Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-16 / 139. szám
6. OLDAL 2001. Június 16., Szombat A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Király Péter. Az alpolgármester: Orbán Ottó. A képviselő-testület tagjai: Túri András, Nyúl Jánosné, Szilts András és Lóth Ferenc. A jegyző: Gábomé Göndöcs Edina. Az óvodavezető: Dobosáé Kolarics Mária. A háziorvos: dr. Fiilöp László. ■ Kis lépések már új testülettel Csorna az elmúlt években a képviselő-testület torzsalkodásaitól volt hangos. A napokban kezdte meg munkáját az új testület. Csak így lehetett itt békét teremteni?- Június 5-én írásban közölte a képviselő-testület és az alpolgármester, hogy nem tudnak velem együttműködni - mondta Király Péter polgármester. - Ezt ugyan én is bejelenthettem volna, hiszen az idén egymás után háromnégy testületi ülés is határozat- képtelen volt, mert nem jelentek meg a képviselők. Választásokat nem kellett kiírni; az előző választások után maradt még öt póttagunk, ők kerülnek be a testületbe. Az új képviselők megpróbálnak együtt dolgozni a falu javára.- Mi volt a legnagyobb kudarcuk?- Elsősorban a befejezetlen iskola. Rá kellett jönnünk, hogy önerőből nem tudjuk befejezni. Az új testületnek ki kell alakítania az álláspontját, hogy mi legyen a félbehagyott építménnyel. A jövő januártól már el lehetne adni, de csak megfelelő összegért. Fölmerült az is, hogy esetleg idősek otthonát alakítunk ki. Egy biztos: mivel egyre kevesebb a gyerek, nem lesz belőle iskola. Amit személyes kudarcként élek meg, az, hogy a képviselő-testülettel nem sikerült kialakítani az együttműködést. A személyes ellenségeskedéseket és a meg nem értést nem sikerült a falu érdekében háttérbe szorítani. Nagyban ez ellentéteken múlt és máig fájlalom, hogy Nagyberkivel nem alakítottuk meg a körjegyzőséget. Csorna emiatt esett el mintegy négymillió forinttól, ezt fejlesztésre lehetett volna fordítani.- Mit sikerült elérni?- Nagyon kis lépések ezek. A legnagyobb beruházás a Kossuth utca felújítása volt, de évenként rendbe tettük a hegyi utakat és-a szeméttelepet is. Ez utóbbi megszüntetésére is keressük a megoldást. Két éven belül felszámoljuk az illegális szeméttelepeket, s gondolkodunk a legjobb megoldáson. A szennyvízcsatornázás végett Dombóvár kistérségéhez csatlakoztunk, és megpályáztunk Király Péter polgármester egy kétmilliárd forintos, célzott állami támogatást is, hogy továbbléphessünk. 2002-ben talán megkezdődhet a szennyvízcsatorna építése is. Először a békét kellett megteremteni, hogy nyu- godtan tudjunk dolgozni. _____■ Cs orna Határában rézkori te- lepülés és avar kori temető maradványait ta- látták. Csorna nevét először egy 1138-as oklevél említi. A község pecsétjét az idők során többször Is módosították, de az ekevas és a osoroszlya állandó jelképe. Itt volt a Hunyadiak egyik nagyobb birtoka. Csorna 1990 és 1996 között Szabadival alkotott körjegyzőséget, majd 1997-ben önálló Igazgatású lett. Közintézményeit az óvoda kivételével mind a faluházban helyezték el: a polgármesteri hivatalt a jegyzösé- get illetve az orvosi rendelőt az Ifjúsági klubot és a könyvtárt is. A falu kulturális életéhez hozzátartozik a Szent Iván-napi lámpásolás. látványossága a máglyarakás és az össznépi vigasság. Csorna Is az öregedő községek közé tartozik, a század első harmadában még 617-en lakták, ma csak 505-en. Az oldal cikkeit írta: Szarka Ágnes és Dobos Renáta Fotó: Kovács Tibor Sínépítők parkolópályán Itt van a MÁV legnagyobb, de leg- kihasználatlanabb szerelőteiepe. Kinceli Antal, a MÁV- JJI\ Kft ügyvezető igazgatója bízik a nemzetközi forrásokból megvalósuló hálózatépítésben.- Évente száz kilométer hosszú vasút bontását vagy építését tudjuk megoldani. Húsz embert foglalkoztatunk, közülük 14 a helybeli. Ha több munkánk lesz, többet alkalmazunk. Csökkentek a hazai hálózatfejlesztési források, a nemzetközi pénzekből támogatott vasútépítés lelassult, a Phare- és az ISPA-pályázatok fáziskésésben vannak. Létszámot csak akkor növelhetünk, ha elkezdik a tervek valóra váltását. S az sem mellékes, hogy hol, mert mindig a közelből veszünk föl munkásokat. A csornai telepen most a vagyon működtetése és karbantartása a feladat.- Egyenetlen a kapacitásunk kihasználtsága. Budapesten és Évente száz kilométernyi vasúti pályát hozhatnak rendbe Zala megyében is dolgozunk, de lég a budapest-gyékényesi vonal ha kell, külföldre megyünk, és felújítása megsokszorozná a körmás munkát is végzünk. A vasút nyező községekből fölvehető teljes rekonstrukciója után eset- munkások számát. __ ■ To vább él a lámpásolás Változó Szent Iván-napi népi hagyományok Tánccsoport a klubban Tavaly alakult a Mosoly Közéleti Klub. A község kulturális és sportéletének föllendítésére szövetkeztek a tagjai. A sportért Lóth Ferenc felel.- A kaposvári szabadelvű kör láncaként működik az egyesület. Harminc gyerek és huszonöt felnőtt jár a klub rendezvényeire, ezeket heti rendszerességgel a kultúrházban tartjuk - mondta. - A fiatalok hamar megszerették a klubot. Karácsonykor mutatkoztunk be először, de a nemzeti és helyi ünnepeken is számítanak a műsorainkra. Most alakult a klubon belül egy tánccsoport, és videovetítést is tervezünk. Igyekszünk valóra váltani az elképzeléseinket. Megrendeztük a tavasznyitó kispályás labdarúgóversenyt is a környező települések részvételével. ■ Mindig nagy érdeklődés kísérte a Szent Iván-napi tűzgyújtást és a lámpásolást. Ez a régi hagyomány tulajdonképpen a világosság, a fény ünnepe. Sokan részt vettek ezen három-négy évtizede is, de pár éve megújították a hagyományt.- Legtöbbször egy hétig is eltart a rőzsegyűjtés, illetve a máglyarakás - mondta Vincellér Tamás. - Régen ötvenen is segítettek, főleg a fiatalok: a legények és a hajadonok. A rendezvényt most a falunapon tartjuk, rendszerint szombaton. A fáklya nagyon egyszerű: egy hosszú drótra csaknem ötven fakéregdarabot fűznek úgy, hogy a végén a drót egy része üres marad. Azután meggyújtják, és forgatni kezdik - közben szinte egy tűzlabda keletkezik. Csodálatos látvány, ahogy a 30-40 fáklya üstökösként csóvát húz a sötétben. Távolról pedig olyan, mintha többtucatnyi szentjánosbogár röpködne a réten. Régen az volt a legderekabb legény, akinek a lámpása a legszebben világított.- A lámpásolást ma már szerényebb körülmények között rendezzük meg, de régen a környező országokból és a testvérfalunkból csaknem ezerötszázan vettek részt az ünnepségen. Szeretnénk, ha a község lakossága még hosszú ideig megőrizné ezt a szép hagyományt. A község krónikása A monográfia a csornai legendák tárháza Ecset a kovács kezében Kétszintes, modern házban él Somogyvári Gábor, a község legidősebb embere. Pontosan szemben azzal a régi parasztházzal, ahol csornai éveit kezdte. Most 89 éves. Kovácsként bejárta a megyét, katonaként Ukrajnát. Az élet viharain a festészet szeretete segítette át.- Ráksipusztán születtem, de már Somogyszilban jártam ki az elemit. Hatan voltunk testvérek, kellett a kenyér, így már gyerekként dolgoztam. Először culágerként, aztán Hunyady Károly gróf gazdaságában lettem kovácsinas, majd segéd. Dolgoztam Kazsokban és Kisgáton is; a Pallavicini-bir- tokon jó helyem volt, de 1934-ben elvittek katonának. Már akkor rajzoltam, festeget- tem. A századparancsnokom is felfigyelt rá; javasolta, maradjak ott, de a szerelem hazahozott. Esküvőnk után a megye sok falujában dolgoztam, a háború szele pedig Ukrajnába sodort. Amikor leszereltem, itt lettem önálló kovács. Napi száz pengőből urasan megéltünk. Szinyei Merse Lila ruhás nője, Mészöly Balatoni halásztanyája, rózsacsokrok, tájképek díszítik a falat.- Akvarellel kezdtem festeni, aztán áttértem az olajra. A testvérem a fővárosban lakott, ha ott jártam, első utam mindig a múzeumba vitt. Ott vásároltam reprodukciókat, s azokat másoltam. Soha nem tanultam festeni. A portrékat nem szerettem, annál inkább a tájképeket. Mindig arra törekedtem, hogy a látványt a maga valóságában adjam vissza a vásznon. Most már évek óta nem fest Somogyvári Gábor. Látása megromlott, s remegős lett a keze.- A fiatalság és az egészség hiányzik a legjobban, meg a festés. Megkönnyítené az életemet, ha ecsetet foghatnék a kezembe és nemcsak számolnom kellene a hátralévő napjaimat. ______________________■ Som ogyvári Gábor a tájképeket szereti a polgárőrség Leggyakoribb a tyúktolvajlás, a termények s egyebek elemelése. A polgárőrök épp a minap hiúsítottak meg egy lopássorozatot.- Kevesebb az éjszakai bűn- cselekmény, ha a rossz szándékú emberek tudják, hogy rendszeresen ellenőrizzük a területet. Figyelünk minden idegen autót, ós számítunk a lakossági bejelentésekre is. Ha valami gyanúsat látnak, szólnak, mi pedig megyünk. A taszári rendőrőrs vigyáz hivatalosan a település biztonságára, a polgárőrök csak segítenek.- Semmilyen kapcsolatunk nincs a rendőrséggel. Ennek oka talán az, hogy csak néhány hónapja tevékenykedünk újra. Szeretnénk kialakítani velük az együttműködést. ____________■ Sz abadidőközpontot tervez Hamarosan elkészül a kis tó a község határában - újságolja büszkén Orbán Ottó, a tulajdonos. A volt polgármester, most képviselő-testületi tag már megrendelte a zsilipeket is, és reméli, végre befejezi egyik legmerészebb vállalkozását.- Hátráltatta a munkát, hogy a vízelvezető árkot, amit csak egy régi térkép jelöl, az előző képviselő-testület nem akarta kivonni az ön- kormányzati törzsvagyonból - mondta Orbán Ottó. - Nem értem, miért gördítettek akadályt a tervem elé, hiszen ugyanott egy tó szerepel a település eredeti rendezési tervében is. Előzetesen kikértem a földhivatal véleményét is, célszerűnek találták a javaslatomat. Szabadidőközpontot szeretne létesíteni a halastó körül. Úgy gondolja, a partról látható | gömbház sok kirándulót vonzana. A környék élővilágának is csodájára járnának, hiszen már szárcsák és szürke gémek is fészkelnek itt. Orbán Ottónak megvan minden engedélye, s csak arra vár, hogy a testület átminősítse tóvá az árkot. - Ha ez megtörténik, azonnal kecsegtető ajánlatot teszek az önkormányzatnak - mondta. A nagyszabású vállalkozás pedig, amely eddig 12 millió forintjába került, talán mégis megvalósul. a Éledezik újra- Bejegyzett egyesület vagyunk 1991 óta. Tíz év alatt a magam zsebéből fizettem a polgárőrséget, mert sehonnan nem kaptunk támogatást - mondta Túri András, a polgárőrség vezetője. - A tagdíjat is kifizettem, hiszen a polgárőröktől nem várhattuk el, hogy szabadidejük mellett még pénzt is áldozzanak arra, ha tenni akarnak a faluért. A működést is beszüntettük, mígnem januárra javult a helyzet, így tizenöten újrakezdtük. Az önkormányzattól mintegy 50 ezer forint támogatást kaptunk, ebből az eszközeinket kell felújítani. Rádió és telefon nélkül veszélyes az éjszakai járőrözés. A képviselők belátják, hogy közfeladatot látunk el, de ehhez szükség van az önkormányzat együttműködésére is. A község szülötte Kovács Ferenc keszthelyi tanár. Néhány éve maga sem gondolta, hogy megírja majd Csorna monográfiáját. A fonói születésű dr. Sági Károly régész beszélte rá. A könyv bemutatója ma délután lesz a falunapon.- Majdnem húszéves koromig itt éltem; részt vettem a fiúk szinte minden tevékenységében. Rövid volt az az idő, de a harmincas években még létezett a régi paraszti világ - mondta Kovács Ferenc. - Sokszor eszembe jutnak ma is az emlékek. Dr. Sági Ká- j rollyal annyiszor emlegettük azt a régi világot, a közös múltat, hogy végül rábeszélt: írjam meg a könyvet. A régi ismerősök, barátok közül ma már kevesen élnek. Sokan a sírba vitték tudásukat, a hajdani paraszti élet mondakincsét. Nekik szeretnék emléket állítani, bemutatva az akkori világot. A könyvben sok történet, kifejezés, legenda sajátosan csornai, de akadnak történetek a környező községekből is. Hagyománytisztelő ember vagyok, és szeretném elérni, hogy a fiatalok is megismerjék a múltat, s ha lehet, tanuljanak is belőle. Sok élményt idézett föl Kovács Ferenc. Máig jólesik visszagondolni a régi betlehemjárásra, ahol én voltam az első pásztor vagy a Szent Iván-napi játékra, a lámpásolásra. ■ Életre nevelik a kicsiket- Egyre kevesebb kisgyerek jár óvodába. Erre az évre húsznál többet írattak be, de jövőre már csak 17 kisgyerek jön - mondta Dobosné Kolarics Mária óvodavezető. - Az ön- kormányzat minden évben megvizsgálja a működésre fordítható költségeket, s eddig még nem fenyegeti bezárás az intézményt. A képviselők belátták: a fiatalokat akkor tudjuk itt tartani, a falu elöregedését megállítani, ha a gyerekeknek megfelelő helyet és ellátást tudunk biztosítani. Az óvoda 1999-től tevékenység-központú. A gyerekeket nemcsak az iskolára készíti föl, hanem az életre is neveli. Ezért sokat kirándulnak, ősszel szüretelni járnak és kukoricát törni.- Ismerjék meg az őket körülvevő világot, a természetet. Az élethez hozzátartozik az egészséges táplálkozás és a rengeteg mozgás is. Az ekkora gyerekeket eddig mindig úgy figyelmeztették: ülj nyugodtan... Mi a gyermekekben rejlő energiákat akarjuk fejleszteni - mondta az óvónő.- A szobai játékok, kondigépek is ezt a célt szolgálják. Az udvari vasjátékokat a szülők segítségével sorra fajátékokra cseréljük. Legyen a gyerekeknek később is öröm a mozgás, és igé- nyeljék is! __________________■ Az o ldal összeállítását a csornai önkormányzat támogatta. A L M A N A C H - 0 4 O
