Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-23 / 145. szám

16. OLDAL S I Ó FOK 2001. Június 23., Szombat Millennium beruházásokkal Emlékezetes beruházásokkal új karakterű település alakul ki. A szezonalitás nem szűnik meg, de lényegesen csökken, több, egész éves munkahelyet bizto­sítva az itt élők számára. 1896-ban, a honfoglalás mil­lenniumán az ország maradan­dó beruházásokkal ünnepelt. Az ország sok városában és Sió­fokon is ezt a hagyományt sze­retnék követni; olyan beruházá­sokat szeretnének tető alá hoz­ni, amelyek hosszú időn át meg­határozzák a város arculatát, ki­jelölik fejlődési irányát. Siófoknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy igazi isko­lavárossá váljék, jól kiépített út­hálózata és infrastruktúrája van, amelyet csak a nyári hónapok­ban használnak ki teljesen. Mi­nőségi előrelépést jelent, hogy sikerült meghonosítanunk a fő­iskolai oktatást és augusztus 20. előtt a kollégium után az oktatá­si épületet is átadhatják a város patinás üdülőterületén, a Petőfi sétány 1. szám alatt. Szépen fejlődik a művészeti oktatás is, egyre több szülő le­het büszke a kiváló zenei vagy táncteljesítményt nyújtó gyer­mekére. A művészeti oktatás­nak eddig állandó otthona nem volt, a tanév kezdetére azonban sok vita után végre ezt is meg tudja oldani az önkormányzat. Ugyanakkor tervezik, hogy a fő­iskola után a középiskolák bőví­tése is napirendre kerüljön. A közlekedésben egy új fogal­mat tanulhatott meg a város, az országos kerékpár-főútvonalat. Siófokot kettő is átszeli; a bala­toni bringakörút és a kikötőtől a Sió-parton egészen a dunaföld- vári hídig vezető főútvonal. En­nek első szakaszát a városon be­lül még az idén átadják. Nagyobb változásokat jelent, hogy Siófokon elkezdődhet egy téli idegenforgalmat is biztosító gyógyvízcentrum kialakítása. A Millennium alkalmából végre valódi autópályává, négy­sávossá építik át az M7-est Sió­fok térségében is, remélhetőleg kiegészítve zajvédő falakkal és új felüljáróval. A város másik kitörési pontja lehet a sportturizmus, amely fő­leg az elő- és utószezonban je­lenthet új vendégkört. Még az idén leteszi a Kiüti sportközpont alapkövét. A beruházás első üte­me remélhetőleg jelentősen bő­vül, azaz nem csak stadiont, ha­nem egy sportcsarnokot és uszodát is építeni kezdenek. Az ezredfordulóhoz kötődik az is, hogy végre újra indult az önkor­mányzati lakásépítés. Az idősek gondozási központja alkalmassá válik arra: a polgárok nyugodtan várhassák öregkorukat, lesz, aki ápolja és gondozza őket akkor is ha erre a családjuk nem képes. A kórház hosszú távú fenn­maradását és fejlődését pedig teljes rekonstrukcióval biztosít­ják _________j_________■ Ká lmán lánya adományoz Yvonne Kálmán, Kálmán Imre lá­nya, aki 1992. május 16-án a sió- foki Kálmán Imre múzeumban tartotta az esküvőjét Helmuth Klumppal, számos pluszpél­dányt kért a múzeumot ismerte­tő könyvből, amelyet Matyikó Sebestyén József állított össze. Az amerikai Maübuban élő örö­kösnőnek ugyanis nagyon meg­tetszett a kiadvány, amelyet ajándékba kapott. Azt tervezi, hogy a baráti körébe, ismeretsé­gébe tartozó világhírű művé­szeknek adja át a köteteket, ezzel is népszerűsítve édesapja dalait, a múzeumot és Siófok városát. Információnk szerint Yvonne Kálmán várhatóan ősszel látogat a legközelebb Siófokra s ígérete szerint értékes fotókat adomá- nyoz a városnak. _________■ Ez az a Csiszár? Ismerem! Töreki kedvelt kirándulóhely Csiszár Elek festőművész, Siófok díszpolgára jövőre lesz hetvenéves. Keszthelyen született, 1959 óta él Siófokon. Dolgozott itt dekoratőrként, majd szabadúszó festőművész lett. 1963-ban Rippt-Rónai-dijat kapott, 1995-ben vehette át Somogy megye művészeti díját, 1997-ben a Balaton- díjat. Kiállított Siófok testvérváro­saiban Is: a horvátországi Porecsben, az Izraeli Netanyában, s a németországi Waldheimben. Nem a nagyközönségnek, hanem magának fest. Még Amerikába is hívták, még­sem tudja elképzelni már máshol az életét, mint Sió­fokon, ahol díszpolgári cí­met is kapott. Szerinte az a kritika jellemzi legtalálób­ban az életét, festői mun­kásságát, mely azt fogal­mazta meg: Csiszár Elek sohasem akart igazodni, csak festeni.- Nem azért állítok ki, hogy a képeimmel tetszést aras­sak; ilyenkor látom együtt a műveimet, melyek különben a lakásom két szobá­jában vannak össze­zsúfolva - hökken­tette meg a kérdezőt Csiszár Elek. S még mielőtt tovább cso­dálkozhattunk vol­na, hozzátette: - Bo­londnak tartottak, amikor - még a rendszerváltás előtt- nagy művésztársa­imtól eltérően én nem fogadtam el az úgyneve­zett üzemi ösztöndíjat. Gyárakban, üzemekben, vágóhídon kellett volna kiállítanom. Ezt nem akartam. Művésztársaim sokszor mondogatták: üzemi étkezdék falára aggatták a festményeiket, amiken aztán ott volt a rászáradt babfőzelék... A közelmúltban arra kértek; adjam oda néhány képemet egy balatoni vándorkiállításra. Étter­mekben, szállodahallokban állítanának ki; no, ebből nem kérek, idáig nem alacsonyodom... Csiszár Elek úgy mondta; Munkácsy sem lát­ta egymás mellett híres trilógiáját; márpedig fontos ez egy festő továbbfejlődése szempontjá­ból. Szerinte erre jók a kiállítások. - Olyat is be­Háromkirályok Két szakadt alak eltűnőben vánszorog, lemaradt társuk éppen könnyít magán. Háromkirályok - . ezt festi most éppen Csiszár Elek. Ahogy mond­ta: a látszat nem csal, hajléktalanok bizony ők, ezt a környezet - olajoshordó, fölfordított mos­dókagyló - is jelzi. Fölöttük elhúz egy sugárhaj­tású gép; mintha az mutatna utat a vándoroknak újkori, modem csillag gyanánt. írt valaki egyszer egy tárlatom vendégkönyvé­be, hogy húzzam le magam a vécén - folytatta a siófoki díszpolgár. - Ez is vélemény, nem vet­tem a szívemre. A hatvanas években sötét tónu­sú képeket festettem, ez akkor maga volt a bűn, azt mondták rám; Csiszár, a pesszimista. A Ha­zafias Népfront megyei tanácskozásán napiren­di pont voltam; mit tegyünk a Csiszárral, ez volt a témájuk. Pesten egyszer Aczél György megállt az egyik képem előtt, s azt mondta összehúzott szemöldökkel: - Ez az a Csiszár? Isme­rem! Egyetlen mon­datnyi kritikát tartok a legtalálóbbnak az eddig megjelentekből, mely jellemzi egész munkásságomat; azt írták benne: soha nem akart igazodni, mindig csak festeni. Mindig a Balaton Siófok díszpolgárai mellett élt, több mint négy évtizede került Siófokra Keszthelyről. - Amikor vonattal utaztam gyerekként, apám mindig szólt, amikor Siófoknál lassított a szerelvény: nézd, az ott a Sió - emlékezett. - Lassan dü­börgőit át a vonat az akkori tahidon, s von­zott a Kálmán sétány romantikája az öreg fákkal, s a Hangulat-cukrászdával. Itt egy­szer le kell szállnom, ezt gondoltam. Aztán 1959-ben kerültem ide vendéglátó-ipari de­koratőrnek egy nyárra, s végül itt ragadtam. Földszintes nagyközség volt akkor, tele bájjal és romantikával. Télre csak éjjeliőrnek maradhat­tam itt, a motelnél; inkább ezt választottam, mintsem hogy elmenjek. Később aztán hívtak több helyre, Kaposváron még műtermet is épí­tettek nekem - két évig ingáztam, aztán fölad­tam azt is -, sőt, Amerikába is csábítottak, de mit kerestem volna én ott, amikor már Fehérvár­nál honvágyam van. Érdekes: idén még egyszer sem jártam a Balaton-parton, de az a tudat elég nekem, hogy negyedik emeleti ablakomból rálá­tok a tóra, s ha hallani akarom a hullámok mo­rajlását, akkor öt perc alatt ott lehetek. Csiszár Elek arról is beszélt: már régen nem olyan a Balaton, mint amilyennek ő festi. - A gyerekkorom tóparti élményeit festem a képe­imre, hiszen ma már ronda, túlzsúfolt, hangu­lattalan a Balaton - vélekedett. - Sajnálom a ré­gi, belvárosi patinás épületeket, amiket minden szívfájdalom nélkül elbontanak. Ilyen volt a Széchenyi utcai, egykori nádfedeles halászcsár­da, aztán a hajdani zsinagóga - ami ma kiállító- hely, hangversenyterem is lehetne -, vagy a nem rég a Szűcs utcában lebontott századelői ház. Óvni kellene a múltat. Nem értem, példá­ul, hogy miért nincs egy irodalmi múzeum Sió­fokon. Hiszen itt aztán nyaranta mindenki meg­fordult, aki számított; akár utcákat is el lehetne nevezni Latabárról, Bilicsiről, Kabos Gyuláról, Karády Katalinról. A másik mámáin: a Kálmán- múzeum mellett ne gyerekkönyvtár legyen, ha­nem egy állandó balatoni képtár, ilyen ugyanis ma sehol sincsen a tó körül. A 2002-es - hetvenedik születésnapjához kapcsolódó - siófoki kiállítására készülő mű­vész elárulta: idősko­rára előrelátó lett, hi­szen már két éve megfestett egy ala­kot, amint a Sió-zsi­lipnél áll, s fölfelé néz. - Most jöttem rá, hogy miért néz fölfelé; hát mert az esőt várja... - állapí­totta meg Csiszár Elek. ■ Csiszár Elek, festőművész Kopár István, a balatoni hajózás volt igazgatója Tímár Imre karnagy Varga Imre szobrászművész Viczián Antal kórházigazgató Zákonyi Ferenc Balaton-kutató, főjegyző posztumusz Kálmán Imre zeneszerző. Kenedy Ferenc iskolaigazgató, helytörténész Muzsinszky-Nagy Endre festőművész Húsz éve dolgozik azért a város, hogy Töreki közked­velt kirándulóhely legyen. Még 1982-ben döntött arról a te­lepülés vezetése, hogy erdőtele­pítéssel a lakosság regenerálódá­sát elősegítő területté alakítja Törekit. Akkor­tájt még alig néhány ház állt a városrészben. Első lépésként tölgyfa­sort telepítettek az út és a halastórendszer közé, amely mára már ma­gasra nőtt. Az önkor­mányzat tíz évvel ké­sőbb nyilvánította a csaknem 300 hektáros területet természetvédelmi terü­letté. A fejlődést nagyban segítet­te, hogy a tulajdonviszonyokat sikerült tisztázni. Az évek során mintegy 90 hek­tárnyi erdőt telepíttetett a város. Olyan természetes környezetet kívántak kialakítani, amely nem gazdasági célokat szolgál, hanem a lakosság szabadidő-eltöltésé­nek terepévé válhat. Egy tölgy élettartama például több száz év, s ezt ültettek, nem pedig gyorsan növő fajtákat, amelyek kivágásá­val gyorsan pénzhez lehet jutni. A telepíthető területek azonban mára leszűkültek, és a pénzt a már meglévő Ültetvény gondozása vi­szi el. Az önkormányzat pi­henőhelyeket alakított ki és tanösvényt, amely egy hosszabb túraútvo­nal része. Egyre többen keresik ezeket fel, túl­nyomórészt iskolás cso­portok. A város vezeté­se rendszeresen elhozza ide a Siófokra érkező rangos delegáci­ókat. A jövőben sportolásra és ját­szásra alkalmas létesítményeket akar kialakíttatni a területen az önkormányzat, készült már erre konkrét terv is, csak a pénz hi- ányzik egyelőre. _____■ Em lékérmet veretnek A Magyar Éremgyűjtök Egyesüle­tének siófoki csoportja június 23- 24-én rendezi meg a 31. Országos Vándorgyűlést a városban. Mind­két napon régi, valamint új fém- és papírpénzeket, érméket, ki­tüntetéseket, telefonkártyákat, régi képeslapokat adhatnak, ve­hetnek, csereberélhetnek a gyűj­tők és az érdeklődők. Ezt a lehetőséget pályázat út­ján nyerte el a siófoki csoport olyan nagyobb városok előtt, mint Szolnok és Székesfehérvár. A rendezvény helyszíne a Beszé­des József Általános Iskola. A két­napos rendezvényre a siófokiak 4840 hazai gyűjtőtársukat hívták meg, s ezenkívül lesznek vendé­gek Ausztriából, Belgiumból, Hollandiából és Szlovéniából is. A helyi csoport a vándorgyű­lés tiszteletére saját emlékérmet is veret. ■ Mérföldkő a főiskolán Mérföldkőhöz érkezett a fő­iskolai oktatás Siófokon: hétfőtől államvizsgáznak azok, akik a Kodolányi főis­kola turisztikai tanszékén 1996-ban elkezdték a tanul­mányaikat. S a szeptember­ben induló új tanévre elké­szül a siófoki intézetnek he­lyet adó hajdani Móló Szálló keleti, oktatási szárnya. Siófok igazi diákváros lehet. A tervek szerint néhány év alatt csaknem megduplázódhat a hallgatók létszáma.- Szeptem­bertől, száz üj hallgató kezd­heti meg tanul­mányait nappa­li és ugyaneny- nyi levelező szakon - mond­ta Vízi István, a Kodolányi főiskola siófoki inté­zetének igazgatója. - Az új, ok­tatási szárnyban több oktatóte­rem, három nagy előadóterem, számítástechnikai termek állnak majd a rendelkezésünkre. Ké­sőbb egy tanéttermet is létreho­zunk. Balaton-parti épületünk tavaly elkészült szárnyában kap helyet a városi kollégium. Ezt nyaranta tanszállodaként mű­ködtetnénk, tehát a végzős hall­gatók kötelező szakmai gyakor­latának színtere lehet. Hazánk­ban elsőként Siófokon valósul­hat meg, ami Nyugat-Európában már elterjedt: az idegenforgalmi képzés igazán csak turisztikai környezetben hatékony. A befejeződött tanévben - a főiskolán belül csak Siófokon - indult a képzés Idén mintegy 400 hallgatója volt a siófoki intézetnek, a kö­vetkező tanévben a számuk 500 fölé nő, 2002/2003-ban pedig eléri a hétszázat. vendéglátó és szálloda sza­kon; ezt gaszt­ronómiaiszak­ként is emlege­tik, s a világ­szerte ismert dr. Cey-Bert Ró­bert Gyula vezeti. Több Balaton- parti vendéglátó-. és szálloda- ipari szakember is részt vállalt a jövő szakembereinek oktatásá­ban. ■ Közfürdőbe is juthat gyógyvíz Optimális esetben 2002-ben már le­het olyan hely Siófokon, ahol a ven­dégek fürödhetnek a nagyberényi gyógyvízben. Az év elején alakult meg a Zöldfok Rt kere­tein belül a Termőtök kft, amelynek vezetője, Török Péter kapta feladatul a gyógyvizes beruházás felügyeletét, mene­dzselését.- Mikor és hol fürödhet az el­ső vendég Siófokon a herényi gyógyvízben? - kérdeztük a pro­jektmenedzsertől.- Feltehetően az egyik város­béli szállodában, s a lehető leg­kedvezőbb esetben akár már jövőre - vélekedett Török Péter.- Hány siófoki szálloda kér a vízből?- Rövidesen felkeressük a le­endő vevőket; többen tettek már korábban szándéknyilat­kozatot, ezeket most már ideje konkretizálni. Természetesen minden olyan szállodának, panziónak megtesszük ajánlatunkat, akik vevők lehetnek. Az utol­só pecsétre várunk, a meglévő mellett egy újabb herényi kút fúrásának az engedélyé­re, s rövidesen lezárul a közbeszerzési el­Vizes történet A múlt. 1999. december: képviselő-testületi döntés a nagyberényi termál­vízkincs (kút és a terület) megvásárlásáról, mintegy 300 millió forintért; 2000. február: tervezési szerződés a Siokom Fit és a Porció kft között; 2000. március: megállapodás a siófoki önkormányzat és a MÁV között, utóbbi engedélyezi a herényi víz városba szállítását a vasúti töltés mentén; 2000. december: kiadásra került a környezetvédelmi engedély; 2001. már­cius: a szakhatóság megadta az elvi vízjogi engedélyt- A jelen. 2001. június: szakhatósági engedélyek a második herényi kút fúrására, közbeszerzési el­járás meghirdetése további két kút tervezésére, továbbá az indító és fogadó állomás, valamint a szállítórendszer tervezésére és engedélyeztetésére. A jövő. 2001. július: közbeszerzési eljárás eredményhirdetése; 2001. szep­tember: elkészíti a terveket a kiválasztott kivitelező, a Termőtök kft beszerzi az ajánlatokat a leendő gyógyvízvásárióktól; 2001. december: létesítési víz­jogi engedélyek beszerzésének határideje; 2002. első fele: közbeszerzési eljárás a városba szállítást végző vállalkozás kiválasztása végett; 2002. júni­us: megvalósíthatósági tanulmány városi közfürdő kialakítására. járás a szállítórendszer kiviteli tervei elké­szítőjének és az engedélyek beszerzőjének a kiválasztására. Ezzel párhuzamosan ha­marosan látnunk kell a fogyasztói igénye­ket is.- A nagyberényi vizet csővezetéken szál­lítják a tervek szerint az aranyparti fogadó- állomásig. A szétosz­tás onnan hogyan tör­ténik? Minden szállo­da maga vezeti el csö­veken a vizet?- Ennek eldöntése majd a következő idő­szak feladata lesz. Egyelőre az a fontos, hogy a víz jusson be a városba. El tudom képzelni azt is, hogy a szolgáltató elszállítja mindenhová a vizet, s akkor ezt a költséget beépíti a víz eladási árába.- Mikor indulhat el a szemmel is látható munka?-Szeret­nénk de­cemberben minden engedélyt a kezünk­ben látni, azután jö­vőre követ­kezhet a kivitelező kiválasztása, s akkor indulhat a szállítás, ha a szükséges források erre rendelkezésre állnak.- Épül majd városi közfürdő is?- Mivel az adófizetők pénzéről van szó, ez is szerepel a tervekben. Most napi 1500- kétezer köbméternyi víz kitermelésére van engedély; ez fedezheti a szállodák igénye- it, s egy közfürdőét is.__________ ■ Török Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents