Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-03 / Vasárnap Reggel, 22. szám

2001. június 3. ★ KÖZELRŐL -k 3

Siófok a nyári főváros

Kitüntették tegnap az ország nyári fővárosa címmel Siófokot. Az ezt jelképező aranykulcsot dr. Árva László, a Magyar Turizmus Rt vezérigazgatója adta át dr. Balázs Árpád polgármesternek.

FOTÓ: ESZES ANDREA

Dr. Balázs Árpád polgármester arról is beszélt, hogy Siófok méltó kíván maradni az ország nyári fővárosa címhez, mint a legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító település.

A ceremóniában segítségül szolgált az előző este választott Balaton lánya, a siófoki Krúdy Gyula szakközépiskolában tanuló Kiss Adrienn.

Czene Attila

Ezüstkulcs arany bevonattal

A kulcs maga ezüstből készült és irat a másikon a címer és egy nctpko- tizenégy karátos arannyal futtatták rong látható. A legelső évben még be. A város főépítésze, Tóth Lajos egy festett pincekulcsot használtak a tervezte; egyik oldalán a Siófok fel- ceremónián.

Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója és Dévényi Ildikó pécsi színész, koreográfus kapta az idén a Kálmán Imre- emlékplakettet a siófoki születésű operett fejedelem kultuszának ápolásáért tegnap délelőtt a vasútállomás előtti Millennium parkban. Ezt követően a menet fúvós zenekar és lovas huszárok vezetésével levonult a hajókikötő melletti Rózsaparkba. Itt adta át a Magyar Turizmus Rt vezérigazgatója, dr. Árva László a nyári főváros címet és az ezt jelképező kulcsot dr. Balázs Árpád polgármesternek. Talán humorosnak szánva azt mondta: - Jó volna ha leköltözhetne az egész Budapest a Balatonra; mi is eljönnénk a

Dr. Árva László, Kiss Adrién és dr. Balázs Árpád

büdös Moszkva térről, s a vízbe ülve irányítanánk a turizmust.

Ünnepel a Rinya mente

Beköltöztek a falvak Nagyatádra és elhozták kincseiket. Megnyílt tegnap az első Rinya menti Fesztivál.

Közel félévnyi titkolózás, készülődés után megnyílt az első Rinya menti Fesztivál, és különleges meglepetést okozott mind a kistérség falvainak, mind a látogató közönségnek.

Zavarba ejtő ugyanis az a gazdagság, a büszkeségekből és legféltettebb kincsekből összeállított látnivaló, amellyel először mutatkoznak be a Rinya menti falvak. Nem hiányoztak a standokról a falusi étkek, házi készítésű csemegék, s frissen sütött lángost, lángállót vagy hagyományos rétest éppúgy kínáltak, mint a szabadtűzön főzött bográcsos vadpörköltet.

A két napig tartó fesztivál keretében munka közben láthatnak kovácsot vagy kosárfonót az igazi falusi udvart idéző virágos kisbajomi portán, ahol egy valódi faszerkezetes talpas házat is felállítottak az alkalomra.

Somogyszob standjánál működő kisvasút fogadja a látogatókat, a szabásiak meglepetése egy valódi hintó és hintókészítő. A háromfaiak régi híres cekkereikből és kivételes finomságú kalácsaikból is hoztak ízelítőt, Lábod méltán híres vendéglátását és a vadgazdálkodói értékeit is megmutatja a hagyományőrző vendégfogadás mellett.

A gyermekek igazi kedvence az alkalmi állatkert, ahol az erdei állatokon kívül őshonos magyar fajtákat is felvonultatnak.

A települési udvarokon állandó volt a vendégjárás szombaton, a gazdasági élet és az önkormányzatok képviselőnek pedig területfejlesztési fórumot

is szerveztek a sportcsarnokban. Ugyanitt a térség vállalkozásainak, cégeinek kiállítása is látható két napig. A piactéri színpadon mindeközben a térség kulturális csoportjai adtak műsort, s sörsátor és gyermek-vidámpark is várta a vendégsereget.

Este Délhúsa Gjon, majd az Irigy hónaljmirigy koncertjén és késő estig tartó utcabálon kívül az esztendő első tűzijátéka is szórakoztatta a nagyatádi fesztivál-látogatókat.

Vasárnap nemcsak koncertekkel, gálaműsorral és a települési bemutatkozókkal folytatódik a fesztivál, de vidám palacsinta sütő versenyt is rendeznek, majd Palacsintás királyt is avatnak Nagyatádon. Ezzel kezdődik meg az idei Különleges asztali örömök Somogybán elnevezésű gasztronómiai programsorozat.

Bíró Mária

LOVAS GYERMEKNAP RÉPÁSPUSZTÁN

Lovas szobor avatás, páncélosok, fogatok, huszárok bemutatkozása, díjlovaglás, coun- try zene - a felsoroltakban egy valami közös. Valamennyivel a répáspusztai II. Országos Lovas Gyermeknapon találkozhattak az érdeklődők tegnap.

Tavaly több ezren voltak kíváncsiak a Kaposvár melletti répáspusztai rendezvényre. A siker szinte kikényszerítette a folytatást - hangzott el a megnyitón. A szervezők évről évre olyan programokat állítanak össze, hogy minden korosztály megtalálja számítását. A 149 lakosú Répáspuszta 2000ben felírta nevét a hazai turisztikai térképre, onnét már nem is szeretne lekerülni. Tegnap az egyik érdekesség volt az a történeti áttekintés, melynek segítségével a több ezer látogató találkozhatott a honfoglaló magyarok harcmodorával, majd megismerkedhettek a középkori lovakkal és a páncélos lovagokkal. A fogatbemutatót a barokk kor négylábúi követték. A Nádor huszárok után a csikósok tartottak bemutatót. Természetesen nem hiányozhattak a lovas rendőrök sem. Délután lovas torna, díjlovaglás és díjugratás szórakoztatta a közönséget. A gyerekek legnagyobb örömére lehetőség nyílt kocsikázásra, lovaglásra, akár pónin is. A western bemutató és a country zene után fellépett Demjén Ferenc táncdalénekes is.

Sz. K.

Segélypostafiók: Pf. 217

Az Európai Nők Szövetsége jó ötletekért nem megy a szomszédba. Május elején kezdett, Egyedül, magány nélkül nevű programjuk nagy érdeklődést keltett, új kezdeményezésük, a „Segélyfiók” is valószínűleg jelentős forgalomra számíthat.- Az Egyedül, magány nélkül valóban nem várt visszhangot váltott ki - erősíti meg Tar Barbara, a szövetség ügyvezetője. - Magunk sem hittük, hogy ennyi nőtársunk, és jó részük kiegyensúlyozott, látszólag boldog családban él, küzd önismereti, önbecsülési gonddal, családi, munkahelyi szerepzavarral. Több kisebb csoportban tartjuk a foglalkozásokat, és már látható, hogy csökken a szorongás, magukra találnak a tanfolyamon részt vevők. Szövetségünk nem feminista szervezet, nem a nők egyenjogáságáért dolgozunk, sokkal inkább azért, hogy megtalálják helyüket az életben, és a családban, az emberi lét kiteljesedésének legfontosabb szíterén is megkapják az őket illető megkülönböztetett tiszteletet.-Mi ez az új találmány, a segélypostafiók?- Nehéz rá magyarázatot találni, de azt tapasztaltuk, hogy a nők legszemélyesebb magánügyeiket szívesebben osztják meg kívülállókkal, mint hozzátartozóikkal, közeli ismerőseikkel, ostafiókunkat ezért felajánljuk azoknak, akik kívülről

Tar Barbara fotó: láng Róbert

remélnek segítséget gondjaik megoldására.- Milyen panaszokra számítanak?- Az elhízástól kezdve a családon belüli erőszakig minden elképze- hető, drog- vagy alkoholfüggőség, más eltitkolt betegség, szenvedély lehet a levelek tárgya, minden gonddal megkereshetnek bennünket. A panaszokra a legjobb szakértők adnak választ levélben, telefonon, jeligés írásokra valószínűleg a Kapós Rádióban válaszolunk.- Még egyszer hadd halljuk a pontos címet.- Európai Nők Szövetsége, Segélypostafiók, Kaposvár, Pf. 217.

K. Cs.

|------------------------------------------1

! Kovácsék két csapása |

1 Megehetné a spanyolcsiga a magyar

1 kohósalakból készült téglát, és akkor talán happy end lenne a most követ- I kező történet vége. De nem teszi, mert I neki már csak ilyen a természete. BeÍ hurcolták kis hazánkba és most itt eszik. Salátát, epret, szegfűt, meg mindent, amit csak talál. Története- I sen éppen Kovácsék udvarán és egész * házuk környékén, még a fóliasátrakI

ban fáradságos munkával termesztett illatos virágokat sem kímélve. Eszik.

I

Mert mit is tehetne mást? Neki is élnie kell. Ez volt az első csapás, ami

I

Kovácsékat érte. A narancsvörös színű csúszómászók százával, ezrével

I lepték el zöldségeskertjüket, fürtökben lógtak még a málnáról is. Amibe

I

nem kóstoltak bele, azt pedig jellegzetes, nyálkás váladékukkal jelölték meg, így már nem kellett senki más- I nak. Kovácsék pedig szorgos gazda módjára nekiláttak a csigairtásnak. I Minden lehetséges módszert kipró- ■ báltak: először ollót ragadtak, és azzal

I nyisszantották ketté a betolakodókat, aztán vegyszereztek, ezután imádkozI

tak, később már csak anyáztak. Mert nem használt semmi, de semmi. HiáI

ba pucolták ki saroktól sarokig egész fertályukat, ha a gondozatlan patak- ■ partról seregestül özönlött az utánpót- I lás. Ennél rosszabb már nem jöhet I gondolták - és akkor beütött a második csapás. Most meg azt a fene házat érte valami. Azt a véres verejtékkel 1 felépített otthont, amibe tíz éve fogtak ■ bele, és amin azóta is mindennap volt

Í valami igazítani, csinosítani való. Egy ideig csak különös ropogást, pattogást

I

____________

le

hetett hallani esténként, mikor min- I den elcsendesült és a család a tévé ■ előtt próbálta kipihenni a csigaháború | viszontagságait. Aztán egy napon vá- . ratlanul leszakadt a homlokzati vako- | lat, és onnan már megállíthatatlan volt a romlás. A felszínre került - vala- fi mikor nagyon olcsón vásárolt - kohósalakból készült gázbeton téglák mái- I lanak, porladnak. Az egy nappal " előbb kiesett darabkák másnap | ugyanoda már nem illeszthetők visz- * sza. A ház egyik tartófalának állapota 1 siralmassá vált, hogy napok kérdése, I mikor omlik be a nappaliba. A fürdő- ■ szoba csempéje annyiszor leesett, | hogy már nem is próbálják visszara- • gasztani. Minek? Egy hónap múlva | úgyis a padlón köt ki az egész. Ko- _ vácsék persze megint hozzáfogtak a I helyzet megoldásához. Mivel a rossz téglákat egy időközben megszűnt 1 költségvetési üzemben vásárolták, kérték a helyi önkormányzatot, álljon 1 helyt egykori intézménye termékéért. ■ Az elutasítás szinte egyértelmű volt. I Kovácsék ezután ügyvédhez fordul- ■ tak, hogy peres úton követeljék, hogy | valaki, talán az állam, térítse meg a I kárukat. Ha pénzben egyáltalán ki le- ■ hét fejezni tíz év munkáját, az emlé- | keket, később a rettegést az összedőlő . otthontól, az átforgolódott éjszakákat. | Ám az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Már az is megfordult Ko- I vácsék fejében, hogy legjobb lenne, ha a falánk spanyolcsigák áttérnének I a gázbeton tégla evésére, akkor lég- 1 alább nem borulna saját házuk a fe- I jükre... Bognár Tünde *

____________I

Ég

i látványosság

Varga Istvánnak a fonyódi városi könyvtár igazgatójának kutatásaiból tudjuk, hogy éppen 90 éve, 1911 augusztus 28-án repülte át először a Balatont Lányi Antal pilóta. Mestere volt a Blériot típusú egyfedelű gépeknek. Egy ilyen monoplánnal érkezett augusztus közepén Fonyódra, hogy felkészüljön a nagy kísérletre. Eredetileg augusztus 27-re tervezték a repülést, de az időjárás közbeszólt, másnap viszont délután fél 6 körül felemelkedhetett a gép. Ötven-hatvan méter magasságban hagyta el Fonyódot, elrepült a Tihanyi-félsziget felé és 8-10 percnyi repülés után landolt Badacsonyban. A korabeli tudósítások szerint óriási volt az érdeklődés nemcsak a déli parton, hanem a túlsón is. Badacsonyban a legjobb nézőhelyekért 10 koronát is elkértek személyenként. Négy személy a látványosság megfigyelésének árából másfél hónapra bérelhetett volna kabint a strandon.

Ezt az élményt szeretné feleleveníteni a városvédő egyesület, s a tervet a képviselő-testület is támogatja. Brachna János önkormányzati főtanácsos szerint hagyományt kell teremteni az augusztus végi repülőfesztiváloknak Fonyódon. A város történelmének ez olyan eseménye, ami évről évre újra vonzerő lehet a hazai és külföldi turisták számára. Felvonultatják az augusztus 25-re tervezett légiparádén a mai modern repüléstechnika eszközeit, de lehetőséget kapnak a repülő modellezők és az ejtőernyősök is a bemutatkozásra. A szakmai segítséget Knoll Gyula kaposvári nyugalmazott repülő ezredestől kapják a szervezők, de számíthatnak a magyar honvédség repülési főnökére is és várják a taszári magyar és amerikai pilótákat. Lányi Antal tiszteletére emléktáblát avatnának a kikötőnél emelt obeliszken. G. M.

Emléket állít, de a jövőre gondol

Matoltsy Sándor a református gimnázium igazgató tanácsának elnöke volt a két világháború között, s az intézmény szellemi és anyagi mentora. Elnöksége idején fejlesztette a könyvtárt, segítette a park emlékműveinek felállítását, hozzájárult a mezőgazdasági iskola bővítéséhez, s nagy gondja volt a tanárok kiválasztására.

A múlt századelő mecénásának fia, Matoltsy Gedeon, az Amerikában élő 81 éves orvosprofesszor nemrég Csurgóra látogatott.- Apám igyekezett a háttérben maradni, azt is véletlenül tudtam meg, hogy létrehozott egy alapot, amelyből nemrég egy tűzkárosultat segítettek mondta a professzor. Akkor kezdte kutatni apja múltját, s mivel tudta, hogy Csurgó volt a szívügye, eldöntötte: emléket állít apjának a városban. Kezdeményezését az önkormányzat is támogatja.. Az emlékmű elkészítésével Soltra Elemért bízták meg.

Matoltsy Gedeon nemcsak emlékezik, hanem a gimnázium jövőjére is gondol. Létrehozott egy másfél millió forintos alapítványt a nagykönyvtár állományának restaurálására. Mint mondta: örül, hogy segíthet, mert lenyűgözte a könyvtár gazdagsága és a város.

A professzor - évtizedekig Szentgyörgyi Albert munkatársa - 1947- ben vándorolt ki Svédországba, majd Amerikában telepedett le; híres intézetekben dolgozott kutatóként, vezetőként. Megtudtuk: első csurgói emléke egy bál, amelyre - csaknem hetven éve - apja vitte el.- Életem első táncpartnerébe beleszeretettem, s elhatároztam, hogy a három év korkülönbségre fittyet hányva feleségül veszem. Nem így történt, sőt csak medikusként jártam újra a városban, mert a fizikavizsgára egyik csurgói tanár készített föl. Most remélhetőleg nem fog ennyi idő eltelni, és újra Csurgóra jövök - mondta Matoltsy Gedeon.

A város vezetésével úgy tervezik, hogy jövő márciusban avatják föl Matoltsy Sándor emlékművét, akkor, amikor kaposvári szülőháza falára is fölteszik az emléktáblát.

Varga Andrea

:;