Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-13 / 136. szám

6. OLDAL 2001. Június 13., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Boross Lászlóné. Az alpolgármester: Mező Lászlóné. A képviselő-testület tagjai: Orsós István, Orsós Já­nos, Kalányos Zoltán és Ladá­nyi István. A jegyző: dr. Fehér Jó­zsef. Az általános iskola igazga­tója: Török Krisztina. Az orvos: dr. Gulyás Sándor. A plébános: Horváth Lóránt. » Kitörnének az elszigeteltségből Nyolc éve önálló Pálmajor. Ebben nagy szerepe van az utóbbi évek fejlesztéseinek, amelyek eredményeként nem néptelenedett el a tele­pülés. Boross Lászlóné pol­gármester erre tette föl az életét, nem hiába tanított 41 évig a pálmajori iskolában. I A pedagógusból lett polgármester ma is vallja: az iskola oktató- és nevelőmunkája segíthet abban, hogy feloldódjon a romatelepülés elszigeteltsége.- Az iskola és az óvoda megőr­zése azért kulcsfontosságú, mert a pedagógus a mécses, ami fényt áraszt, és példát mutat. Talán ép­pen ennek tulajdonítható, hogy sokat változott az utóbbi évtized­ben az itt élők szemlélete. A köz­hiedelemmel ellentétben szorgal­mas és becsületes emberek élnek Pálmajorban - hangsúlyozta Boross Lászlóné. - Egyetlen céljuk az, hogy mindent előteremtsenek családjuk megélhetéséhez. Ebben partner a kisebbségi önkormány­zat is.- A lakosság 97 százaléka ci­gány. Miben jelent ez különbsé­get?- Sok szempontból sajátos a helyzetünk. Az ősi kulturális kü­lönbözőség eltűnőben van, s már az utcán szembeötlik, hogy egyre több a rendezett porta. Szinte nincs is megélhetési bűnözés, az emberek munkával keresik a ke­nyerüket. Ebben a szemléletvál­tásban az önkormányzat is segít. Az utóbbi évtízedben törpe víz­müvet és gázcseretelepet létesítet­tünk, telefonfülkét kapott a falu. Büszkék vagyunk arra a 12 szocpoltámogatásból épített csa­ládi házra is, ami már egészen más életkörülményeket teremt.- A falunak nincs üzeme, nin­csenek vállalkozásai. Hogyan akarnak úrrá lenni a munkanél­küliségen?- Nagy gond a munkahely hiá­nya, de a lakosság többsége azért talál állást Kiskorpádon vagy Nagybajomban. Idényjellegű munkát mindenki vállalhat a me­zőgazdasági vállalkozásokban, s ezzel jórészt élnek is. Emellett a hagyományos gyógynövénygyűj­tés vagy a gyümölcstermesztés ré­vén is szert tehet pénzre a család. Természetesen a kisebbségi ön- kormányzat is segít a rászoruló­kon: szociális segélyt a lakosság ötödé kap. Emellett az iskolások­nak ingyen adja a tanszereket, s a szegényebb családok felének a té­rítési díját is fizetjük.- Milyen változásoktól várja, hogy kevesebb legyen a rászoruló?- Az önkormányzat mindent megad ahhoz, hogy idővel vonzó­vá tegye a falut a vállalkozások idetelepítésére. Ezt bizonyítja, hogy nagy erőfeszítésekkel kiépít­jük a járdákat, korszerűsítjük a közvilágítást és elvégezzük a szennyvízberuházást. Régi vá­gyunk válna valóra a Kiskorpád és Pálmajor közötti kerékpárút meg­Boross Lászlóné polgármester építésével. Akkor még közelebb kerül a falu a 61-es úthoz, s ezál­tal kitörhet az elszigeteltségből. Példaadó testvérek iskolája Egyre több a gyermek a településen tatja: egyre inkább bíznak bennük a roma szülők, s igénylik az óvoda és iskola nevelőmunkáját. A ci­gány anyanyelv folytán nyelvhe­lyességi hibákkal is szembesülnek ugyan, de ezeket játékos módon, sok mesével igyekeznek kijavítani. Dolgukat megkönnyíti a testvérek összetartása. A pedagógusoknak az az igazi sikerélmény, ha a na­gyobbaktól inkább a jót lesik el a kicsik. ■ Fűben-fában orvosság Gyakori látvány a környéken, hogy egy család zsákokkal s különböző szerszámokkal föl­szerelkezve nekivág erdőnek, mezőnek. Apáról fiúra száll a gyógyerejű füvek, virágok is­merete. Csonka Lajos is apjától tanulta, melyik növény mire jó, bár manapság jobban ér­dekli az ára. Gyűjti a csalánt, a esetét, a hársfavirágot, a béka­rokkát, a tejesfüvet és még szá­mos növényt, amiből később gyógyszert készítenek. Több­nyire a feleségével indulnak út­nak, ám gyakran a gyerekek is segítenek. A családfő elárulta, egy-egy szerencsésebb napon négy-ötezer forint értékű gyógynövényt is összegyűjte­nek. Ehhez persze legalább egy mázsányit kell hazavinniük. Átvevőhely van Pálmajorban és Nagybajomban is. Most a csa­lánt gyűjtik, amiből kiváló ve­setisztító teát is készíthetnek a fárasztó munka után, esti pihe­nés közben. ■ Megtérül a boltos bizalma A felületes szemlélő úgy látja, hogy a faluban nincs művelődési és sportolási lehetőség. Pedig csak az óvodával egy épületben található iskoláig kell elmennie, hogy meg­győződjön az ellenkezőjéről. Török Krisztina igazgató szerint termé­szetes, hogy az oktatás mellett vál­lalják a kulturális élet irányítását is. Ebben partner az önkormányzat, hiszen minden ünnepség és kultu­rális rendezvény színhelye a nem­rég felújított iskola vagy az udyara. Még egy tornaszobát is kialakítot­tak, s ezt többnyire a 24 diák láto­gatja. Mivel mindannyian romák, a hagyományos pedagógiai terv mel­lett részesei egy etnikai program­nak is. Délutánonként a kisebbe­ket anyanyelvre oktatják a Soros­alapítvány által támogatott képes­ségfejlesztő órákon, a nagyobbakat pedig egészségnevelési ismeretek­re. Ezt alapozzák meg az óvodai foglalkozások, melyekre ebben a tanévben 33 kisgyerek járt. Hor­váth Józsefeié óvodavezető szerint a gyerekek növekvő száma is azt mu­Orsós Erzsébet a falu boltosa Orsós Erzsébet a kereskedelmi szakiskola elvég­zése után Kaposváron dolgozott eladóként. Ak­kor még nem gondolta, hogy egyszer boltot nyil a szülőfalujában. A 2000. év azonban nagy válto­zásokat hozott: munka nélkül maradt. Eldöntöt­te: visszatér Pálmajorba, és kedvező fogadtatásra talált a kisbolt ötlete. Az induláshoz pénzre volt szüksége, amelynek egy részét a Magyarországi Cigányokért alapítvány pályázatán nyerte el. A mintegy másfél millió forintból elkészült a pár négyzetméteres üzlet, s emellett belefogtak egy raktárépület építésébe is. Szeptemberben nyitották meg a boltot. Orsós Erzsébet első dolga az volt, hogy felmérte a lakos­ság igényeit, s ahhoz alkalmazkodva alakította ki az árukészletét. Tudja, hogy a kispénzű vásár­lóknak elsősorban az alapvető élelmiszereket meg háztartási eszközöket kell elérhetővé tennie. Persze, mindig akadnak újabb igények is, ezeket szorgalmasan följegyzi, s beszerzi. Elárulta: az első időkben nem nagyon ment a bolt, s ha nem lenne pálmajori származású, talán föl is adta vol­na. Aztán mégiscsak maradt, sőt fejlesztésbe fo­gott. Ebben része volt annak is, hogy szereti az itt élőket, és megbízik bennük. Vannak ugyan nagycsaládosok, akiknek kénytelen hitelt adni, de eddig még mindenki időre megfizette, amivel tartozott. Városban nemigen fordulna elő, hogy a hajnali sorbaállók közül a reggeli nyitáskor még egyeüen alkalommal sem rövidítették meg a ke­nyérszállítmányt. Éppen ellenkezőleg: segítenek a nehéz kenyereskosarak berakodásában is. ■ Két szoba a négy gyereknek Kalányok Zoltán családi életével is példát mutat Felújításra vár a rendelő A településen mintegy 150 gyer­mek él, közülük 128 után fizet gyermekvédelmi támogatást az önkormányzat. A kisgyerekek mellett az idősek is közel ugyan- ennyien vannak. Ezért is fontos, hogy dr. Gulyás Sándor körzeti orvos milyen körülmények kö­zött tudja ellátni betegeit hetente egy alkalommal. A több mint har­minc éve épített orvosi rendelő épületén ugyancsak meglátszik az idő, régóta teljes felújításra szorulna. A szociális blokk mo­dernizálásán túl a hullámpalát is cserépre kellene cserélni. Az ön- kormányzat most 1,4 millió fo­rintra pályázott a megyei terület- fejlesztési tanácshoz, ám a képvi­selők tisztában vannak vele, hogy az óvoda tatarozása legalább ek- kora összeget emészt fel. _____■ Az oldalt írta: Takács Zoltán Fotó: Kovács Tibor Róbert, Zoltán, Erika és Bianka Kalányosék szeme fénye. Apjuk, Kalányos Zoltán nemcsak az ott­hon, hanem a falu életében is eliga­zodik, hiszen képviselő.- Szerencsére gyarapodik a köz­ség, és egyre több a gyerek. Más nagycsaládosok is biztattak, indul­jak a választásokon, képviseljem ér­dekeiket az önkormányzatban. így döntöttem el, hogy mindent megte­szek a sokgyerekes szülők és utóda­ik életének a megkönnyítésére. Kalányos Zoltán nemcsak képvi­selőként áll ki a hasonló körülmé­nyek között élőkért, hanem példát is mutat. A szocpoltámogatás segít­ségével újabb szobákat toldott a ré­gi házhoz, így külön alhatnak a nagyszülők meg a gyerekek is.- A fiatalok most az új házrész­ben laknak; két gyerekszoba van benne, előtér, éléskamra, fürdőszo­ba és konyha is. Büszke vagyok rá, hogy ilyen körülményeket tudtam teremteni a gyerekeimnek. Az azonban még nagyobb elégedett­séggel tölt el, hogy már egytucatnyi hasonló lakás épült a faluban. Ez is mutatja: a putrik korszaka lejárt, másképp gondolkodnak már a ro­mák. A képviselő szerint ezt igazolják a gondozott kertek és udvarok is. Úgy véli: az ezzel járó többletmun­kát a legtöbben nem elsősorban magukért, hanem a jövő nemzedé­kéért végzik el. Hiszen az ő álma is az, hogy a gyerekei még jobb körül­mények között éljenek, természe- tesen Pálmajorban. ________■ Pálmajor A település közelében a XIX. század közepén már megvolt a birtokos. Somssich Pál nevére utaló Páltelke. ezt a századfordulón nevezték el Pálmajornak. Akkoriban egyike volt Nagybajom húsz külterületi pusz­tájának. közülük is a kisebbekhez tartozott. 1930-ban azonban már 214-en lakták, és a környék harmadik legnépesebb pusztája volt. Cse­lédek éltek itt. akik üt-hat évesen rendszerint libapásztorként kezdték a munkát, s késő öregkorukig dolgoztak; legjobb esetben első béres­ként vagy csőszként végezték. A település iskoláját 1923-ban nyitották meg. 1945-ben megszűnt Egerpuszta. majd az 1960-as években Imremajor, Földhiti és Korcsmatag, s la­kosainak egy része Pálmajorba költözött. Akkor kezdődött a fiatalok elvándorlása, s az üres házakba cigánycsaládok költöztek. Pálmajor 1993 januárjától önálló község. Kecskefarm a falu szélén Másfél éve még csak terv volt, mára valóság: kecs­kefarmot létesített há­rom vállalkozó a faluvé­gen. Horváth József, a kft ügyvezetője úgy gondol­kodott, a kecskehúsra és az állat tejére is van olyan kereslet, ami kifi­zetődővé teheti a beru­házást. Állami támoga­tásból és saját tőkéből hozták létre a farmot, ahol jelenleg 150 kecske legelészik. A törzsköny: vezett állomány és az or­vosi vizsgálatok három­millió forintba, a legmo­dernebb berendezések­kel fölszerelt tejház hat és fél millió forintba ke­rült. Az ügyvezető sze­rint mindez megtérülhet, hiszen több tejfeldolgo­zóval is sikerült szerző­dést kötniük. A kecsketartás alapkövetelmé­nye a gondos takarmányozás - állítják a farm tulajdonosai. Köz­tudomású, hogy a bokros részen legelő kecske több és jobb minő­ségű tejet ad, s ízletesebb a húsa is. Ennek a követelménynek tö­kéletesen megfelel a pálmajori határ, ezért is választották ezt a területet, Számításuk bevált, hi­szen a naponta tejelő 80 kecske Bővítenék a kecskefarmot több mint 150 liter tejet ad. A terv: ennek a teljesítménynek a megháromszorozása. Ehhez a legújabb uniós követelmények­nek is megfelelő fejőberendezés adja a technikai hátterét, a fizika­it pedig a helyi munkaerő. Most még csak ketten dolgoznak a far­mon, ám ha egy sajtot és túrót előállító feldolgozóüzem is épül, szükség lesz újabb munkás ke­zekre is. ■ Kalákában épülnek a házak A kilencvenes évek elején rendkí­vül rossz lakáskörülmények kö­zött élt a legtöbb pál­majori család. Boross Lászlóné polgármester ekkor határozta el, hogy felkeresi mind­azokat, akik változtat­ni szeretnének. A leg­több helyen meghall­gatásra talált, így elkez­dődhetett a szociálpoli­tikai lakásépítés a falu­ban. Az elmúlt négy évben 12 otthont te­remtettek közös összefogással. A polgármester segített a hivatalos papírok intézésében, míg a csalá­dok tevőlegesen vettek részt a? építkezésekben. A legtöbb helyen új családi házak épültek, ám akadt olyan is, aki szülei házát toldotta meg egy újabb épület­résszel. Előfordult, hogy nem elé­gedtek meg a támogatás nyújtotta lehetőségekkel, hanem még kölcsönt is vettek fel a ház szebbé varázslásához. A jó példa ragadósnak bizonyult, hiszen az idén újabb négy házat építenek fel az állami támogatás igénybevételével. A pol­gármester szerint mos­tanra minden második ház a városi igényeknek is megfelel', s az újabb generáció még igényesebb életfeltételeket te­remthet. Ehhez az önkormányzat rendkívül olcsón biztosít telket. Pár tízezer forintért már adnak el' házhelyet, ám megválogatják a te­lekvásárlókat. ■ Az oldal összeállítását a pálmajori önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 15 3

Next

/
Thumbnails
Contents