Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 3 9 2001. Július 20., Péntek A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesz­tője a képviselő-testület. A polgármester: Csík László. Az alpolgármester: Papp László. A képviselő-testület tagjai: Duga Lajos, Márkus Lajos, Böhm János, Kiss Ernő, Sára Sándomé, Kalányos János, Bérezés János, Laki Dezső és Rühl György. A jegyző: Bállá Róbert. ■ CSOKONYAVISONTA Erdöcsokonya és Somogyvisonta 1940-ben egyesült, létrejött a megye egyik leghosszabb települése: a csak­nem hét kilométer hosszú Csokonyavi- sonta. Mindkét község története a kö­zépkorig nyúlik vissza: Somogy-vlson- tát a XIII. századi oklevelek Villa Visunthaként említették először. Erdöcsokonya akkoriban IV. Béla ado­mányaként a Csák nemzetség birtoka volt. A török hódoltság idején elpusz­tult mindkét település, a Széchenyiek telepítették be újra. Csokonya néven új helyen indult fejlődésnek. 1758-ban már országos vásárokat tartott, a XIX. században pedig mezővárosként emlí­tik. 1943-ban találtak rá a 76 tokos forró vízre, s az 1960-as években több medencét is építettek. A falu hí­res szülötte Xantus János természet- kutató, a pesti állatkert tervezője és első igazgatója, valamint Nagyatádi Szabó István, a kisgazdapárt alapítója, egykori agrárminiszter. Azt beszélik... .... hogy bevitte a málnásba a falu polgármesterét az agrárin­novációs kht. A földművelési minisztériumhoz közeli társa­ság pályázatán kilencmillió fo­rintot nyert Csokonyavisonta egy konferenciára. Most, hogy a társaság visszaéléseit vizsgálja a rendőrség, azt is firtatja: mi ke­rült ennyi pénzbe egy egyszerű agrárkonferencián. Egyesek tud­ni vélik, hogy ebből a pénzből sikerült befejezni a fürdő gyógyászati szárnyának az épí­tését. Az ügy megosztja a falusi­akat: vannak, akik szerint nem lett volna szabad belekeveredni, mások szerint egy polgármester­nek az ördöggel is cimborálnia kell a település érdekében. ..., hogy az egyébként jól si­került falunap befejezéseként egymásnak ugrottak a csokonyaiak és az aracsi cigá­nyok. Az öklükkel vitázó felek megúszták néhány kék-zöld folttal. ..., hogy bepanaszolták a ro­mák az alpolgármestert, aki szennyvízszállító vállalkozást működtet. A cigányok szerint a szippantókocsi tartalmát rend­szeresen a lakóövezet közelé­ben ürítik ki. ■ Az oldal cikkeit írta Gamos Adrienn és Nagy László. Fotók: Béres Ferencné Az oldal elkészítését a csokonyavisontai ön- kormányzat, valamint a Thermálfürdő Kft támogatta. Fürdőjével együtt fejlődik Csokonyavisonta Csokonyavisontán más mércével mérnek, mint a többi hasonló nagyságú településen. Ez a falu jóval nagyobb lépésekben fejlőd­het, de nagyobbat is bukhat. Attól függően, hogy az önkormányzat milyen gazdája a termálfürdőnek. Mert Csokonyavisonta fejlődésé­nek és jólétének alapja a nemzet­közi hírű termálfürdő. A strandot üzemeltető önkormányzati tulaj­donú kft a legnagyobb foglalkoz­tató, és sok helybeli lakosnak a fürdőturizmusból van bevétele. A mostani önkormányzat, úgy tetszik, jó gazdája a rábízott ter­málfürdőnek: beruházások sorát kezdte el, s ezeknek célja a gyógy­fürdővé válás. Új kezelőépületet emeltek, korszerűsítik az úszó­medencét, tetőt terveznek a sza­badtéri medence fölé, újabb és újabb kezeléseket vezetnek be, és kezdeményezték a termálvíz gyógyvízzé nyilvánítását.- Tisztában vagyunk vele, hogy a település és a fürdő csak együtt fejlődhet. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy versenyképes ter­málstrandot alakítsunk ki, ahová szívesen jönnek a külföldiek is - mondta Csík László polgármester. - Talán a legfontosabb felada­Csík László polgármester tünk, hogy tovább javítsuk azt a pozíciót, amit a termálfürdőjével mára elért a település. A falu vezetői legalább ennyi­re figyelnek a polgárokra is: in­gyenes fürdőjáratot működtet­nek, és a helybelieknek kedvez­ményes a strand. A csokonyavi­sontai gyerekek jól-fölszerelt is­kolában tanulhatnak, szép óvo­dában játszhatnak.- Az iskola mellől még hiány­zik egy tornacsarnok, de minden évben pályázunk, hogy azt is megépíthessük. Ha az is meg­lesz, valóban elégedettek lehe­tünk egy kicsit - mondta a pol­gármester. Csokonyavisonta jómódú tele­pülés. Szaporodik a vállalkozá­sok száma, és évek óta tavaly először gyarapodott a lakosság száma is. Mindezt kiegészíti, hogy terjeszkedik az üdülőöve­zet. Csík László azt mondta, ha a jelenlegi folyamatok maradnak, néhány év múlva nagyközség lesz a település. Ma már az üdülőtulajdonosok sem érezhetik mostohagyereknek magukat: az elmúlt években jog­gal panaszolták, hogy a pénz áramlása az üdülőövezet és a falu között csak egyirányú volt. A pol­gármester ma bátran a szemükbe nézhet, hiszen a két fő gondot si­került orvosolni: a falutól a fürdő­höz vezető bekötőútig már elké­szült a kerékpárút, így végre nem az autók között kell járkálniuk a gyalogosoknak. Ez a beruházás folytatódik, és a bekötőút szélesí­tése sem késik tovább. A másik többéves gond az üdülőövezet­ben a vízelvezető rendszer hiá­nya. Végre elkészültek ennek a tervei, és a csatornázással egyide­jűleg az idén meg a jövő év első felében azt is megépítik. Hírnév 1800 méter mélyről Új korszakot nyitottak Csoko­nyavisonta életében 1943- ban a Magyar-Amerikai Olaj­ipari Rt próbafúrásai. 1800 méter mélyből 76 fokos víz tört fel, amiről mára bebizo­nyították, hogy alkalmas a mozgásszervi bántalmak enyhítésére, emellett csök­kenti a nőgyógyászati és a gyulladásos, keringési pana­szokat is. Sokan azt mond­ják: még a férfiak potenciaza­varaira, a női meddőség meg­szüntetésére is jó az itteni al­káli hidrogén-karbonátos, gyengén jódos és kénes víz. Van olyan helybeli, aki azt tartja: háromévi gyermekte- lenség után a termálvíznek köszönheti, hogy ma népes család veszi körül. Egészen hi­hetetlen történetek is keringenek a vízről: egy pécsi fiatalasszony pél­dául az orgazmuskészségét nyerte vissza Visontán. A szakemberek szerint nem zárható ki, hogy az it­Bizonyítottak a visontai termálvíz gyógyító hatásai A reumások mekkája Vize kiválóan alkalmas a mozgásszervi bántalmak és elfajulásos gerincbántalmak gyógyítására. Kedvező eredménnyel alkalmazzák idült nőgyógyászati bán­talmak és gyulladásos betegségek gyógyításánál is. A fürdőnek napozásra és játékra kiválóan alkalmas szabadterei vannak, lombos fái és virágai pedig ár­nyat és kellemes környezetet adnak. Nyitva tartás: Egész évben folyamatos. Információ: Thermálfürdő Kft. Tel./fax: 82/475-Ű24 (46281) teni víz jótékony hatással van a ne­mi életre és az efféle panaszokra is.- Bizonyítottak a visontai ter­málvíz nőgyógyászati hatásai; a meddőségnél is eredményes le­het a kezelés- mondta dr. Angyal Zol­tán, a fürdő szakorvosa.- Ennél töb­bet azonban biztonsággal nem állítha­tunk, hiszen tudományos igényű vizs­gálat nem tá­masztja alá. Mostanában sokat beszélnek a víz vágyfokozó hatásáról. Hetven­éves férfiak számolnak be büsz­kén erőnlétük javulásáról. Az or­vos elmondta: több férfibetege be­szélt arról, hogy a fürdőkúra után javult a nemi élete. Ennek azon­ban a szakember szerint számta­lan oka lehet: a pihenés, a meleg víz okozta vérbőség, a stressz­mentes állapot, a fürdőruhás lá­nyok látványa, és természetesen kell hozzá a gyógyvíz is. A helybe­liek csak nevetnek a vágykeltő für­dővízen. Józan paraszti eszük ugyanazt diktálja, mint az orvos szakértelme: a pihenés és a meleg víz együtt hozza meg az ered­ményt _____ ___ _____■ Sz erelem az alsóhegyi pincénél Rendszerető gazda Vida Sándor, aki szőlőinek valóságos szerelme­se. Már kora reggel a tőkék között serénykedik. S megadja a szőlő­nek, amit lehet. Évtizedek óta nap­lót vezet a telepítésről, a különféle permetezőszerek hatásáról meg a termésről. Úgy látja, az idén ered­ményes lesz a szüret.- A 750 tőke között van ezer­fürt, bíborkadarka, de Kecskemét virága ás - mondta a 74 esztendős gazda. - A magam munkáját soha nem számolom, de a drága perme­tezőszereket nem tudom megven­ni. Maradok inkább a bevált régi szereknél. Azokkal is csínján kell bánni; szárazságban kevesebbet, esős időben többet használok. Az adagoláskor nem szabad tévedni, és abban sem, mikor permetezzek. Sok fajtát telepítettem a több mint fél évszázad során. A Csaba­gyöngye nagyon finom, de meg­váltam tőle, mert a darazsak na­gyon rájártak; előbb kóstolták meg, mint jómagam. Vida Sándor szívesen idézte föl a régi szüreteket, mikor össze­gyűlt a nép az alsóhegyi pincék­nél.- A jó borok adták a hangula­tot. Birkapaprikást főztünk - mondta. - Többször is megáll­tunk a kútnál, felirata így hívogat­ta a szüretelőket: „Komám, meg­állj egy szóra, vizet igyál a borra!” S volt olyan év is, mikor elmaradt a szüret. 1940-ben éltem át a leg­nagyobb jégverést. Letarolta a szőlőt, s úgy megtépázta a gyü­mölcsfákat, hogy 5-6 évig nem hoztak termést... Hat éve volt a leggazdagabb szüret. Vallom, hogy igazán jó bort csak szőlőből lehet készíteni. Ez az év is jónak ígérkezik: lesz mivel koccintani. ■ Virágzik a Borostyán Már a legényeket is a szájukra vet­ték, találó népi rigmusban így summázták fiatalságukat: „Kerek az én szoknyám alja, barna legény hevert rajta”. Ez a kórus egyik ked­velt nótája, és nagy sikert arattak a „Csokonyai istállóban” kezdetű népdallal is a falunapon.- Valami újat akartam, ami még hiányzott a faluból - mondta Sára Sándomé, a Borostyán nyugdíjas­klub vezetője. - Tavaly áprilisban alakultunk, s most 95 tagja van az egyesületnek. Valósággal meg- pezsdítettük a falu kulturális éle­tét. Szinte egymást követik a kü­lönféle kezdeményezések, rendez­vények. Estéket szervezünk, s a tollfosztástól a táncig több min­dent bemutatunk. A tizenhat dalos ajkú és 14 táncos lábú asszony rendszeresen közönség elé lép a sárközi karikázóval meg a cigány- tánccal. Most hét végén a fürdőn szere­pelnek a mozgáskorlátozottak „Együtt, egymásért” rendezvé­nyén. S az új nótához új ruha kell, így gondolták az önkormányzatnál is. Húszezer forintot adtak a nyug­díjasoknak, és a hagyományos vi­seletben még szebbek lesznek az asszonyok.__________________■ A cigány lélek festője Viharba került a cigány, s megfo­gadta: ha ezt ép bőrrel megússza, vásárra viszi a lovát és az árát az istennek adja. Úgy is tett, csak­hogy a lóval adott egy tyúkot is. Az előbbiért mindössze két pen­gőt kért, a baromfit viszont há­romszázra tartotta. Hát így csap­ta be a cigány a jóistent. Régi roma anekdotákból, ci­gányviccekből meríti képei témá­ját Vékonyáé Nagy Éva. Az egy­szeri lóvásár történetét is meg­festette, csakúgy, mint a cigány­tábor mennybemenetelét vagy azt, ahogyan a purdét kerékpárt lopni tanítja az apja. A csokonyai naiv festő képei tele vannak hu­morral: unatkozó ördögöket fest és Évát hajkurászó Ádámot. A ci­gány témájú képei is mosolyogta- tóak. Vékonyné Nagy Éva festé­szete ennek ellenére nem köny- nyen fogyasztható. Azt mondta, hogy ezeket a képeket az átlag­ember nem teszi ki a szobája fa­lára. Nem is állnak értük sorba a vevők. A szakemberek azonban elismerik, bekerült a Képzőmű­vészet vadvirágai című kötetbe, a Cigánykaraván című képe pedig egészen Franciaországig eljutott. Hatodik éve festi már a roma lelket és a cigányok mindennap­jait. Évek óta tervezi, hogy galéri­át épít a háza előtt, ahol dolgoz­hatna, és a képeinek állandó kiál­lítóhelye lehetne.- Ettől, sajnos, egyre távolabb kerülök. Ma már festékre is egyre ritkábban futja - mondta. - Ez a világ nem kedvez az alkotásnak. Mostanában időm is alig van fes­teni, hiszen egyre többet kell dol­gozni, hogy fenn tudjunk marad­ni. A képterveimet félre kellett tennem egy időre, pedig van be­lőlük bőven. A festésből egyelőre annyi maradt meg, hogy német gyerekeket tanítok rajzolni. ■ Póni vár a kis unokára Nagy lóbarát hírében áll Kálmán István. A térség­ben ő honosította meg a fogathajtó versenyeket. Hét éve rendeztek elő­ször ilyen versenyt, s az­óta minden évben meg­tartják; egyre nagyobb a híre és a közönsége. Iga­zi térségi lovasparádé, s Csokonyavisonta mellett Babócsán és Szulokban is meghonosodott. Minden évben e három verseny eredménye alap­ján dől el, hogy ki a legjobb lovas gazda a Dráva mentén.- Volt honnan örökölnöm a ló szeretetét, hiszen lótartó család­ból származom. A téeszben is fo­gathajtó voltam, csak később ül­tettek át traktorra, rakodógépre - mondta Kálmán István. - Nekem volt először hobbilovam a falu­ban; azóta is bánom, hogy elad­tam. Messzire jártam dolgozni, a családban pedig nem volt senki, akire rábízhattam volna. Akkor megfogadtam, hogy az unokám­nak veszek egyet. Alighanem el­jött az idő, mert ugyan még csak nyolc hónapos, de a falunapon úgy megülte a pónit, mint aki arra született. Egy éven be­lül saját pónija lesz, az már biztos. A spediter-fogathajtó versenyekről azt mond­ta: Ausztriában látott hasonlót, és azonnal az jutott eszébe, hogy ide­haza is meg kell szer­vezni. - Szerencsére mellénk állt az önkor­mányzat, így még ab­ban az évben megrendezhettük a versenyt. Magunk alkottuk a sza­bályokat: a lényeg a gyorsaság és a pálya hibátlan teljesítése. Egy bánata van csak ezzel kap­csolatban: az, hogy míg az első években rendre helyi gazda győ­zött, mára megerősödött a konku­rencia, és más faluból valók viszik el a pálmát.- Az idén is a somogyaracsi Zsálek Zsolt nyert, s a bolhói Pintericsék végeztek a második­harmadik helyen. Csokonyavison­tai gazdák nem kerültek dobogó­ra, és ezen még az augusztusi szu- loki forduló sem segíthet. Pedig sok itt a lóhoz értő ember. Csak egy kis szerencse kellene a győze­lemhez. ■ KÁLMÁN ISTVÁN Civilek gazdagítják a falut Csokonyavisonta egyik érdekes­sége, hogy lassan több civil szer­vezet működik itt, mint egyik-má­sik kisvárosban. Az ifjúsági klub­tól az országosan elismert gomb- focicsapatig sokféle érdeklődésű szervezet megtalálható. Nemrég alakult meg a hetedik egyesület, a nyugdíjasoké. Az önkormányzat támogatja a civileket: évente más­fél millió forintot oszt szét közöt­tük. Emellett kirándulni viszik az egyesületi tagokat, s támogatják az utazásaikat. így a szervezetek­re fordított összeg évente eléri a hárommillió forintot is. Az önkormányzatnak nemcsak kiadást jelentenek a szervezetek: hasznot is hajtanak, hiszen a falu rendezvényeinél mozgósíthatók, és kiveszik részüket a munkából. Azért is hasznos a működésük, mert a több száz tagot összegyűj­tő egyesületek révén a falu hírei is gyorsabban eljutnak az emberek­hez. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents