Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-12 / 135. szám
6. OLDAL 2001. Június 12., Kedd A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Steinbacher Jenő. Az alpolgármester: Pasztusics Attila. A képviselő-testület tagjai: Ágyik Lajos, Halász Lajos, Tar Csaba, Vonyik Árpád. A körjegyző: Bajkó László. Az iskola igazgatója: Halász Lajosné. A község háziorvosa: dr. Juhász Károly. A falugondnok: Forró Zoltán. m Az oldalt irta: Krutek József Fotók: Eszes Andrea Hiányzik az összekötő út Bedegkémek kitörést jelenthetne az elzártságból, ha megépülne Törökkoppányig a mintegy hat kilométeres összekötő út vagy ha a cégek munkahelyeket létesítenének. Az út közelebb hozná Kaposvárt és Tamásit is.- Három nagy gondja is van a falunknak - mondta Steinbacher Jenő polgármester, aki csaknem tíz éve vesz részt a település életének irányításában. - Zsáktelepülés, ennek minden hátrányával. Öt falurészből áll a község, 200 hektárnál nagyobb a belterület. Rengeteg BEDEGKÉR PÉNZE Köllségvelés 93.81 millió FI Forráshiány 13.1 FT FI pénzbe kerül a szétszórt település- részeken az infrastruktúra kiépítése, fejlesztése. Az önkormányzat pénze kevés, forráshiánnyal küzd. A harmadik nagy gond: a mezőgazdasági szövetkezeten és az önkormányzaton kívül itt nincs más foglalkoztató. Most is 77 a munkanélküliek száma.- Mi fejlődött az utóbbi tíz évben ?- Majdnem 85 millió forint értékű beruházás valósult meg a rendszerváltás óta. Ehhez az önkormányzat adott húszmillió forint saját erőt. Somogyegressel összefogva 1991-ben elkészült az egész község ivóvízhálózata. Murvázták Csaba és Mecsek falurész földes utcáit, tataroztuk a katolikus templomot. Steinbacher Jenő polgármester Akkor kezdett az önkormányzat a nagy beruházásba: a többcélú tor-. - Saját forrás és támogatás híján nacsamok építésébe. Két év múlva nem készült el a csabai falurészen avattuk; 45 millió forintba került, az útburkolat, s elmaradt a Mecsek ebből az önkormányzat állt 16 mii- utca felújítása. Évek óta halasztjuk liót. Ez a falu legszebb épülete. A az evangélikus templom tatarozá- kéri falurészben aszfaltoztattuk a sát, s ki kellene tisztíttatni a Gáti- Dózsa utcát, s korszerűsítettük az patak medrét is. Megoldást kell ta- idősek klubját; tavaly szüárdburko- lálni a Petőfi utca gondjára, mert latot kapott a Kossuth utca. Felújí- esőzéskor a Fő utcát beteríti az tottuk a Szabadság utcát, tataroztat- iszap. Mindezt, ha elő tudjuk te- tuk a kéri és a bedegi ravatalozót, remteni a pénzt, szeretnénk megol- Terveik közül mi maradt el? dani. ■ Hárman Szent Péter nyomában Rómába is eljutott a bedegkéri iskola három hetedikes tanulója. Márkus Adrienn, Vincze Mária és Kurdi Krisztián országos vetélkedőn elért sikerének jutalma volt az itáliai út. „A magyar kereszténység 1000 esztendejéről” egyháztörténeti vetélkedőn vettek részt, s hat hónapig tartott a levelezős forduló. Sok feladatot oldottak meg.- Szorgalmasan készültek minden újabb fordulóra - mondta Béta Izabella, a felkészítő tanáruk. - Tanulmányozták a szentek életét, a környék templomait, s tablót készítettek a kereszténység ezer évéről. Nagy siker ez, hiszen az 1260 csapatból bekerültek a legjobb száz közé. így jutottak el Olaszországba. A legjobb eredményt Észak-Somogyból a mi iskolánk érte el.- Először jártam külföldön; csodálatos volt - mondta Vincze Mária. - Rómában láttuk mindazt, amit tanultunk a város múltjáról, jelenéről. Sokat dolgoztunk a feladatokon, de meglett az eredménye. Bete Izabella sikeres diákjaival- Soha nem gondoltam volna, mondta Kurdi Krisztián. - Jár- hogy eljuthatok Olaszországba - tünk a Vatikánban, a Szent Péter- tette hozzá Márkus Adrienn. bazilikában, részt vettünk egy- Három csodálatos napot töl- szentmisén is. töttünk Rómában és Padovában - ____________ ___________I A postát is figyeli a polgárőrség A két éve alakult polgárőr-egyesület a hatékony bűnmegelőzés érdekében szorosan együttműködik a rendőrséggel. Harangi József egyesületi elnök elmondta: márciusban kötöttek megállapodást a siófoki kapitánysággal és a tabi rendőrőrssel, s együtt jár- őröznek a körzeti megbízottal. Pontos személylelrást adnak a községben gyanúsan mozgó idegenekről, autókról. Megállapodtak a pécsi postaigazgatósággal is, hogy figyelik a hivatalt pénz- forgalmi napokon, s rendszeresen kísérik a kézbesítőt. Huszonkét polgárőr vizsgázott februárban eredményesen közbiztonsági ismeretekből, az elnök pedig speciális közlekedési tanfolyamon vett részt. Ez lehetővé tette, hogy a rendőrjárőrrel részt vegyen baleseti helyszínelésen is. Társadalmi munkájukat az önkormányzat évi ötvenezer forinttal támogatja. A pénzből lámpákat, polgárőr feliratú mellényeket és gázsprayt vásárolnak. S a lakosság nyugalmának biztosítása végett a fiatalo- kat is bevonják a munkába. ■ Az állattartás nem mellékes Az állattartásban látja jövőjét a 34 éves Tar Csaba. Trak- torosként dolgozik a helyi Egyetértés Mező- gazdasági Szövetkezetben, s apjával összefogva állatokat tart: így tesz szert némi kiegészítő jövedelemre. Napi 13-15 órát dolgozik. Reggel négy órakor kel, négy faluban kézbesíti a Somogyi Hírlapot, majd besegít az állatok etetésébe, utána indul a munkahelyére. Öt éve kezdtek jószágot tartani; kezdetben 95-100 sertést, ám ez nem hozott nyereséget. A felvásárlási ár alacsony volt, s későn kapták meg a pénzt. Drágult a takarmány és a táp, ennek ellenére nem adták föl. Most két tehén, egy üsző- és két növendékborjú, meg két ló áll az istállóban. S harminc hízósertést etetnek. Úgy tervezik, még az idén lecserélik az állományt. Felújítják az ólakat, s aztán kocákat, hízókat nevelnek. Aki állatokat tart, annak nincs ünnep, mert naponta dolgozni kell. Tarr Csaba és apja 15 hektár saját, meg ugyanennyi bérelt földet művel; megtermeli az állatoknak a kukoricát, az árpát és a lucernát. S évente egy hét jut a kikapcsolódásra, olyankor - mint mondta - üdülni megy a családjával.__________■ Bedegkér la első írásos feljegyzés 1274-ben említi a községet. Később, a török hódoltság idején Bedeg a koppányi szandzsákhoz tartozott. Az elnéptelenedő faluban - a templomot a törökök teljesen lerombolták - a hitéletet az andocsi jezsuiták szervezték; a település a XVII. században az Esterházyak birtoka volt. Kér benépesülése 1742-ben történt, a XVIII. század második felében már 340-en lakták. Bedegen 1815-ben készült el a templom. Bedeg és Magyarkér 1939-ben egyesült, s a lakosság száma két évvel később már meghaladta az 1500-at. A villanyt 1946/47-ben vezették be. Lakott külterülete volt Csabapuszta, Mecsek és Rózsás. A községnek ma napközi otthonos óvodája és általános iskolája van; Somogyegresről is idejárnak a gyerekek. Idősek klubja működik, s 1993-ban megalakult a falugondnoki szolgálat. 1999-től Kányával. Tengőddel és Somogyegressel társulva tartja fenn a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot. Március óta Miklósival van körjegyzőségben, a központja Bedegkér. A lakosság azonban egyre fogy: húsz éve még 738-an éltek itt, 1990-ben 645-en, jelenleg csak 557-en. Az utóbbi öt évben kilenc német család vett házat. Elsősegélynyújtó család Andok Lászlóné és Anett lánya Vöröskereszt, elsősegélynyújtó hely - jelzi a tábla a Fő utcai ház falán. Andok Lászlóné évtizedek óta tagja a Vöröskeresztnek, a helyi alapszervezet titkára. Négy éve végezte el Anett lányával együtt az elsősegélynyújtó tanfo- lyamot.- Édesanyám példája nyomán kapcsolódtam be az alapszervezet munkájába. Örülök, ha segíthetek másokon - mondta Andok Anett. - „Éles” helyzetben még nem voltam, de a sérültet el tudom látni. Megtanultam a tanfolyamon, hogyan kell a balesetet szenvedettet kiemelni az autóból, s fektetni, fordítani... Andok Lászlónénak legutóbb súlyos sebet kellett ellátnia s bekötöznie. A Vöröskereszt adta az elsősegélynyújtó ládát, de máris újra kell tölteni. Van benne vér- nyomásmérő, vannak kötszerek, s minden, ami szükséges a gyors segítséghez. Andok László is megtanulta a legfontosabb tudnivalókat, így elsősegélynyújtó az egész család. Krónika ezer évről A falu történetének feldolgozásával Bognár Jenő nyugdíjas pedagógust bízta meg az önkormányzat. Az ókorral kezdve eljutott a törökök kiűzéséig. Forrásként felhasználta a régészek eredményeit, az évtizedek során összegyűjtött anyagokat; sokat merített az idősek elbeszéléseiből. Segítségére volt a plébánia története, amit 1854-ben írtak, de az 1730-as évektől tartalmaz adatokat, s támaszkodott A tamási járás évszázadai című könyvre is.- Most az 1701-es telepítés körülményeinek földerítésén dolgozom - mondta Bognár Jenő. - Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak 300 éves a község múltja, pedig tárgyi bizonyítékok vannak arra: már Szent István idejében megvolt ez a falu. A levéltári adatok alapján bizonyítható, hogy itt lakott a Bedegi nemzetség. Az első írásos dokumentum 1274-ből való, amely szerint Bedegi Genezt a veszprémi püspök visszahelyezte a nemesek közé.- Mikorra lesz kész ez az összegezés?- Napjainkkal bezárólag valószínűleg még az idén. A kézirat leadása után azután már az ön- kormányzaton a sor; jó lenne, ha kiadnák, hogy minél többen megismerjék.- Foglalkozik a plébánia történetével iS.- Az egyház megbízásából végzem ezt a tevékenységet. A községnek ugyanis nincs plébánosa, ezért feldolgozom a hitéletet, az egyházi események krónikáját is pótolom. Mindkét munkát szívesen végzem, hogy minél többet megtudjon az utókor Bedegkérről. Plébániából közösségi ház Ingatlánjaiért kilencmillió forinttal kártalanították a bedegkéri egyházközséget. S nemrég úgy döntött: a volt plébánia épületéből közösségi házat alakít ki. Az egyházé volt az iskola és két szolgálati lakás is - tudtuk meg Ágyik Lajostól, az egyházközség elnökétől. S mikor lehetőség nyílt a tulajdon visszaigénylésére, úgy döntöttek: pénzben kérik az államtól a kártalanítást. Az iskola önkormányzati tulajdonba került, most ott tanulnak az 1-8. osztályosok.- A pénz felhasználásában meg volt kötve a kezünk - mondta Ágyik Ágyik Lajos Lajos -; meghatározták, mire fordíthatjuk. így a korábbi plébániát felújítva többcélú közösségi házzá alakítjuk; ehhez kértük a pécsi püspökség engedélyét is. Úgy tervezzük, lesz benne hivatali szoba, a pap elhelyezésére külön helyiség, s közösségi szoba az idősek és a fiatalok találkozóihoz, rendezvényeihez. Gondoltunk arra is, hogy az átalakítás után csereüdültetésre is hasznosíthatnánk vagy turisták, kisebb csoportok elszállásolását is megoldhatnánk ott. A felújítás során beépítik az épület tetőterét is. A munkát az ősszel szeretnék megkezdeni.__________■ A faszobrász nehéz napjai Hat éve költözött édesanyjával Bedegkérre Szamosfalvi András 44 éves faszobrász. Bútordíszítő munkákat végez és lakberendezési tárgyakat: csillárokat, tükörkereteket készít.- Ez a tevékenység alig gépesíthető - mondta. - S igazából sem önálló szakmának, sem művészetnek nem nevezhető; ez életforma, s a kiveszőiéiben levő kézművesek végzik. Csak az marad a pályán, akiknek erős a kitartása. Nem is olyan egyszerű ez a munka, mint a kívülálló gondolná.- Megél belőle?- Ma ez sem biztos kenyérkereset. Sok gondot okoz az értékesítés. Eddig hivatásszerűen végeztem, de egyik hónapról a másikra elmaradtak a megrendelések.- Nincs igény ilyen tárgyakra?- Nehéz erre válaszolni. Tény: aki ilyesmire költ, az vagy antik darabot vásárol, vagy csak kiegészítő tárgyakat rendel a családi bútorhoz. Az újnak az előállítása ugyanis többe kerül, mint az antik bútor. Aprólékos munka ez, sok időt vesz igénybe, s ezért drága. Sok fáradsággal és áldozattal készül el egy- egy darab. Szamosfalvi András - magát foglalkozás nélküli iparművésznek mondta - leginkább hárssal dolgozik, de felhasználja a cseresznye- és diófát is. Ottjártunkkor épp egy mitológiai alakot formázott. Munkáit többnyire maga tervezi, de merít ötleteket régi grafikákból és mintákból is. Az oldal elkészítését a bedegkéri önkormányzat támogatta ,Sok fáradsággal és áldozattal készül el egy-egy darab’ A L M A N A C H - 0 2 5
