Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-23 / 145. szám

14. OLDAL 2001. Június 23., Szombat Siófok Siófok és környéke már a csiszolt kő­korszakban is la­kott terület volt. A római birodalom korszakában a hadiutak védelme megkö­vetelte a települések építését, ekkor Galerlus császár a jelenlegi Siófok terü­letén erdőket Irtatott ki, zsilipet is épí­tett és az egész környéket a feleségéről, Valériáról nevezte el. Adót a fennmaradt iratok szerint 1137-ben szedtek itt elő­ször. Az 1300-as évekig a területen hét települést Is számon tartanak, közülük kettő; Töreki és Kiüti neve maradt lenn a mai napig. A Siófok szó 1790 óta is­mert. A település a frontvonalba került a törökök, a Rákóczi és az 1848-as sza­badságharc idején, valamint a második világháborúban is, amelyek során a tele­pülés óriási károkat szenvedett. Lakói mégis mindig talpra állították. A veszp­rémi káptalan 1885-ben kezdte parcel­lázni a siófoki „apadástelkeit", ezzel kezdődött meg a fürdötelep kiépülése. Jellemző a balatoni táj megejtő és ihle­tő vonzerejére, hogy az első villatulajdo­nosok többsége festő volt. Siófok 1950- ben került Somogy megyéhez, 1968-ban avatták várossá. Napjainkban Magyaror­szág egyik legjelentősebb idegenforgal­mi központja, a Balaton fővárosa. Aranyérmessé vált a bűn városa Egy polgármester munkájának értékeléséből hosszú távon a nagy hibák és az eredmények maradnak meg. A kis hibák nyomtalanul eltűnnek, a közös­ség előbb-utóbb korrigálja a té­vedéseket - ezt mondta dr. Ba­lázs Árpád polgármester.- A siófoki önkormányzat ed­digi legnagyobb eredményének azt tartom, hogy nagy hibákat nem követett el; nem építettünk görög falut, mint Balatonfüred és nem vágtuk át a Festetics-parkot elkerülő úttal, mint Keszthely ­mondta dr. Balázs Árpád. - A rendszerváltást követő négy-öt év azzal telt el, hogy stabilizáljuk a várost, elkerüljük a balkanizá- lódást, új ízlésvilágot honosít­sunk meg. Sok városképet csúfító bódét bontattunk el, új parkokat építettünk, a városból az utcai árusokat és a prostituál­tak tömegeit sikerült kiűzni. A Zimmer frei táblát mutogatók is a közigazgatási határon kívülre kerültek, de ez a jelenség azért még ma is bántó, ahogy tudjuk, igyekszünk visszaszorítani. A város gazdasági szer­kezetéhez azonban akkor még nem sikerült hoz­zányúlni. Az első ilyen szerkezetváltó lépés a fő­iskola megalapítása volt, a második pedig a gyógy­vízprogram elkezdése és remélem, az országos sportközpont Siófokra te­lepítése is ilyen lesz.- Néhány évvel ezelőtt sokan jósolták azt, hogy a főiskolába a város is és én is belebukok - emlékezett dr. Balázs Árpád. - A na­Dr. Balázs Árpád pókban járt itt egy elegáns, jó hírű svájci egyetem delegációja és az augusztus 20. előtt átadan­dó épületet találta egyedül alkal­masnak arra, hogy egy magyar főiskolával kötendő szerződés alapján Svájcban kidolgozott módszerrel idegenforgalmi okta­tást valósítsanak meg, amelyet az Európai Unióban és az Egye­sült Államokban is akkreditál­tak.- A nagy programokat csak óvatosan lehet megvalósítani - tette hozzá a polgármester, aki elárulta, hogy a magánéletében is körültekintő. - Ezt a várost szeretem, itt akarok megöreged­ni és remélem unokáim is itt fog­nak majd élni. Azt szeretném, hogy ők is vállalhassák azt, ami a nevemhez kötődik.- 1994-ben lettem polgármes­ter, a Balaton éppen akkor algá- sodott el teljes egészében, a köz- biztonságot az jellemezte, hogy cikkek sorozata a bűn városának titulálta Siófokot. Jelenleg az egyetlen magyar város Siófok, amely európai aranyérmet nyert a virágosításban és a közterüle­tek kezelésében. Célom az, hogy tiszta és virágos kertvárossá vál­jon a település, ahol egész évben jó kereseti lehetőség kínálkozik az itt élőknek. ■ Gondos gazdák Polgármester: dr. Balázs Árpád Alpolgármesterek: dr Lassú Gyula, Somogyi Gyula. Képviselők: Csorba Ottó (az idegenforgalmi bizottság elnöke), dr Gruber Attila (a városfejleszté­si bizottság), Gyarmati László (oktatási és közművelődési bi­zottság), dr. Házas József (egész­ségügyi és szociális bizottság), Újvári István, Barkóczy Gellért, dr. Kynsburg Béla (etikai bizottság), dr Nádasy Tamás, Nagy Sándor, dr. Farkas Sándor, Stukovszki Er­nő (pénzügyi és tulajdonosi bi­zottság), Szente Imre, Juhász Já­nos, Ékes Lajos, Strangli Józsefné. Jegyző: dr. Szélyes Miklós. ■ Bázis a Napraforgó óvoda Az új program hatékonyabbá teszi az óvodák munkáját is Az országban az elsők között ka­pott lehetőséget egy-egy siófoki általános iskola és óvoda, hogy elkezdje a később mindenütt kö­telezővé váló minőségbiztosítási rendszer kiépítését. Ám, míg a későbbiekben már az intézmé­nyeknek maguknak kell finanszí­rozni a programbevezetést, addig a Széchenyi általános iskola és a Napraforgó óvoda - sikeres pá­lyázat révén - minisztériumi tá­mogatással foghatott ehhez a most befejeződött tanév elején. Nekik tehát már vannak tapasz­talataik, s ezért bázisintézmé­nyek lettek; a térségben a rend­szerhez csatlakozni szándéko­zóknak mintául szolgálnak. A közelmúltban a többi hét siófoki óvoda pályázata is nyert, így ezekben is elkezdődhet a mi­nőségbiztosítás kiépítése. Lam- pertné Zákonyi Juditnak, a Nap­raforgó óvoda vezetőjének az a véleménye: párját ritkítja az or­szágban az, hogy egy városon be­lül valamennyi önálló óvoda meg­kapta ezt a lehetőséget. Szerinte ez a szakmai munka elismerését jelzi. Az új programnak köszön­hetően - tette hozzá - mérhetőb­bé, hatékonyabbá válik a munka az iskolákban, óvodákban, s az intézmények jobban megfelelhet­nek a partnerek igényeinek, mert hiszen figyelembe veszik a szülő, a fenntartó véleményét.______■ Kultúrát, turistát cserélnek Siófoknak számos testvérvárosa van, más településekkel partneri kapcsolatban áll. A nemzetközi kapcsolatok alapvetően a kultú­ra, a sport és az idegenforgalom területén működnek kiválóan, ugyanakkor fontosak a diák, va­lamint szakmai cserék, a kórus és táncegyüttesek fo­lyamatos cseréje. Siófok első ízben a finnországi Ouluval kö­tötte meg a testvérvárosi szerződést, erre 1978- ban került sor. Oulu Észak-Finnország legna­gyobb városa, lakossága 105 ezer. 1990-ben kö­tött megállapodást a vá­ros az izraeli Netanyával, amely a Földközi­tenger partján fekszik és a turiz­mus, a gyémánt, valamint a sport városa. Jeruzsálem elérése egy­órányi autóútba kerül. Ugyaneb­ben az évben szerződött az erdé­lyi Gyergyószentmiklóssal is. A 23 ezer lakosú település közel fek­szik a Gyilkos-tóhoz és Békás-szo­roshoz. 1993-ban lett testvérváros az amerikai, Kaliforniában fekvő Walnut Creek. A folyamatos kap­csolattartást nehezíti az óriási tá­volság, ennek ellenére három na­gyobb diákcsoport is odalátogat­hatott már. A volt NDK-ban, Szászország­ban található Waldheim, amely várossal 1997-ben írt alá megállapodást Siófok. Porecs Horvátor­szág, az Isztriai-félsziget egyik legvonzóbb helye. 1998-ban kötött a két te­lepülés szerződést egy­mással, amely azóta is gyümölcsöző. A partnerekről szól­va: az észtországi Parnuval való kapcsolat kialakítását a Balaton-partra érke­ző turisták kezdeményezték ugyanebben az évben. Parnu a Balti-tenger partján lévő 54 ezer lakosú település. A bajor Landsberg és a francia Saint Laurent Du Var várossal egy euró­pai programban való közös rész­vétel során alakult ki kapcsolat, amely egyre erősödik. ■ Gyógyítás közben épül a kórház A kórház rekonstrukciójának gondolata 1998 tavaszán fogalma­zódott meg mind a kórházveze­tés, mind az önkormányzat részé­ről - emlékezett dr. Lassú Gyula alpolgármester. - A kórház a hat­vanas évek színvonalán épült, s hotelfunkciója, valamint a műtéti feltételek nem felelnek meg a je­lenlegi minimumfeltételeknek. Az épület energetikai berendezé­sei és elektromos hálózata amor­tizálódott. Ehhez járul az a gond, hogy az 1989-ben megépült új szárny IMS szerkezetű, ami mos­tanra megerősítésre szorul, hi­szen a szakértők már életveszé­lyessé nyilvánították. A legnagyobb gond természe­tesen az épület egészének kom­fortosítása. Ez azt jelenti, hogy a működő kórtermek mindegyiké­be vizesblokkot kell elhelyezni. A tervet az Egészségügyi Miniszté­rium jóváhagyta és szigorúan meghatározta a pályázaton nyert mintegy 730 millió forint elkölté­sének a módját, a megvalósítandó feladatokat. Ezek a következők: { az IMS-szerkezet megerősítése, j az egész épület elektromos háló­zatának rekonstrukciója, a műtők zsiliprendszerének kiépítése, a kórtermek teljes komfortosítása, az energetikai rend­szer rekonstrukció­ja és biztonsági áramforrás telepíté­se.- A komfortosí­tásból adódóan az ágyszám csökken­ne. Annak érdeké­ben, hogy ez ne kö­vetkezzen be, há­romszáznyolc négy­zetméteres épület- bővítésre is sor ke­rül - tette hozzá dr. Lassú Gyula. - S ezentúl az új épület­ben húszágyas kró­nikus osztályt alakí­tanak ki, amelynek működési engedé­lyét a kórház már megkapta. Az önkormány- Dr. Lassú Gyula (kis képünkön) szerint a megújuló kórház képes kiszolgálni a régió igényeit zat kétszer 30 mil­lió forint önerőt biztosít a beruhá- - Mindez a kórház összes dől- désekkel lehet megoldani. Ennek záshoz az idén, illetve jövőre. Je- gozójára és működésére nagy tér- eredményeképp viszont kialakul lenleg a kiviteli tervek készülnek, hét ró, hogy a munkálatok köz- egy olyan korszerű, a kor követel- a remények szerint az építkezés ben is zavartalan legyen a gyógyí- ményeinek megfelelő intézmény, még az idén elindul, s jövő év vé- tás - mondta a alpolgármester. - amely jól szolgálja majd a régió gére befejeződik. Ezt belső szervezéssel, költözkö- biztonságos betegellátását. ■ Csatornára 1,2 milliárd Az utóbbi öt évben Siófok legalább 1,2 milliárd forin­tot költött a szennyvízcsa­torna-hálózat bővítésére. A Kiliti városrészben épült a leg­több vezeték, de emellett Szaba- di-fürdőtelep, s egyes belvárosi, valamint a vasút és a Balaton kö­zötti eddig ellátatlan területek is szennyvízcsatornához juthattak. A polgármesteri hivatalban rövi­desen elkészül az új, öt évre szó­ló középtávú program, amely más városrészek mellett számol az eddig kimaradt Törekivel is. Szarka József, a városüzemel­tetési iroda vezetője elmondta: a töreki városrész további sorsát alapvetően befolyásolja a Bala- Szarka József ton-törvény, amely nem tesz le­hetővé építkezést olyan terüle­ten, ahol nem vezeti el a szenny­vizet csatorna. Siófok vezetése korábban nem számolhatott az­Rákötni vagy sem? Siófokon a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építettsége 72 százalékos. A lakosság­nak azonban csak az 53 százaléka kötött rá a rendszerre a DRV Rt adatai szerint. A város a rákötésre folyamato­san ösztönzi az amúgy jogszabály által is kötelezett lakosságot. zal, hogy a töreki foghíjtelkek ily gyorsan beépülnek, ráadásul sű­rűbben lakott és a Balatonhoz kö­zelebb eső területeken sincs még mindenütt szennyvíz- csatorna. Informáci­ónk szerint azonban a jövőt illető elképzelé­sek tartalmazzák majd azt is: Töreki ne ma­radjon ki az építésből, készüljön terv és költ­ségvetés a szennyvíz- csatornázásra. ■ Siófok a régió élén Siófok ki tudta használni sajátos helyzetét, hogy négy megye peri­fériáján helyezkedik el. Veszp­rém, Fejér, Tolna és Somogy lakó­inak jelentős része a városban jut hozzá a megfelelő szintű kereske­delmi és üzleti szolgáltatásokhoz. Az állami és önkormányzati hiva­talok nagy része is idetelepült. A siófoki önkormányzat jelentős terhet vállal magára annak érde­kében, hogy térségi szerepét megtartsa és pénzügyi áldozatot vállal önként olyan intézmények fejlesztésére, amelyek nem csak az itt lakók érdekeit szolgálják. A kórház és a tűzoltóság min­denki számára egyértelműen fontos. Legutóbb a munkaügyi központ elhelyezéséhez nyújtot­tak segítséget, korábban az állat­egészségügyi állomás és a földhi­vatal kialakításában is partnerek voltak. Most a balatoni főépítész siófoki kirendeltségének keres­nek helyet. Az ÁNTSZ bővítésé­hez nem pénzzel, hanem utána­járással és lobbizással járult hoz­zá a város vezetése. Az önkormányzat három kö­zépiskolát épített, a művészeti is­kola és a főiskola is nagyobb tér­ség gyermekeinek tanulását szol­gálja. Ugyanakkor támogatják a környező települések intézményi társulásait, körjegyzőségeit, hi­szen minden szolgáltatást a lehe­tő legközelebb kell megoldani a lakosokhoz, de olyan nagyság­rendben, hogy az még gazdasá­gos legyen. Hiszen az intézmé­nyek, hivatalok fenntartása az adófizetők pénzéből történik. Komoly feladatot jelent a siófo­ki polgármesteri hivatal átállítása olyan feladatokra, amelyet környe­ző települések lakói számára is el­látnak; ilyen például az okmány­iroda, a gyámügy és építésügy. A magyar közigazgatás fejlő­dése a polgármester szerint olyan irányba tart, amely a korábbinál sokkal logikusabb és gazdaságo­sabb rendszert eredményez majd. Ezzel a Siófok közelében lévő és vele együttműködő tele­pülések jól járhatnak, mert a vá­ros magas szintű közigazgatást tud megvalósítani és jól működő intézményei vannak. ■ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ OLDALT ÍRTA: TÁMOGATTA CZENE ATTILA A SIÓFOKI ÖNKORMÁNYZAT. FOTÓK: ESZES ANDREA A L M A N A C H - 17 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents