Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

6. OLDAL 2001. Június 30., Szombat Gondos gazdák Polgármester: Illés Antal ■ Alpolgármester: Boór Mik­lósáé Képviselők: Béni József, Hosszú Ferenc, Oszlár István, Petrus Péter, Szentiványi Jánosáé, Takács József, Zóka László, Zrínyi László Jegyző: ár. Kovács Jenő Iskolaigazgató: Tóth Tamás Óvodavezető: Szentiványi Jánosné Művelődésiház-igazgató: Cson­ka Márta m Hunyady-díjjal jutalmaznak Minden évben egy Balaton- szemesen élő és egy faluban nyaraló személy kapja a Hunyady-díjat. Azok, akik a legtöbbet tették a község és az üdülőterület fejlesztéséért, felvi­rágoztatásáért, a hagyományok ápolásáért és a kulturális élet gazdagításáért. A javaslatokat most gyűjtik össze. Gróf Hunyady József egykor sok áldozatot hozott a település fejlődéséért, ezért határozta el a Fürdőegyesület, hogy díjat ala­pít emlékére s azzal méltó utó­dait jutalmazza. Az eddigi díja­sok: 1995-ben Reöthy Ferenc (posztumusz), Illés Antal és Roller Katalin, 1996-ban Sáska Zoltánná és dr. Hajtó Ödön, 1997-ben Frenreisz Istvánná és Boór Miklósné, 1998-ban Erdélyi Zsuzsanna és Kiss István, 1999- ben Novotny Miklósné Puchammer Júlia ,és dr. Stifling János, 2000-ben pedig Reich Károlyné és Csapody Balázs. ■ Villaparkot építenének Két és fél hektáron működött a rendszerváltás előtt a szovjet üdü­lő, amelynek hasznosításáról 1994 óta gondolkodik az önkor­mányzat. Hatástanulmány készül azért, hogy a terv összhangban álljon a Balaton-törvénnyel, figye­lembe vegye a környezet védel­mét és simuljon a falu képéhez. Sokak szerint vétek lenne ki­parcellázni a területet. Összefüg­gő villapark építését azonban el­képzelhetőnek tartják a polgár- mesteri hivatalban. Az ingatlan előtt rendezni kellene a Balaton- partot például színvonalas strand kialakításával s kerülhetne ide vi­torlás- és csónakkikötő is. Ha egy beruházónak adná el a területet a tulajdonos önkor­mányzat, mai árakon számolva mintegy 75 millió forintot kér­hetne. ■ Roma alkotótábor Több mint húsz roma képzőmű­vész vett részt az idei szemesi alkotótáborban. Idén már tizen­harmadik alkalommal látták vendégül őket és családjukat a hajdani Hableány fogadóban. Állítólag a roma tábor területét értékesítik, így kétségessé vált, hogy lesz-e még a jövőben is le­hetőségük Szemesen alkotni a cigány képzőművészeknek. ■ AZ OLDALT ÍRTA: CZENE ATTILA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR, ESZES ANDREA Megőrizték a Fárasztó munkát végzek, nagyon sok a feladat - mondta Illés Antal, aki a rendszerváltás óta Balatonszemes polgármestere. - Sikerült olyan eredményeket elér­ni, amelyeket a lakosság és a tér­ség is észrevett. Persze gyorsab­ban lehetett volna előrébb jutni, ha időnként nincs irigység, betar­tás, nincsenek politikai játszmák. Mára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hallgatag embereknek is le­het igazuk, nemcsak akik dörge­delmesen és gyakran beszélnek. Egyes képviselők és a fürdőegylet vezetői sem voltak mindig komp­romisszumkészek, de a lakosságra lehet számítani, mert igyekvő. Nagy terveink vannak, bízom ab­ban, hogy a felelős posztot betöltők összekovácsolódnak.- Gond, hogy nehéz megtalálni az összhangot a külföldi ingatlan- tulajdonosokkal, akik amikor ki­adják a szobáikat, akkor sem akar­nak adót fizetni, hanem azt állít­ják: minden vendégük rokon - mondta Illés Antal. - Márpedig egyre több turistával számolunk. Ezzel is összefügg, hogy tisztábbá, gondozottabbá és virágosabbá vált a település. A legbüszkébbek arra lehetnek a szemesiek, hogy meg­maradt a falu vonzása, sok a zöld és nyugodt a környezet. Felada­tóparti falu vonzerejét Illés Antal polgármester tünk a szeretetet megtartása Sze­mes iránt.- Nagyon fontosnak tartom a fiatalok röghöz kötését is ­Balatonszemes A rómaiak és a honfoglaló magyarok hadi útja a Balatonnal párhozamosan haladt Szemesig, s Itt ért ki a Balatonhoz. Gyepüvédö őrszemekről kaphatta nevét a település. I. András király a tihanyi apátságnak adományozott számos helyiséget, ezek között van Samas is. A Bolondvárnak nevezett erődítmény a török háborúk idején az iszlám har­cosok bázisaként működött s védte a hajókikötőt. A hódolt­ság után a neves tudós. Bél Mátyás így irt: Balaton-parti talu. szegény, de szorgalmas lakosokkal, bortermelő talajjal. 1880 táján még nádtedeles. zsúptetös házak álltak itt, a mai fürdőtelep egy részét szántóként, a többit legelőnek használták. A tópartot az 1920-as években kezdték parcellázni. A második világháború­ban két alkalommal is teljesen kiürült a falu, a lakosság Telekiben és Szóládon húzódott meg. 1975-ben aztán közigazgatásilag egyesültek a székhelytelepülés Szárszóval. Az önállóvá vált Balatonszemesnek jelenleg 1867 lakója van. mondta a polgármester, - A mos- sabb szolgáltatásokat szeretnék, tani nyári szezonokban csak a település adottságai ehhez jók. négy-öt héten át biztosít az ide- A legnagyobb esélyünk a termál- genforgalom a legtöbbek számá- víz; nem szabad engednünk, ra jó megélhetést, a munkaalkal- hogy ennek hasznosításához a makat ki kell terjeszteni az év na- karvalytőke juthasson hozzá a gyobb részére. Még színvonala- lakosság helyett. _________ ■ A termálvíz hozhat gazdagságot Vállalkozó avagy vállalkozásbarát legyen-e az önkormányzat? Ez a legfőbb kérdés most a településen, amelyre még nincs válasz. Vitathatatlan a faluban, hogy a termálvíz hasznosítása a kitörési pont, ez hozhat gazdagságot. Ez­zel a témával 1993 óta foglalkoz­nak. Az egyik lehetőség az, hogy az önkormányzat részt vesz egy részvénytársaság alapításában, s felajánlja a tulajdonrész megvá­sárlásának lehetőséget a lakosság­nak is. Háromszor olyan nagy le­hetne így a bevétel, mint ha kiadja a gyeplőt a kezéből a falu vezeté­se. Csakhogy mint minden vállal­kozásnál, itt is fennáll a bukás le­hetősége, s a képviselő-testület döntései közpénzt érintenek. A beruházásra szükség lenne mindenképp, hiszen ha csak 1500 vendéggel több tartózkodna Balatonszemesen naponta, akkor idegenforgalmi adóból az éves be­vétel 250 millió forintra emelked­ne. Emellett az építmények után is adózni kell, s a létesítmények ren­geteg embernek biztosítanának munkahelyet. A Széchenyi Terv tá­mogatja a termál- és az egészség­turizmust, s Balatonszemesnek jó esélye van jelentős állami támoga­tások elnyerésére. Meglehet azon­ban, hogy mégis tőkést kell bevon­ni az üzletbe, mert csak a terep előkészítése, az infrastruktúra ki­alakítása 2,7 milliárd forintba ke­rülne. A komplexum kiépítése pe­dig uszodával, szállodával és sportlétesítményekkel együtt meg­haladná a további 10-11 milliárd forintot. Mégis dilemma: szabad-e kiengedni a kézből az aranytojást tojó tyúkot? ■ Az emlékmúzeumok faluja A híres grafikus, könyv­illusztrátor Reich Károly Balatonszemesen szü­letett s hatéves koráig élt a faluban, itt végezte az iskola első osztályát is. Aztán a család elköl­tözött és eladták a há­zat. Amikor Reich Ká­roly elhunyt, az özve­gye visszavásárolta az ingatlant, amelyet az eredeti állapotába állí­tottak vissza; még a kemence is olyan, mint fél évszázada volt. A képeken, grafi­kákon túl szobrok is láthatóak itt. Özvegy Reich Károlyné festő­művész gyakran tölti itt az idejét, bár Buda­pesten él. Latinovits Zoltán éle­tét a születésétől a halá­láig végig lehet követni a róla elnevezett múze­umban. Számos fénykép, dokumentum illusztrálja ezt s láthatóak többek között olyan személyes relik­viái is, mint az igazolványai, pipája, Kossuth-díja. A legtöbb látogató a múzeumból elsétál a síremléké­hez. Édesanyja, a 91 éves dr. Freinreisz Istvánná a faluban él tavasztól őszig. A Postamúzeum májustól szeptemberig van nyitva. Látható itt többek között postavonat is; mozdony és kocsija, amelyen menet közben szét­válogatták a leveleket. Az anekdota szerint, ha a balatonszemesi szerelmes föladta írását Budapest­A Latinovits-emlékmúzeum a színházbarátok zarándokhelye FOTÓ: KOVÁCS TIBOR re, még aznap megkapta a választ, mert amíg a vo­nat megfordult Debrecenből, párja megírta azt és kivitte a visszafelé tartó szerelvényhez. A múzeum egyébként hajdan lóváltó állomásként működött. Most gyűjtik Balatonszemesen a leendő helytör­téneti múzeum anyagát. Értékes tárgyi és írott em­lékeket keresnek, amely a település történelmével, kultúrájával, hagyományaival kapcsolatos. Híres emberekről és régi tereidről, épületekről kutatnak fotók után. Láthatóak lesznek majd régi gazdálko­dási, halászati eszközök, ruhák és bútorok is. ■ Jó munka rossz helyen Kicsi a polgármesteri hivatal, tá­gasabbá, kulturáltabbá kellene tenni - ezt mondta dr. Kovács Je­nő jegyző. - Hiába szívélyesek a munkatársaim, ha az ügyfélfoga­dási lehetőségek rosszak. A jegyző szerint nagy gond, hogy az önkormányzati törvény csak a lakosság száma szerint tesz különbséget a települések között.- A kétezer alatti lakosú tele­pülések közé sorolják Balatonsze-mest, pedig kisvárosi élet, forgalom zajlik nálunk - tet­te hozzá. - Balatonboglár például nagyobb lélekszámú város, de az ügyfélforgalmuk csak az egy­negyedével nagyobb a mienknél. Bár térségi feladatokat nem lá­tunk el, az üdülőterülettel kap­csolatban rengeteg az elintézen­dő ügy. A testület jónak ítélte a hatósági ügyintézést; tavaly ötnél kevesebb lakos fellebbezett. A képviselő-testület döntött: tarthatatlan, hogy nincs tanács­kozóterem s ezért az üléseiket a művelődési házban kell tartani. Nincs hely a házasságkötéshez sem a polgármesteri hivatalban. Ezért megvizsgáltatják a tetőtér beépítésének lehetőségét. Egy korszerűbb hivatal kialakítása legalább százmillió forintba ke­rülhet. ■ Nyáron nincs hétköznap Számos kulturális prog­ramot kínálnak a nyáron a faluban. Ezeket főképp a nyaralóvendégek láto­gatják, mert a helybéliek az ő kiszolgálásukkal vannak elfoglalva.- A nyár nálunk azzal kezdődik, hogy országos szavalóversennyel emlé­kezünk meg Latinovits Zoltán halá­lának évfordulójáról - mondta Csonka Márta, a művelődési ház igazgatója. - Az idén, a huszonötö­dik alkalomra külföldről is érkeztek versmondók. Jól sikerült a szemesi búcsú is, ahol folklórprogram szó­rakoztatta a közönséget. A rendez­vényeinket hasonló időpontban tartjuk évről évre, mert sokan kife­jezetten ezekhez az eseményekhez kötik a nyaralásuk időpontját. Rövi­desen kezdődnek például a hang­versenyek neves előadókkal; eddig a közönség Pitti Katalint, Gregor Józsefet és Kováts Kolost fogadta a leginkább szívébe. Az orgonazenét is sokan szeretik. Hagyományos rendezvényünk még a vízi feszti­vál, amely keretében fel­lép műsorával a Buda­pesti Petőfi Musical Stú­dió, lesz búvárbemutató s játszóház a vízparton.- Az első Millenniumi Tófesztivál megnyitója Balatonszemesen volt - mondta Csonka Márta. - A település így kiemelke­dően részese annak a 2001-es mil­lenniumi évhez kötődő művészeti rendezvénysorozatnak, amely a legnemesebb magyar kulturális ér­tékeket mutatja be tizenkét balato­ni településen. Harminckét festő ki­állítása látható. Hasonlóan rangos tárlatra még nem lehetett rácsodál­kozni Balatonszemesen. Egry Jó­zsef, a Balaton legnagyobb festője 50 évvel ezelőtt hunyt el. Ő azt mondta: a Balaton a természet örömkönnye, a Balatonon nincs hétköznap. Júliusban egyébként újra Balatonszemesről szól majd a nép­szerű rádiós zenei vetélkedő, a Ki nyer ma? A kínált programokkal a falu nyerőnek érezheti magát. ■ Egy hajóban eveznek- Évtizedek óta járok Balaton- szemesre. Sokáig a partközeiben volt nyaralónk, néhány éve felköl­töztem a Szőlőhegyre - így Kóbor László, a jeles író, újságíró. - Egé­szen közeli kapcsolatban vagyok a természettel és minden idevaló emberrel, legyen az illető alkalmi munkás vagy egyetemi tanár.- Vallom: Balatonszemes varázs­latos falu, olyan település a Balaton partján, amely többet fejlődött az elmúlt tíz évben, mint korábban fél évszázad alatt. Igaz: - tette hozzá - akadnak ellentétek a képviselő-tes­tület tagjai között és a fürdőegylet vezetősége sem ért mindenben egyet a polgármesteri hivatal tiszt­ségviselőivel, ám lassan elsimulnak az ellentétek. Hiszen mindenki tudja, hogy egymásra vagyunk utalva: helybeliek nem élnének meg az üdülőtulajdonosok nélkül s a vendégek sem boldogulnának az állandó lakosság munkája hiányá­ban. Vagyis nem lehet alá- vagy fö­lérendeltség a helyiek és a vendé­gek között, hanem csakis a mellé­rendelői viszony. Egymás segítése a legfontosabb Balatonszemesen, s ennek számtalan élő példája akad nap mint nap. __ ■ Ve ndégcsalogató borok Balatonszemes akkor tud eredményt elérni, ha több település össze­fogására alapoz, régió­ban gondolkodik és színvonalas kiadvány­okkal reklámozza a szolgáltatásait - ezt mondta Csapody Ba­lázs, a falu elismert vál­lalkozója, a Kistücsök étterem ve­zetője.- Programok kellenek, mert a vendég csupán azért már nem ke­resi fel a Balatont, hogy kifeküd­jön a partra - tette hozzá. - Segíte­nie kell egymást a vállalkozóknak; a vendéglős ajánljon szálláshe­lyet, a portás programokat és ez kölcsönös legyen. Szerintem a borturizmus nyújtja azt a komple­xitást, amikor a vendég számos szolgáltatást vá­sárol. S ha tetszik neki a kínálat, akkor a tapasz­talataim szerint jól lehet az egyik helyről a má­sikra irányítani. így pe­dig rossz időjárás esetén sem fog unatkozni. Csapody Balázs 1999- ben alakíttatta át a pincehelyisé­get sörözőből borozóvá. - Az volt a célom, hogy minden ételhez megfelelő bort tudjunk ajánlani - mondta. - A jó bor és a jó étel el­választhatatlan egymástól és erre egyre nagyobb az igény. Tizen­négy féle borvidék nemes nedűit tartjuk, sa vendéglátással igyek­szünk öregbíteni Szemes és a Ba- laton jó hírét. ___________■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A KIBÉDI CUKRÁSZDA, A BUJDOSÓ PINCE ÉTTEREM, ___ CSER ISTVÁN (VIKTÓRIA ABC) ÉS A BALATONSZEMESI ÖNKORMÁNYZAT _____ A L M A N A C H 0 17

Next

/
Thumbnails
Contents