Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-08 / 132. szám
6. OLDAL 2001. Június 8„ Péntek A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Vida Imre. Alpolgármester: Pápics István. A képviselő-testület tagjai: Pankász Attila, Muzsek Csaba, Pápics Mihályné. A jegyző: Bállá Róbert. ■ Az oldalt írta: Nagy László Fotó: Béres Ferencné Fecskepart Fecskepartnak is hívják a helybeliek a Dráva itteni partvonalát, több száz fecske fészkel ugyanis a heresznyei szakaszon. A védett madaraknak kitűnő költőhelye a magas part. Védett terület ez, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. S a parkigazgatóság tervei szerint itt madármegfigyelő bemutatóhelyet alakítanak ki. Nemcsak a fecskék voltak a névadói a partoldalnak: vörös partnak is szokták nevezni az agyagos területet az agyag színe miatt. ■ Lakásépítés zsinórban Már az ötödik romalakást építik a faluban szociálpolitikai támogatással. S valamennyit ugyanaz a vállalkozó. Az első házakba már tavaly beköltözhettek a tulajdonosok. Mindannyian elégedettek azzal, amit kaptak.- Kicsit féltünk belevágni, hiszen annyiszor hallani, hogy bevitték az építkezők az embert a málnásba. Heresznyén azonban nem: itt tisztességes munkát végzett a vállalkozó - mondta Pfeiffer Sándor. - Elégedettek vagyunk az otthonunkkal. Azért is féltünk belekezdeni, mert semmilyen támogatásra nem számíthattunk, csak a cigányönkormányzattól kaptunk segítséget. Bogdán Ibolya most intézi a papírokat, ő is szeretne belevágni a lakásépítésbe. - Egyszobás lakásban élünk a férjemmel meg a két gyerekünkkel, valamilyen megoldást kell keresni. Az építkezés látszik a legjobbnak - mondta. - Csak úgy tudunk azonban nekikezdeni, ha hitelt veszünk föl. ■ Az oldal elkészítését a heresznyei önkormányzat támogatta. Vállára vette Heresznye gondját Többszörösen hátrányos helyzetű település Heresznye. A városoktól messze van, s rosszak az idevezető utak. Helyben egyáltalán nincs munka, az emberek Barcsra, Szigetvárra, Vízvárra, Csokonyavisontára járnak dolgozni. Csak 31- nek van munkája, a többi segélyért áll sorba. Mikor Vida Imre polgármester lett Heresznyén, tudta, hogy nagy feladatra vállalkozik. Vállára vette az elzárt, peremvidéki falu minden gondját. Jól menő vállalkozóként több sikerélményhez szokott, s ma mégis azt mondja: nem bánta meg ezt a lépését.- Csodát tenni természetesen nem lehet - mondta. - Nehezen élnek az emberek, és ezen az ön- kormányzat nem tud segíteni, hiszen a falunak is jóval kevesebb pénz jut, mint néhány éve. Be kellett zárnunk a helyi konyhát, mert nem bírtuk el az évi másfél millió forintos ráfizetést. A takarékosság vezetett akkor is, amikor szóba került, hogy vigyük át a gyerekeinket a vízvári iskolából a bolhóiba. Bármennyire is jónak tartjuk szakmailag az intézményt, sokba kerül a fenntartása. Ezért merült föl a váltás gondolata, ez azonban megmaradt elképzelésnek. A pénzszűke miatt csak kis lépésekben haladhatunk: rendbe tettük a temetőt, eltüntettünk egy illegális szemétlerakót. Feladat ugyanakkor van bőven: a kultúrház és az orvosi rendelő helyreállításához, turistaszálló építéséhez azonban támogatás nélkül nem tudunk hozzákezdeni. A Petőfi és Kossuth utca egyes szakaszait is szeretnénk rendbe tenni, mivel rossz időben a mentő sem jut be oda. A cigányok azt mondják: a segélyeket is szűkén méri a polgármester. Néhány roma szerint emiatt még arra is képes lesz a helyi cigányság, hogy a következő választásokon összefogjon a megbuktatására.- A nincsből nem lehet adni - érvel a polgármester. Vida Imre polgármester Egyébként azt szoktam mondani: feladatot mindenkinek tudunk adni a faluban. Akik panaszkodnak a segélyek miatt, azoknak is ott a lehetőség, hogy közhasznú munkásként megdolgozzanak a pénzért. Amennyire tudjuk, segítjük az embereket: nem véletlen, hogy Heresznyén minden háznál van telefon, a bekötéshez ugyanis 33 százalékos támogatást adott az önkormányzat. A telefon fontos, hiszen a világ végén vagyunk. Ha éjjel bárki rosszul van, legalább tudjon orvost hívni. ■ Vízre szállnak a túrázók Szezonban többnyire Heresznyé- nél szállnak vízre a túrázók, s csak augusztusban válik szabaddá előttük a folyó felsőbb - Őrtilosig terjedő - szakasza. Harminc-negyven turista jön idén is a faluba, hogy innen evezzen le a Dráván. Heresznye fölkészült a fogadásukra. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságával együttműködve nemrég felszámolták a vízparti táborhely közelében az illegális szemétlerakót, hogy a turisták szép környezetet találjanak. A vízi túrázók ma még nem sok bevételt hoznak, de ezen változtatni szeretnének a heresznyeiek. Étkezési lehetőséget is ajánlanak a csoportoknak, a falu konyhája ugyanis el tudná látni az idelátogatókat. Előnyős ajánlat ez a turistáknak, és a falunak sem lenne rossz üzlet. Nemrég ugyanis éppen azért kellett bezárni a konyA vízi túrázás új lehetőségeket ad a falusi turizmusnak hát, mert nem volt elég étkező. A létesítmény eltartsa magát, s így turisták ebédjével együtt már ele- újból kinyithatná az önkormány- gendő ételt főzhetnének, hogy a zati ________________________■ Sz abadlábon a gyújtogató Nem a közbiztonságáról híres ti lakásmaffia rejtette el itt az ál- udvarán álltak a gépkocsik. Tel- Heresznye. A közelmúltban nagy dozatát. Alig nyugodtak meg a jesen kiégtek, s az elkövető sem port fölvert bűncselekmények kedélyek, máris újabb bűncselek- került meg. Szerencséje volt a kapcsolódtak a településhez, ményről beszélt a falu: ismeret- gyújtogatónak, hiszen röviddel Holttestet ástak ki a barcsi tűzol- len tettesek fölgyújtották a pol- ezután történt a vízvári orvos- tók a fővárosi rendőrök útmutatá- gármesternek és rokonának az gyilkosság, ami szinte teljesen sa nyomán az egyik ház udvarán, autóját. lekötötte a rendőrség erejét és Később kiderült, hogy a budapes- A településvezető házának idejét.______________________■ He resznye Már a tatárjárás előtti Időkben is ismerték Heresznyét. Neve először egy 1219-ben Írott oklevélben szerepel: Haraznia iuxta Drávám. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említi. A XIV. század végén két településként szerepel: Egyházasheresznye a fehérvári káptalan. Felsőheresznye pedig a Bánd. majd a Marczali család birtoka. A török hódolt- ság idején ez a falu is elnéptelenedett, később újratelepítették. A XVIII. században a Dráva késztette költözésre a lakosságot, akkor választották új lakhelyül a magasabban fekvő részeket. Heresznye első iskoláját 1870-ben nyitották meg. akkor a községnek 546 lakosa volt, közülük 451 a szerb-horvát. Tíz évvel később a falu nagy része leégett. A templomot a két háború között. 1935-ben építették. Az 1970-es években a falu közös tanácsot alakított Vízvárral és Bélavárral, ezzel együtt járt az intézmények ösz- szevonása, a heresznyei iskola megszűnése is. Ma 120 ház van a településen, a fűfoglalkoztató a vízvári szövetkezet. Pfeifferék szerencséje Az ország minden részéről jött a segítség A mai napig érkeznek még Pfeifferék- hez adományok. Karácsony óta egy fillért sem kellett a családnak a gyerekek ruházkodására költenie. Mindez annak köszönhető, hogy a heresznyei fiatalasszony levelet írt egy női hetilapnak. Elpanaszolta, hogy minden igyekezetük ellenére nehéz helyzetbe kerültek, s nem tudja ruházni három kislányát. Használt ruhát kért az olvasóktól. Hamarosan jöttek az adományok is, így nemcsak nekik, hanem még hat másik roma családnak is jutott belőle elég.- Nagyon kétségbeestem, mikor azt a levelet írtam - mondta Pfeiffer Sándomé. - Nem volt ruhájuk, cipőjük a gyerekeknek. Az olcsó lábbeli tönkrement, mielőtt még kinőtték volna. Nem magunknak kértem a segítséget, hanem a gyerekeknek. Szinte az ország minden tájáról jöttek adományok. Rengeteg ruhát, élelmiszert, vegyi árut és játékot hozott a postás. Mesekönyvet is kaptak, s volt olyan adakozó, aki harmincezer forint értékben küldött új ruhát, cipőt.- Nem hittem volna, hogy eny- nyi jó ember van - mondta a fiatal- asszony. - Volt olyan nap, mikor 17 csomagot hozott a postás. ■ Rájuk dőlhet a rossz ház Három gyermek gondjával és a szegénység terhével Iszonyúan szegény a falu. Sokan mélyen a létminimum alatt élnek, így Györkös Klára is, aki három gyerekét neveli a képen látható házban.- A varrodában dolgoztam, mielőtt a gyerekek megszülettek. A munkahelyem azóta bezárt, oda már nem mehetnék vissza. Más munka pedig nincs a környéken, de másfél éves gyerekkel a hónom alatt nem is igen tudnék dolgozni - mondta. - Négyen élünk a gyesből meg a családi pótlékból. Az élettársam börtönben ül, rá nem számíthatok. A gyerekeknek azonban, noha az apjukat elzárták, azért még enniük kell. Mások levetett ruháit hordjuk, hiszen arra már végképpen nem futja, hogy ruhát is vegyek a gyerekeknek meg magamnak. Amit kinőnek, azt továbbadom azoknak a családoknak, amelyeknek ugyancsak szükségük van a segítségre. A nyolcéves Viktornak iskolatáska kellene, Daninak, Leventének ruhája, cipője nincs elég - sorolta az asszony. - S akkor még a házról nem is beszéltem. Nagyon rendbe kellene már tenni, mert különben nemsokára ránk dől. ■ Tánccal gyógyítják a derékfájást Nem szokványos a heresznyei gyógymód a láb- és derékfájásra. Tánccal gyógyítják. Alkalom bőven van a kúrára, mert az itteni ember minden alkalmat megragad egy kis mulatságra. Nőnapot tartanak, és férfinapot is, meghonosították a Halloween-partikat, és nagy hagyománya van a szüreti mulatságoknak. A hetvenéves Puskás Lajosné minden bálban megjelenik, legutóbb a születésnapját is nagy bulival ünnepelte. Pedig néhány éve még hiába hívták: azt üzente vissza, hogy egész nap kapált, fáj a dereka meg a lába.- Rafinált az ember lába; kapálás közben fáj, de éjfélkor a táncban soha - mondta. - Mióta erre rájöttem, magam is eljárok a bálokba. Világéletemben vidám ember voltam, a férjem is az volt, amíg élt. Miért épp öregségemre szomorkodjam? Arra sem rest, hogy maskarába öltözzön, ha kell. - Vettem egy pongyolát, ha esetleg kórházba kerülnék egyszer. Szerencsére évek óta semmi bajom. A köntöst mégsem vettem hiába: jó volt az álarcosbálba. Szívesen emlékezik az évekkel ezelőtti tyúkbálra, amikor ő nyerte a szépségversenyt. Kakast kapott díszcsomagolásban, s a lábára vodkát kötöttek. Egyik fia meghalt, a másik messzire elkerült, így unokákra nem számíthat. - Fogadott unokám azonban kettő is van - mondta -: egy ismerős házaspár gyerekei. Bár nincs férfi a háznál, száz négyszögöl szőlőt maga gondoz.- A férjem után rám maradt. Sajnáltam volna túladni rajta, in- A hetvenéves Puskás Lajosné állandó résztvevője a báloknak kább csinálom tovább. A szőlő levét eladom, illetve azoknak adom, Puskásné ma már épp olyan büszke a borá- akik segítenek a munkában. ra, mint a férfiak. ______________________■ Pe rre ment a faluval Kétszer is följelentette az önkormányzatot Görcsi István. Az ok: nem szavazták meg neki az ápolási díjat. - Tizenegy önkormányzatnál nyertünk már hasonló pert, így lesz ez Heresznyén is - mondta a férfi, aki nemrég költözött ide Berzencéről. - A lányunk mozgáskorlátozott, szellemi fogyatékos és epilepsziás. Állandó felügyeletet igényel, még enni sem tud rendesen, a vécére is el kell kísérni. Erről van egy halom orvosi szakvéleményünk. Heresznyén azonban úgy tetszik: egyszeriben meggyógyult a gyerek. Mindenki a gyermekvédelemről papol, itt meg egy csöpp jóérzés sincs a hivatalnokokban. Az önkormányzatnál elmondták, hogy a háziorvos vizsgálata alapján utasította el a képviselő- testület az igénylést. - A férfinak ugyanakkor lehetőséget ajánlottunk, hogy dolgozzon és eltartsa a családját, de nem hajlandó bejelentkezni a munkaügyi hivatalban, nehogy véletlenül munkát kapjon - mondta Vida Imre polgármester. - Ehelyett inkább föl- jelentgeti az önkormányzatot. Úgy tudom, ezt csinálták az előző lakhelyeiken is. Nem véletlen, hogy Berzencén az önkormányzati dolgozók pezsgőt bontottak, amikor megtudták, hogy a család elköltözik. A heresznyeiek sem igen tudják, mit gondoljanak róluk. Az emberek azt mondják: a munka- nélküli férfi egy szöget sem tesz odébb a háza építésénél. Görcsiék ugyanis építkeznek.- Válófélben vagyunk az asz- szonnyal. Az a ház az övé lesz, ezért nem dolgozom rajta - magyarázta Görcsi István. - A kőművesfiunk pedig annyira összeveszett vele, hogy hét lóval sem le- hetne az építkezésre vontatni. ■ A L M A N A C H - 0 7 0