Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

6. OLDAL 2001. Július 2., Hétfő Gondos gazdák A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. Polgármester: Horváth Zol­tán, alpolgármester: Hegyi Lász­ló, képviselők: Fehér Istvánná, Guricza László, Hunyady József, Pásztor Vince. Jegyző: Nemes László. Falugondnok: Kovács László. Háziorvos: dr. Szikra Sándor. Védőnő: Tóthné Szabó Ilona. Tudja-e hogy... ...Kelevíz nevét egy honfoglalás korabeli fegyverről, a kelevézről kapta. Ez egy lándzsához hason­ló kézi fegyver. A névadó harci szerszámot, amelyet a kutatások szerint még a török ellen is csapa­tostul használtak a magyarok, a kelevíziek a címerükben is meg­örökítették. ...Kelevíz határában található az a 3,2 hektáros erdörész, amelyben évszázados tölgyek és kőrisek ta­lálhatók. Közülük a legértékesebb fa a feketedió. A legidősebb pedig az erdészek szerint egy tölgy. Ko­rát több mint 300 évre becsülik. ... Számtalan növényritkaság található Kelevíz határában. A te­lepülés érdekes része a Liliom­hegy amit már a 13. században is a csodálatos virágról emlegettek. Feltehetően azért, mert a liliom­nak számtalan fajtája nyílott a te­rületen. A hegyen már csak kevés nyílik belőle, de a falu erdeiben maradt belőlük. A szigorúan vé­dett kockás liliomot máig több he- lyen meg lehet csodálni. ______■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA ÉS STRASSZER VALÉRIA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A város közelsége is segíti a falut Kelevízen - akárcsak a többi hason­ló nagyságú faluban - a legnagyobb gond a munkahely hiánya. Ennek ellenére a kelevíziek ragaszkodnak falujukhoz, a betelepülőknek kö­szönhetően üres telek sincs.- Az utóbbi tíz évben alig változott a lakosok száma a faluban - mondta Horváth Zoltán polgármester. - Igaz, hogy helyben nincs munkahely, de közel van Marcali és Mesztegnyő, ahol a legtöbb kelevízi dolgozik. Ahogy Marcali fejlődik, a közeli fal­vakat is egyre többen felfedezik.- Mi hiányzik KelevízrőU- Alapjában véve az ellátás jó. Két élelmiszerbolt is van a települé­sen, és a néhány kilométerre lévő városban minden megoldható. Ta­lán csak a posta az, ami hiányzik. A gyerekek miatt is sokat kell utazni: iskola és óvoda sincs a faluban. Az orvosi ellátás is Mesztegnyőn érhe­tő el. Mindezek ellenére minden év­ben épül új ház. Csaknem száz gye­rek él a faluban: az átlagéletkor is egyre alacsonyabb.- Milyen problémákkal küzde­nek? Horváth Zoltán polgármester- Hosszú ideig ellentét volt a fa­luban élő tíz roma család és a ma­gyarok között. Ezeket igyekeztünk elsimítani, és megpróbálunk együttműködni. Sok gondot oko­zott régebben a megélhetési bűnö­zés, a háztájira még manapság is fi­gyelni kell. Erőszakos bűncselek­mény azonban hosszú évek óta nem történt a faluban. Négy köz­ségnek van egy rendőre, aki Marca­liban lakik ugyan, de ha történik va­lami, a városi kapitányság is nagyon gyorsan a segítségünkre siet.- Mivel segíti az önkormányzat az itt élőket?- A helyi adókat évek óta nem emeltük, nem akarunk pluszterhet a lakosokra hárítani. A szemétszál­lítási díjat is átvállalta a falu vezeté­se, így a hulladékproblémáink nagy­részt megoldódtak. Gyakran írunk pályázatokat, igyekszünk ezek segít­ségével minden fontos dolgot előteremteni-. így valósult meg az ifjú­sági önkormányzat hangosítórend- szere, de a gyermekjóléti szolgálat­hoz is kaptunk segítséget.- Mit szeretnének még megvaló­sítani?- Négyéves tervünkben szerepel a járda felújításának befejezése, a művelődési ház és a ravatalozó ta­tarozása is. Mindezt szintén pályá­zati pénz felhasználásával tudjuk megvalósítani. Nagy segítség lesz, ha a megyei önkormányzat a saját erőhöz hitellel járul hozzá. így még több helyre tudjuk benyújtani a pá- lyázatokat. _____________■ Ot thonra talált a világpolgár Ha valakitől Kelevízen meg­kérdeznék, hol lakik a gróf úr, mindenki egyből tudna vála­szolni. A szomszéd falu egyko­ri birtokosának fia visszaköl­tözött az ősi birtokra, és nem­csak formálisan. A világpolgár már Kelevízen van otthon. Hunyady József nemcsak saját bol­dogulásán fáradozik. Tagja a kelevízi képviselő-testületnek és a környék védelme is érdekli. Büszke rá, hogy az egykori családi birtokon ritka madár- és növényfajokat őr­zött meg a természet. Éppen ezért úgy gondolja, neki azért kell dolgoznia, hogy a környezet gaz­dagsága még so­káig megmarad­jon, lehetőleg úgy, hogy minél többen tudjanak arról a csodáról, amit úgy hívnak: Boronka régió.- Ahogy ideköltöztem, gyorsan jó barátokat talál­tam a Somogy Ter- mészetvédelmi Szervezetben mondta Hunyady József. - Én is szív­ügyemnek tekintem a természet- védelmet. Sokat járok a kömyé­Hunyady József 1962 én Svájcban, Losanba Olaszországban gyere ________ eg yetemet Amerikában végezte. Hat nyelven beszél. Kedvenc magyar szava: a körülbelül. Kedvenc étele pedig a kukoricakása. 1995-ben költözött Kelevizre. Nőtlen. ken és nagy szerencsének tartom, hogy ilyen környezetben élhetek.- A grófokról inkább a vadászat jut eszünkbe, mint a környezetvé­delem.- Manapság inkább mindkettő. Egyre többen belátják, hogy tenni kell azért, hogy még sokáig jól érezhessük magunkat ezen a bolygón. A vadászat pedig, ha va­laki tisztességesen és sportszerű­en műveli, természetvédelem. Én egyébként ennek ellenére sem va­dászom.- Ön szerint van jövője ennek a régiónak?- Feltétlenül. Azt hiszem, a tu­rizmusnak itt komoly lehetőségei vannak. Persze csak úgy, ha a ter­mészethez kapcsolódik. A mun­ka persze nem könnyű, és inkább hosszú távra érdemes gondolkod­ni. Hiszen sok az idős ember a környéken és a településeken ke­vés a pénz, de én biztos vagyok benne, hogy sokan megismerik majd a Boronka tájvédelmi körze- tet és ezt a környéket.________■ Az idősek mesélnek... ..arról, hogy a betyárkor emlékét őrzi a koncinai sűrű. A legendák szerint itt lőtték le Konczina be­tyárt, aki egy fára mászva az őt üldöző pandúrok egyikét megöl­te, aztán puskája csütörtököt mondott, így a másik pandúr go­lyója leterítette. ...arról, hogy a nép kedvelt be­tyárja, Séta Pista szintén a kelevízi erdő lakója volt. A híres betyár segített a rászorulókon, és szívesen öltött álruhát. Egy po- harazgatás után elfogták a pan­dúrok és a liliomhegyi út elága­zásánál felakasztották. A fát ak­kor Tilalomfának nevezték el. Az a fa már rég elkorhadt, de a he­lyében kinövőt a környék még most is Tilalomfának mondja. ...arról, hogy 1944 decembe­rétől négy hónapon keresztül frontvonal húzódott Kelevízen. A faluban és fölötte voltak a vé­delmi állások, a szovjet csapatok a Sári-csatornától keletre helyez­kedtek el. Az épületek négyötö­de komoly kárt szenvedett, ép ház nem is maradt a községben. Kelevíz Kelevizröl csak kevés írásos dokumentum maradt az utódok­ra. A település legkorábbi említése 1247-ben fordul elő. A XIII- XV. században Keleuez. Kelevíz. Kelewyz formában is fellelhe­tő a név. amelynek eredetét a kelevéz szóval rokonítják. Egy­kor a mostani Barapuszta helyén állt a falu. amelyet az Itteni­ek szerint Kelebiának is hívtak. 1536-ban fajszi Ferenc és Beregyegh Domonkos volt a földesúr. Az 1513-as török kincs­tári adójegyzékbe nyolc házzal került. A hódoltság alatt szinte teljesen elpusztult település évszázados hallgatás után, csak a XIX. század elején adott újra hirt magáról. Akkor már öt birtokos osztozott rajta. A XX. században a két Lehner, Vilmos és Antal voltak az egyedüli tulajdonosai a birtoknak. A századelőn állami népi iskolában tanultak a gyerekek. Néhány évvel később építették hozzá a kápolnát és a harangtornyot, hogy az akkori szokásnak megfelelően hétköznap a tanításnak, ünnepnap az istentiszteletnek adjon helyet. Kelevíz története során csak kevésszer volt önálló település. Mesztegnyöhöz és Marcalihoz kötötte a közigazgatás. 1993 óta saját körjegyzőségben intézik az ügyeket. A szomszédos Gadány és Hosszúvíz is csatlakozott a kelevízlekhez. A településen 361 állandó lakos él. Kelevíz legizmosabb embere Harangozó László Kelevíz legiz­mosabb embere. A fiatalember főállásban foglalkozik a testépí­téssel. Hosszú ideje az ország el­ső három naturál testépítője kö­zött van. Eddigi legnagyobb ered­ménye az, hogy tavaly meghívták New Yorkba ,a Natural Super Body világkupára.- Mindig sportoltam valamit - mondta Harangozó László. - A testépítést azonban csak kiegészí­tésképpen kezdtem el. A kung-fu miatt, az erősítés kedvéért néha lejártam súlyzózni is. A harcmű­vészettel igazából nem azért kezd­tem el foglalkozni, mert vonzott a verekedés, hanem azért, mert ke­restem önmagamat és úgy érez­tem, hogy abban a sportban és a hozzá tartozó szellemiségben megtalálom. Aztán amikor elkezd­tem erősíteni, akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen ez az, ami­ben megtalálhatom önmagam. Ez egy életforma, amit ha komolyan csinál az ember, eredményeket ér­het el, azontúl, hogy egészséges marad. Ez az, ami igazán fontos.- Ön a legizmosabb Kelevízen. A legerősebb is?- Biztosan nem és nem is ez a legfontosabb. Az egészséges élet­mód, a tudatos élet sokkal fonto­sabb ebben a sportban, mint az, hogy az embernek mekkorák az izmai és mekkora az ereje. Sokan azt gondolják, hogy csak az izom- zat fejlesztése a cél, pedig sokkal fontosabb az, hogy az ember köz­ben szellemileg és lelkileg erősöd­jön. ___ ■ Az átutazókra számítanak Műanyagra épít Kelevíz legnagyobb vállalkozása A falu legismertebb vállalkozása a Balogh család műanyagüzlete. A portájuk előtti sokszínű műanyag- áru-kavalkád az átutazókat is gyak­ran megállásra készteti. 1997-ben nyitották meg az üzletet, az eredeti­leg műanyag kertbútor kereskedés­ként, amelyet aztán kiegészítettek háztartási műanyagáru értékesítés­sel is.- 1995 óta vállalkozunk, először csak műanyagáru nagykereskedés­sel foglalkoztunk - mondta Baloghné Bertka Edina. - Itt élünk, itt születtünk, így mindenképpen Kelevízen akartunk dolgozni. A fa­lu vásárlóerejére azonban nem ala­pozhattunk. Nagyon kevesen lak­nak itt ahhoz, hogy megéljen egy ilyen kereskedés. A balaton felé át­utazók állnak meg leggyakrabban nálunk. Mára viszatérő vásárlóink is vannak, sokan jönnek hozzánk Pécsről, de Mohácsról is. ■ Szerencse kell az élethez Salamon József Kelevíz legidő­sebb lakója. A nyolcvannyolc éves bácsi a faluban született, és itt is lakott mindig.- Nyolc évig szolgagyerek voltam - mesélte Salamon József. - Fiatal­koromban katona lettem, és 460 napig voltam fogságban Oroszor­szágban. Miután hazakerültem, sa­ját gazda lettem. 1960-ban belép­tem a TSZCS-be, ahol brigádveze­tőként dolgoztam huszonkét évig. Józsi bácsi tisztán emlékszik, milyen is volt Kelevíz régen.- Akkoriban sokkal kevesebben laktak itt. Az első-világháború előtt csak tizennégy ház állt a faluban. A fiatalok azonban jobban összetar­tottak. Bálokat rendeztek szinte minden ünnepen, ahol szórakozni lehetett. Most viszont csak a TV-t nézik és a rádiót hallgatják, nem járnak össze. A bácsi egyedül tölti napját, fele­sége két évvel ezelőtt meghát, gyer­meke pedig nem született. . Állatot sem tart: a kutya és a macska mel­lett csak három tyúk birtokolja az udvart. Sosem unatkozik: a kertben tevékenykedik, vagy takarít. Az idős ember szívesen elbeszélget a szom­szédokká, és mindennap megiszik egy-két pohár bort. Hite szerint min­denhez csak szerencse kell.- Azt is csak a szerencsének kö­szönhetem, hogy a Don-kanyarban megmenekültem. Az egész élete­met szerencsésnek érzem. Most mindenkinek úri dolga van: nem az istállóban, állatok között, ha­nem paplanos ágyban térhet nyu­govóra _____________________■ Sa lamon József a legidősebb kelevízi Az oldal összeállítását a kelevízi önkormányzat támogatta Vendégre vár a Márki-tanya Lovak és hagyományos magyar fajták csábítanak a tanyára Kézsmárki Sándor tíz évvel ezelőtt egy telje­sen elhagyatott majort vásárolt. A területen a település egykori molnárja lakott. A térké­pek egy része még most is így jelöli a terüle­tet. Aztán elfogyott az őrölniváó és ezzel együtt a jövő is. A malomnak már csak az áapja ál, és az épületek is biztosan eltűntek volna má, ha a válalkozó nem látja meg a gyönyörű környezetben a lehetőséget. A Máki-tanya a falusi turizmus kiszolgáásáa áapozott. A vendégekre egyelőre még várni kell, de ez nem vette kedvét Kézsmárki Sán­dornak.- Bevallom, többet reméltem, amikor munkához láttam - mondta Kézsmárki Sán­dor. - Tíz évvel ezelőtt még úgy tetszett, hogy lesz fantázia a fáusi vendégfogadás­ban. Máa kiderült, ehhez hosszabb idő kell, mint gondoltuk. Ennek ellenére nem mond­hatom, hogy megbántam a befektetést. Gyö­nyörű itt a környezet és az évek áatt átfor­máltuk a terveket. Most álattartással foglal­kozom a tanyán, de a területet mindig úgy fejlesztgetem, hogy ha lesz fizetőképes kereslet egy­szer a fáusi .vendéglátásra, gyorsan minden feltétel meglegyen ehhez. Persze látogató most is jöhet. Ős­honos állatfajtákat tartunk és ez a környezet tényleg annyira szép, hogy akár egy-két órás kirándulás is fel- töltődést jelenthet. _____________________ ■ A L M A N A C H - 0 9 9____________

Next

/
Thumbnails
Contents