Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. JÚLIUS 16., HÉTFŐ í­Hírek AZ OROSZ-KÍNAI barátsági és együttműködési szerződés aláírása új fejezetet nyit a két­oldalú kapcsolatokban - han­goztatta vasárnap moszkvai ér­kezését követően közzétett saj­tónyilatkozatában Csiang Cö- min kínai államfő. Csiang ma ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin elnökkel. A ROMÁN hatóságok lehetet­lenné teszik a magyar státustör­vény végrehajtását Románia te­rületén, ha Magyarország nem veszi figyelembe Románia és a nemzetközi közösség álláspont­ját - jelentette ki vasárnap Gheorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. SIKERREL JÁRT a Bush kor­mány első rakétaelhárító kísér­lete. Közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban a kaliforniai Vandenberg támaszpontról bo­csátották fel a célrakétát, egy vaktöltettel ellátott, átalakított Minuteman 2 interkontinentális ballisztikus rakétát, amelyet 21 perccel később a Csendes­óceán nyugati részén levő Kwajalein-atollról indított ellen- rakétával eltaláltak. A kísérlet számos tiltakozást váltott ki. SIMON PERESZ izraeli kül­ügyminiszter vasárnap Kairó­ban tárgyalt Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel az izrae­li-palesztin válságról, majd az előzetes várakozásokkal ellen­tétben rövid négyszemközti ta­lálkozóra ült össze Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. A miniszter biztosította az egyiptomi elnököt, hogy az iz­raeli kormánynak nem áll szán­dékában támadásokat indítani a palesztinok ellen, sőt mindent elkövet a „beteges és megmér­gezett” helyzet felszámolására. RÖVID VAKÁCIÓRA utazott II. János Pál pápa az olasz Aosta völgybe. A 81 éves vallási elöljá­ró rövid túrákat tett a hét végén a francia határ menti üdülőhe­lyen, közben gyakran állt meg imádkozni, meditálni. A pápa több olyan helyet is meglátoga­tott, amelyet súlyos árvíz sújtott az elmúlt év októberében. PETAR SZTOJANOV bolgár el nők felkérte II. Simeon volt ki­rályt, hogy alakítson kormányt. Az államfő a megbízást vasár­nap nyújtotta át a 64 esztendős exuralkodónak, aki egy héten belül terjeszti elő kabinetje név­sorát, előzetesen azonban nem kívánt nyilatkozni arról, kinek milyen szerepet szán. A BARENTS-TENGER fenekén fekvő Kurszk orosz atom-ten- geralattjáró körzetébe érkezett vasárnap a Mayo búvárszállító hajó: az orosz és norvég mély­tengeri búvárok a tervek szerint már az esü órákban megkezdik a próbamerüléseket. ■ Karadzsics ezúttal megúszta Az SFOR sikertelenül próbálta elfogni a volt bosnyák elnököt A brit SAS kommandósai állítólag megkísérelték elfogni a há­borús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt, akinek testőrei 10 brit kommandóst megöltek, kettőt pedig megsebesítettek, és így megvédték főnöküket - adta hírül vasárnap a zágrábi tömegtájékoztatás. A halál­eseteket brit források azonban cáfolják. Karadzsics hat éve folytat macs­ka-egér harcot a boszniai SFOR- erőkkel. Hívei segítségével buj­kált a boszniai Szerb Köztársaság területén, Banja Luka körzeté­ben, majd Foca és Visegrad tér­ségben azóta, hogy 1995-ben el­fogatóparancsot adtak ki ellene háborús bűnök vádjával. Bosz­niai szerb források szerint a kö­zelmúltban a montenegrói határ­nál lévő Zavait faluban látták őt. A horvát tömegtájékoztató eszközök a Dán című monteneg­rói napilapra hivatkozva számol­tak be arról, hogy az állítólagos elfogási akciót a boszniai Szerb Köztársaság területén található Foca környékén, vagy a monte­negrói Niksic közelében hajtották végre. A lap szerint a boszniai Szerb Köztársaságban is elterjed­tek hírek az állítólagos művelet­ről, de hivatalosan ott sem erősí­tették meg az értesülést, ahogyan a montenegrói belügyminiszté­rium is cáfolta azt. (A napilap Momir Bulatovics egykori szövet­ségi miniszterelnökhöz áll közel, akinek pártja ezekben a napok­ban tüntetéseket szervez Monte­negróban a Hágába szállított Slobodan Milosevics volt jugo­szláv elnök támogatására.) A horvát tájékoztatási eszkö­zök arról is hírt adtak, hogy Slobodan Milosevics évekkel ez­előtt utasítást adott Radovan Karadzsics őrizetbe vételére és há­gai kiadatására. A zágrábi újságok Momcilo Perisics volt jugoszláv ve­zérkari főnökre hivatkozva szá­moltak be arról, hogy Müosevics a Jugoszlávia elleni nemzetközi szankciók feloldása érdekében rendelte el Radovan Karadzsics őrizetbe vételét és kiadatását 1996-ban. Perisics a Stúdió B belg­rádi rádiónak adott nyilatkozaté bán azt állította, hogy megtagadta az utasítás végrehajtását. A The Observer brit lap vasár­nap Banja Luka-i SFOR-forrá- sokra hivatkozva szintén azt je­lentette, hogy az SFOR erői le­csaptak Karadzsics rejtekhelyére a boszniai-montenegrói határ kö­zelében, ám testőrei megakadá­lyozták a hágai Nemzetközi Tör­vényszék körözési listáján sze­replő politikus elfogását. A brit védelmi minisztérium vasárnap cáfolta azokat a hét végi sajtóértesüléseket, amelyek sze­rint az akcióban tíz brit katonai életét vesztette volna. Az SFOR boszniai forrásai azonban közöl­ték a brit lappal, hogy legkeve­sebb két NATO-katona megsérült az akcióban. europress Új kapu az űrállomáson Cape Canaveral Amerikai űrhajósok - közép-európai idő szerint vasárnap - olyan zsilipkamrát helyeztek el a nem­zetközi űrállomáson (ISS), amely afféle űrkapu­ként szolgál majd. A 6,5 tonnás zsilipkamrát az ISS robotkarja emelte ki a dokkoló Atlantis űrre­pülőgép rakodóteréből, és illesztette az űrállomá­son lévő helyére. A kényes műveletet az Atlantis legénységének két tagja, Michael Gemhardt és James Reilly közvetlenül az űrben segítette. Őket az Atlantis jóval kisebb robotkarja tartotta, ame­lyet az űrkompon lévő társuk, Janet Kavandi irá­nyított. Az Atlantis küldetése során még két űrsétát terveznek a jövő héten: négy nagy nyomású gáz- tartályt illesztenek a zsilipkamrához. A 164 mil­lió dollárt érő, kétszobás kamra olyan légzsilip, amelyen át az ISS fedélzetén tartózkodó ameri­kai űrhajósok saját űrruhájukban is zavartalanul kiléphetnek az űrbe. Eddig ugyanis orosz űr­ruhára szorultak a kilépéshez, mert az amerikai modellek nem voltak alkalmazhatók az orosz rendszerben. ■ Bin Laden robbantásra készül Az Interpol és az Europol korában nemcsak a bűnözés, hanem a bűnüldözés is globalizálódik. Mind nagyobb térségek adnak mozgásteret a határok „légiesedésével” a nemzetközi bandák­nak, ám a technika fejlődésének köszönhetően a hatóságok kezébe is egyre korszerűbb eszközök kerülnek. Genova Nem ismer államhatárt a gazdasá­gi bűncselekmény, a terrorizmus, a fegyver- és kábítószer-csempé­szet, a lánykereskedelem. Az el­követés módja, az elszenvedett sérelem kísértetiesen hasonlíta­nak egymásra, ám a büntetés ma még sokféle. Az Egyesült Államo­kat például kemény bírálat éri a ma is alkalmazott legszigorúbb büntetés miatt, másutt szívesen visszaállítanák az élet elvesztésé­vel járó súlyos elmarasztalást. Szakemberek mindinkább sürgetik az egész földkerekségre érvényes büntetőjog kidolgozá­sát és alkalmazását. A gyakorlat eltérései az adott társadalom ha­gyományaiban, értékítéletében gyökereznek. Még a viszonylag egységesnek számító nyugat­európai országok büntetőjogá­ban is van eltérés a cselekmé­nyek megítélésében és megtorlá­sában. A hasonlóságok és azo­nosságok ugyanakkor a büntető- eljárásra is kiterjednek. Előzetes hírek szerint a leg­fejlettebb országok és Oroszor­szág - a G8-ak - küszöbön álló ge­novai tanácskozásán is megkü­lönböztetett figyelmet szentelnek a nemzetközi bűnözés elleni összefogásnak. Nagy az esélye annak, hogy sosem látott méretű erőszakos cselekmények színtere lehet az olasz kikötőváros. Nem kis aggodalmat kelt Rómában, hogy a német, a brit és az orosz titkosszolgálatok jelzései szerint Oszama bin Laden szaúdi milliár­dos, az iszlám terrorizmus leghír- hedtebb alakja Genovában készül robbantásos merényletre. A cél­pont elsősorban George W. Bush amerikai elnök. Állítólag orosz biztonsági szakértőket várnak a városba, hogy egyeztessék a meg- előző lépéseket. ieuropressi Előrejelzés - időben Remény a katasztrófák elkerülésére Amerikai kutatóintézetek tudományos munkatársai és a NASA, az Egyesült Államok űrhajózási kormányhivatala új technikán alapuló földrengés-előrejelző rendszert létesített. Dél-Kalifornia Amerikai kutatók a kilencvenes években kezdték meg a megfi­gyelőállomások hálózatának ki­építését. Most az adatbázisok összekapcsolásával és a 250. üzemegység átadásával hivatalo­san is megkezdhette működését a nagy reményekre jogosító háló­zat. A rendszer (GPS) az altalaj mindennemű elmozdulását, alak- változását milliméteres pontos­sággal észleli és továbbítja az ér­tékelő számítógépnek. Dél-Kalifornia az Egyesült Ál­lamok földrengésektől leginkább veszélyeztetett területe; a kocká­zat mintegy ötvenszázalékos. Az adatok viszont különösen sokat segítenek abban, hogy a kocká­zatot minden eddiginél ponto­sabban fölbecsülhessék a szak­emberek. Az észak-amerikai és a csen­des-óceáni geológiai lemezek ép­pen Kaliforniában tolódnak egy­másra, ami igen gyakran okoz ki- sebb-nagyobb földrengéseket. A most üzembe helyezett hálózat dolga, hogy idejében fölismerje: hol és mikor keletkeznek feszült­ségek az egyes földlemezek kö­zött, amelyek vége egy hirtelen, sok emberi és anyagi áldozatot követelő földrengés lehet. A minden eddiginél pontosabb és koraibb földrengés-előrejelzés­sel a sűrűn lakott térségben élők biztonságát akarják szolgálni. t Már a hivatalos átadás előtt is ha­vonta mintegy ötvenezer alka­lommal kértek tájékoztatást a rendszertől szakemberek, segély­központok és hatóságok. Az adatok nem titkosak: a világ legnagyobb nyilvánosságát élvezik, hiszen bárki megtekint­heti őket a www.scign.org inter­netes címen. Rövidesen lézerállomással bő­vítik a Southern California Integrated GPS Networköt. A lé­zeres mérések tudniillik nagyság­renddel pontosabbak bármely egyéb mérési módszernél. A lé­zersugár egy 600 méter hosszú cső két végpontja között feszül, és a legkisebb helyzetváltozást is elképesztő pontossággal jelzi. _______________________________(EUROPRESS) » ÁL LÁSPONT NAGY LÁSZLÓ A Drávára figyel Európa Kilenc napra figyelmet kapott Európától a Dráva. Ennyi ideig tart a II. Európai Ifjúsági Vízügyi Kongresszus, amelynek idén a somogyi Barcs a helyszíne. Erre az alkalomra 17 or­szágból mintegy háromszáz fiatal érkezett ide, a rendezvény­hez kapcsolódó konferenciákra pedig politikusokat, vízügyi és természetvédelmi szakembereket, pedagógusokat várnak a folyóparti városba. Szükségük is van rá az itt élőknek, hogy egy kicsit kirakatba kerüljenek, hiszen ma Szabolcs gazdasági színvonala és élet- körülményei jellemzők a somogyi Dráva-vidékre. Ez az a vá­ros, ahová évtizedekig csak engedéllyel lehetett belépni, és ez az a folyó, amelynek a partjára még a helybelieknek is ti­los volt lejárniuk. A negyvenéves elzártság máig érezteti a ha­tását: nem épült munkahely, nem fejlődött az infrastruktúra. Ma is 20 százalék fölött van a munkanélküliség. Sokan 90- 100 kilométerre, vagy még messzebb - Ausztriába, Német­országba - járnak dolgozni. Egész Somogy - maguk a Drávánál élők is - most szokja a gondolatot, hogy a Balaton mellett a megye másik végében is van egy különleges adottság: ott folyik Európa egyik legtisz­tább vizű folyója. Az idegenforgalmi hasznosításhoz az első lépéseket már megtették: sorban állnak ide a vízi túrázók, be­indult á sétahajózás, kikötők épülnek... Van mit keresniük az idegenforgalmi piacon, hiszen a Dráva több évtizedes elzártságának köszönhetően igazi különleges­ségnek számít: nincs még egy folyó ma Európában, amely­nek partján úgy lehet több kilométert megtenni, hogy a civi­lizáció egyetlen jelével sem találkozik az ember, s anélkül le­het végigevezni rajta, hogy nem botlik egyetlen más turista- csoportba sem. Ez az érintetlenség ma Nyugat-Európában - ahol gyakorlati­lag mára minden négyzetmétert beláttak - egyre inkább fel­értékelődik. SZERI ÁRPÁD A monitor rideg pillantása Kezdetben - azaz a hatvanas évek közepén - volt a televízió. Fekete-fehérben, melynek még a monoszkópját is együtt nézte az ámuló család. Az újdonság varázsának elülte után a lélekbúvárok persze tettek néhány bátortalan megjegyzést: szép dolog a tévé, de azért nem árt vigyázni arra, hogy mit néz meg, és mennyi időt tölt a képernyő előtt a gyerek, akit így az elmagányosodás veszélye fenyegethet. Nem mintha különösebb gond lenne, de azért... Lepergett egy évtized, a tévé színesebb lett, s néha nem átal­lott a léha szórakoztatás oltárán is áldozni. A lélekbúvárok határozottan figyelmeztették a nézőket: ügyeljenek arra, hogy mit néz meg, és mennyi időt tölt a képernyő előtt az el­magányosodás veszélyének kitett gyerek. Mert már van ilyen szomorú állapotban leledző nebuló. Újabb tíz esztendő múl­va beköszöntött a videokorszak az akciófilmekkel. A lélek­búvárok felemelt mutatóujjal intették a népet: minden család figyeljen oda, hogy mit néz meg, és mennyi időt tölt a kép­ernyő előtt a gyerek, mert közvetlen veszély a fiatal korosz­tály számára a teljes elmagányosodás. Sőt, ez a jelenség már­is komoly méreteket öltött. Ismét elrepült egy évtized, s egy olyan (multi)média jelent meg, amely dermesztő bűvkörébe vonta használóit: a számí­tógépről, pontosabban az internetről van szó. Ez a világ egye­bek mellett arról ismerszik meg, hogy az ebbe belépő egyé­nek könnyedén válhatnak egyedekké. A lélekbúvárok már fe­leslegesnek is tartották kongatni a vészharangot: helyette ki­találták, hogy miként is lehetne az elmagányosodó ifjúságon segíteni. A megoldás tálcán kínálta önmagát: internettel. Az­az olyan hídfők - honlapok - netvilági telepítésével, melyeken elidőzve a gyermek kedvet kap visszatérni a valós világba. Kutyaharapást szőrével? Jobb híján csak reménykedhe­tünk, hogy a modern terápia ez alkalommal igazolja a népi gyógymódot. S ha ez így lesz, akkor újabb egy évtized múl­va talán elindulhatunk azon az úton, amely valahol a távol­ban a kezdeti idők idilli állapotát villantja fel előttünk. Persze semmiképpen sem egy képernyőn... VONATBALESET AUSZTRIÁBAN. Húsz sérültje van a kelet-auszt­riai Purkersdorfnál történt vasúti balesetnek, közülük négy személy állapota súlyos. Magyarok nincsenek köztük. A baleset szombaton este történt. Két helyközi vonat rohant egymásba 20-30 kilomé- ter/óra sebességgel. Még nem tisztázott, hogy a balesetet pontosan mi okozta. FOTÓ! europress/epa V 4 I «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents