Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-14 / 137. szám

2001. Június 14., Csütörtök 13. OLDAL VADÁSZAT. HORGÁSZAT A hónap hala: a balin Hazánk pontyféléinek egyik legje­lesebb ragadozó hala a balin. Teste erősen megnyúlt, feje hosszúkás, alacsony és keskeny. Jellegzetesen nagy szájú hal, kemény ajkakkal, melyek közül az alsó kampószerű- en behajtó és valamelyest hosz- szabb, mint a felső. Bár ragadozó hal, szájában nincsenek fogak. A garatfogai azonban különösen erő­sek és kampószerűen hajlottak. Megyénk valamennyi nagyobb ál­ló- és folyóvizében megtalálható. Életmódjából adódóan a vízfel­színhez közel tartózkodik a legtöb­bet, ahol legfontosabb táplálékhala a küsz, nagy tömegekben fordul elő. Hangosan locsogva üldözi áldo­zatát, „rablása” minden horgász számára felismer­hető, szívdobogtatóan lát­ványos. Ez nagyban meg­könnyíti horgászatát, hi­szen jelenlétüket elárul­ják, így megkeresésük könnyű. De ne gondoljuk, hogy a felfedezett balin- csapat egyedeinek kifogá­sa egyszerű feladat! A Balatonon gyakran látni, amint hajnalban, két-három- száz méterre besétálva a sekély víz­ben, alvászavarban szenvedő hor­gász dobálja könnyű pergető kész­ségére felkötött villantóját. Ő az iga­zi, megszállott balinvadász. Mivel a küszcsapatok, illetve az őket tize­delő balinok lassú, de folyamatos mozgásban vannak, így a vonuló rablásokat követve, lehetőleg a rab­lás helyére kell dobni a műcsalit, gyorsan és pontosan. Persze a siker még ekkor sem biztos. Ha a balin elkapta áldozatát, akkor figyelmen kívül hagyja a vízbe hulló műcsalit. Néha a megválasztott villantó vagy wobbler kelti fel gyanakvását, és kí­séri egészen a horgász lábáig a be­vontatott műcsalit, de a rávágás mégis elmarad. Ekkor feltétlenül próbálkozzunk más színű, formá­tumú műcsalival. De ha a nagy igyekezetben elvéti a támadást a balin, azonnal lelkesen próbálja ki­javítani hibáját, és ekkor az orra elé hulló villantóra vehemesen ráug­rik. Irtózatos erejű rávágást érezni a könnyű boton, majd a megakasz­tott hal nagy lendületű úszással, olykor kiszaltózva a vízből teszi próbára orsónk fékrendszerét. Ko­moly horgászélmény az átlagosan 0,8-1,5 kilós balinok megfogása, egy-egy 3-4 kilós szákba terelése pedig a pergetőhorgászat csúcsa. Folyóvízen a balin horgászatá­nak klasszikus módja a balinól- mos-műlegyes kombináció. A fel­szerelés itt egy hal alakú, 30-40 grammos, hármashoroggal felsze­relt ólomból és a fölé, rövid élőkére kötött két darab, általában fehér színű műlégyből áll. Fontos, hogy az egész felszerelés 40-50-es, tehát igen vastag élőkére legyen felkötve! Ezzel a készséggel nagy, 70-80 mé­teres dobásokat is el lehet érni. A bedobást követően azonnal kezd­jük meg bevontatni a felszerelést olyan se­bességgel, hogy a felül­re kötött műlégy a víz tetején pattogjon. Ez először túlzott gyorsa­ságnak tűnhet, mégis fantasztikus eredmé­nyeket érhetünk el. Van a balin horgá­szatának kényelme­sebb módja is. A bala­toni mólok körül, hajnalonként és este olykor szép számú balin ve­rődhet össze. Ekkor a műanyag vízigolyón, a felszín alatt felkínált, élő küszcsaüval megfoghatunk né­hány példányt, de vigyázzunk, mert a sirály is felveheti csalinkat! A Balatonban viszonylag szép számú, önfenntartó populációja él. Betelepítve más horgászvizeink­ben is előfordul, de kis létszáma miatt e helyeken csak mint járulék­hal jelentkezik. Hazánkban, a Láz- bérci tározóba betelepített balinok közül került ki a legnagyobb pél­dány: tömege 10,5 kilogrammot nyomott. Sok horgász ha meg is fogja a balint, húsa a családi asztalra már nem is kerül fel szálkássága miatt. Nagy hiba! Lényeges, hogy a meg­tisztított halat ne irdaljuk, hanem kissé vastagabb szeletekben, pap­rikás lisztbe forgatva, közepesen süssük át. Valóban sok, de nagy­méretű Y szálkát tartalmaz, ame­lyek könnyen eltávolíthatók egészben. A visszamaradó hófe­hér, levélekre bomló húsa ízletes- ségben nem marad el a süllőtől. ■ Sikeres szezonnyitó Bányán Negyvenöt horgász versenye nyi­totta múlt vasárnap a szezont a Forrás HE bányai tavánál. A halak jó szezont ígértek: pontyok, amu­rok kezdték a kapást, de a verseny végére a dévérek és bodorkák is megmutatták: van hal a tóban bő­ven. A „zárszámadás” pontjai - a jobbaknál - ezrekre rúgtak. Sokat elárul, hogy az első hat helyezett mindegyike jóval tíz kiló fölött fo­gott. Az összes zsákmány megha­ladta a 150 küót. Nem csoda, hogy végül másfél tucat díjat adott át Markó István, a Prülinger Hungária Kft ügyvezető igazgatója. A vég­eredmény: a Prillinger-kupát a Czeider Tibor (Kaposszerdahely, Pazderjás) nyerte 13 433 ponttal. A második helyet Rozs Tamás (He­tes), a harmadikat Kiss József (Hársasberki HE) szerezte meg. A nők közül Mike Gabriella (Sefag) bizonyult a legjobbnak, az ifjúsági győztes Bán Attila (Forrás HE). A médiadíjat Ékes Tamás (Kapós rá­dió, 7487 pont) nyerte. A különdí- jat Antal Mária szerezte meg - az egész versenyen ő fogta az egyet­len törpeharcsát. ____k. f. A jog az erkölcs minimuma Békés Sándor a Vadászati Kulturális Egye­sület alelnöke, a VKE kulturális tanácsának elnöke. Javaslatára nyilvánították 2001-et a vadászetika évének.-Miért kell az etikáról, ezen belül a vadászeti­káról beszélni1- Nagy történelmi változást éltünk meg, s ez együtt járt az értékrend átrendeződésével és el­bizonytalanodásával. Egy csomó ember hirtelen nem tudja, hogy amiben eddig hitt, az bűn volt- e vagy tévedés, és nem tudja, hogy ma miben kell hinnie, mihez kell igazodnia. Ebben az ér­tékrendben a pénz tör előre. Amikor ilyen rob­banásszerűen megváltozik a világ, az etika és a kultúra válságba kerül. Új tartalmat és célokat kell találni. A második ilyen nagy változás, amelynek a tanúi vagyunk: a természethez való viszony teljes átrendeződése. Nem is olyan ré­gen még az volt a célunk, hogy legyőzzük a ter­mészetet; lecsapoltuk a Hanságot és a Kis-Bala- tont. Egyre erősödnek azonban a civil, a vadá­szatellenes mozgalmak, szigorúbbak a jogi ke­retek, melyeket az Európai Unió kidolgozott és ránk kényszerít.- Mit tehetnek a vadászok?- Vadászni kell, mint ahogy hajózni is kell, de már nem vadászhatunk úgy, mint régen. Nem elég hangoztatni, hogy a vadászok a legnagyobb természetvédők; tenni is kell valamit. Valamikor a vadászetika szinte kizárólag a vad és a vadász viszonyát szabályozta. Ez a sajátos viszony ma is fontos eleme a vadászok erkölcsének. Ma már azonban a természethez való viszony, a vadá­szok és vadászok, sőt a vadászok és nem vadá­szók kapcsolata is vadászetikai kérdés. A kama­ra felmérése sze­rint a magyar va­dászok 30 év kö­rüliek, és a jelen­tős részük alig öt éve vadászik. Az ilyen változás alapjaiban veszé­lyezteti a hagyo­mányokat. A mobilizáció óriá­si, a vadászok tá­borába bekerülő új tömegek me­rőben más indít­tatással érkez­nek, mint ahogy annak idején a többségünk érke­zett. Mi apáinktól, nagyapáinktól lestük el a va­dászat csínját-bínját. Természetközeli gyermek­kori élményeire alapozva, irodalmi és más hatá­sok következtében alakult ki bennünk az a vágy, hogy vadászhassunk. Az új vadászok je­lentős része ezek nélkül az élmények nélkül, gyakran kizárólag az anyagi lehetőségek által indíttatva lesz vadász. Kilencven nap alatt lete­szi a vizsgát, és másnap már trófeás vadat is lő­het.- A vadászatnak ezek szerint a sport mellett küldetése is van ?- A vadászat mai küldetése kettős. Egyrészt szabályozni kell a dinamikusan szaporodó, élet­erős, sőt gyakran igen agresszíven terjeszkedő állományokat, másrészt védelmet kell biztosíta- ni a veszélybe került fajoknak. ___________■ Bé kés Sándor Vadászédenkert Kardosfán Kaposvártól 15 km-re délnyugat­ra, a zselici erdők szívében fek­szik ez a 8500 hektáros vadászte­rület, amelynek a 65 százaléka er­dő. E változatos, dimbes-dombos tájon zömében tölgy, bükk, hárs, cser található. Az ezüsthársas­bükkös erdőtársulások hazánk­ban csak itt fordulnak elő. Számá­ban és minőségében kiemelkedő a gímszarvasállomány, évente mintegy 250-300 db-os kilövésből 40 a bika. Több kapitális trófeasú­lyú bikát ejtettek el ezen a terüle­ten, a legutóbbi 2000 szeptembe­rében 12,83 kg súlyú volt. Dám­szarvasból évente mintegy 20 ke­rül terítékre, közülük 1995-ben esett a legnagyobb 4,29 kg súllyal. Évente 80 őzet lőnek, ebből 30 db a bak, de a java bakok érik el csak a 400 grammos trófeasúlyt. A be­telepítésből származó muflonállo­mány évente 15 darabnak az elej­tését teszi lehetővé, melyből átlag 5 kos esik, a legkiemelkedőbb csi­gahosszúságú kos 1993-ban esett, 93 cm volt. A vaddisznó fontossá­gában kezdi megközelíteni a gím­szarvast. Az évi terítéke mintegy 200 darab, s a 90 százalékát bér­vadászok ejtik el. Az 1999-ben épült, megközelítőlég háromszáz hektáros vaddisznóskertben szer­vezett hajtóvadászatokon lövik ki az évi mennyiség felét, de rendkí­vül keresettek a szabad területen tartott társas vadászatok is. A vadászok igényeit a több ezer hektáros, összefüggő erdő közepén található tízszobás, 21 személynek kényelmes szállását nyújtó, kastélyszerű kardosfai va­dászház elégíti ki, kiváló konyhá­jával és elegáns körülményeivel. A vadászház szolgáltatásait gyak­ran igénybe veszik nem vadászó csoportok is. ' A vadászterületet 1997-ben kü­lönleges rendeltetésűvé nyilvání­tották a gímszarvasállomány mi­nősége, valamint a vadgazdálko­dás színvonala folytán. Ez a terü­let megfelel a szakmai igények­nek, és az itt dolgozó' hivatásos személyzet munkáját dicséri, hogy rengeteg törzsvendége van, és ami külön öröm: egyre több belföldi bérvadász tartozik a törzsvendégek közé.________ pr Kaszó Somogy zöld szíve Kaszóról sokan hallottak már, de csak kevesen ismerik igazán. Megszeretni - hasonló a szerelem első látásra érzéséhez. Aki szere­ti Kaszót, tudja ezt. Kaszó neve egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az ezt kezelő erdő- gazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta- tavat, az erdő mélyén megbúvó kisközséget és az ottani vadászhá­zat a hozzá kapcsolódó üdülővel. Bárhonnan is közelítjük meg - Somogyszob, Iharosberény vagy Szenta felől -, sűrű erdővel szegé­lyezett, vadregényes utakon jut­hatunk oda. Az üdülő nyitott kapukkal vár­ja a látogatókat. Természetba­rátok, turisták, vadász vendégek számára a gyönyörű környezet­ben fekvő, kulturált szálláslehe­tőséget kínáló üdülőben eltöltött napok kivételes élményt jelent­hetnek - felüdülést testnek és lé­leknek. Az aktív pihenést előny­ben részesítőknek lehetőségük nyílik többféle szolgáltatás igény- bevételére: sportolásra, a tenisz­pályák, illetve a sportcsarnok használatára, kerékpárt bérelhet­nek, szaunázhatnak, lovas kocsi­kázásra mehetnek és kisvasutas kirándulásra. A gasztronómiai él­ményekre vágyó vendégeknek a kellemes, hangulatos étterem .kí­nálja különleges, tájjellegű vad­ételeit. PR Holdnaptár Június 6-án 3 óra 39 perc holdtölte 14-én 5 óra 28 perc utolsó negyed 21-én 13 óra 58 perc újhold 28-án 19 óra 19 perc ___ _ első negyed Mir e szabad vadászni Egész hónapban lőhető: őzbak, vaddisznó, üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestku- tya, mosómedve, dolmányos varjú, szarka, szajkó. Június 15-től: aranysakál. ■ A fegyvertartási engedélyekről A fegyvertartási engedélyek meg­újításához a területileg illetékes rendőrkapitányság kéri kitöltve a náluk beszerezhető formanyom­tatványt, az éves érvényes va­dászjegyet (10 fegyverig 3900 fo­rint, a felett 5900 forint), a bejegy­zett fegyverek műszaki állapotát igazoló bizonyítványt (a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft állítja ki), a jótállási jegyet (új fegyver esetén), a fegyvertartási engedélyt, az orvosi alkalmasság igazolását. Az engedély megújítá­sa előtt a rendőrség a fegyverek tárolóhelyét ellenőrizheti. ____■ Vilá gjáró vadászok Különös betegségben szenvedők jötted össze Újvárfalván a Széche­nyi István Vadásztársaság vadász­házában. A kafferitisszel fertőzött vadászok Bozóki László kezde­ményezésére megalakították a vi­lágjáró magyar vadászok klubját.- Az a vadász, aki Széchenyi és Kittenberger könyvein nőtt fel, előbb-utóbb Afrikába akar menni. Aki már megjárta ezt a konti­nenset, nem jön haza „kafferitisz bivalyikusz” nélkül. Minden vilá­got járó vadásznak az álma a kaf- ferbivaly elejtése - mondta Bozóki László. A klub megalakulásával a vüágot járt vadászok elmesélhetik élményeiket, gyakorlati tanácso­kat tudnak adni a kötelező oltá­soktól kezdve a trófeák behozata­láig. Már az alakuló ülésen fölme­rült, hogy mi szerint számolnak vámalapot a trófeák behozatala­kor. Ez tőlünk nyugatabbra egysé­ges, a magyar vámosok azonban hasra ütéssel döntenek. Az össze­jövetel mintegy negyven résztve­vője szerint kellő erőt csak akkor tud kifejteni a klub, ha nonprofit egyesületté alakul. Az átalakulást az őszre halasztották. ________■ Rova tszerkesztő: Szarka Ágnes és Varga Ottó Somogyi rendőrök olasz vizeken Hatalmas kupákkal tértek haza olaszországi kiruccaná­sukról a Somogy Rendőr Sportegyesület horgászai. A világbajnokok hazájában, a híres Trabucco cég versenyta­ván kiváló eredménnyel uta­sították maguk mögé a leg­több olasz rendőrhorgászt. A somogyi rendőrök idén már nyolcadik alkalommal rendezik meg meghívásos horgászverse­nyüket, ahol visszatérő vendég az olasz Párma város rendőreinek csapata. Most visszahívták somo­gyi sporttársaikat, bár lehet, hogy nem gondolták: hazai vizeken elő- . zik meg őket. A Borsfalvi Gyula-Cselők Zoltán alkotta főka­pitánysági csapat, valamint a vízi rendészetet képviselő Bátor Ta- piás-Horváth Zoltán együttes egy­aránt kiválóan megállta a helyét.- A versenyen 38 csapat vett részt, és számunkra kissé furcsa módon szektoronként is díjazták a csapatokat - mondta Bácsfalvi Gyula. - így történhetett, hogy bár a 10. helyen végeztünk össze­sítésben, mivel a szektorunkban elsők lettünk, mi is egy szép ku­pával tértünk haza. Cselők Zoltán elmesélte: a Trabucco cég taván maga Roberto Trabucco fogadta a csapatokat, és a magyaroknak ő személyesen biztosította az etetőanyagot. Az Ultimate Magic meg is hozta a várt eredményt.- A kétszázszor hetven-nyolcvan méteres tavon keszeg, kárász és ponty a fő hal - mondta Cselők Zol­tán. - Olaszországban úgy tűnik a rakós bot a sláger, a legtöbb csapat ugyanis ezzel horgászott. Bár sze­relésben nem, fogásban sikerült föl­vennünk velük a versenyt. Kert Tibor csapatvezető, Cselők Zoltán és Bácsfalvi Gyula a megszerzett trófeákkal A csapat legnagyobb halát Bácsfalvi Gyula fogta, egy 2,70-es pontyot. Ezt egy 8 méteres spicc­bottal, csontival sikerült horogra csalnia. A másik somogyi csapat második lett a szektorában, így egy-egy ezüst-, a főkapitányság csapata pedig egy-egy aranyme­dállal emlékezhet a pármai ver- senyre a kupa mellett. v. a Somogyért a halakért Újabb három versennyel folytató­dott a Somogyért kupa megyei versenysorozat. Május 12-én Ágneslakon gyűltek össze a halva­dászok, ahol csak az ő kedvükért egy alkalommal horgászhatóvá tették a halastavat. Volt is fogás szépen, 8-10 ponttyal nem lehe­tett az első tíz közé kerülni. A ver­senyt végül a böhönyei Lengyel Attila nyerte. 26 pontyot fogott, összesen 19,2 kiló halat gyűjtött. A második Nagy János Csurgó- nagymartonról, 23 potykát terelt a szákjába, 18,9 kilónyit összesen. A bronzérmes mocsoládi ifjabb Kovács János 18-at, átlagosan ki­lós pontyot fogott, így 18 kilós összfogással lett harmadik. Június 3-án Nagyatádon a csó­nakázótavon folytatódott a küz­delem. Itt a nagy pontyok már rit­kábban jöttek, így aztán már 2440 grammal, és 15 hallal meg lehetett nyerni a versenyt. Ponto­san ennyit fogott a hácsi Komó­csin Endre, aki mögött a második helyen ifjabb Kovács János vég­zett 48 kishallal, ami azonban csak 2300 grammot nyomott. A harmadik helyet az ecsenyi Za­kariás Gyula szerezte meg 51 fo­gott hallal és 2220 grammal. Böhönyén a Pósa-tavon múlt szombaton is nagy verseny zaj­lott. A hazai pálya előnyét ki­használva a böhönyei Giber Ti­bor fogta a legtöbb halat, szám szerint 48-at, ami 3550 grammot nyomott. Ezzel megszerezte az első helyet a csurgói Moravcsik Béla előtt, aki 52 fogással 3390 grammnyit zsákmányolt. A bronzérmet szintén hazai ver­senyző, mégpedig egy hölgy, Ta­más Éva szerezte meg. Ő 49 halat fogott, 2850 grammal mérlegelt. A versenysorozat június 15-én Lullán, 30-én Ráksiban, július 7- én pedig Andocson folytatódik. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents