Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-23 / 145. szám

2001. Június 23., Szombat Hétvége 11. OLDAL „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Mellett? Nem mehetek el szó nélkül amellett a nyelvi jelenség mellett, amelyet röviden így jellemezhetnék: ma már minden valami mellett törté­nik, folyik, létezik, van. „A konferenciát hatásos biztonsági intézkedések mel­lett rendezték meg.” A mon­datot ilyetén megfogalmazás­ban csak a következőképpen értelmezhetjük: valahol, pél­dául egy kastélyban rendez­nek egy konferenciát, mel­lett pedig - akár éppen egy istállóban - hatásos biztonsá­gi intézkedéseket foganatosí­tanak. Ettől még bárki akár bombát is robbanthat az így biztosított kastélyban. Mi te­hát a teendő? Mikor lehetnek a konferencia résztvevői nyu­godtak? Csak akkor, ha „A konferenciát hatásos bizton­sági intézkedésekkel rende­zik meg.” A fenti kastély pedig „... bizonyos átalakítások mellett megmaradhat mai állapotá­ban.” A kastély mellett folyó átalakítások azonban egyál­talán nem javítják annak álla­potát, hacsak nem „bizonyos átalakításokkal” akarják az épület életét meghosszabbí­tani. A meteorológiai jelenté­sekből is választhatunk ha­sonló, a mellett névutót hasz­náló mondatokat: „Az erős északi szél mellett a hőmér­séklet csökken.” „A gyenge napsütés mellett a víz hőmér­séklete alig-alig emelkedik.” Mit jelentenek így ezek a mondatok? Egy helyen fúj az erős északi szél, mellette pedig - nem ott, ahol fúj! - csökken a hőmérséklet. Valahol gyen­gén süt a nap, nem messze tőle - a napsütés mellett! - egy picikét emelkedik a hő­mérséklet. A mondatok he­lyesebben: „Az erős északi szél miatt a hőmérséklet csökken.” „A gyenge napsü­téstől a víz hőmérséklete alig-alig emelkedik.” Az idei vizsgaidőszak szülte az alábbi mondatot: „Az iskolában ideális feltéte­lek mellett folyt a vizsgázta­tás.” Hogy értsük az elhang­zottakat? így-e? Az iskolában az egyik teremben vizsgáz­tattak, míg mellette - egy má­sik teremben vagy a folyosón - ideális feltételeket teremtet­tek valamire. Mindenkinek a képzeletére bízom, hogy mi­re. Ötletet adhatok. Például birkanyírásra vagy népdal­éneklésre. A mondat félreértést ki­zárva így hangozhatna: „Az iskolában ideális feltételek között folyt a vizsgáztatás.” Vagy „Az iskolában ideális feltételekkel folyt a vizsgázta­tás.” Egy sportújságban meg­jelent tudósításból vett idé­zet: „A két csapat találkozója hatalmas érdeklődés mellett folyt.” El tudom képzelni az esetet: a pályán focizik a két csapat, a pálya mellett felállí­tott sörsátorban pedig hatal­mas érdeklődés övezte azt, ami ott folyt; tudniillik a sört! Félreérthetetlen így lehet a mondat: „A két csapat talál­kozója hatalmas érdeklődés közepette folyt.” Szomorú eseményről is lehet a nyelvhelyességi sza­bályokat felrúgva tudósítani: „A népszerű színészt nagy részvét mellett kísérték utol­só útjára.” Ezzel a témával nem humorizálva, csak a he­lyet megoldást ajánlom: „A népszerű színészt nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára.” Vagyis a mellett névutót csak akkor használjuk, ha az előtte álló névszóval (főnév­vel) együtt vagy helyhatáro­zót (A ház mellett áll egy fa), vagy állapothatározót (Főis­kolai munkája mellett jelen­tős irodalmi tevékenységet is folytat), vagy fokhatározót (Erzsi a nővére mellett való­ságos szépségkirálynő), eset­leg állandó határozót (Kiáll a barátja mellett) fejez ki! Más esetekben a legjobb akarattal (és nem a „legjobb akarat mellett”!) sem fogadható el a mellett névutó használata. Ezért mindenkinek aján­lom, habár ma már nem jár érte „lefejezéssel való kivég­zés”, hiszen csak átvitt vagy tréfás értelemben használjuk a következő, fenyegetésnek szánt mondatot, hogy : „Fej­vesztés terhe alatt” jegyezze meg a mellett névutó haszná­latának szabályait! Ugyanis a „fejvesztés ter­he mellett” még csak fenye­getésre sem alkalmas kifeje­zés; mert egyáltalán nem mindegy, hogy teher súlya alatt vagy teher mellett léte­zünk, nyögünk vagy fenye­getnek bennünket! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Ha megversz is, imádlak én...? Az asszony azzal mentegette az „urát", hogy csak akkor bántotta őt, amikor meg is érde­melte... Egyes társadalmi csoportokban, kul­túrákban elfogadott a férfi agresszivitása, be­leértve a szexuális sanyargatást is. A nálunk menedéket találó anyák többsége átélt már fizikai bántalmazást - mondta Mózes Emőné, a kaposvári Borostyánvirág Anyaotthon vezetője. - Mindez sokáig nem derül ki, mert a többségük szégyelli, s még a rokonai előtt is titkolja. Jó dara­big még akkor is, amikor már nyoma van a verés­nek. Azt mondja, leesett a lépcsőn vagy az asztal sarkába ütötte az arcát.- Az emberben levő önvédelmi ösztön inkább azt diktálná, meneküljenek el ne tűrjék tovább a bántalmazást.- Csakhogy rendszerint nincs hová menniük. Ráadásul az esetleges jogi procedúra idején még egy fedél alatt kellene élniük. Elodázzák hát a lé­pést, mert félnek a megtorlástól. A bántalmazott nők nagy része nem mer, nem tud, sőt nem is akar elválni. Előfordult, hogy a brutális férj szülei kerestek helyet nálunk menyüknek és unokájuk­nak, ám az asszony néhány nap múlva vissza­ment a férjéhez. Éva 35 éves. Szakképzett ápolónőként dolgozott a kaposvári kórházban. Őt is gyakran érte „baleset" a háztartási munka közben. Gyermekével együtt az anyaotthonba menekült, ám később mégis kö­vette férjét, aki közben Orosháza környékén vett tanyát. Még elköltözése előtt találkoztunk.- Úgy gondolja, ezután nem bántja majd?- Azt mondta, megjavul. Nem is akarok a jövő­be nézni. Most csak azt tudom: egyedül vergődés az életem. Nem akarok az olyan asszonyok sorsá­ra jutni, akik évekig csak menekülnek egyik anya­otthonból a másikba. A férjem amúgy dolgos em­ber, szereti a családját, ám ha iszik, nem tudja, mit csinál.- Nemegyszer maguk a nők is okai a tettleges- ségnek - állította Mózes Emőné. - Ha úgy tetszik, cinkosok lesznek a saját megveretésükben. Már az­zal is, hogy titkolják, s még védik férjüket. Egy asz- szony azzal mentegette az „urát", hogy csak akkor bántotta őt, amikor meg is érdemelte. Szociális munkásként tapasztalom, hogy egyes társadalmi csoportokban, kultúrákban elfogadott dolog a férfi agresszivitása, beleértve a szexuális sanyargatást is.- Véleménye szerint a mondás, „ha nem ver, nem is szeret igazán" nőktől vagy férfiaktól ered?- Alighanem nőktől. A párkapcsolatokon belüli tettlegesség gyako­ribb az alacsony iskolai végzettségű, szegény em­berek esetében. A jobb életszínvonal vagy a diplo­ma sem garancia azonban a normális családi élet­re. Irén 40 éves biológia-kémia szakos tanár egy kaposvári általános iskolában. Három gyermeket nevel, tavaly óta már egyedül. 15 évi házasság után vált el, ám előtte évekig tűrte férje brutalitását.- A rendőrség nem avatkozik be, ha családi per­patvarról van szó, legföljebb akkor, ha - úgymond - vér folyik. Volt eset, hogy már a szomszédok hív­ták ki a rendőröket. Olyankor elvitték pár órára, azután elengedték. Sokszor kellett a szüléimhez mennünk, hogy elkerüljük, mikor hazatér.- Miért nem lépett előbb? Már csak a gyerekek érdekében is...- A válás nehéz, és ilyen esetekben különösen megalázó hercehurca. A bántalmazások nyomairól látleletek kellenek, a botrányokról tanúvallomások. Apu egy szörnyeteg Bántja anyut Bánt engefn is Néha megver Néha olyanokat mond, ami fáj, és az anyu sír, miután apu elmegy. Néha azt kívánom, bárcsak ne jönne vissza... soha Szeretem apukámat. Az ember órákig áll a baleseti ambulancia várójá-. bán, azután az asszisztens az ajtóban megkérdezi, hogy miért jött. Súgva válaszolom: látleletért. Ő vé­gigmér és - persze hangosan - visszakérdez: hol van a sérülése... Elmondhatatlan, hogy mit érez­tem ilyenkor ott, a többi beteg előtt.- A párválasztáskor nem voltak figyelmeztető je­lek, amikről egyszerűen nem vett tudomást?- Gyanút foghattam volna a gyakori poharazga- tásból. De hát huszonévesen nem láttam ebben ve­szélyt. Jókedvű, szeretetre méltó ember volt. Csak évekkel később döbbentem rá: két ember él benne. Egy normális gondolkodású, aki még azt is fölis­meri, hogy tud rossz is lenni. És egy másik, akinek már nincs önkontrollja, aki durva és parlagi.- Mivel indultak a tettleges- ségig menő jelenetek?- Például, hogy éjfélkor jött haza, és követelte, hogy azon­nal melegítsek neki vacsorát. Ha nem tettem meg, nekem esett, ha megtettem, tápot ad­tam egy következő agresszív követelőzésnek. Minderre per­sze csak később jöttem rá. A fájdalomnál és megaláztatás­nál is rosszabb volt látnom a félelmet a gyerekek szemében. Előbb kellett volna elválnom, még akkor is, ha tudom, amit azóta ta­pasztaltam: továbbra is zaklat, ígérget, fenyegetőzik, és vádaskodik. Mindez a gyerekeknek is tudathasa­dásos állapot. Szeretik is, és idegenkednek is tőle. El­költözni sem érdemes, hiszen bárhol megtalál. A jog csak szélsőséges esetekben kínál némi vé­delmet. A zömmel képzetlen, önálló jövedelemmel nem rendelkező nők kiszolgáltatottak. A legfőképp azért, mert nincs hová menniük. Krízishelyzetben a megyében mindössze három helyen működő anyaotthonok jelenthetnek átmeneti megoldást, ahol az anyákat gyermekeikkel együtt befogadják. Emellett viszont több tanácsra, segítő útbaigazítás­ra és jogvédelemre is szükség volna. Ilyen segítsé­get az országban jelenleg csak a Budapesten mű­ködő Nők a Nőkért az Erőszak Ellen egyesület /NaNE/ nyújt. Ők működtetik a Bántalmazott nők és gyermekek segélyvonalát, ám szűkös forrásaik miatt élőben csak este 6 és 10 között a 06-80/ 505- 180-as zöld számon. 1994 óta több mint 12 ezer ér­demi hívásuk volt, főként súlyos testi bántalmazá­sok kapcsán. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A szociológusok felmérése szerint Magyarországon a másfél milliót is meghaladja a bántalmazott nők, il­letve gyermekek száma. A legtöbben nem tudnak az egyesületről, vagy még telefonálni is félnek. Számos esetről a NaNE csak akkor szerez tudo­mást, amikor a nő valamilyen kétségbeesett lépést követően elmenekül otthonról, s olykor már az el­tűnt személyek listáján is szerepel.- A legtöbb nő csak akkor telefonál nekünk, amikor rájön, hogy már mindent megpróbált, hogy elkerülje a bántalmazást, ám arra mindig van újabb ürügy - tájékoztatott Tóth Györgyi, a NaNe aktivistája. - Ez a „nyuszikaeffektus": ha van rajta sapka, azért verik meg, ha nincs, akkor azért.- Milyen esetekben sikerült segíteniük?- Példákat nem említhetek, mert még név nél­küli konkrétumokkal is veszélybe sodorhatnék sok nőt és gyereket. Sőt, épp mivel több százezer ha­sonló helyzet létezik, talán olyanoknak is el kellene szenvedniük a „büntetést", aídk soha nem telefo­náltak. A bántalmazott nők önbecsülése nagyon alacsony. Mi ezt igyekszünk visszaadni azoknak az embereknek, akiktől mái rég elvették a döntés jogát még a saját testükkel kapcsolatban is. Gyako­riak a kikényszerített terhességek vagy abortu­szok, sőt egyszerűen kirugdosott magzatok. Min­dennapos a házasságon belüli nemi erőszak. Mi igyekszünk visszaadni a hitüket, hogy még képe­sek lehetnek kezükbe venni a saját sorsukat. Segí­teni ugyanis - tapasztalataink szerint - csak annak lehet, aki hisz ebben. A nők társadalmi helyzetének megváltozása is tükröződik abban, igaz csak áttételesen és torz mó­don, hogy egyre több asszony a tettlegességre tett- legességgel válaszol. Gyakoribbak az olyan bűn­ügyi hírek, amikor a csetepaté hevében az asszony Az agresszivitás titka Az ingerültség, a gyűlölet és az agresszió mögött szorongás, frusztráció, megfosztottságélmény feszül, s ez kitörést okoz. Kü­lönösen akkor, ha az ember a helyzetét reménytelennek érzi... A családban a gyerekek a szüleiktől lesik el, hogy miként vezetik le indulataikat. Befelé vagy kifelé robbannak-e? Esetleg „belső kamrácskájukban” éppen - fölfelé. (Mt 6,6) (Gyökössy Endre) megveri, sőt megkéseli brutális férjét. Mária 39 éves, és egy Kaposvár környéki falu­ban él, immár önállóan két gyermekével. Még a nyolc osztályt sem végezte el, az emancipációról pedig nem is hallott. Fontos még tudni róla, hogy alig 50 kiló. A férje 120 volt. Éveken át mindenna­pos volt a csetepaté, s maga Mária sem vitatta, hogy az asszony verve jó. Megsokallta azonban a bántalmazást, amikor a férje a hajánál fogva von­szolta s közben verte. Utána a feje tenyérnyi he­lyen kopasz maradt. Színleg beletörődött a sorsá­ba, ám mikor a férj legközelebb a vécén ült, rányi­totta az ajtót, s a meghökkent férfit egy kapanyéllel úgy eltángálta, hogy később súlyos sérülésekkel vitték kórházba. Máriát a bíróság feltételesen sza­badlábra helyezte. Elvált, s egy kertészetben talált munkát. Azóta nem verték meg. bíró ferenc Szegedi Nándor: Veszélyes riport Furcsa találka az erdő mélyén. Holdtalan késő est, árny suhan a tisztáson át. Mesz- szebb, a fák között titokzatos fény villan az ösvény közelében. Majd váratlan ro­baj: Éles fütty, s fegyver torkolattüze, puskadurranás... Mint a hajtásba került vad, menekült a horhó sűrűje felé: „Úgy látszik, eltökélték, hogy végeznek ve­lem” - nyilallt belé. Bizonyára megvan a mese is, amit majd beadnak a rendőrség­nek, és „persze, én leszek hibás”... - Mesterien indítja regényét Szegedi Nán­dor, az esemény sűrűjében, hőse mellett lapulunk a fák között azon az éjszakán. A bozótoson túl tisztás, szélén a vadász­tanya. Megiramodik, és sikerül bejutnia. Izgatottan markolja vadászfegyverét. El­lenőrzi, mindkét patron a helyén. Jó lö­vő, s elhatározza: nem adja könnyen az életét. Szabályos tűzharc alakul ki a rön­kökből ácsolt vadászház körül. Bent hő­sünk, a fák mögött - gyilkos ösztöntől sarkallva - a titokzatos idegenek. Fegy­vercsattogás szabdalja a feszült perceket. S bajban* szerencse, hogy segítője is akad: a zömök, izmos Birkás, atóvel este kellett volna találkoznia. Hajnalodott már, mi­re megszűnt a lődözés. Idő múltán kimerészke­dik a két megtámadott. Óvatosan araszol távo­labb álló kocsijuk felé, mikor Birkás egy hullá­ba botlik. Régi ismerő­sük volt, és derék va­dász... A rendőrség egy hónap alatt lezárta a gyilkossági ügyet. Sem­mi nem derült ki. Hor- vát (az áldozat) „rendte­remtő egyéniség” volt, de a képbe került gya­núsítottak sorra tisztázták magukat. S mikor már mindenki fátylat borított a fur­csa esetre, az özvegy férje iratai között talált egy papírlapot: „Sürgősen utána­nézni a ma tapasztalt gyanús körülmé­nyeknek!” A Veszélyes riport hőse, az új­ságíró - aki maga is életéért harcolt azon az éjszakán - magánakcióba kezd. „Föl­melegíti” ismét a tragédiát. Hatása nem maradt el: már a cikk megjelenése utáni éjjel kiszúrták kocsija mind a négy gumiját. Kapott névtelen levelet is, fenye­getőt. S bőven volt elvar­ratlan szál is ennek a gyilkossági ügynek nyo­mozati irataiban. S egy furcsa karambol, éppen azon a hajnalon... Birkás sokágú kapcsolatai és gyanús ügyletei sem hagyták nyugodni (hi­szen ez utóbbihoz tőle is kapott pénzt: egy örök­ség ugyancsak tekinté­lyes összegét). Szabadsága idején az or­szág másik sarkába indult, és kollégája révén talált is nyomot. Rebellishez, az új­gazdag vállalkozóhoz, aki gátlástalanul átgázolt mindenen. S jóllehet bíróságra került néhány ügye, azok megnyugtató lezárásához, vagy a vádlott elítéléséhez a rendőrség még soha nem tudott felmu­tatni elég bizonyítékot. Találkoznia azonban akkor mégsem sikerül vele. Aztán jobbnak látja, ha ma­ga is mihamarabb hazautazik... Tágul azonban a kör, sokasodnak a gyanús je­lek. Észreveszi, hogy őt is követik. Meg­ismerjük eközben Birkás különös baráti körét. Egy kis kiruccanáson a magyar tengernél; ennek partján áll a sikeres üz­letember hatalmas, lepkekönnyű és tet­szetős vendéglője. Rudi, a „remek cim­bora”, s ott van két társa; Márióban vala­mi már első pillantásra nyugtalanít. S ott van Anna, ez a halk szavú, különös és vonzó asszony, aki - mint később kiderül - éppen a legveszélyesebb „keményfiú­tól” kapja a megbízást hősünk elcsábítá­sára. És a napbarnított arcú, elegáns ba­rátnak is van néhány zűrös ügye. Hiszen pénz kellett a látványos beruházáshoz, s maga vagyona ahhoz mégsem volt elég. Hitelező ugyan akadt, sőt könnyebben, mintsem sejtette volna, ám a számlát is a vártnál korábban nyújtotta be, és Rudi nehéz helyzetbe került. Birkás dicsérő cikk írásába próbálja bevonni Lovászt, a szerkesztő urat, de ő időben megorrontja az ellene készülő merényletet... Feltűnik István, az újság sorüldözte újdondásza, Zsigrai őrmester, Lúgos, az elnökhelyet­tes, azután pedig Sípos őrnagy, a nagyon is hallgatag, majd egyre gyanúsabbá váló „nyomozózseni”. A város és a környék társadalmának egyre bonyolultabb kap­csolatai közt próbálja az újságíró kibo­gozni a rejtély szövevényét, mígnem egy jól sikerült telefonos trükkel megindítja a lavinát... Lendületesen izgalmas kisregény a Ve­szélyes riport. Szegedi Nándor avatott kézzel és ötletesen sodorja a szerteágazó cselekmény megannyi titkos szálát; néha villanásszerűen gyors váltásokkal, de egy pillanatra sem hagyja elkalandozni az ol­vasót. S mikor szinte már „nyitott könyvinek hisszük a rejtély megoldását, akkor ér az igazi meglepetés. ____ _____HORVÁTH FERENC (A 110 oldalas, remek könyvet a DIDOR adta ki a megye és Kaposvár közös alap­jának támogatásával. Az ízléses kötet a Stark Print nyomda munkáját dicséri.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents