Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

2001. Június 30., Szombat Hétvége Somogyiak Csíkban, Székelyföldön Havasi rétek kápráztattak sok ezer virággal. Arrébb őrt álló bércek szédítő meredélye, gigászi fenyőrengeteg. Lágy ívű dombok a csíki medence szélén; gyümölcsfák sötétlő lombja között lapuló házak, föléjük magaslik a temp­lomtorony. S a Gyimesek védett völgyeiben most virágzik az akác... Szívhez szóló, kedves volt a fogadtatás, ünnepi az alkalom, s ezen díszvendégek a somogyiak. Erdélyi testvérmegyénkbe, Hargitába látogatott dr. Gyenesei Ist­ván elnök vezetésével a megyei önkormányzat küldöttsége, köztük egyesü­leti vezetők, polgármesterek. Somogytól véve a példát, a székelyföldi megye tanácsa most szervezte meg először a hargitai megyenapokat. Több mint 800 kilométernyi buszozás után érkezett Hargita megyébe a somogyi kül­döttség, megannyi forgalomlassító útépítésen s - bontáson át. Közben kétszer is megszakítot­ta útját. Székelykeresztúron egy röpke könyv- bemutatóra, SzerteB. Leventét, a fiatal költőjét köszöntötte dr. Gyenesei István, s átadta Ka­posváron készült verseskötetét. Udvarhelyen pedig fölkereste egy bábonymegyeri cég le­ányvállalatát, a Béta Roll SRC üzemét. Csángók közt a Gyimesben Szépvíz a monda szerint Szent László király­ról kapta nevét. A hegytetőn túl a Gyimesek tárulnak elénk. Csíkszeredától mintegy 30 ki­lométerre keletre kanyarog a szerpentin a Tatros felé. Hat falu a szűk völgyekben a szé­kelycsángók lakta vidék. S hiába öntözik reg­geltől estéiig verejtékkel, a szűkös föld - épp mint a gyergyói medence talaja - nem termi meg az élethez valót. Ezért fontos az állattar­tás a havasi legelőkön, s az erdők fája ad né­mi megélhetést. A csángók a románosító törekvések ellenére is vállalják magyarságu­kat. Különleges élmény volt hallgatni nép­dalaikat. Deáky András nyugdíjas tanár be­szélt az itt élők nehéz sorsáról Gyimesbükk határában, a Rákóczi-vár romjai alatt. Áll még a régi katonai őrhely a Trianon előtti határon. A Tatros partjáról több somogyi is hozott ma­gával emlékül egy-egy kavicsot. Hargita számvetése Új kihívások elé néz Hargita megye, szeretné mielőbb leküzdeni hátrányait; ehhez - első­sorban Somogy példája nyomán - igyekszik erősíteni az összefogást. - Az önkormányzat kapcsolata a megye településeivel megfon­tolt s megalapozott döntésekre kötelez. A kö­zösségi érdekképviselet sajátos feladataival, kötelezettségeivel, nehézségeivel és örömei­vel szembesülünk - mondta Zsombori Vil­mos, a Hargita megyei tanács elnöke. - Egy­mással látszólag szemben álló településeket kell meggyőznünk arról, hogy együtt nehéz, Hargita nagy ígérete de egymás ellen lehetetlen... - Ez késztette a hargitaiakat egyfajta számvetésre és a tovább­lépés lehetőségeinek feltárására, a somogyi szakemberek részvételével. A nagy figyelmet keltő konferencia egyik előadója dr. Gyenesei István volt, aki magyarországi példák alapján egyebek közt arról beszélt, hogy a területfej­lesztésben mit lehetne egymás törekvéseit erősítve megvalósítani.- Olyan alkalom ez az ünnepségsorozat, hogy kedves embereinkkel meg tudjuk osz­tani örömeinket - nyilatkozta Zsombori Vü- mos. - Sok a tennivalónk; a gázbevezetések­től az utak javításáig. Több, Hargita megye jövőjét meghatározó elképzelésre van kész dokumentációnk. Megvalósításukhoz igyek­szik partnereket keresni a megyei tanács. Hangversenyek, kórusok Díszhangversenyek adták az ünnepi rendez­vények nyitányát. Székelyudvarhelyen a művészeti líceum diákjai, Gyergyószentmik- lóson Bartók, Karai, Bárdos és a csíki Birtalan József népdalfeldolgozásaival lépett gzínre a Domonkos Pál Péter női kar, a fiatalok kama­rakórusa, és az ipartestület 105 éve alakult fér­fikara. Hallottuk a szeredai játékszínben a szentegyházi iskolások nagyszerű énekkarát is; két várostól távol, zeneiskola nélkül is húsz éve él s gyönyörűen énekel a száztagú kórus, játszik a zenekar. Nehéz volna mondatokba önteni, mit jelent itt a dal; anyanyelvűnkön szól szárnyalva - a maguk és mások örömére. Makacs emberek napja A barátság erősítését szolgálta a hivatalos tár­gyalások mellett a színes, többé-kevésbé kö­tetlen rendezvények sora. Csíkszeredában, majd fenn a Hargitán, az 1801 méter magas Madarasi-csúcs alatt zajlott a megmérettetés. Igazi erőpróba volt ez, s izzasztóan komoly: a labdarúgó-mérkőzése. Kispályán, a Nagy Imre iskola tornatermében vívták a két nagy megye tanácsnokai és a polgármesterek. So­mogy megye színeiben - aranysárga a zölddel - lépett színre csapatunk. Elöl dr. Gyenesei István, a közgyűlés elnöke, a MOB vezetőségi tagja és dr. Papp Imre nágocsi polgármester játszott, középpályán Ró­zsavölgyi István, a Somszolg igazgatója, hát­védként dr. Vörös Tamás fő­jegyző és Sárdi Árpád ta­nácsnok. Pirosban az ellen­fél; a szeredai és udvarhelyi tanácsosok. Kezdés, köny- nyed játék után az első másfél percben gólt lőttek a somogyiak. Hamarosan- Csodálatos természeti kincsei vannak Hargita megyé­nek, és nagy lehetőségeket kínál a befektetőknek. Első­sorban azoknak, akik hosszú távra terveznek - mondta Sárdi Árpád tanácsnok, a megyei közgyűlés idegenforgal­mi bizottságának elnöke. - Erdélyben most zajlik le a pri­vatizáció. Az infrastruktúra, utak, közművek gondjait per­sze nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Hargita természeti kincsei, a meleg vizű források, gyógyhelyek fejlesztése igen kecsegtető ígéretet hordoz. Turistákat vonzhatnak a Hargita, a Gyimesek, a történelmi emlékhe­lyek, a magyaros vendégszeretet s a kedvező árak is. még kettőt. Egyre hevesebbé vált a küz­delem. Gyakorlott, jó játékosok voltak a vendéglátók, s igencsak szorongattak. Dr. Spiegel Jdzsefalelnök azonban végig őrizte a kaput, s remek technikával vé­dett. Nagy lelkesedéssel, keményen küzdött s cserejátékosokkal - Hadúrig György, Horváth István, Kiss Péter Pál, Pázmány Gábor, Vörös Gyula, Zsalakó Endre - is erősített a somogyi csapat. S mikor a bíró lefújta a meccset, két góllal vezettünk. Oroszlánrésze volt ebben dr. Papp Imrének négy gólt rúgott; hármat Rózsavölgyi, 1-1-et Horváth István és Pázmány Gábor. A 9-7-es somogyi győ­zelem meghatározta ezt a napot. Fenn a Hargita oldalán újabb erőpróbák követ­keztek Kötélhúzás a két szomszédvár, Szereda és Udvarhely, majd Somogy és Csík között. Ebben döntetlent értünk el. A borkóstolóban (moldvai és erdélyi itó- kák felismerésében) azonban vitathatat­lanul jártasabb volt a szeredai csapat. Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő a kitüntetés utáni fogadáson a somogyi hölgyek koszorújában Kányádi aranygyűrűje Első alkalommal adták át a Hargita Megyéért díjat Szeredában, a Csíki Já­tékszínben tartott ünnepi tanácsülé­sen. Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő kitüntetéséről a szárhegyi kastély lovagtermében döntött a tanács. A Hargita megye cí­merével díszített aranygyűrű átadása előtt mutatta be az ünnepség fényét emelve a somogyi küldöttség tíz tán­cos párja magyaros jelmezben a palo­tást. Lenyűgöző volt a hatása. A díjat átvéve a költő is ezt emelte ki. „Mint­ha csak az én tiszteletemre táncolták volna” - mondta, s utalt somogyi kapcsolata­ira, író-olvasó találkozókra is. Somogy és Erdély többszálú, régi kapcso­latát idézte beszédében Gyenesei István is, hangsúlyozva, hogy ami értéket kaptuk, őrizzük meg és gyarapítva adjuk tovább. Kézmívesek sokadalma A megyenapokat Zsombori Vilmos nyitotta meg Csíkszereda főterén. Kis közösségek, egyéni küzdelmek eredményeire hívjuk föl a figyelmet e néhány nap alatt - hangsúlyozták a „míves emberek sokadalmá”-nak nyitányán. A kétnapos seregszemlét a kulturális központ­tal és az udvarhelyi Artera Alapítvánnyal ösz- szefogva rendezték meg. Fafaragók, szűcsök, fazekasok, kovács, csipkeverők, kötél- és szal­mafonók részvételével. S Csíkmadaras, Balánbánya, Gyimesközéplok, Máréfalva s még jó néhány együttes mutatkozott be a Pető­fi utcai színpadon. S este megtartották - somo­gyi példára - a székely városok képviselőinek részvételével Hargita első megyebálját. Harminc somogyi település alakított ki már testvérkapcsolatot a székelyföldi falvakkal, városokkal, s legalább tíz önkormányzat most keresi erdélyi partnerét. Jó alkalmat kí­nált ez az út a polgármesterek újabb találko­zóira. Sziics László büszke volt a szentlélek kisdiákok szeredai sikerére, s örömmel be­szélgetett velük; Lelle vendégségbe várja őket. Gyergyószentmiklóson a siófokiakról A Rakoczi-var lépcsői érdeklődtek, Csíkszépvízről - Kutas testvérfa­lujából - Horváth Imrét keresték föl. Említhet­nénk Tekerőpatakot vagy Nagygalambfalvát is; Somogybabod Székelykeresztúrral tart évek óta szoros kapcsolatot. Korondon, az európai hírű fazekasközségben Katona Mi­hály polgármesterrel találkozott Vörös Gyula szóládi polgármester. Évek óta gyümölcsöző barátságuk eredménye: újabb diákcserék. Szárhegy, Gyeigyó ékessége Hargita több nevezetességét is fölkereste a so­mogyi küldöttség. Szállása Csíksomlyón volt, a híres kegytemplom szomszédságában, amely Erdély legnagyobb zarándokhelye. Az 1600-as évek óta a szellemi élet fellegvára volt a ferences iskola. Elzarándokoltak a somogyi­ak is a Salvator-kápolnához, jártak Madéfalván, megnézték Csíkrákos erődtemp­FOTÓ: KURUCZ FERENC lomát. Megcsodálták Gyergyószentmiklós 250 éve épült örmény templomát, ahol a szen­tély faláról Megviíágosító Szt. Gergely és Szent István király tekint le ránk. A Bucsin- tető, a Sóvidék, Tamási Áron farkaslakai sírja, történelmi emlékhelyek. Ősi regék földje ez a táj, ahol a két testvérforrás, a Maros és az Olt fakad. S a Gyergyói-havasokban a Gyilkos-tó, majd a Békás-szoros vad szépsége: a zubogó­robajló folyó tör utat Moldva felé az Oltárkő s a többi lélegzetelállítóan meredek óriásszik­lák alatt. Szárhegyen nevelkedett Bethlen Gá­bor, a nagy fejedelem. A székelyföldi összefo­gás példája, ahogy romjaiból húsz év alatt a várkastélyt restaurálták. A reneszánsz építé­szet gyöngyszeme-az európai örökség része -, ahol többek között Zöld Lajos vezetésével működött a szépteremtő céh és a művésztelep. A régi lakóépületben és a lovagteremben ma Erdély legnagyobb kortárs képzőművészeti gyűjteménye látható. _______kurucz ferenc Kir ály Nelly versei „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Másik világ Oly sokat kaptam tőled, de kevés amit adhatok Kezed vállaimra egy egész világot rakott. Még hordom e súlyt, s fájdalmát is vállalom. Ahogy ujjad íve árkot mélyít vállamon. Oly nagy a rend, s benne létezni jó. Ez tart minket össze, mint betűit a szó. De a békétlenség parazsa kelt életre arcokat. Mint csendbe dermedt éjeinket a pirkadat. Van a VILÁG. És van egy másik. Mit két ember magából teremt, mindhalálig. És létezik testeinkre formált végtelen. Nyomait kutatjuk. Végig az életen. Nyárutó Megőszült a nyár. Haja hulló ezüst S kalap rajt: a láthatár. Karimájára köd terült S egy cseppnyi napsugár. Üzenet Utam utadra fordult. Sorsom sorsodhoz ér. Az égre nézek, s szemeidbe Melyek mélyek, s mélyük Engem remél. Napjainkban, amikor a fölösleges szavakkal teletűzdelt, híg beszéd a divat, arra kell törekednünk, hogy tömören szóljunk. El kell ér­nünk, hogy a tömör beszédet egy­re többen becsüljék, szeressék és alkalmazzák. Saját példánkkal is népszerűsítsük! Néhány mondattal szeretném bebizonyítani: A tömör beszéd határozottabb, mint a hosszú lére eresztett, szószátyár megnyilat­kozás. „Sikeresen megvalósította a terveit.” Az emberben e mondat hallatán - jogosan - felmerül a kérdés: vajon lehet sikertelenül is megvalósítani a terveket? Ezért helyes megoldásként két változa­tot is ajánlhatok. Sikerültek a ter­vei. Megvalósította terveit. „Sike­resen túljutott az akadályon.” Ja­vítva: Túljutott az akadályon. Le­küzdötte az akadályt. „Tizenöt Hátrafelé tolatni évvel ezelőtt mutatkozott be elő­ször az NB I-ben.” Helyette: Ti­zenöt évvel ezelőtt mutatkozott be az NB I-ben. „Gyakran találko­zott főnökének a barátnőjével.” Ez a mondat kétszeresen is hely­telen. Nem hiszem, hogy hasznos a főnök barátnőjével randevúz- gatni. Másrészt feszesebbé, tömö­rebbé lehet tenni a mondatot így: Gyakran találkozott főnöke barát­nőjével. A hivatalnok e szavakkal for­dul az ügyfélhez: „E szerint a tör­vény szerint kellett intézked­nem.” Pedig a fenyegetődző szó­szaporítás nélkül is mondhatta volna: E törvény szerint kellett in­tézkednem. Ezen törvény szerint kellett intézkednem. Manapság sűrűn megtörténhet, hogy: „Fele­lősségre vonják a költségek túllé­pése miatt.” Tömörebben: Fele­lősségre vonják a költségek túllé­péséért. A titkárnő így fogadja fő­nökét: „Tegnap egy alacsony nö­vésű nő kereste.” Fontoskodás nélkül: Tegnap egy alacsony nő kereste. Felvételi vizsgák táján le­het hallani: „Azt kívánom, hogy sikerüljön.” A rövidebb változat: Kívánom, sikerüljön. A nyaralás után elhangzik a mondat: „Azt kérdezte, hogy hogyan éreztem magam.” Hatásosabban: Kérdez­te, hogy éreztem magam. A szomszéd fölvilágosítja az érdek­lődőt: „Úgy tudom, hogy elmen­tek nyaralni.” Tömören: Tudtom­mal, nyaralni mentek. Hogy ne mindig csak a nyárról legyen szó: „Európa déli részén töltik az egész telet.” A hét szó helyett há­rommal: Dél-Európában telelnek át. „Péter egymás után többször is megkerülte a házat.” Helyette: Péter meg-megkerülte a házat. A sok-sok tartalmatlan szóval „ékeskedő” beszéd hallatán,' mondhatnám: „Erőt vett rajtam a csüggedés.” Ehelyett inkább így mondanám: Elcsüggedtem. De így se mondom, mert - nem tu­dom, miért - bízom abban, hogy a gondolatokat nem a szavak fog­ják helyettesíteni beszédünkben, hanem fegyelmezett gondolatain­kat fegyelmezetten igyekszünk kifejezni. Akkor talán az ilyen mondat se tolul hölgyismerősöm ajkára, aki most tanul autót vezet­ni. „Nagyon nehéz, amikor hátra­felé kell tolatni.” Mindenkinek a nyelvérzékére bízom, hogy megtalálja a hibát és kijavítsa, tömörebbé tegye a mon­datot. Segítségül csak egy kérdést teszek fel: Lehet előrefelé tolatni? MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ 9. OLDAL

Next

/
Thumbnails
Contents