszközökkel segítse elő a hely­ben lakó vagy gazdálkodó, mező- gazdaságból élő természetes és jogi személyek földtulajdonszer­zését, illetve haszonbérletét, a stabil földhasználat kialakulását, ösztönözze a működő és ver­senyképes üzemi méretek kiala­kítását, biztosítsa a magán- és társas vállalkozások egyenlő fel­tételek melletti együttélését. Na­gyon fontos lenne a családi gaz­daságok mellett a mintegy 960 ezer őstermelő és mezőgazdasági bérmunkás helyzetének mielőb­bi rendezése is, tette hozzá a MOSZ vezetője. ÚJVÁRI GIZELLA BEJÁRÁS AZ M3-ASON. Már aszfaltoznak is néhány helyen az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár között épülő szakaszán. A jellemző azonban a földmunkák és a töltésépítések befejezése. A kivitelezés ütemterv szerint halad, idén a 65 százalékos készültségi szint elérése a cél. Az új, 67 km hosszú sz,tráda- szakaszt 2002. december 31-ig adják át a forgalomnak. _______ fotó: ötvös imre A keletnémet út nem járható Egyre kevesebb a hazai szakképzett munkaerő Magyarország gazdasága si­keres, fontos része az Euró­pai Unió piacának. A gond az, hogy egyre kevesebb a szakképzett munkaerő ide­haza - mondta Christopher Sonder, a német nagykövet­ség gazdasági tanácsosa, aki­vel a császártöltési Európa Napon* beszélgetett lapunk munkatársa.- A magyar gazdaság az Európai Unió gaz­daságának fontos ré­sze. Az önök exportjá­nak 75 százaléka az Unió piacára kerül, s ez jelentős arány - nyilatkozta Chris­topher Sonder, Né­metország magyaror­szági nagykövetségének gazda­sági tanácsosa. - Mindez annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben versenyképessé vált. A rend­szerváltás óta mindhárom kor­mányuk jó politikát folytatott. Mindenekelőtt a külföldi tőke bevonására és a privatizációra gondolok. A külföldi tőke a modern gépek beszerzését és a korszerű vállalatgazdasági irá­nyítás átvételét jelentette. A jól képzett magyar munkaerő pe­dig adott volt. Nézzük csak az Audit. Eredetileg csak kis mo­torokat akartak itt gyártani, s lám, mekkora nagy céget hoz­tak létre Győrben! A Dunától keletre Győrhöz hasonló város talán Kecskemét.- Igen, Kecskemét, ahol egy igen régi, nagy nevű német cég, a Knorr-Bremse termel. Ebből a városból látja el a kelet-európai piacot termékeivel.- Lát-e problémákat Magyar- országon?- Két gondot vélek felfedez­ni. Magyarországon vannak olyan régiók, ahol nehéz jól képzett szakembereket találni. Ez égető gond. Gondolja el, hogy egy gép sok-sok millióba kerül. A dolgozónak kreatív­nak kell lennie, gondolkodnia kell ahhoz, hogy megfelelően tudja a gépet irányítani. Sajnos egyre nehezebb ilyen munka­erőt találni. Másrészt a költsé­gek növekednek. Nemrég az Audi távozó főnöke azt a megállapítást tette, hogy Magyaror­szág drágább mint Lengyelország. Hal­lottam olyan cseh vál­lalkozót, aki azt mondta, hogy ők ol­csóbbak, mint a ma­gyarok, akár át is tele­pülhetne az Audi. Ha tehát a magyarok azt szeret­nék, hogy több fizetést kap­janak, akkor növelni kell a termelékenységet. Ez nagy ki­hívás.- Németország az egykori NDK-t nemcsak beolvasztotta a szövetségi köztársaságba, de be is vitte az Unióba. Hogyan áll­nak ma a keleti tartományok?- Különleges helyzetben vannak. Németország évente több mint 100 milliárd márkát invesztál a volt NDK-s tartomá­nyokba. Az egykori kelet-euró­pai államok közül egyetlenegy sem jutott és jut ekkora tőke- injekcióhoz. A keleti tartomá­nyokban az alkalmazottak las­san a nyugatihoz hasonló bért kapnak. A gond az, hogy a ter­melékenység nem nőtt a bérek­kel együtt. Emiatt igen sok ipa­ri munkahely ment veszendő­be. A keletnémet példa azon­ban nem alkalmazható önök­nél. Magyarországnak a saját útját kell járnia - mondta Christopher Sonder. BARTA ZSOLT Munkaerő-közvetítés nyáron Az ügyfelek érdekeit is védik a rendelkezések A nyári időszakban, a szezo­nális munkák idején különö­sen nagy forgalmat bonyolíta­nak le a munkaerő-kölcsön­zéssel, -közvetítéssel foglalko­zó vállalkozások. A tevékeny­séget július 1-jétől szabályozó kormányrendelet szigorú fel­tételekhez köti az ilyen vállal­kozások működését. Magyarországon megyénként több tucatra tehető a munkaerő­közvetítéssel foglalkozó vállalko­zások száma. A legtöbb ilyen profilú cég a fővárosban tevé­kenykedik. Forgalmuk a nyári időszakban jelentősen megnöve­kedik. Ezt egyrészt a szezonális munkák gyarapodása - különö­sen a mezőgazdaságban, az ide­genforgalomban és az építőipar­ban jellemző a növekedés - idézi elő, másrészt viszont a nyári sza­badságok kapcsán jelentkezik komoly igény a szakszerű helyet­tesítőkre. A forgalom jelentős ré­szét teszi ki a nemzetközi mun­kaerő-közvetítés is. A napokban hatályba lépett friss kormányrendelet pontosan rögzíti a magán-munkaközvetítői tevékenység fogalmát. Eszerint a magán-munkaközvetítés szem­pontjából is foglalkoztatásra irá­nyuló jogvi­szonynak mi­nősül az a megállapodás, amelyben a szolgáltatás tárgya az ellen­érték fejében végzett mun­ka. A jogsza­bály ebbe a ka­tegóriába so­rolta a gyer­meknevelő el­foglaltságot is. Ez utóbbi azért különösen fon­tos, mert végre rendezheti azt a zavart, ami a gyerekvigyázók, bébiszitterek hazai és külföldi közvetítését jellemzi. A magánközvetítők szakmai felügyeletét a továbbiakban is a területileg illetékes munkaügyi központok látják el. A kölcsön­zéssel, közvetítéssel foglalkozó vállalkozások a tevékenységüket a jövőben csak akkor folytathat­ják legálisan, ha a rendelet ha­tályba lépésétől (2001. július 1.) számított hat hónapon belül az illetékes munkaügyi központban regisztráltatta magát. Továbbra is szükséges, hogy a tevékenységet végző vállalkozó rendelkezzen megfelelő szakmai ismeretekkel, legyen technikai eszközökkel fel­szerelt irodája, illetve bizonyos esetekben előírhatnak vagyoni biztosítékot is. Amennyiben va­lamely vállalkozás elmulasztja a nyilvántartásba vételt, jogtalanul végzi a közvetítői munkát, és ez­zel szabálysértést követ el. A jogszabály tiszta viszonyo­kat kíván teremteni hazai magán­munkaközvetítői piacon. A szigo­rodó követelmények és feltételek a vállalkozásokkal, ügynökségek­kel kapcsolatba kerülő ügyfelek érdekeit is szolgálják. A munka­ügyi központokban külön megbí­zottak foglalkoz­nak a nyilvántar­tásba vétellel, akik a regisztráción kí­vül az érdeklődő­ket pontos infor­mációkkal láthat­ják el arra vonat­kozóan, hogy a magát hirdető, il­letve spontán fel­keresett kölcsönző vagy közvetítő cég vajon minden fel­tételnek és jogsza­bályi előírásnak megfelel-e. k. e. Az év első felében - a tavalyi hason­ló időszakhoz képest - csaknem 6,5 százalékkal volt kevesebb mun­kanélküli az országban. A foglalkoz­tatási hivatalok 386 ezer munka- nélkülit regisztráltak. Az országos átlagnál kétszer gyorsabb ütemű csökkenés tapasztalható a közép­magyarországi régióban (14,2 szá­zalék) és közel kétszeres Nyugat- Dunántúlon (12,8 százalék). A kelet­magyarországi régióban mérsékel­tebb ütemben csökkent a regisztrált munkanélküliek száma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents