Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

Somogyi Hírlap lllllllllllllllll iiííiíiii J &***%> A 9 770865H9120S311_______________________________________________________________________________________^^_________________________________________________________ XII. Évfolyam, 138. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP ^ 2001. Június 15., Péntek * •mposvw* MEGYEI KÖRKÉP Nyílt nap a pszichiátrián 4. oldal SPORT Május legjobb sportolói 9. oldal _________Hírek __ VÍZVÁ R-KAPRONCA. Horvát­országi kiránduláson vettek részt a vízvári iskolások: a két- osztálynyi diák ellátogatott a kaproncai Podravka-gyárba és a török múzeumba, valamint a partnertelepülés Ferdinando- vácra. Az utazást a csokonyavi- sontai strandon pihenték ki a gyerekek, (ni) BARCS. Német tűzoltókat lát­nak vendégül Barcson. A sin- sheimi tűzoltóság 22 tagja teg­nap érkezett a legdélibb somo­gyi városba, és vasárnap utaznak haza. Házigazdáik villányi bor­úira, drávai sétahajózásra viszik őket. Tízéves a kapcsolat a két település tűzoltói között, (ni) GYÉKÉNYES. Megkezdték teg­nap az aratást. Csurgó és Gyéké­nyes térségében munkába állí­tották a kombájnokat, az utóbbi napok esőzése ellenére már vág­ják az őszi árpát. Somogybán 14 560 hektáron termesztik, ha vé­geznek, a 46 800 hektárnyi búza betakarításával folytatják a leg­fontosabb nyári mezőgazdasági munkát, (hm) CSURGÓ. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulóinak és az iskolában működő művészeti egyesület tagjainak rajzaiból, ke­rámiáiból nyílt kiállítás Csurgón a Közösségi Házban. A kiállítást Szászfalvi László polgármester nyitotta meg, ezt követte a diákok Korok divatja című viseletbemu­tatója, amelyhez a SI-SA-QA együttes szolgáltatta a zenét, (va) BALATON. A helybéli horgá­szok kevésbé szabálytalankod­nak mint a messzebbről érkezet­tek. Az orvhalászok egy részét is­merik a halőrök, de rájuk bizo­nyítani a hallopást nagyon ne­héz. A Balatonon tizenegy, a Kis- Balatonon pedig két halőr teljesít szolgálatot, valamennyien ren­delkeznek motorcsónakkal. A rabsicok hálóit a csónakok von­tatta vasmacskával szedik fel a víz mélyéből, (ca) ___________■ Fó kuszban a somogyi belgyógyászat Az elmúlt tíz évben a belgyógyászat széttördelését tapasztaltuk, pedig az orvosnak az egész embert kell néznie és gyógyíta­nia. Ezt dr. Mózsik Gyula, a Magyar Belgyógyász Társa­ság dunántúli szekciójának elnö­ke mondta tegnap, a 48. dunántúli belgyógyász-ván­dorgyűlés megnyi­tóján Kaposváron. Kaposvár Dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester, dr. Gimesi Mihály, dr. Gyenesei István, dr. Mózsik Gyula, valamint dr. Rumi György a tanácskozás szünetében is folytatta az eszmecserét fotó: láng Róbert A háromnapos tu­dományos ren­dezvénysorozat keretében csak­nem háromszáz belgyógyász szakorvos találkozik, hogy közre­adja gyógyító tapasztalatait és hogy megismerje a szakág legújabb eredményeit. Összesen 120 referátum és előadás hangzik el, közülük 27- ben somogyi orvosok, illetve orvoscsoportok mutatják be tudományos kutatásaikat, új eljárá­saikat. Megnyitójában dr. Mózsik Gyula az orvosi pálya megbecsültségének hiányáról is szólt, ál­lítva, hogy az utóbbi évtizedben egyetlen kor­mány sem méltányolta a magyar orvostársada­lomban felhalmozódott és nemzetközi rangot adó szellemi értéket. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés el­nöke egyetértve a megbecsülés növelésének szükségességével, kiemelte: ahhoz, hogy a be­teg meggyógyulhasson, hogy az egészségügy betölthesse feladatát, két dologra van szükség: szaktudásra és mosolyra. Ez utóbbi - mondta - főként akkor kell, ha a technika és a terápia már elérkezett a határaihoz. Ám ez a mosoly belül­ről kell fakadjon. Dr. Rumi György c. egyetemi docens, kapos­vári osztályvezető főorvos, a vándprgyűlés ren­dezőbizottságának társelnöke a Somogyi Hír­lapnak elmondta: Magyarországon ez a legna­Vándorgyűlés-történelem gyobb szakmai rendezvény, amelyre a Dunán­túl kórházi orvosai mellett a családorvosokat is meghívták.- A vándorgyűlés egyik fő célja, hogy fórumot teremtsen a fiatal orvosoknak - mondta. - Töb­ben közülük most először állhatnak kollégáik elé, hogy beszámoljanak munkájukról. Szomba­ton lesz a 35 éven aluli orvosok fóruma, ahol több mint 30 előadás hangzik el. Ezek közül a szakmailag legértékesebbeket díjazzuk is. Az idei fő téma: a belgyógyászati terápia új lehető­ségei. A várhatóan legnagyobb figyelmet keltő somogyi előadások a szívbetegségek gyógyításá­hoz kapcsolódnak: ez a szívcentrummal együtt­működve Somogybán is óriási fejlődésen ment át. A hematológiának is új fejezetét írjuk, miután régi hiányt pótolva önálló hematológiai részleg működik a kaposvári belgyógyászaton. Ezek mellett a diabetológia, endokrinológia vagy efro- lógia szakterületeken is figyelemre méltó ered­ményekről számolhatnak be a somogyi orvosok. Dr. Gimesi Mihály, a Kaposi Mór Megyei Kórház főigazgató főorvosa házigazdaként örömmel nyugtázta, hogy az előadások prog­ramját összeállító tudományos tanács nagy számban ítélte bemutatásra méltónak kaposvá­ri kollégáinak munkáját.- Különösen figyelemreméltónak tar­tom azokat az eredményeket, amelye­ket itt a kardiológia, az onkohematoló- gia és a gasztroenterológia területén ad- nak közre orvosaink. _______bíró ferenc Az első dunántúli belgyógyász-vándorgyűlést 1954-ben ren­dezték Pécsen. Azóta 14 város volt házigazdája a rangos tu­dományos fórumnak. Kaposvár négy alkalommal adott otthont a belgyógyászoknak, legutóbb 1991-ben. Utak nélkül nincs üzlet KAPOSVÁR Egy kilométernyi autópálya meg­építése több mint egymilliárd fo­rintba kerül. A nagy beruházáso­kon kívül fontos a meglévő köz­utak fenntartása, üzemeltetése és felújítása. Hazánkban erre idén mintegy 80 milliárd forint áll ren­delkezésre. Ezt Manninger Jenő, a közleke­dési minisztérium politikai állam­titkára mondta tegnap. A Somogyi Vállalkozók Körének rendezvé­nyén felvázolta az infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, amely az uniós csatlakozása miatt is lénye­ges. Közműépítésre 10 év alatt mintegy 850 milliárd forintra lenne szükség. Az ISPA-támogatáson kí­vül számos olyan hazai pályázati lehetőség létezik, amely esélyt ad a nehéz helyzetben lévő falvak, váro­sok felzárkóztatására. Kedvező esetben akár a beruházási összkölt­ség 60-70 százaléka is elnyerhető. A környezetvédelmi beruházások kapcsán szó esett Kaposvár példa­értékű fejlesztéseiről is. A cégvezetőket, vállalkozókat leginkább a közlekedés­sel kapcsola­tos kilátások érdekelték. A felújítás alatt lévő M7-esen szerzett ta­pasztalatait az államtitkár is megosztot­ta. Ugyan las­sult a forgalom, de rövid időn belül korszerűbb körülmények között le­het utazni. A munka mintegy 40 milliárd forintba kerül, s összesen közel 100 kilométert érint. A központi pénzek mellett jól jönne a külföldi tőke, ám erre csak akkor lehet számítani, ha a megté­rülési mutatók kedvezőek. Az álla­mi részvétel jó ideig szükséges lesz még. A kormány célja egyébként, hogy 10 év során mintegy 600(1) milliárd forintot fordítson úthálózat építésére. Az államtitkár és a vállal­kozók egyetértettek abban: megfe­lelő úthálózat nélkül a gazdaság fej­lődésére nem lehet számítani. HARSÁNYI MIKLÓS Munkaadók a bíróság előtt Csaknem kétszáz esetben for­dulnak évente jogorvoslatért a szakszervezet jogse­gélyszolgálatához a munka- vállalók. Idén hat Határozatot hozott a munkaügyi bíróság munkaadók ellen.- A panaszok nem alaptalanok, hi­szen sok embernek mondanak fel jogtalanul - mondta dr. Tamás Vik­tor, a jogsegélyszolgálat vezetője. - Túlmunkával tartoznak nekik, nem fizették a pótlékokat, de olyan is akadt, akiknek egyszerűen nem fizették ki a bérüket. Sokan azon­ban nem élnek a jog­orvoslattal. A közelmúltban három esetben is milliós kártérítésre kötelezte a munka­adót a bíróság. Az egyik esetben sza­bálytalan volt a dol­gozó rendkívüli elbo- cukása, míg a másik­ban a munkaadó nem indokolta a fel­mondást.- A munkaadók nagy része szabályo­san jár el, ugyanak­kor megdöbbentő, hogy egyes nagy cégek - ahol jogta­nácsos is van - milyen hanyagok. A munkavállalók többsége pedig nincs tisztában a jogaival. Gyakran mennek bele a közös megegyezés­sel a szerződés felmondásába, mert nem tudják, hogy ekkor nem jár nekik egyetlen fillér sem. Dr. Tamás Viktor hozzátette: a jövőben a vitás kérdések szá­ma várhatóan emelkedik, hi­szen július elsejétől életbe lép­nek a Munka törvénykönyv­ének módosításai. .- A törvényt csaknem három­száz helyen módosították az el­múlt években, a dolgozók ezt nem tudják követni - mondta a jogtaná­csos. - Az a tény pedig, hogy a mó­dosítások többsé­ge hátrányosan érinti őket, újabb sérelmeket von maga után. A legsú­lyosabb kérdések: a pihenőnap beosztá­sa, a kölcsönadás és a munkaidő hát­rányos beosztása még sok jogvitát szül. SZ. G. Egymást tanítják az iskolák A minőségbiztosítás megszerzése a cél Barcs Egymástól tanulnak a dél-somo­gyi iskolák minőségbiztosítást. A minőségügyi képzéshez kapcso­lódóan hozták létre az országos Comenius klubhálózatot, amely­nek Dél-Somogyban a barcsi Arany János általános iskola a há­zigazdája, a klubtagok pedig a mi­nőségbiztosítási programban részt vevő intézmények a térség­ből. Az első találkozóra eljött vala­mennyi barcsi óvoda és iskola, va­lamint a nagyatádi Babay és a ka­posvári Németh István általános iskola képviselője. Elmondták: az a cél, hogy a szakemberek mellett egymás példájából is tanulhassa­nak.- Ezek a találkozók gyakorlati­lag ötletbörzék, és a program adaptálásában lehetnek segítsé­günkre. Megkönnyíti a minőség- biztosítás bevezetését, ha látjuk, hogy megy ez egy másik iskolá­ban, hasznosítjuk a többiek jó öt­leteit, tanulunk egymás kárán. Szükség van erre a kapcsolattar­tásra, hiszen a minőségbiztosítás valamennyiünk számára új fel­adat - mondta Keserű Józsefné, a barcsi iskola programfelelőse. Az országban 16 klubot hoztak létre ebből a célból. Dél-Somogy­ban azért választották a barcsi is­kolát, mert a legutóbbi minisztéri­umi felmérés szerint hibátlanul teljesítették itt az eddigi feladato­kat. A pedagógusok már az első találkozóról hasznosítható isme­retekkel távoztak, és megállapod­tak abban, hogy szeptembertől rendszeres lesz az iskolák közti információcsere. n. l Új hajó vigyázza a Dráva vizeit A vízimentők főpróbája jól sikerült, jöhet a szezon SZENTBORBÁS Felvonultatta új drávai járőrhajóit a pé­csi határőrigazgatóság, egyúttal bemu­tatták: a somogyi katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködve felké­szültek az életmentésre a Dráván. Nagyobb biztonságban lesznek az idei szezon­ban a fürdőzők és a hajózók a Dráván: összefo­gott és felkészült a vízimentésre a határőrség és a katasztrófavédelmi igazgatóság. Az utolsó lö­kést az a május 10-i eset adta meg a szerveze­teknek a mentés megoldására, amikor egy ful­dokló férfit a szükséges eszközök híján nem si­került kimenteni a Drávából. A tegnapi gyakor­laton bizonyították: ma már a felszereltségük és a képzettségük is megfelelő a feladat ellátására. Ezen a napon mutatták be azt a három hajót is, amelyet nemrég kapott a határőrség. Dakos Jó­zsef ezredes, a pécsi határőrigazgatóság pa­rancsnoka elmondta: a spanyol gyártmányú, nagy teljesítményű és jól felszerelt vízijárművek az erős sodrású Dráván is megállják a helyüket. Ezekkel együtt összesen már hat kis­hajója van a határőrségnek a Dráván.- 1995-ben szálltak először vízre a határőrök, és azóta bebizonyosodott: rendkívül hatékony ez az ellenőrzési forma. Mára a teljes hozzánk tartozó 125 küométer hosszú folyószakaszt sikerült lefednünk - mondta a pa­rancsnok. - Ezek a hajók az alapfel­adatok - a határ és a határrend őrzése - mellett alkalmasak a mentésre is. Együttműködési megállapodást ír­tak alá a pécsi határőrség és a somogyi katasztrófavédelmi igazgatóság veze­tői. A megegyezés értelmében a ha­tárőrök és tűzoltók együtt indulnak ezentúl életet menteni a Drávára. Heizler György katasztrófavédelmi igazgató elmondta: felkészültek a fel­adatra.- A barcsi tűzoltók vízimentésre és hajóve­zetésre is megszerezték a szükséges képesítést. A gyakorlatot pedig a Dráván szerzik meg a ha­tárőrség segítségével - mondta az igazgató. Ar­ról is megállapodtak, hogy a határőrök bérbe adnak egy kishajót a barcsi tűzoltóknak, akik ezzel biztosítják majd az állandó felügyeletet a barcsi Dráva strandon a szezon idején. w. l. ALMANACH Autót szeretne a polgármester 6. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents