Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

6. OLDAL A L HAHA C H 0 4 4 2001. Július 13., Péntek í A GONDOS GAZDÁK A város irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Szászfalvi László. Az alpolgármester: Bihariné Asbóth Emőke. A képviselő-testület tagjai: Czug Anna, Fekete István, ár. Horváth József, Ilia Csaba, dr. Jeziersky István, dr. Kovács Ta­más, Laczó János, Maász Ró­bert, ifj. Nagyvizeli József, dr. Soós Gyula, dr. Széli Károly, Tóth Tihamér. A jegyző: dr. Kovács Tamás- né. m Csurgó Nevét a hajda­ni Máriás-kút néven kegy­forrásként tisztelt csör­gőről kapta. Csurgót először 1019-ben említette ok­levél, később a templomos lovagok és a johanniták birtoka. Városi kiváltságot árumegállító joggal 1405-taen kapott Zsigmond királytól. A mohácsi csata után Török Bálint és a Zrínyi-család közti viszály színtere volt. Török Bálintné Pemflinger Katalin felsö-csur- gói virágoskertje - korabeli krónikás szerint - Magyarország legszebb kertje volt. Török Bálint fogságba hurcolása után a Zrínyieké lett. 1720-ban került a Festetlcs-család birtokába, s gazdasági központtá fejlődött. Itt nyitották meg 1792-ben Somogy első középiskoláját, ahol Csokonai Vitéz Mihály is tanított. 1869-1933-lg állami tanítóképző is volt a városhan. Az időben pezsgő szel­lemi életével országosan ismert kultu­rális központ, Itt adták ki egyebek közt a Belsö-Somogy című újságot. 1872- ben a gyékényes-dombóvári vasút a vá­rost bekapcsolta a gazdaság vérkerin­gésébe. sorra létesültek ipari üzemei: lenfeldolgozó, orsó- és téglagyárak. Ak­kor emelték az arculatát ma is megha­tározó eklektikus középületeket. Az I. világháború törte ketté a szép ívű fejlő­dést, határszéli település lett. A követ­kező 70 évet a stagnálás jellemezte. 1989 óta újra város, s vonzáskörzeté­nek gazdasági és kulturális központja. Ma 5848-an lakják, de Iskolaidőben csaknem kétezer diáknak ad otthont. A VÁROS KORFÁJA 0-2 éves: 3-5 éves: 6-14 éves: 15-17 éves: 18-55 éves: 56-60 éves: 61 év fölötti: összesen: férfi nő együtt 87 87 174 106 101 207 347 352 699 112 91 203 1688 1642 3330 147 160 307 346 582 928 2833 3015 5848 Három családi ház Nem -nyert pályázati támogatást, így az idén nem tartott romanapot a cigány kisebbségi önkormány­zat. Ennek elllenére dolgozik. Kiss Tiborné, a vezetője elmond­ta: három család is épített házat a városi önkormányzat segítségé­vel - ingyen kapták a telket, és azt szeretnék, ha más családo­kon is tudnának így segíteni. Évente egynapos ldrándulásra viszik a gyerekeket. Ezúttal is, de hosszabb táborozást nem ter­veztek ______ ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓ: VARGA GYÖRGY Szélesre tárják a város kapuját Szászfalvi László református lel­kész 1986-ban költözött Csurgó­ra, azóta tevékeny résztvevője a helyi közéletnek. Ennek ellenére csak hosszas gondolkodás után döntötte el, hogy vállalja a polgár- mesterséget. Mint mondta: fele­lősséget érzett a város iránt, a gondolat, amely a mai napig ösz­tönzi, Jeremiás próféta könyvéből való: ....fáradozzatok a város jó­lété n, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek is."- A polgármesteri poszt nem tá­volította el az emberektől a lel­készt?- Nem távolított el, de több sze­mélyes kapcsolatra lenne szük­ség. A családom, három iskolás gyermekem révén is bekapcsoló­dom a város életébe, az ügyfélfo­gadásokon találkozom az embe­rekkel, de hiányérzetem van. Vál­toztatni ezen most nem tudok, mert nagyon sok programon részt kell vennem, és ezeken soha nem magamat képviselem, hanem a várost. Semmilyen gazdasági ér­dekeltségem nincs, nyugodtan mondhatom, hogy személyes és hivatali kapcsolataimat Csurgó érdekében használom föl.- Csurgó, bár tizenkét éve újból várossá nyilvánították, csak most kezd várossá érni. CSURGÓ PÉNZE- Ez a folyamat még eltart egy ideig. Sok minden megvalósult az álmaimból, sok minden hátravan, s csak idő, pénz és kitartás kérdé­se. Ami azonban ennél fontosabb: erősödött az emberek identitása, a közösséghez tartozás érzése. A nyolcvanas évek végén egy nem­zeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen alig voltunk né- hányan, most ilyen alkalmakra több százan eljönnek. Megpezs­dült a város közélete, harminc ci­vil szervezet alakult. Fontos az embereknek, hogy virágos-e a vá­ros, le van-e nyírva a fű, és az is, hogy Csurgóról kellemes benyo­másokat szerezzen az ide látoga­tó. Határszéli település vagyunk, évtizedekig nem volt új beruhá­zás, fejlesztés, ám a nemcsak fizi­kai, de szellemi és lelki bezártság­ból, úgy érzem, sikerült kitörni.- Nagyjelentőségű a napokban lezáruló Pannon-híd-projekt, amely somogyi és zalai települé­sek, térségek együttműködését in­tézményesíti.- Csurgónak és minden kis te­lepülésnek akkor van jövője, hogy ha kinyitja a „várkaput”, és mindenkivel korrekt, egyenrangú kapcsolatra törekszik. Ezt szolgál­ja a határon átnyúló Dráva-Mura Eurorégió is, amelynek szintén a tagjai vagyunk. A város képviselő­testülete a Festetics-programot a térség előbbre jutásáért dolgozta ki. Ennek része az ipari park létre­hozása, amely a nagymértékű munkanélküliség gondján enyhít­het, és a térségben található ter­málvizek fürdőként való haszno­sítása, illetve a biodízel-program, a csatornarendszer kialakítása, valamint az agrárium és a turiz­mus fejlesztése. A lakosság min­dennapi hangulatát meghatározó sem elhanyagolhatók, mert azt fejlesztések - járdaépítés, útká- szeretném, ha az itt élők büszkék tyúzás, intézményi beruházás - lennének arra, hogy csurgóiak. ■ Szászfalvi László polgármester Pénzük nincs, de szavuk van Két éve alakult a városvédő egye­sület; tagjai azt tűzték ki célul, hogy megőrizzék a város - épített és természeti - értékeit. A kezdete­ket dr. Soós Gyula elevenítette fel: - Amikor megtudtuk, hogy az autóbuszparkolót a park rovására akarják bővíteni, összefogott egy csapat, és tiltakozott. Aláírást gyűjtöttünk; szerettük volna elér­ni, hogy ebben a lakosság dönt­sön. Csurgó eklektikus középüle­tei a századfordulón épültek, eze­ket meg kell őrizni. Szót emel­tünk, mikor az egykori iparos- székházat lebontották, tiltakoz­tunk a Korona Szálló privatizáció­ja ellen, ám sikertelenül. Küzdöt­tünk az Erste Bank épületének el­adása ellen, itt már sikerrel. A Meller-kastély egyelőre a városé, és Vajda Kornél egykori fűszerke­reskedése is az óvárosban, de na­gyon rossz az állapota. Pénzünk, sajnos, nincs, de hallatjuk a sza­vunkat. Emlékoszlopot állított az egye­sület a millenniumi parkban, a Korona falán táblát helyezett el. Dr. Soós Gyula büszke a gimnázi­umalapító Festetics György szob­rára, ezt az öregdiák-szövetség kezdeményezésére állította az önkormányzat, de ő szorgalmaz­ta, hogy életnagyságú legyen a bronzalak.- Kis jelek ezek, de befolyásol­ják az emberek mindennapi köz­érzetét - mondta a lelkes lokál- patrióta, aki a millennium évében könyvet adott ki Az ezeréves vég­vár, Csurgó címmel. Ez az Uj Csurgói Könyvtár sorozatban je- lent meg. ______ ■ Dr. S oós Gyula Bíznak a borukban- Gyönyörű a szőlő, semmilyen betegség nem károsította. Még mindig sok a direkt termő, az olt­ványszőlők közül az olaszrizling, a kékfrankos, az oportó, a zweigelt, ám néhányan már fog­lalkoznak az újabb fajtákkal, a médeával, a cserszegivel, a biankával és a hárslevelűvel is - mondta Ureczky Attila, a Csurgói Hegyközség elnöke a szőlőtőké­ket mustrálva. Az országgyűlés 2000 júniusá­ban jó bortermő hellyé nyilvánította Csurgót és környékét, ezzel a rang­gal arra is kötelezve, hogy hegyköz­séget alakítson. S idén januárban 426 taggal ez is megalakult. Ez a térség az 1700-as években Somogy jelentős borvidékei közé tartozott, de fokozatosan háttérbe szorult a borászat a filoxéravész miatt, s kipusztultak a nemes sző­lőfajták. Az utóbbi fél évszázad­ban nagyon is korlátozottak vol­tak az egyéni termelők piaci lehe­tőségei, de a gazdák szeretnék el­érni, ha rangja lenne a csurgói bornak. Egyre több borversenyen vesznek részt, s eljutottak Erdély­be és Horvátországba is. Most a város napján bormúzeumot ava­tott a Hegyigazdák Egyesülete, itt borászati kiállítás kapott helyet, s a fali trezorokban - bérleti díj elle­nében - a szőlősgazdák tárolják boraikat. A borkultúra feléleszté­se turisztikai, ezáltal gazdasági le- hetőséget is kínál a városnak. ■ Tizenhét éve énekelnek Peperő Gyula kórusvezető A Cantemus női kar fennállásának üzenhét éve alatt eggyé forrt a vá­rossal. Állandó fellépője a helyi rendezvényeknek, részt vesz a tér­ség kiemelkedő eseményein, önál­ló kórusesteken lép a közönség elé. Anyagi nehézségek miatt már két alkalommal is fenyegette a megszűnés veszélye, de a környék zeneszerető vállalkozói mindig a segítségére siettek. Peperő Gyula kórusvezető elmondta: több kül­földi meghívást is kapnak, jártak már Németországban, Erdélyben, Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban és Szlovákiában.- Olyan sok fellépésünk volt az utóbbi két évben, hogy na­gyon kevés új dalt tanul­tunk, de a barokktól a XX. századi szerzőkig széles a repertoárunk: hetven kó­rusművet éneklünk. Szeret­jük Kodályt, Bartókot, Bár­dost és Karait, s különösen kedves Erkel Szózata, me­lyet Bárdos Lajos dolgozott át kórusra. Ezt csak keve­sen ismerik, mert Egressy Bénié került a köztudatba. Legutóbb, amikor Kislődön előadtuk, könynyeket csalt a hallgatóság szemébe a Cantemus éneke - mondta a karnagy. Ősszel újra lázas munka követi a rövid nyári szünetet, mert a németországi Haimhausenbe ké­szül a Cantemus női kar, és országos hangversenyen lép föl Tiszavasváriban. Az alapító tagok ti- zenketten voltak, most huszonöt ­többségében pedagógus - alkotja az együttest. Peperő Gyula szíve­sen emlékszik az első fellépésre.- Egy pedagógusnapra állt ösz- sze a kórus, hogy dallal köszönt­sük fel a tanító társainkat. Azóta is nagy örömmel énekelünk, mert érezzük az emberek elismerését és felénk áradó szeretetét. ■ Együttestörténet A Cantemus női kar 1984-ben alakult, 1991- től egyesület. Tagja a Pedagóguskórusok Or­szágos Társaságának s a Kórusok és Zene­karok Országos Szövetségének. Rendsze­resen részt vesz a pedagóguskarok országos fesztiváljain, 1994-ben Kodály-emlékéremmel jutalmazták. Minősítőn elnyerte a fesztiválkó- rus-fokozatot. Önálló cd-t adott ki tavaly 23 dallal. Vezetője, Peperő Gyula 1999-ben kapta meg a Pro Űrbe Csurgó kitüntetést. Bébé szeret hazajönni Több élsportolóval is büszkél­kedhet a város, ám a helybeliek körében a legnépszerűbb s a leg­több sikert hozó sportág a kézi­labda. Balogh Beatrixnak sem volt kétséges, hogy ezt válassza: édesapjával kijárt a meccsekre, s a nővére (később a húga is) kézi­labdázott. Ismert edzők - Határ György és a Kátai házaspár - egyengették az útját.- Már az általános iskolában is naponta jártam edzésre, hétvége­ken kupákon játszottunk, ezüst­érmesek let­tünk. Gimna­zistakoromban is mindig ott volt csapatunk a diákolimpiá­kon - emléke­zett Beatrix csurgói éveire.- A gimiben be­lénk sulykolták, hogy a sport Balogh Beatrix 19' 12-én született Na,, .......... _ csurgó i Csokonai gimnáziumban érettségizett. Most végez az egri tanárképző főiskola testnevelés szakán. Többszörös magyar bajnok és kupagyőztes. A sydneyi olimpián az ezüstérmes női kézil­abda-válogatott tagja volt, nyol­cvanszoros válogatott. mellett tanulni is kell, nem volt kérdés, hogy tovább tanulok-e. A főiskola helyett csapathoz igazol­hattam volna, de nem vágytam arra, hogy sztárcsapatba kerüljek, emiatt nem éreztem magam túl jól a válogatottban sem. Júliustól az ausztriai Hypo csapatát erősíti két évig. Nehéz döntés volt a kül­földi szerződés. Nagyon fontosak számára a csapat­társak, a velük va­ló jó kapcsolat - tudtuk meg tőle -, de lelkileg is meg­érett a profiéletre. Az olimpia után a város foga­dást adott Balogh Beatrix és Simics Judit válogatott kézilabdás tiszteletére. A közösségi ház meg­telt emberekkel, nagyon sokan gratuláltak nekik.- Jólesett ez a szeretet, az em­berek öröme. Mindig jó érzéssel jövök haza, Csurgóra. ________■ Ór ásmester mindhalálig Mintha itt megállt volna az idő is. Pedig a Petőfi téri műhely hangos az órák ketyegésétől és a felet jel­ző ütésektől. Risavy József - aki egyedüli Risavy az országban - 1972 óta javítja itt az órákat, a nagyapja pedig már 1932-ben a város órásmestere volt.- A szerszámaim egy része is az övé volt. Múzeumba is került belőlük; egy kerékfogvágó példá­ul a győri órásmúzeumba - mond­ta a mester, majd szekrényéből előszedett néhány zsebórát, gyűj­teményének rangos darabjait. Itt egy 160 éves falióra jelzi a múló perceket, s a többi sem sokkal fia­talabb. Risavy József úgy meg­szokta a ketyegésüket, hogy már nem is hallja. Karórája is több van, mind márkás, régi óra.- A svájci óra az óra! Mikor a szakmát tanultam, úgy tervez­tem: egy híres óragyárban is dol­gozom, mint annak idején a nagyapám. Ő a milánói Doxa- gyárban tevékenykedett, nekem azonban ez sikerült. Apám nem folytatta apja mesterségét, úri­szabó volt, ám engem óvott ettől a szakmától. Egyévi próbaidő után 1959-ben szerződtem el - emlékezett a mester. - Akkoriban nem erkölcsi bizonyítvány kel­Risavy József a faliórák gyógyítója lett, hanem az ipartestületi bi­zottság bírált el, és a szerződés kitétele volt, hogy nem remeghet és nem izzadhat a kezem. Ma sem remeg az 57 éves órás keze. Jó a szeme is, és a türelme sem hiányzik. Faliórát az egész Dunántúlon már csak ő javít, s mi­vel a műanyag divatórák korát él­jük, külön öröm, ha minőségi idő­mérő szerkezetet vesz a kezébe, néha ötször is szétszedi. Mint mondta: ezt sosem unja, mert aki egyszer megszereti ezt a munkát - s ő már a nagyapja mellett imádta az a haláláig órás marad. ■ az oldal összeállítását támogatta a csurgói faipari kft, a dráva-menti TAKARÉKSZÖVETKEZET, A METALLUX IPARI SZÖVETKEZET, A NAGY HÚS KFT, A BUDAFESTÉK KFT, A PÁKÁI BT, A CSURGÓ-COOP RT, A COM-TECH KFT, A STIHL MÁRKABOLT ÉS SZERVIZ, ÁKLI ISTVÁN VÍZ-, GÁZ-, KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ ÉS A CSURGÓI ÖNKORMÁNYZAT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents