Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-30 / 151. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Június 30., szombat ||HI Milosevics ára: 1,28 milliárd dollár Lemondott a jugoszláv kormányfő, megszűnt a szövetségi kabinet munkája Zorán Zsizsics jugoszláv miniszterelnök pénteken bejelentette lemondását, s ezzel befejeződött a szövetségi kabinet tevékenysége. A világ közvéleménye megnyugvással fogadta a hírt, hogy a bukott elnök Hágában van. Az orosz szenátus azonban „cinikus alkunak” minősítette Djindjics lépését, amely Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint a szakadár koszovóiak kezére játszik. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pártja kilépett a kormányzat gerincét képező szerb párttömörülés parlamenti frakciójából, s a jugoszláv és a szerb kormány átalakítását követelte, bár a kabinetet nem hagyja el. A Milosevicset Jim Landale szóvivő pénteki tájékoztatása szerint azonnal orvosi vizsgálatnak vetették alá a hágai üdülőkerületben, a tengerpart közelében található börtönépületben. A vizsgálatok egyelőre nem mutattak ki súlyosabb egészségügyi problémát, jóllehet Milosevics korábban depresszióval és magas vérnyomással küzdött, nyugtátokká! kezeltette magát, és öngyilkossággal is fenyegetőzött kiadatása esetére. A következő napokban még folyamatos orvosi megfigyelés alatt tartják a volt államfőt, és arra is vigyáznak, hogy a börtön többi lakójától elkülönítve őrizzék. Milosevicset az ultramodem börtön őrei is fokozottan ellenőrzik cellájában. Folyamatosan figyelik videokamerával, és húszpercenként személyesen is benéznek hozzá az őrök. Zorán Djindjics vezette szerb kormány döntése alapján Belgrád csütörtökön adta ki Milosevicset, noha a jugoszláv al- kotmánybíróság előtte felfüggesztette a jugoszláv kormány azonos célú rendeletét. Kostunica a jugoszláv alkotmánnyal ellentétesnek nevezte az intézkedést, amit Djindjics Szerbia érdekeinek védelmével és a szerb alkotmány azon előírásával magyarázott, hogy a szerb hatóságok ideiglenesen átvehetnek jugoszláv hatásköröket, ha a szövetségi szervek nem Szerbia érdekeinek megfelelően tevékenykednek. A kormányok és a nemzetközi szervezetek egymás után dicsérték a szerb kormány bátorságát. Az Európai Unió soros svéd elnöksége közleményben üdvözölte a volt jugoszláv elnök kiadatását a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, és döntő lépésnek nevezte az igazságszolgáltatás szempontjából. Hasonló tartalmú kommünikét adott ki a 43 tagállam törvényhozó testületének egyhetes tanácskozását lezáró pénteki ülésnapon az Európa Tanács is. A hágai Nemzetközi Törvényszéken Carla Del Ponté főügyész azt mondta, Milosevicset hétfőn vagy kedden hallgatják meg. Ekkor kell a vádlottnak nyilatkoznia arról, hogy bűnösnek tartja-e magát vagy nem. Hivatalosan itt ismerkedik meg az ellene felhozott vádakkal is, amelyet most a koszovói bűncselekményeken kívül kiegészítenek a Milosevics által a 90- években Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban elkövetett bűnökkel. A brüsszeli megajánlási konferencián részt vevő országok ígéretet tettek arra, hogy még az idén 1,28 milliárd dolláros segélyt nyújtanak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak, ez az összeg 3 millióval több a tervezettnél. A régóta halogatott konferencia egy nappal Milosevics kiadatása után ült össze, és a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok ezt tartották a segélyek előfeltételének. ■ __________Hírek__________ RO MÁNIA jelentősen javított a határok őrizetén, a belépők ellenőrzésén, és ezzel csökkent annak a kockázata, hogy az ország a Nyugat-Európába igyekvő illegális bevándorlók tranzitállomása legyen. Ezért az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Románia állampolgárai 2002-től vízummentesen utazhassanak az Unió országaiba. CÁFOLTA az Európai Unió bővítéséért felelős brüsszeli biztos, hogy Lengyelország egyfajta „bónuszt”, azaz különleges elbánást élvezne. Günter Verheugen emlékeztetett arra, hogy Varsó a csatlakozási előkészületek terén jelentősen lemaradt például Magyarország és Szlovénia mögött. Egyebek között azt az átmeneti intézkedést sem fogadta el Varsó, amely hét éven át korlátozná az új EU-tagok állampolgárainak szabad munkavállalását. SERTÉSPESTISJÁRVÁNY tört ki a németországi Alsó- Szászország tartomány egyik malacneveldéjében, ezért ösz- szesen 2234 sertést vágtak le a napokban. A lengyel főállatorvos szombattól import- és tranzittilalmat rendelt el a Németországból származó sertésekre és vaddisznókra a sertéspestis terjedésének veszélye miatt. Nagy-Britanniában már egy- milliárd fonthoz közelítenek a száj- és körömfájásjárvány megfékezésének költségei. KOFI ANNAN ENSZ-főtitkárt pénteken ellenszavazat nélkül újabb ötéves időszakra megerősítette tisztségében a világszervezet közgyűlése. SZTRÁJKOLTAK az autópá lya-díjbeszedők a franciaországi Villefranche-sur-Saone és Lima között, Lyontól mintegy 30 kilométerre, így próbálva jobb béreket kicsikarni a sztrádát működtető társaságtól. A munkabeszüntetésre a legkritikusabb időszakban, a nyári vakáció első napján került sor, és hatalmas forgalmi dugókat okozott. ■ Akció a státustörvény ellen Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének pénteken befejezett ülésszakán a szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a magyar státustörvényt kifogásoló román indítványt. Strasbourg Duka Zólyomi tudomása szerint hét szlovák képviselőtársa a román indítvány támogatásának kérdésében a szlovák külügyminiszter, EduardL Kukán véleményét is kikérte. A magyar képviselő közölte, hogy a román indítvány különben is sok szempontból hibás, és Lord Russel- Johnston, a közgyűlés elnöke is beismerte, hogy nem tudja pontosan, miről van szó a magyar státustörvényben, ám ezek után „a körülményeknek megfelelően kezeli majd”. A státustörvényre koncentráló román kísérlettel szemben a magyar küldöttség kezdeményezte, hogy az Európa Tanács vizsgálja meg azt a kérdést: miként tesznek eleget a tagállamok a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeiknek. A magyar javaslatot 34 ET-képviselő írta alá - közölte Surján László -, köztük a két legnagyobb frakció, a néppárti és szocialista képviselőcsoport vezetője. A két indítvány legkorábban az őszi ülésszakon kerül a közgyűlés házbizottsága elé, amely arról dönt, vitára bocsátja-e őket. Németország és a bevándorlás Miközben Németország a szabad munkaerő-áramlás átmeneti korlátozásához kötné az Európai Unió bővítését, a kormány bevándorlási bizottsága évi 50 ezer külföldi munkavállaló „importját” és letelepedését tartja szükségesnek a jövőben. Berlin A Bundestag frakciói egyetértenek abban, hogy a képzett külföldiek tanulási és munkalehetőségeit mindenképpen javítani kell. Edelgard Mulmahn oktatási miniszter azon óhajának adott hangot, hogy a német felsőoktatási intézményekben növeljék a külföldi hallgatók arányát, amely jelenleg mindössze 7 százalékot tesz ki. A miniszter asszony ezt a közeljövőben 50 százalékkal, 160 ezerre kívánná növelni. Edelgard Mulmahn, valamint Thomas Rachel, a CDU képviselője és más frakcióvezetők egyaránt arra panaszkodnak, hogy egyre több kvalifikált német munkaerő vándorol külföldre, és a főiskolákon, egyetemeken végzőknek kiváló lehetőségeik nyílnak a nemzetközi munkaerő-piacon, miközben kevés vonzó lehetőséggel találkoznak szülőföldjükön. Egy másik jelenség a továbbtanulási készség visszaszorulása. Miközben például az Egyesült Államokban a fiatalok 44, Izraelben 49, Finnországban pedig 58 százaléka folytat felsőfokú tanulmányokat - írja a Die Welt ehhez képest Németország csak a középmezőnyben helyezkedik el. A javaslatok nem nyerték el Ottó Schily belügyminiszter tetszését, és annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorlási politika „fellazítása” ártana az országnak. ________europress Gé nmanipulált macska Connecticut Szép dolog az önzetlen állatszeretet, csakhogy van, aki allergiás a macskaszőrre. A vonzódást a négylábúakhoz az effajta érzékenység megmérgezheti, még a párkapcsolatokat is szétdúlhatja. bán kell szellőztetni, felmosni a lakást, kikefélni az állat szőrét, nedvesíteni a szoba levegőjét. Ám erre nincs mindig energia, s az ember párja nem mindig nézi jó szemmel a felhajtást, miközben alig marad idő másra. Reménykeltő a tengerentúlról érkező hír: amerikai tudósok klónozni akarják a génmanipulált szobatigrisnek azt a fajtáját, amelyet még a megrögzött allergiások is kellemetlen mellékhatások nélkül simogathatnak. Végre olyan vívmánnyal rukkol elő a tudomány, amelyen a bioetika szószólói sem találhatnak semmi kivetnivalót. Ráadásul elegendő a macska egyetlen génjét megváltoztatni ahhoz, Egyre többen kérnek tanácsot az orvostól, hogy megelőzzék az állattartással összefüggő gondokat. Egy német asszony például még a hitvesi ágyba is magával viszi kedvenc kandúrját, ám a férj válóperrel fenyegetőzik. Nem éppen féltékenységből, hanem mert allergiás lett a cica szőrére. Egyre gyakoribb az ilyen érzékenység, s nem is annyira a háziállat bundája, mint inkább különböző váladékai, elhullajtott bőrhámja, elcsurgatott vizelete vált ki panaszokat. Szakemberek a gondosabb ápolásra, a gyakoribb takarításra hívják föl a figyelmet. Gyakrabhogy az állat bőre mindig nedves maradjon, s ne fenyegessen kiszáradással. A connecticuti egyetem kutatói bizakodóak: a kísérletek olyannyira előrehaladott állapotban vannak, hogy már 2003- ra előállítható az „allergiaálló” macska. Ez minden tekintetben szakasztott mása a kedvenc do- rombolónak: fára mászik, tejet iszik és a talpára esik. Hosszú távú elképzelések szerint a cica után jöhet az allergiások számára a klónozott kutya. Alighanem erre is lesz kereslet, bár némileg fényűzésnek számít majd ezeknek az állatoknak a beszerzése: áruk akár 600-1000 dollárra rúghat. A génmanipulált macskákat-ebeket ivartalanítva fogják árulni az értelmi szerzők, nehogy elszaporodásuk rontsa az üzletet. Elvégre a feltalálók sem estek a fejük lágyára... TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN A diktátor A második vüágháborút követő nürnbergi per óta szinte példátlan módon nemzetközi törvényszék előtt kell felelnie tetteiért egy olyan bukott politikusnak, aki nem egészen egy esztendeje még országának teljhatalmú ura volt. Szlobodan Milosevics ügye is példa nélkül való: a történelem során ítéltek már halálra, akasztottak fel, fejeztek le királyokat, állam- és kormányfőket, de tulajdonképpen mindig is csak saját országukban. Hiszen Nürnbergben sem ültették - mert már nem ültethették - a szövetségesek bírósága előtt a vádlottak padjára a legfőbb bűnöst, Adolf Hitlert, „csak" bűntársait. Az események igencsak fölgyorsultak a hét közepén Belgrád- ban: előbb maga a már hónapok óta sorsára váró Milosevics nem volt hajlandó átvenni a hágai főügyésznő, Carla dél Ponté vádiratát, majd az alkotmánybíróság is felfüggesztette azt a kormányrendeletet, amely - törvény híján - megteremtette a kiadatás jogi hátterét, és maga a demokratikusan megválasztott utód, Kostunica is inkább afelé hajlott, hogy inkább odahaza vonják felelősségre a diktátort. S nem is háborús bűntettekért, népirtásért, hanem főként korrupcióért. Kostunica feje fölött átnyúlva, szinte puccsszerűen döntött a szerb miniszterelnök, Zorán Djindjics. Aki egyébként csak a szavát állta, mivel nem is olyan rég bejelentette: ha a jugoszláv hatóságok nem, ők mindenképpen együttműködnek Hágával. Túlzás nélkül állítható: a világ fellélegzett. Hogy egészen pontosak legyünk: a demokratikus világ. A belgrádi döntés ugyanis egyértelmű üzenet mindazok számára, akik dacolnak az egyesült nemzetekkel, hogy ideig-óráig tehetik csupán, mert látván és megunván a diktatúrát, előbb elsöp- rik azt, vezetőjével együtt. Jó másfél esztendeje Martonyi János külügyminiszter egy beszélgetés alkalmával kiválóan jellemezte a helyzetet, a Belgrádra nehezedő nyomást; szavait az élet maradéktalanul igazolta: „a nacionalizmus ideig-óráig egybekovácsolhatja az embereket, az országot sújtó embargók miatt kialakulhat egyfajta szolidaritás, és éltetik a diktátort, de mindig elérkezik az a pillanat, amikor megelégelik és halált kiáltanak rá” - mondta akkor. Ez a sors jutott osztályrészül Szlobodan Milosevicsnek. De ki is ő valójában? A szerbiai Pozsarevácon született 1941. augusztus 20-án. A belgrádi egyetem jogi karán végzett 1964- ben. Korán kezdte mindvégig meghatározó politikai pályafutását: 1959-ben belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe, 1963 és 1966 között az egyetemen pártmegbízásokat teljesít, majd 1969-ig a belgrádi városi szkupstinában tölt be különböző funkciókat. Egy időre a gazdasági életbe vonul vissza: 1969 és 1973 között a Tehnogaz vezérigazgató-helyettese, 1978-ig vezérigazgatója, ezt követően 1983-ig a Belgrádi Társult Bank elnöke. Ezután visszatér a politikába: 1983-tól 1984-ig a Szerb Kommunisták Szövetsége központi bizottsága elnökségének munkatársa, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége belgrádi városi bizottságának elnöke, ezt követően két esztendőn át a belgrádi városi végrehajtó bizottság elnöke, a Szerb Kommunisták Szövetsége központi bizottsága elnökségének tagja, 1986 és 1989 között elnöke, 1989-tól 1990-ig a Szerb Köztársaság elnökségének elnöke, 1992-től a Szerb Szocialista Párt vezére, 1990 és 1997 között Szerbia elnöke, 1997- től 2000-ig a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság államfője. Nem volt képes soha átlépni múltját. Amikor ugyanis Zágráb és Ljubljana kinyilvánította függetlenségét, parancsára a belgrádi csapatok azonnal megindultak Horvátország és Szlovénia lerohanására. Keserves háború kezdődött, amelynek nyomán atomjaira hullott az egykor prosperáló délszláv államalakulat: önállósult Bosznia-Hercegovina, leszakadt Macedónia is, és egyre inkább hajlik a külön útra az utolsónak megmaradt tagköztársaság, Montenegró is. Az akkori lángok csapnak föl még ma is a koszovói-macedón határon. Ahhoz, hogy Koszovóban viszonylagos nyugalom van, szükség volt Belgrád bombázására, és a NATO-szövetségesek állandó katonai jelenlétére. Európa utolsó destabilizáló tényezője várja most Hágában, hogy ítélkezzenek felette. A legnagyobb kiszabható büntetés az életfogytiglan. S akik még emlékeznek rá, fölidéződik bennük a kép a spandaui börtönről, amelynek udvarán egy Rudolf Hess nevű^ magányos öregember rótta élete végéig magányos köreit. Ő volt a második világháború utolsó elítéltje. Az életfogytiglan néha nagyobb büntetés, mint a halál. Brüsszel Az Európai Unió vezetése azt tervezi, hogy 2005-től megtiltja a 91 -es oktánszámú ólmozatlan benzin forgalmazását a tagországokban. Riadót fújtak a német üzemanyag-kereskedők. Nem elég, hogy 2000 hasonló időszakához képest az év első felében erőteljesen csökkent a bevételük, most nagy felzúdulást váltott ki körükben a brüsszeli illetékesek legfrissebb bejelentése. Eszerint az Unió a jövőben - környezetvédelmi indoklással - csak 95-ös vagy ennél magasabb oktánszámú benzin tankolását engedné meg. Az autósok mostanában visz- szafogottabban, takarékosabban bánnak a kedvenc négykerekűvel: minden harmadik közülük még mindig az olcsóbb 91-essel jár Németországban, s komoly érvágást jelentene, ha most át kellene váltania a 95-ös üzemanyagra. Évente mintegy félmilli- árd márkával többet kellene kiadnia 12 millió autótulajdonosnak, ráadásul sok előnyük nem származna belőle, hiszen sokszor amúgy is csak lépésben haladhatnak a városi csúcsforgalomban vagy az autópályán a torlódások miatt. Ritkaságszámba megy, hogy a környezetvédők az efféle intézkedések nyomán ellenvéleményt fogalmaznak meg, ám ez most mégis így van. Igaz ugyan - érvelnek -, hogy a 91-es károsanyagkibocsátása nem hagyható figyelmen kívül, ám a 95-ösé kifejezetten mérgező és rákkeltő. A berlini szövetségi kormány nem akarja elfogadni a brüsszeli szabályozást, s bízik abban, hogy sikerül jobb belátásra bírni az uniós honatyákat. Megszűnhet a normálbenzin
